Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-25 / 146. szám
2 NÉPSZAVA 2022. június 25., szombat REFLEKTOR „Már remény sincs, hogy vége lesz” HÁBORÚ Újra nő az Ukrajnából érkező menekültek száma, ám a többségük tovább is utazik: a fővárosi tranzit csendes, a kormányfő torzítja az adatokat. BATKA ZOLTÁN „Eddig csaknem 800 000 menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra, akiket elláttunk élelmiszerrel, szállással és gyógyszerrel” - írta Orbán Viktor kormányfő abban a lapunk birtokába került, pénteki lapszámunkban részletesen is ismertetett levélben, amelyet Radoslaw Sikorski volt lengyel külügyminiszternek küldött. Ezzel az állításával a miniszterelnök torzította az adatokat: a 800 ezer menekültnek ugyanis a túlnyomó többsége csak átutazik Magyarországon, töredékük igényel szállást, ellátást. Ezt igazolja az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság legutóbbi, szerdán kiadott összesítése is, amely szerint az oroszukrán háború kitörése óta 25 535 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak, és eddig 19 769 fő esetében született elismerő döntés. Noha most újra nő a háború elől menekülők száma, túlnyomó többségük ma sem él a magyar állam vendégszeretetével, a pályaudvarokról szinte azonnal magánszállásra mennek, vagy továbbindulnak Csehország, Lengyelország, Németország felé. Ezt támasztja alá a Budapesti Olimpiai Körcsarnokban (BOK) kialakított menekülttranzit forgalma is. A tranzitot igazgató fővárosi kormányhivatal adatai szerint június 13. és június 19. között 995 menekülő érkezett a csarnokba, s közülük 471-en vették igénybe az éjszakai szállás lehetőségét. Összehasonlításul: a rendőrségi statisztikák szerint ugyanebben az időszakban közvetlenül Ukrajnából és Romániából 75 ezer menekült érkezett az országba. Ottjártunkkor, szerda délelőtt is csendes volt a csarnok. A korábban látott tumultusnak nyoma sem volt, néhány menekült akadt csak a tranzitban. Azt itt dolgozó segítők szerint inkább esténként érkeznek többen, ám erről nem győződhettünk meg: a kormányhivatal a „háború elől menekülők zavartalan nyugalmának biztosítása érdekében” csak délelőtt ad látogatási engedélyt a sajtónak. A menekültsegítők azt mesél ték: míg hetekkel ezelőtt főleg Donyeckből érkeztek ukránok, ma már kevesebbek jönnek onnan: az oroszok által megszállt területről nemigen tud kijutni, aki ottragadt. Most újra Kijevből és Ukrajna északnyugati részéről érkeznek többen. Sokan azért nem indultak meg eddig, mert abban reménykedtek, nyár elejére kifullad az orosz invázió. Ehhez képest egyre több helyről hallják, hogy hosszú, többéves háborúra kell berendezkedniük - összegezte a menekültektől hallottakat egy tolmács. A csarnokban találkoztunk egy Ukrajnából nemrég érkezett fiatalemberrel. - Németországban dolgoztam a háború kitörésekor, de rögtön hazautaztam, hogy kimenekítsem a feleségemet és a gyerekemet. Ők már biztonságban vannak. Mivel egy korábbi súlyos balesetem miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak minősítettek, most újra vissza 800 ezer menekült ellátásáról beszélt Orbán Viktor, pedig az idegenrendészet csak 20 ezer menedékeskénti elismerésről számolt be tértem Ukrajnába, hogy megpróbáljam rávenni szüleimet, jöjjenek ők is velünk - mondta a férfi, majd elkomorulva folytatta: - Nem tudtam rávenni őket. Maradni akartak. A Natalia néven bemutatkozó asszony azt mondta: bár keveset tudnak Magyarországról, és nem beszélik a nyelvet, itt maradnának. Azért, mert így viszonylag közel lennének országukhoz, ráadásul itt az állam neki és a férjének is támogatást adott a munkakezdéshez. Ő például egy kiskereskedelmi üzletlánc raktárában dolgozhat majd. Találkoztunk egy népesebb roma családdal is: ők Kárpátaljáról, egy Beregszász melletti faluból érkeztek. Pontosabban: a férfiak átszöktek a határon a katonatoborzók elől. Mint elmondták, ők ugyan nem kettős állampolgárok, ám mindig is magyarnak tartották g magukat, időnként át is jártak dolgozni. Mostanra jutottak arra, hogy végleg elhagyják Ukrajnát, mivel ott munkát és segélyt sem kapnak. Ráadásul a férfiak jó ideje alig merték kitenni a lábukat az utcára, mert féltek, hogy a katonatoborzók elkapják és egyenesen viszik őket a frontra. Arra a kérdésre, hogy miért vártak mostanáig a meneküléssel, az egyik férfi úgy felelt: - Sokáig alig hittük el, hogy kirobban a háború. Aztán heteken, hónapokon abban bíztunk, hamar befejeződik. Most meg már remény sincs, hogy vége lesz valaha. Egy hét alatt kevesebb mint ezren érkeztek a BÖK csarnokba, és többségük nem maradt éjszakára Tízezrek, akikről nem tud senki semmit FELMÉRÉS - Szinte üres a BÖK csarnok, a budapesti Kőbánya felső vasútállomáson kialakított menekültfogadó pontot fel kellett számolni igény híján, és a civil szervezetek is bezárták ukrán menekülteknek nyitott szálláshelyeik zömét. A fővárosi önkormányzat intézményeiben mindösszesen 270 háborús menekült él, akiknek több mint a fele kiskorú. Számukra nyári programokat, táborokat szerveznek, részben a ferencvárosi önkormányzattal közösen - adott helyzetjelentést a napokban Kiss Ambrus budapesti főpolgármester-helyettes. Ugyanakkor megjegyezte azt is: az ENSZ Menekültügyi Főigazgatósága, az UNICEF, illetve a Facebook bejelentkezési META-adatok alapján több tízezer ukrán menekült van Budapesten, akikről senki nem tud semmit. A kép tisztázása érdekében a fővárosi önkormányzat a Harvard Egyetemmel, a Világbankkal, illetve más nonprofit szervezetekkel nemzetközi workshopot rendez június 27-28-án - jelentette be a főpolgármester-helyettes. Adatelemzéssel próbálják kideríteni, hogy ténylegesen hány, az ukrán háború elől menekülő él Budapesten, és miként érhetnék el őket. A fővároshoz érkeznek jelzések arról, hogy a munkásszállón, hétvégi nyaralókban vagy budapesti családoknál élők közül egyre többen maradnak szállás nélkül. A háború elején segítséget nyújtók türelme ugyanis lassan elfogy, szeretnék használni a kisszobát, a nyaralót, túl nagy feszültséget okoz a családok ottléte a munkásszállókon. A fővárosnak ezekkel együtt is legfeljebb pár ezer emberre van „rálátása”. A kormány napi 4000 forintot fizet az ukrán menekültek elhelyezése és étkezése után az ellátást biztosító önkormányzatoknak. Eddig 284 önkormányzatnak összesen 1,2 milliárd forintot fizettek ki június 21-ig - mondta Dukai Miklós önkormányzati államtitkár pénteken egy konferencián. Ez azonban nem segít azoknak a településeknek, amelyeken csak átutaznak a menekültek, így számukra abból a 6 milliárd forintos rendkívüli önkormányzati keretből utalnak ki támogatást, amely egyébként a nehéz pénzügyi helyzetbe került települések megsegítését szolgálná. SZALAI ANNA Ködbe vész az európai uniós pénzek sorsa SEGÉLYSZERVEZETEK Sem a Karitatív Tanácsot alkotó hat nagy segélyszervezet, sem az ezen a körön kívül működő civil szervezetek nem tudnak semmit arról, érkezett-e Magyarországra uniós pénz kifejezetten az Ukrajnából útnak induló menekültek vagy az ukrán területen maradt emberek segítésére. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője azt hangsúlyozta, hogy az állami támogatást mindig konkrét feladatok elvégzésére kapják, de azt nem tudják, honnan származik a pénz. A magyar kormánnyal állnak kapcsolatban, nincs közük hozzá, milyen forrásból tudja segíteni a munkájukat az állam - tette hozzá Romhányi Tamás. Lapunk többször is írt arról, hogy már áprilisban megérkezett Magyarországra az a mintegy 110 milliárd forint, amit menekültek támogatására szánt az EU. Igaz, Brüsszelben ezt az összeget korábban más magyarországi projektek utófinanszírozására szánták, csak a háborús krízis miatt „címkézték át”, vagyis a pénz jó részét eredetileg nem feltétlenül az Ukrajnából érkezettek segítésére lehetett felhasználni. Májusban viszont már arról döntöttek Brüsszelben, hogy Magyarország 8 milliárd forintnyi pénzt kap gyorsított eljárásban kifejezetten a menekültek támogatására. A hat legnagyobb segélyszervezetnek a háború kitörése után adott fél-fél milliárd forintos támogatáson túl a Miniszterelnökség A hangsúly most azokon van, akik tartósan akarnak nálunk maradni Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkársága járult hozzá a menekülőket segítők költségeinek megtérítéséhez. Összesen kétmilliárd forintos keretből a máltaiak mellett támogatják az Ökumenikus Segélyszervezet, a Református Szeretetszolgálat, a munkácsi görögkatolikus egyházmegye, a Baptista Szeretetszolgálat, a Katolikus Karitász és a jezsuita szolgálat tevékenységét is. (A támogatottak listájáról hiányzik ugyanakkor több olyan kisebb-nagyobb civil szervezet, amely a válság kezdetekor sokat tett a menekültekért - olykor az állami apparátus helyett is.) A segélyszervezetek munkája egyre inkább áthelyeződik az ukrán területeken maradtak körülményeinek javítását célzó segélyszállítmányok célba juttatására, illetve azoknak a családoknak a támogatására, amelyek tagjai hosszabb távon Magyarországon kívánnak maradni. A Magyar Vöröskereszt Záhonyban még nem zárta be a két egészségügyi ellátópontját, az ország több pontján működtet befogadóközpontokat, ahol segélyeket, étkezést biztosítanak a menekülteknek, és támogatják őket az adminisztratív nehézségek leküzdésében. Győri szervezetük például egy kárpátaljai pár házasságkötését segítette a menedékes papírok intézésével. Közben pedig keresőszolgálatot működtetnek, hogy az egymástól elszakadt családtagok megtalálhassák egymást, és a háborús területeken hálózatuk egyfajta üzenetközvetítő szerepet is vállal a sebesültek, hadifoglyok és menekültek, illetve családtagjaik között. GULYÁS ERIKA