Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-29 / 149. szám

BELFÖLD Magyar válaszok 60 oldalon FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A brüsszeli testületnek most egy hónapja van rá, hogy értékelje a kormány válaszait, és döntsön a kö­vetkező lépésekről, amelyek néhány hónap múlva, az eljárás végén akár bizonyos közösségi támogatások megvonásához vezethetnek. Az Európai Bizottság április 27- én az írásbeli értesítéssel indítot­ta el a folyamatot, mert úgy ítélte meg, hogy a jogállamisági elvek szisztematikus megsértése miatt sérülnek az EU pénzügyi érdekei Magyarországon. Hazánk az első és eddig egyetlen tagállam, amel­­­lyel szemben Brüsszel aktiválta a jogállamisági mechanizmust. A 44 oldalas értesítésben Johannes Hahn költségvetési biztos számos kérdést intézett a hatóságokhoz a közbeszerzési rendszerrel, a bírósá­gok működésével, a korrupció elleni küzdelemmel és az összeférhetet­lenséggel kapcsolatban. A választól függ, hogy a biztosi kollégium leál­­lítja-e a procedúrát vagy javaslatot tesz további intézkedésekre. Ha úgy ítéli meg, hogy az Orbán-kormány nem tudta eloszlatni az aggodalma­it az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, akkor javaslatot tehet a jelzett támogatások felfüggesz­tésére vagy megvonására. A végső döntést a tagállamok pénzügymi­niszteri tanácsa hozza meg minő­sített többséggel. A tárcavezetők jóváhagyhatják vagy módosíthatják a bizottsági előterjesztést. Hazánk az első és eddig egyetlen tagállam, amellyel szemben aktiválták a jog­államisági mechanizmust. Az eljárást tartalmazó jogállami­sági rendelet tavaly január óta hatá­lyos. Célja, hogy az Unió megfékezze azokat a közösségi pénzekkel elkö­vetett szabálytalanságokat, amelye­ket a jogállamisági normák megsér­tésével követnek el a tagállamokban. Idetartozik például az igazságszol­gáltatás nem megfelelő működése, a hatóságok által hozott döntések he­lyesbítésének elmulasztása és a jog­orvoslati lehetőségek korlátozása. A procedúra során Brüsszelnek kétséget kizáróan bizonyítania kell, hogy a normaszegés közvetlenül érinti az EU költségvetését. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) NÉPSZAVA 2022. június 29., szerda3 Vissza a határőrséghez HATRAARC Önálló határt védő egységet szeretne a kormány, pedig néhány éve még tévútnak tartotta ezt, ráadásul a délre vezényelt rendőröket, katonákat régóta képtelen tehermentesíteni. BATKA ZOLTÁN Hat évvel ezelőtt - már a nagy, 2015- ös menekültválság után - a par­lament honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes többsége tárgyalni sem volt hajlandó az ön­álló határőrség felállítását sürgető jobbikos javaslatról. Hétfőn viszont a parlamentben Orbán Viktor kor­mányfő azt jelentette be, hogy új feladatot adott a belügyminiszer­­nek: „Szeptemberre egy a rendőr­ség keretein belül működő, de nem a rendőrökből és nem a katonákból álló új testület felállítását kérem, ami kizárólag a határvédelemmel fog foglalkozni.” Az új testület létrehozását Orbán egyfelől azzal indokolta: nem lehet, hogy miközben keleten, egy szom­szédos országban háború dúl, addig a katonák a déli határt őrzik. Más­felől szerinte tehermentesíteni kell a családjuktól távolra, a déli határ­ra vezényelt rendőröket. Ukrajna orosz lerohanása után kétségkívül más megítélés alá esik, hová irányít­ják a katonai erőket. A rendőrök­nél viszont szó sincs új helyzetről: évek óta visszatérő panasz, hogy az egyenruhások határra vezénylése az érintetteknek és annak a kapi­tányságnak, őrsnek is nehéz, ahon­nan elvonták az embereket. A kormányfő bejelentése nem csak azért meglepő, mert korábban nem támogatták az önálló határőr­ség visszaállítására tett javaslatot. Azért is, mert korábban - ám erre most nem tért ki Orbán Viktor -tettek kísérletet a határon szolgá­lók megerősítésére, részben épp a rendőrök túlterheltsége miatt, ám ez kevés sikerrel j­árt. A kabinet 2016 augusztusában kormányhatároza­tot hozott arról, hogy a Készenléti Rendőrség állományába mintegy 3000 határvadászt toboroznak, akik egy hat hónapig tartó gyorstal­paló után ölthették fel az egyenru­hát. Az ambiciózus tervek ellenére mindössze ezer fő kezdte meg a kép­zést, de az nem derült ki, hogy végül hányan vették fel a nyáron forró, ősszel-télen saras, pótlék nélkül akkoriban bruttó 220 ezer forintos fizetéssel „kecsegtető” szolgálatot. Azt lapunk írta meg először, hogy 2019-ben a csongrádi rendőrség - az időközben bezárt - tranzitzóná­kat környékbeli munkanélküliekből toborzott, majd pár hét alatt „kikép­zett” biztonsági őrökkel őriztette. Mindezek ismeretében kevéssé meglepő, hogy a Belügyminiszté­rium tegnap esti lapzártánkig nem válaszolt kérdéseinkre, például arra, mennyi pénzből hány fős tes­tületet hoznának létre, és miként tudnak embereket toborozni, illet­ve mi lenne az új szervezetnél szol­gálók pontos jogállása. Ez utóbbi többek között azért lehet fontos, mert a kormányfő beszéde szerint rendőr és katona sem lehet az új testületben, vagyis lényegében civi­leket képeznének ki. Csakhogy Or­bán szeptemberi határidőt adott a belügyminiszternek, vagyis alig két hónap alatt kellene embereket to­borozni, kiképezni, így kérdés, ilyen két hónap alatt kellene toborozni és kiképezni az új határ­vé­dőket, míg a határvadá­szok felké­szítésére még fél évet szántak. Kérdés, mire elég egy ilyen gyorstalpaló: gyorstalpaló után egyáltalán milyen feladatok ellátására kaphatnak fel­hatalmazást az új határvédők. Miközben a kormánypropagan­da a déli határra nehezedő „iszo­nyatos” migránshullámról, már­­már háborús helyzetről beszél, a nemzetközi menekültsegítő szer­vezetek és a szerb belügy adatai ezt nem támasztják alá. Ezek szerint jellemzően néhány ezer menekült van Szerbia területén, ennél pedig jóval kevesebben a határtérségben. Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) májusi összesítése sze­rint összesen 4300 menekült van Szerbiában, ami ugyan kis növeke­dés tavalyhoz képest, ám közben Balkán-szerte 10-30 százalékkal csökkent a menekültek száma. Tavaly ősszel beszámoltunk arról is, hogy a határtérségben a hivata­los becslések szerint alig 1000-1200 menekült volt, jó részük egy Rösz­­ke-közeli kiserdőben tanyázott, és onnan indultak neki estéről estére a határkerítésnek, amit általában pillanatok alatt átléptek, majd jó­val beljebb, az ország belterületén buktak le, és onnan toloncolták őket vissza Szerbiába. Hogy aztán újra próbálkozzanak, és újra bekerülje­nek a magyar statisztikákba. A szerb belügy adataiból úgy fest, hogy míg tavaly ősszel havonta né­hány ezer menekültet toloncoltak vissza Magyarországról, addig a nyári „illegális határátlépési sze­zon” elejére ez a töredékére esett vissza. Magyarországról alig pár száz visszatoloncolás történt. A Amikor menekültvál­ság volt, nem akartak külön határőrséget, most kicsi a migrációs nyomás, és új egység felállí­tását kérte a kormányfő FOTÓ: MTI/ROSTA TIBOR Tanárbérek: tovább ígérget a kormány EGYEZTETÉS Nem történt érde­mi előrelépés a Belügyminisztérium és a pedagógus-szakszervezetek kö­zötti keddi sztrájkbizottsági tárgya­láson, a kormány képviselői érdemi bérrendezésre és a munkaterhek csökkentésére sem tettek javaslatot. Ellenben továbbra is azt ígérik, hogy a pedagógusok jövőre is 10 százalé­kos „béremelést” kaphatnak - ami azonban valójában nem az alapbé­rek emelkedését, hanem a szakmai pótlékok kiegészítését j­elenti. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Népszavának azt mondta: olyan bérrendezésre lenne szükség, amivel a pedagógusok legalább a diplomás átlagkeresethez fel tud­nak zárkózni. A tanári fizetések az OECD-tag uniós országok közül ugyanis nálunk a legalacsonyabbak, az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének 58-66 százalékát te­szik ki. A kormány nevében tár­gyaló Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint 10 százaléknál nagyobb mértékű emelés is lehet­séges, amennyiben „a gazdaság jól teljesít”. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök az egyeztetés utáni tájékoztatón ezzel kapcsolatban úgy nyilatko­zott, a következő egyeztetésre - ami augusztus 10-én lesz - konkrétu­mokat várnak a kormányzattól: mi­lyen teljesítményt kell produkálnia Hiába a korábbi tiltakozások, ezúttal sem volt érdemi előrelépés a gazdaságnak ahhoz, hogy a peda­gógusok érdemi bérrendezéséről is lehessen tárgyalni. Szerinte ha augusztusban sem lesz megállapo­dás, bizonytalanul indulhat a tanév. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) választ­mányi tagja, Komjáthy Anna hoz­zátette: arra a kérdésre, hogy a kor­mány hogyan fogja kezelni, ha még több pedagógus hagyja el a pályát, Maruzsa Zoltán nem tudott vála­szolni. A munkaterhek csökkentését ugyanakkor nem tartja valószínű­nek. A köznevelésért is felelős Bel­ügyminisztérium írásos álláspontja szerint - amit az államtitkár adott át a szakszervezeteknek - a pedagó­gusok átlagéletkora egész Európá­ban emelkedik, mindenhol csökken a fiatalok száma, ezért nagyarányú óraszámcsökkentés­­ jelen hely­zetben nem tekinthető reálisnak”. Azzal az elvvel viszont egyetérte­nek, hogy azok a pedagógusok, akik a többiekhez képest magasabb óra­számot és túlórát vállalnak, maga­sabb juttatásban részesüljenek. Az, hogy pontosan milyen lépéseket terveznek ennek érdekében, nem derült ki. A PSZ a múlt héten Navracsics Tibor területfejlesztésért felelős mi­niszternek is levelet írt, hogy konk­rétumokat tudjon meg a 10 százalé­kos „béremelésről”, amit a kormány uniós forrásból finanszírozna. A PSZ alelnöke lapunknak elmondta: a mi­nisztertől még nem kaptak választ. JUHÁSZ DÁNIEL

Next