Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-29 / 149. szám
BELFÖLD Magyar válaszok 60 oldalon FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A brüsszeli testületnek most egy hónapja van rá, hogy értékelje a kormány válaszait, és döntsön a következő lépésekről, amelyek néhány hónap múlva, az eljárás végén akár bizonyos közösségi támogatások megvonásához vezethetnek. Az Európai Bizottság április 27- én az írásbeli értesítéssel indította el a folyamatot, mert úgy ítélte meg, hogy a jogállamisági elvek szisztematikus megsértése miatt sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon. Hazánk az első és eddig egyetlen tagállam, amellyel szemben Brüsszel aktiválta a jogállamisági mechanizmust. A 44 oldalas értesítésben Johannes Hahn költségvetési biztos számos kérdést intézett a hatóságokhoz a közbeszerzési rendszerrel, a bíróságok működésével, a korrupció elleni küzdelemmel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. A választól függ, hogy a biztosi kollégium leállítja-e a procedúrát vagy javaslatot tesz további intézkedésekre. Ha úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormány nem tudta eloszlatni az aggodalmait az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, akkor javaslatot tehet a jelzett támogatások felfüggesztésére vagy megvonására. A végső döntést a tagállamok pénzügyminiszteri tanácsa hozza meg minősített többséggel. A tárcavezetők jóváhagyhatják vagy módosíthatják a bizottsági előterjesztést. Hazánk az első és eddig egyetlen tagállam, amellyel szemben aktiválták a jogállamisági mechanizmust. Az eljárást tartalmazó jogállamisági rendelet tavaly január óta hatályos. Célja, hogy az Unió megfékezze azokat a közösségi pénzekkel elkövetett szabálytalanságokat, amelyeket a jogállamisági normák megsértésével követnek el a tagállamokban. Idetartozik például az igazságszolgáltatás nem megfelelő működése, a hatóságok által hozott döntések helyesbítésének elmulasztása és a jogorvoslati lehetőségek korlátozása. A procedúra során Brüsszelnek kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a normaszegés közvetlenül érinti az EU költségvetését. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) NÉPSZAVA 2022. június 29., szerda3 Vissza a határőrséghez HATRAARC Önálló határt védő egységet szeretne a kormány, pedig néhány éve még tévútnak tartotta ezt, ráadásul a délre vezényelt rendőröket, katonákat régóta képtelen tehermentesíteni. BATKA ZOLTÁN Hat évvel ezelőtt - már a nagy, 2015- ös menekültválság után - a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes többsége tárgyalni sem volt hajlandó az önálló határőrség felállítását sürgető jobbikos javaslatról. Hétfőn viszont a parlamentben Orbán Viktor kormányfő azt jelentette be, hogy új feladatot adott a belügyminiszernek: „Szeptemberre egy a rendőrség keretein belül működő, de nem a rendőrökből és nem a katonákból álló új testület felállítását kérem, ami kizárólag a határvédelemmel fog foglalkozni.” Az új testület létrehozását Orbán egyfelől azzal indokolta: nem lehet, hogy miközben keleten, egy szomszédos országban háború dúl, addig a katonák a déli határt őrzik. Másfelől szerinte tehermentesíteni kell a családjuktól távolra, a déli határra vezényelt rendőröket. Ukrajna orosz lerohanása után kétségkívül más megítélés alá esik, hová irányítják a katonai erőket. A rendőröknél viszont szó sincs új helyzetről: évek óta visszatérő panasz, hogy az egyenruhások határra vezénylése az érintetteknek és annak a kapitányságnak, őrsnek is nehéz, ahonnan elvonták az embereket. A kormányfő bejelentése nem csak azért meglepő, mert korábban nem támogatták az önálló határőrség visszaállítására tett javaslatot. Azért is, mert korábban - ám erre most nem tért ki Orbán Viktor -tettek kísérletet a határon szolgálók megerősítésére, részben épp a rendőrök túlterheltsége miatt, ám ez kevés sikerrel járt. A kabinet 2016 augusztusában kormányhatározatot hozott arról, hogy a Készenléti Rendőrség állományába mintegy 3000 határvadászt toboroznak, akik egy hat hónapig tartó gyorstalpaló után ölthették fel az egyenruhát. Az ambiciózus tervek ellenére mindössze ezer fő kezdte meg a képzést, de az nem derült ki, hogy végül hányan vették fel a nyáron forró, ősszel-télen saras, pótlék nélkül akkoriban bruttó 220 ezer forintos fizetéssel „kecsegtető” szolgálatot. Azt lapunk írta meg először, hogy 2019-ben a csongrádi rendőrség - az időközben bezárt - tranzitzónákat környékbeli munkanélküliekből toborzott, majd pár hét alatt „kiképzett” biztonsági őrökkel őriztette. Mindezek ismeretében kevéssé meglepő, hogy a Belügyminisztérium tegnap esti lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre, például arra, mennyi pénzből hány fős testületet hoznának létre, és miként tudnak embereket toborozni, illetve mi lenne az új szervezetnél szolgálók pontos jogállása. Ez utóbbi többek között azért lehet fontos, mert a kormányfő beszéde szerint rendőr és katona sem lehet az új testületben, vagyis lényegében civileket képeznének ki. Csakhogy Orbán szeptemberi határidőt adott a belügyminiszternek, vagyis alig két hónap alatt kellene embereket toborozni, kiképezni, így kérdés, ilyen két hónap alatt kellene toborozni és kiképezni az új határvédőket, míg a határvadászok felkészítésére még fél évet szántak. Kérdés, mire elég egy ilyen gyorstalpaló: gyorstalpaló után egyáltalán milyen feladatok ellátására kaphatnak felhatalmazást az új határvédők. Miközben a kormánypropaganda a déli határra nehezedő „iszonyatos” migránshullámról, mármár háborús helyzetről beszél, a nemzetközi menekültsegítő szervezetek és a szerb belügy adatai ezt nem támasztják alá. Ezek szerint jellemzően néhány ezer menekült van Szerbia területén, ennél pedig jóval kevesebben a határtérségben. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) májusi összesítése szerint összesen 4300 menekült van Szerbiában, ami ugyan kis növekedés tavalyhoz képest, ám közben Balkán-szerte 10-30 százalékkal csökkent a menekültek száma. Tavaly ősszel beszámoltunk arról is, hogy a határtérségben a hivatalos becslések szerint alig 1000-1200 menekült volt, jó részük egy Röszke-közeli kiserdőben tanyázott, és onnan indultak neki estéről estére a határkerítésnek, amit általában pillanatok alatt átléptek, majd jóval beljebb, az ország belterületén buktak le, és onnan toloncolták őket vissza Szerbiába. Hogy aztán újra próbálkozzanak, és újra bekerüljenek a magyar statisztikákba. A szerb belügy adataiból úgy fest, hogy míg tavaly ősszel havonta néhány ezer menekültet toloncoltak vissza Magyarországról, addig a nyári „illegális határátlépési szezon” elejére ez a töredékére esett vissza. Magyarországról alig pár száz visszatoloncolás történt. A Amikor menekültválság volt, nem akartak külön határőrséget, most kicsi a migrációs nyomás, és új egység felállítását kérte a kormányfő FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR Tanárbérek: tovább ígérget a kormány EGYEZTETÉS Nem történt érdemi előrelépés a Belügyminisztérium és a pedagógus-szakszervezetek közötti keddi sztrájkbizottsági tárgyaláson, a kormány képviselői érdemi bérrendezésre és a munkaterhek csökkentésére sem tettek javaslatot. Ellenben továbbra is azt ígérik, hogy a pedagógusok jövőre is 10 százalékos „béremelést” kaphatnak - ami azonban valójában nem az alapbérek emelkedését, hanem a szakmai pótlékok kiegészítését jelenti. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Népszavának azt mondta: olyan bérrendezésre lenne szükség, amivel a pedagógusok legalább a diplomás átlagkeresethez fel tudnak zárkózni. A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül ugyanis nálunk a legalacsonyabbak, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének 58-66 százalékát teszik ki. A kormány nevében tárgyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehetséges, amennyiben „a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök az egyeztetés utáni tájékoztatón ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, a következő egyeztetésre - ami augusztus 10-én lesz - konkrétumokat várnak a kormányzattól: milyen teljesítményt kell produkálnia Hiába a korábbi tiltakozások, ezúttal sem volt érdemi előrelépés a gazdaságnak ahhoz, hogy a pedagógusok érdemi bérrendezéséről is lehessen tárgyalni. Szerinte ha augusztusban sem lesz megállapodás, bizonytalanul indulhat a tanév. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választmányi tagja, Komjáthy Anna hozzátette: arra a kérdésre, hogy a kormány hogyan fogja kezelni, ha még több pedagógus hagyja el a pályát, Maruzsa Zoltán nem tudott válaszolni. A munkaterhek csökkentését ugyanakkor nem tartja valószínűnek. A köznevelésért is felelős Belügyminisztérium írásos álláspontja szerint - amit az államtitkár adott át a szakszervezeteknek - a pedagógusok átlagéletkora egész Európában emelkedik, mindenhol csökken a fiatalok száma, ezért nagyarányú óraszámcsökkentés jelen helyzetben nem tekinthető reálisnak”. Azzal az elvvel viszont egyetértenek, hogy azok a pedagógusok, akik a többiekhez képest magasabb óraszámot és túlórát vállalnak, magasabb juttatásban részesüljenek. Az, hogy pontosan milyen lépéseket terveznek ennek érdekében, nem derült ki. A PSZ a múlt héten Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős miniszternek is levelet írt, hogy konkrétumokat tudjon meg a 10 százalékos „béremelésről”, amit a kormány uniós forrásból finanszírozna. A PSZ alelnöke lapunknak elmondta: a minisztertől még nem kaptak választ. JUHÁSZ DÁNIEL