Népszava, 2022. május (149. évfolyam, 100-125. szám)

2022-05-02 / 100. szám

4 NÉPSZAVA 2022. május 2., hétfő Puccskészülődés a roma önkormányzatnál KÖZGYŰLÉS Nem tesz eleget tá­jékoztatási kötelezettségének, alap­elveiben és folyamatosan sérti az önkormányzat működésének sza­bályait - egyebek között ezeket a vá­dakat hozták fel Agócs János, az Or­szágos Roma Önkormányzat (ORÖ) elnöke ellen azok a képviselők, akik rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezték. A szombati közgyűlés - nem elő­ször és aligha utoljára - heves vitával kezdődött. Dancs Mihály (Roma Pol­gárjogi Mozgalom) előzőleg ugyanis az ORÖ feloszlatását indítványozta. Bár Agócs János tárgyalni akart a feloszlatásról, Dancs és a jelenlévők többsége végül úgy döntött, hogy egyelőre nem veszik napirendre a témát. Ifjabb Farkas László (Fiatal Ro­mák Országos Szövetsége) hang­súlyozta, hogy a testületnek jó együttműködést kell kialakítania a kormánnyal. Lakatos Oszkár (Phra­­□­lipe) azt állította, több szervezet­­ azért fogott össze a Lungo Drommal,­­, hogy közös erővel visszahozzák Far­­■o­kas Flóriánt az ORÖ -be. Véleményét hangos nemtetszés fogadta. Farkas Flórián, a Lungo Drom vezetője eddig a Fidesz parlamenti képviselője volt. Korábban az ORÖ elnöki posztját is betöltötte, minusz-A szombati közgyűlés - nem először és aligha utoljára - heves vitával kezdődött. A többség zárt ülés elrendelése mellett döntött perelnöki biztosként is dolgozott. Neve súlyos gazdasági visszaélések­kel került összefüggésbe. Sejthetően ezzel magyarázható, hogy a Fidesz kihátrált mögüle: az új törvényho­zási ciklusban már nem lesz az Or­szággyűlés tagja. A rendkívüli közgyűlésen részt vett Farkas Félix (Lungo Drom) par­lamenti roma szószóló is, aki már csak az új Országgyűlés mai megala­kulásáig tölti be mandátumát. Far­kas Félix kérdésünkre közölte, nem tud róla, hogy Farkas Flórián szeret­ne visszatérni az ORÖ-be. Hasonló­an nyilatkozott lapunknak Csóka Já­nos, a Lungo Drom frakcióvezetője is. „Folyamatosan erre hivatkoznak, nem értem, hogy miért” - mondta. Agócs János és mások szerették volna, ha a rendkívüli közgyűlés nyilvános marad, de a többség zárt ülés elrendelése mellett döntött. A történtekről utólag az ORÖ elnöke tájékoztatta lapunkat. Dancs Mi­hály egyik előterjesztésében az állt, hogy csökkentsék az elnök és az elnökhelyettesek tiszteletdíját, de az indítvány nem kapott elegendő támogatást ahhoz, hogy napirendre vegyék. A jelenlévők azt megszavaz­ták ugyan, hogy a benzinkártyával együtt elvegyék Agócs Jánostól az általa használt, az ORÖ hivatalának tulajdonában lévő gépkocsit, de az elnök szerint a határozat eleve oka­­fogyott: ő ugyanis nem a hivatal, ha­nem az önkormányzat autóját hasz­nálja. A jelen lévő képviselők többsége támogatta Csóka János javaslatát, hogy a bíróságon méltatlansági eljá­rást kezdeményezzenek az elnökkel szemben. Agócs János kérdésünkre kijelentette: mondvacsinált indo­kokról van szó, ezért arra számít, hogy a bíróság számára kedvező dön­tést hoz majd. CZENE GÁBOR LAPSZÉL Kezdődik az érettségi A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint ide­gen nyelv írásbelikkel kezdődik meg ma az idei, május-júniusi érettségi időszak. Az Oktatási Hivatal (OH) tájékoztatója sze­rint a következő hetekben 1162 helyszínen, várhatóan mintegy 114,7 ezren érettségiznek, köz­tük 73 ezer végzős középiskolás. Előre hozott vizsgát több mint 30,4 ezren tesznek, a szintemelő vizsgák száma mintegy 14 ezer. Az elmúlt két évben a koronaví­­rus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a diákok, idén azon­ban újra lesznek szóbelik is. Bár egy végzős osztály januárban petíciót indított azért, hogy idén se legyenek szóbelik, az OH sze­rint most már nem szükséges rendkívüli szabályokat alkal­mazni az érettségi vizsgákra. Ugyanakkor a vizsgahelyszíne­ken továbbra is kötelező kéz­fertőtlenítőt biztosítani, védő­maszk viselését is javasolják, de nem tették kötelezővé. Kedden a matematika-, szerdán a tör­ténelem-, csütörtökön és pén­teken az idegen nyelvi vizsgák következnek. J. D. Ukrán- és oroszpárti tüntetés is volt Ezres nagyságrendű tömeg tün­tetett szombaton Budapesten a megtámadott és háborúban álló Ukrajnáért. Rengeteg ember­nél lehetett látni ukrán zászlót, Vlagyimir Putyin orosz elnököt a náci diktátorhoz, Adolf Hit­lerhez, illetve a horogkeresztet az orosz háborús győzelmet jelző latin Z betűhöz hasonlító transzparenst. Ezzel csaknem egy időben a Szabadság téren oroszpárti tüntetést tartottak, ám azon nagyjából tizedannyi­­an vettek részt. B. Z. Nincs mit ünnepelni” MAJÁLIS Hiába emelkedett a fizetés, elviszi az infláció, és már rendesen sztrájkolni sem lehet - tapintható volt az elégedetlenség a Városligetben. FEKETE NORBERT „A, minket nem érdekel a politika, csak a gyerekek miatt jöttünk ki” - mondja Lovász Andrea, amikor arról kérdezzük a Városligetben, mi jut eszébe május elsejéről. A negyven körüli családanya és férje, Milán aztán hosszasan kutakod­nak tanulmányaikban, majd bi­zonytalanul mondják, „eredetileg a melósok ünnepe volt, nem? Vagy most is az?” A szakszervezetek hatalmas sátrában valóban inkább tűnik gyereknapinak a hangulat, mint a munkásjogok ünnepének: a szín­padon éppen egy bűvész varázsol egy ezerforintos bankjeggyel. Az érdeklődéshez képest túlmérete­zettnek tetsző sátor másik végében zömmel idősebb szakszervezeti tagok és szimpatizánsok élvezték május elseje talán egyedüliként megmaradt szimbólumait: a sört és a virslit. „A szakszervezetek mit csináltak az elmúlt tíz évben? Semmit! Szóval már régen nincs mit ünnepelni ezen a napon” - mondja László, a nyug­díjas hegesztő, aki kiemeli, hogy ma már csak szimpatizáns. „Voltam én tag még a kilencvenes években, ak­kor sem volt valami nagy szám, amit csináltak, de legalább néhány dolgot elértek, most meg semmit!” Igaz, arról nem beszélt, hogy ez mostan­ság nem feltétlenül a szakszervezet, hanem a hatalmon lévők hibája, elég csak a pedagógus-érdekképviseletek harcára gondolni. Ám mintha csak László szavai­ra erősítene rá a látvány: két gye­rekműsor között egy Szörnyella de Frász-imitátor konferálja fel Zlati Róbertet, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnökét, aki alig fél tucat figyelő ember előtt ar­ról beszél, hogy nincsenek elegen, meg kell tanulniuk erőt demonstrál­ni, mert szerinte nem a követeléseik tartalmával van a baj, hanem azzal, hogy nem tudják ezeket érvénye­síteni. Szorgalmazta, hogy korsze­rű, erélyes, a fiataloknak is vonzó, a demokratikus pártokkal partneri kapcsolatot ápoló szakszervezetet építsenek. Ami a pártokat illeti: a Munkás­párton és Mi Hazánkon kívül idén egyetlen párt sem rendezett köz­ponti majálist a Városligetben, így a szakszervezeti sátrat az MSZP és a DK szokásos pultjai helyett idén egy komplett vidámpark vette körbe: két óriáskerék, dodzsem, körhinták, ezeken egy néhány perces menet 1000 és 2000 forint között volt, sört 500-tól, a sima lángost ezer forinttól árulták. A szakszer­vezeti sátrat egy komplett vidámpark vette körbe. A sörért leg­alább 500, a sima lángo­­sért ezer fo­rintot kellett fizetni. - Nem tudom, mennyit keres egy munkás, de itt tuti éhen hal­na - viccelődik az elszállt árakon a negyven körüli Horváth Iván, aki szintén csak a gyerekek miatt jött ki családjával a Városligetbe. Aztán kicsit komolyabban hozzáteszi: hi­ába emelkedett a fizetés, most ezt is elviszi az infláció, ráadásul bármikor simán kirúghatnak, és már rendesen sztrájkolni sem lehet, mert olyanok a törvények. A lapunk által megkérdezett majálisozók többsége elégedetlen volt. Megyeri Balázs a saját példáját hozza fel: „Én nem jószántamból vagyok vállalkozó, olyan munkát végzek, amit alkalmazottként is le­hetne, csak úgy többe kerülnék a cégnek. Nekem ezek mit tudnának kiharcolni?” - mutat a szakszerve­zeti sátor felé, ahonnan éppen a Ka­csatánc szól. Beszéde végén Zlati Róbert MASZSZ-elnök hosszasan sorolta, milyen elvárásaik vannak a pártok és a kormányzat felé: egyebek közt a munkáltatókat védő Munka törvény­­könyve, az álláskeresési járadék 270 napra emelése, hatékonyabb munka­­védelmi ellenőrzések és diszkriminá­ció elleni fellépés. „Semmit rólunk, nélkülünk! Szolidaritás!” - zárta be­szédét Zlati, akit ismét Szörnyella de Frász váltott a színpadon. Az üres sátor mindent elárul a dolgozói jogok állapo­táról - mondta lapunknak az egyik érdek­lődő A szakszervezetek is „sárosak" „Ameddig a Fidesz van, addig itt dolgozói jogok nem lesznek, és ezen nincs is mit ünnepelni" - szögezi le a harmincas Domán István. Ő nem majálisozni jött, hanem bringázni akart, de ha már itt van, gondolta, benéz. Az informatikusként dolgozó férfi eredetileg történelemta­nár, követi a közéletet is, éppen emiatt lesújtó véleménye van a baloldali pártokról és a szakszervezetekről is. Ez az üres sátor mindent elmond a dolgozói jogok állapotáról - fogalmaz. István szerint az, hogy ma lényegében nin­csenek jogai a munkavállalóknak, hosszú és korrupt fo­lyamat eredménye, amiben a szakszervezetek ugyanúgy sárosak. „Ma csak úgy lehet sztrájkolni, hogy nem okozol fennakadást, a munkanélküli-segély mindössze három hónapig jár, és ezek ellen a szakszervezetek az égvilágon semmit nem tudtak tenni és most sem tudnak, így mégis minek vannak?" - tette fel a kérdést a majálison. BELFÖLD FOTÓ: CSOMOR ÁDÁM

Next