Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-29 / 149. szám
GAZDASÁG Jövőképeket alkotnak Az Egyensúly Intézet szellemi műhelyként Magyarország számára készít jövőképeket, szakmai javaslatokat - írják bemutatkozásukban. A gyorsan változó XXI. században az agytröszt legfontosabb feladatának tekinti az ország politikai, gazdasági és kulturális jövőképének kidolgozását, illetve szilárd szellemi alapot teremteni a magyarok felemelkedéséhez. Az Egyensúly Intézet Nonprofit Kft.-t 2018-ban alapította Boros Tamás, a Policy Solutions nevű elemző-, illetve tanácsadó-intézet korábbi társtulajdonosa és -igazgatója, a brüsszeli Foundation for European Progressive Studies tudományos tanácsának tagja, Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató korábbi igazgatója, valamint Závecz Tibor, a ZRI Závecz Research Intézet igazgatója, a Szonda Ipsos, majd Ipsos egykori véleménykutatási igazgatója. NÉPSZAVA 2022. június 29., szerda5 / Útiterv a földgáz elhagyására KLIMA Az Egyensúly Intézet javaslatokat dolgozott ki az ország fűtőanyag- fogyasztásának fokozatos csökkentésére, ami messze nem csak az orosz-ukrán háború miatt szükséges. MARNITZ ISTVÁN Négy éven belül szűnjön meg a gázszolgáltatás ott, ahol azt csak sütésre-főzésre használják - javasolja az Egyensúly Intézet most megjelent, Hogyan érjük el a klímasemlegességet? II. című szakpolitikai javaslatcsomagjában. Ennek érdekében vissza nem térítendő támogatást javasolnak elektromos főzőlapok és sütők beszerzésére. Az új épületekben 2025-től megtiltanák a gáz bekötését. 2030-ig 200 ezer háztartást választanának le a gázhálózatról, 2034-re pedig az összes lakás konyhájából kivezetnék a gázt. Az intézet konkrét határidőkkel, folyamatos társadalmi párbeszéddel ösztönözné a leválást a földgázról. A közlekedés zöldítése érdekében 2023-tól roncsbeváltó programot indítanának, 2025-re a vasúthálózat felét villamosítanák, 2030-tól betiltanák a legszennyezőbb autók forgalomba állítását, és csak elektromos autókkal engednék a taxizást. Az autópályákon a jelenlegi, óránként 130 kilométeres sebességkorlátozást 110 kilométeresre csökkentenék. A nagyvárosokban tiszta zónákat jelölnének ki, a jármű környezetvédelmi besorolása alapján pedig eltérő parkolási díjakat szabnának. Az ipari kibocsátások csökkentése érdekében 2025-re 10-ről 20 százalékra növelnék a zöld közbeszerzések arányát. Az alacsony légszennyezésű ipari eljárások terjedését vissza nem térítendő forrásokkal és kedvezményes hitelekkel támogatnák. A zöldülő magyar ipar versenyképessége érdekében szorgalmazzák a magas légszennyezéssel megtermelt áruk behozatalára tervezett uniós karbonvámot. Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy 2050-ig teljes mértékben megszünteti a nettó szén-dioxid-kibocsátást - hangzott el a háttérről tegnap az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatainak Teljesen át kell alakítani az életünket, ha 2050-re el akarjuk érni a klímasemlegességet! De hogyan? című bemutatóján. A tanulmányokról tegnap az Egyensúly Intézet részéről Filippov Gábor kutatási igazgató, Csernus Dóra vezető klíma- és környezetpolitikai szakértő, Bart István külső szakértő és Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse beszélgetett. Az Egyensúly Intézet a Hogyan kezeljük a zöld átmenetet? című csomagban is részletes javaslatokkal él. Annyi bizonyos, hogy a cél eléréséhez át kell formálni az életünket, a termelés módját, a közlekedést és a lakások energiahatékonyságát is. Bár az elképzelések az Orbán-kormány programjaiban - így például a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában, illetve a Nemzeti Energia- és Klímatervben - is szerepelnek, a végrehajtás legalábbis ellentmondásos - hangzott el. Magyarországon a földgáz teljes energiafelhasználáson belüli aránya 34 százalék, ami az EU-n belül kiugróan magas. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ráadásul a földgáz elhagyása nemcsak fenntarthatósági és gazdaságpolitikai, de biztonságpolitikai kérdéssé is vált. A kibocsátások 31 százalékáért felelős hazai ipar nem áll rosszul, de a termelésben fokozatosan csökkenteni kell a hagyományos energiahordozók arányát. A közlekedés zöldítése viszont hatalmas kihívás: térségi összevetésben Magyarországon itt mérték a második legnagyobb, 25,5 százalékos szennyezésnövekedést. Az építőipar zöldítésével már a következő években is látványos eredményeket lehet elérni. A hangsúlyt az ellátási szűkösségek csökkentésére, illetve az építésekkel szemben a felújításokra helyeznék. Támogatják évi 100 ezer lakás mélyfelújítását és a fűtésre használt kőszén, illetve lignit kivezetését. A tüzelőtámogatás megújításával 2050-re a teljes hazai lakásállomány szén-dioxid-kibocsátásmentessé tehető. Szakpolitikai szinten igenis lehetséges a kormányzattal a párbeszéd - közölte Filippov Gábor arra a kérdésünkre, hogy a kabinetben milyen fogadtatásra találnak elképzeléseik, miközben Orbán Viktor több ízben is élesen kikelt az - elsősorban uniós hátterű - energiahatékonysági felvetések ellen. A teljes átmenet költségbecslésére a rendkívül gyorsan és nagy arányban változó árak miatt nem vállalkoztak - fogalmazott kérdésünkre Csernus Dóra. Az új épületekben 2025-től megtiltanák a gáz bekötését, 2034-re pedig minden konyhából kikötnék a gázt. Az elektromos főzés-sütés felé terelnék a lakosságot Gázellátás: vészforgatókönyvek készülnek Európában FELTÖLTÉS Európa-szerte készülnek a vészhelyzeti tervek arra az esetre, ha az orosz földgázszállítások a következő hónapokban drámaian csökkennének. Kadri Simson, az Európai Bizottság (EB) energiaügyekért felelős tagja bejelentette, hogy az orosz gázimport a tavalyi év azonos időszakához képest a felére esett, és még tovább apadhat. Tizenkét uniós ország orosz gázbehozatala máris megszűnt vagy akadozik. Jelenleg az ellátás biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély, de fel kell készülni az esetleges komoly fennakadásokra. A biztosi testület koordinációra és szolidaritásra buzdítja a tagállamokat, emellett közös beszerzéseket javasol, és sürgeti az energiaforrások gyorsított ütemű diverzifikálását, a gáztároló-kapacitások bővítését, az energiával való takarékoskodást. A biztosi testület júliusban egy sor javaslatot fog tenni a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet csökkentését célzó intézkedésekre. Március óta az Európába irányuló cseppfolyósított földgáz (LNG) export 75 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, az amerikai szállítások pedig megháromszorozódtak. Az EB tárgyalásokat folytat több külföldi országgal a vezetékes és a cseppfolyós energiahordozó exportjának jelentős növeléséről. Az uniós jogalkotók rekordidő alatt fogadták el a rendeletet, amelynek célja, hogy még a hideg beállta előtt biztosítsa a gáztároló-kapacitások feltöltését és szükség esetén megosztását a tagállamok között. A hamarosan hatályba lépő jogszabály előírja, hogy a tagállamoknak a területükön lévő föld alatti gáztárolókat az idei tél előtt legalább 80 százalékos, a következő téli időszakok előtt pedig 90 százalékos kapacitásig kell feltölteniük. Uniós szinten ezek a készletek jelenleg 56 százalékon vannak, ami magasabb a megszokott átlagnál. Mivel a gáztárolási kapacitások országonként eltérnek egymástól, a tagállamok helyzetüktől függően LNG- vagy alternatív üzemanyagok készleteinek beszámításával részben teljesíthetik a tárolási célt. Azoknak az országoknak, amelyek nem rendelkeznek ilyen tárolólétesítményekkel, éves hazai gázfogyasztásuk 15 százalékát kötelező lesz más tagállamokban tárolniuk, és így hozzáférhetnek az ottani tartalékokhoz. A kormányközi együttműködés friss példája, hogy a német gazdasági miniszter hétfőn Luxembourgban egyetértési nyilatkozatot írt alá magyar, cseh, lengyel, osztrák és szlovák kollégájával arról, hogy egy esetleges villamosenergia-ellátási válság esetén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. A tagállamok energiaügyi és környezetvédelmi miniszterei a napokban szeretnék véglegesíteni álláspontjukat a közösség becsvágyó klímavédelmi csomagjáról, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek az Európai Parlament képviselőivel, hogy megállapodjanak a jogszabályokról. A huszonhetek már megegyeztek, hogy 2030-ig 40 százalékra emelik a megújuló energiaforrások arányát az energiafelhasználásukban, és az évtized végére 36 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat. A szennyezés visszafogását célzó előterjesztésekről - például az új gépjárművekre vonatkozó széndioxid-kibocsátási normákról és az üvegházhatású gázok éves kötelező csökkentésének mértékéről - lapzártánk idején még tartott a vita. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Kadri Simson: Az orosz gázimport a tavalyi év azonos időszakához képest a felére csökkent Rohamtempóban drágul a lakhatás LAKBÉR Az Otthon Centrum júniusi felmérése szerint 354 beruházás keretében 28 ezer lakás építése van folyamatban jelenleg Budapesten, ami 12,5 százalékos visszaesés tavalyhoz képest. A lakások bő harmada azonban még csak a tervek szintjén létezik, a hirdetett, azaz elérhető ingatlanok száma pedig mindössze 4400. Utóbbi szám az Otthon Centrum felméréseinek kezdete óta nem volt ilyen alacsony. A hirdetett projektek kínálati átlagára 1,419 millió forint négyzetméterenként, ami 27,5 százalékos növekedést jelent egy év alatt. Az egyes kerületek szintjén 835 ezer és 2,435 millió forint között ingadozik a négyzetméterár. Az Otthon Centrum szerint a beruházók elkezdik ugyan az engedélyeztetési eljárást, de a hirdetéssel kivárnak, a vevők viszont sietnek a vásárlással. Ennek magyarázata a romló hitelezési feltételekben és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalanságban keresendő. Eközben a lakásbérleti díjak még feljebb kúsztak: a KSH-ingatlan. com lakbérindex szerint áprilishoz képest országos szinten 2,6, a fővárosban 2,5 százalékkal többe kerültek májusban a kiadó lakások. Ez a drágulás gyorsulását jelenti, hiszen áprilisban még 2-2 százalékos volt a havi emelkedés. Éves összevetésben így a bérleti díjak országosan 20,8, Budapesten pedig 21,4 százalékkal nőttek. A júniusi kínálat alapján a fővárosban havi 190 ezer forintért lehet kibérelni egy lakást. Az V. kerületben pedig már négyzetméterenként 5 ezer forintot kérnek a tulajdonosok, amire korábban soha sehol nem volt példa. A legdrágább városrész mégis a II. kerület, ahol 330 ezer forint az átlagos bérleti díj. A megyeszékhelyeken 92 500 és 150 ezer forint közötti áron adják ki a lakásokat, a legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár. V. A. D. Budapest belvárosában már 5 ezer forint a négyzetméterenkénti díj FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ