Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)
2022-05-02 / 100. szám
4 NÉPSZAVA 2022. május 2., hétfő Puccskészülődés a roma önkormányzatnál KÖZGYŰLÉS Nem tesz eleget tájékoztatási kötelezettségének, alapelveiben és folyamatosan sérti az önkormányzat működésének szabályait - egyebek között ezeket a vádakat hozták fel Agócs János, az Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke ellen azok a képviselők, akik rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték. A szombati közgyűlés - nem először és aligha utoljára - heves vitával kezdődött. Dancs Mihály (Roma Polgárjogi Mozgalom) előzőleg ugyanis az ORÖ feloszlatását indítványozta. Bár Agócs János tárgyalni akart a feloszlatásról, Dancs és a jelenlévők többsége végül úgy döntött, hogy egyelőre nem veszik napirendre a témát. Ifjabb Farkas László (Fiatal Romák Országos Szövetsége) hangsúlyozta, hogy a testületnek jó együttműködést kell kialakítania a kormánnyal. Lakatos Oszkár (Phra□lipe) azt állította, több szervezet azért fogott össze a Lungo Drommal,, hogy közös erővel visszahozzák Far■okas Flóriánt az ORÖ -be. Véleményét hangos nemtetszés fogadta. Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője eddig a Fidesz parlamenti képviselője volt. Korábban az ORÖ elnöki posztját is betöltötte, minusz-A szombati közgyűlés - nem először és aligha utoljára - heves vitával kezdődött. A többség zárt ülés elrendelése mellett döntött perelnöki biztosként is dolgozott. Neve súlyos gazdasági visszaélésekkel került összefüggésbe. Sejthetően ezzel magyarázható, hogy a Fidesz kihátrált mögüle: az új törvényhozási ciklusban már nem lesz az Országgyűlés tagja. A rendkívüli közgyűlésen részt vett Farkas Félix (Lungo Drom) parlamenti roma szószóló is, aki már csak az új Országgyűlés mai megalakulásáig tölti be mandátumát. Farkas Félix kérdésünkre közölte, nem tud róla, hogy Farkas Flórián szeretne visszatérni az ORÖ-be. Hasonlóan nyilatkozott lapunknak Csóka János, a Lungo Drom frakcióvezetője is. „Folyamatosan erre hivatkoznak, nem értem, hogy miért” - mondta. Agócs János és mások szerették volna, ha a rendkívüli közgyűlés nyilvános marad, de a többség zárt ülés elrendelése mellett döntött. A történtekről utólag az ORÖ elnöke tájékoztatta lapunkat. Dancs Mihály egyik előterjesztésében az állt, hogy csökkentsék az elnök és az elnökhelyettesek tiszteletdíját, de az indítvány nem kapott elegendő támogatást ahhoz, hogy napirendre vegyék. A jelenlévők azt megszavazták ugyan, hogy a benzinkártyával együtt elvegyék Agócs Jánostól az általa használt, az ORÖ hivatalának tulajdonában lévő gépkocsit, de az elnök szerint a határozat eleve okafogyott: ő ugyanis nem a hivatal, hanem az önkormányzat autóját használja. A jelen lévő képviselők többsége támogatta Csóka János javaslatát, hogy a bíróságon méltatlansági eljárást kezdeményezzenek az elnökkel szemben. Agócs János kérdésünkre kijelentette: mondvacsinált indokokról van szó, ezért arra számít, hogy a bíróság számára kedvező döntést hoz majd. CZENE GÁBOR LAPSZÉL Kezdődik az érettségi A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbelikkel kezdődik meg ma az idei, május-júniusi érettségi időszak. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatója szerint a következő hetekben 1162 helyszínen, várhatóan mintegy 114,7 ezren érettségiznek, köztük 73 ezer végzős középiskolás. Előre hozott vizsgát több mint 30,4 ezren tesznek, a szintemelő vizsgák száma mintegy 14 ezer. Az elmúlt két évben a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a diákok, idén azonban újra lesznek szóbelik is. Bár egy végzős osztály januárban petíciót indított azért, hogy idén se legyenek szóbelik, az OH szerint most már nem szükséges rendkívüli szabályokat alkalmazni az érettségi vizsgákra. Ugyanakkor a vizsgahelyszíneken továbbra is kötelező kézfertőtlenítőt biztosítani, védőmaszk viselését is javasolják, de nem tették kötelezővé. Kedden a matematika-, szerdán a történelem-, csütörtökön és pénteken az idegen nyelvi vizsgák következnek. J. D. Ukrán- és oroszpárti tüntetés is volt Ezres nagyságrendű tömeg tüntetett szombaton Budapesten a megtámadott és háborúban álló Ukrajnáért. Rengeteg embernél lehetett látni ukrán zászlót, Vlagyimir Putyin orosz elnököt a náci diktátorhoz, Adolf Hitlerhez, illetve a horogkeresztet az orosz háborús győzelmet jelző latin Z betűhöz hasonlító transzparenst. Ezzel csaknem egy időben a Szabadság téren oroszpárti tüntetést tartottak, ám azon nagyjából tizedannyian vettek részt. B. Z. Nincs mit ünnepelni” MAJÁLIS Hiába emelkedett a fizetés, elviszi az infláció, és már rendesen sztrájkolni sem lehet - tapintható volt az elégedetlenség a Városligetben. FEKETE NORBERT „A, minket nem érdekel a politika, csak a gyerekek miatt jöttünk ki” - mondja Lovász Andrea, amikor arról kérdezzük a Városligetben, mi jut eszébe május elsejéről. A negyven körüli családanya és férje, Milán aztán hosszasan kutakodnak tanulmányaikban, majd bizonytalanul mondják, „eredetileg a melósok ünnepe volt, nem? Vagy most is az?” A szakszervezetek hatalmas sátrában valóban inkább tűnik gyereknapinak a hangulat, mint a munkásjogok ünnepének: a színpadon éppen egy bűvész varázsol egy ezerforintos bankjeggyel. Az érdeklődéshez képest túlméretezettnek tetsző sátor másik végében zömmel idősebb szakszervezeti tagok és szimpatizánsok élvezték május elseje talán egyedüliként megmaradt szimbólumait: a sört és a virslit. „A szakszervezetek mit csináltak az elmúlt tíz évben? Semmit! Szóval már régen nincs mit ünnepelni ezen a napon” - mondja László, a nyugdíjas hegesztő, aki kiemeli, hogy ma már csak szimpatizáns. „Voltam én tag még a kilencvenes években, akkor sem volt valami nagy szám, amit csináltak, de legalább néhány dolgot elértek, most meg semmit!” Igaz, arról nem beszélt, hogy ez mostanság nem feltétlenül a szakszervezet, hanem a hatalmon lévők hibája, elég csak a pedagógus-érdekképviseletek harcára gondolni. Ám mintha csak László szavaira erősítene rá a látvány: két gyerekműsor között egy Szörnyella de Frász-imitátor konferálja fel Zlati Róbertet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét, aki alig fél tucat figyelő ember előtt arról beszél, hogy nincsenek elegen, meg kell tanulniuk erőt demonstrálni, mert szerinte nem a követeléseik tartalmával van a baj, hanem azzal, hogy nem tudják ezeket érvényesíteni. Szorgalmazta, hogy korszerű, erélyes, a fiataloknak is vonzó, a demokratikus pártokkal partneri kapcsolatot ápoló szakszervezetet építsenek. Ami a pártokat illeti: a Munkáspárton és Mi Hazánkon kívül idén egyetlen párt sem rendezett központi majálist a Városligetben, így a szakszervezeti sátrat az MSZP és a DK szokásos pultjai helyett idén egy komplett vidámpark vette körbe: két óriáskerék, dodzsem, körhinták, ezeken egy néhány perces menet 1000 és 2000 forint között volt, sört 500-tól, a sima lángost ezer forinttól árulták. A szakszervezeti sátrat egy komplett vidámpark vette körbe. A sörért legalább 500, a sima lángosért ezer forintot kellett fizetni. - Nem tudom, mennyit keres egy munkás, de itt tuti éhen halna - viccelődik az elszállt árakon a negyven körüli Horváth Iván, aki szintén csak a gyerekek miatt jött ki családjával a Városligetbe. Aztán kicsit komolyabban hozzáteszi: hiába emelkedett a fizetés, most ezt is elviszi az infláció, ráadásul bármikor simán kirúghatnak, és már rendesen sztrájkolni sem lehet, mert olyanok a törvények. A lapunk által megkérdezett majálisozók többsége elégedetlen volt. Megyeri Balázs a saját példáját hozza fel: „Én nem jószántamból vagyok vállalkozó, olyan munkát végzek, amit alkalmazottként is lehetne, csak úgy többe kerülnék a cégnek. Nekem ezek mit tudnának kiharcolni?” - mutat a szakszervezeti sátor felé, ahonnan éppen a Kacsatánc szól. Beszéde végén Zlati Róbert MASZSZ-elnök hosszasan sorolta, milyen elvárásaik vannak a pártok és a kormányzat felé: egyebek közt a munkáltatókat védő Munka törvénykönyve, az álláskeresési járadék 270 napra emelése, hatékonyabb munkavédelmi ellenőrzések és diszkrimináció elleni fellépés. „Semmit rólunk, nélkülünk! Szolidaritás!” - zárta beszédét Zlati, akit ismét Szörnyella de Frász váltott a színpadon. Az üres sátor mindent elárul a dolgozói jogok állapotáról - mondta lapunknak az egyik érdeklődő A szakszervezetek is „sárosak" „Ameddig a Fidesz van, addig itt dolgozói jogok nem lesznek, és ezen nincs is mit ünnepelni" - szögezi le a harmincas Domán István. Ő nem majálisozni jött, hanem bringázni akart, de ha már itt van, gondolta, benéz. Az informatikusként dolgozó férfi eredetileg történelemtanár, követi a közéletet is, éppen emiatt lesújtó véleménye van a baloldali pártokról és a szakszervezetekről is. Ez az üres sátor mindent elmond a dolgozói jogok állapotáról - fogalmaz. István szerint az, hogy ma lényegében nincsenek jogai a munkavállalóknak, hosszú és korrupt folyamat eredménye, amiben a szakszervezetek ugyanúgy sárosak. „Ma csak úgy lehet sztrájkolni, hogy nem okozol fennakadást, a munkanélküli-segély mindössze három hónapig jár, és ezek ellen a szakszervezetek az égvilágon semmit nem tudtak tenni és most sem tudnak, így mégis minek vannak?" - tette fel a kérdést a majálison. BELFÖLD FOTÓ: CSOMOR ÁDÁM