Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-29 / 149. szám

GAZDASÁG Jövőképeket alkotnak Az Egyensúly Intézet szellemi műhelyként Magyar­­ország számára készít jövőképeket, szakmai javasla­tokat - írják bemutatkozásukban. A gyorsan változó XXI. században az agytröszt legfontosabb feladatának tekinti az ország politikai, gazdasági és kulturális jö­vőképének kidolgozását, illetve szilárd szellemi alapot teremteni a magyarok felemelkedéséhez. Az Egyen­súly Intézet Nonprofit Kft.-t 2018-ban alapította Boros Tamás, a Policy Solutions nevű elemző-, illetve tanács­adó-intézet korábbi társtulajdonosa és -igazgatója, a brüsszeli Foundation for European Progressive Studi­es tudományos tanácsának tagja, Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató korábbi igazgatója, valamint Zá­­vecz Tibor, a ZRI Závecz Research Intézet igazgatója, a Szonda Ipsos, majd Ipsos egykori véleménykutatási igazgatója. NÉPSZAVA 2022. június 29., szerda5 / Útiterv a földgáz elhagyására KLIMA Az Egyensúly Intézet javaslatokat dolgozott ki az ország fűtőanyag- fogyasztásának fokozatos csökkentésére, ami messze nem csak az orosz-ukrán háború miatt szükséges.­­ MARNITZ ISTVÁN Négy éven belül szűnjön meg a gáz­szolgáltatás ott, ahol azt csak sütés­­re-főzésre használják - javasolja az Egyensúly Intézet most megjelent, Hogyan érjük el a klímasemleges­séget? II. című szakpolitikai javas­latcsomagjában. Ennek érdekében vissza nem térítendő támogatást javasolnak elektromos főzőlapok és sütők beszerzésére. Az új épületek­ben 2025-től megtiltanák a gáz be­kötését. 2030-ig 200 ezer háztartást választanának le a gázhálózatról, 2034-re pedig az összes lakás kony­hájából kivezetnék a gázt. Az intézet konkrét határidőkkel, folyamatos társadalmi párbeszéddel ösztönöz­né a leválást a földgázról. A közlekedés zöldítése érdekében 2023-tól roncsbeváltó programot indítanának, 2025-re a vasúthálózat felét villamosítanák, 2030-tól betil­tanák a legszennyezőbb autók forga­lomba állítását, és csak elektromos autókkal engednék a taxizást. Az au­tópályákon a jelenlegi, óránként 130 kilométeres sebességkorlátozást 110 kilométeresre csökkentenék. A nagyvárosokban tiszta zónákat jelölnének ki, a jármű környezetvé­delmi besorolása alapján pedig elté­rő parkolási díjakat szabnának. Az ipari kibocsátások csökken­tése érdekében 2025-re 10-ről 20 százalékra növelnék a zöld köz­­beszerzések arányát. Az alacsony légszennyezésű ipari eljárások ter­jedését vissza nem térítendő forrá­sokkal és kedvezményes hitelekkel támogatnák. A zöldülő magyar ipar versenyképessége érdekében szor­galmazzák a­­ magas légszennyezés­sel megtermelt áruk behozatalára tervezett­­ uniós karbonvámot. Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy 2050-ig tel­jes mértékben megszünteti a nettó szén-dioxid-kibocsátást - hangzott el a háttérről tegnap az Egyensúly Intézet szakpolitikai javaslatainak Teljesen át kell alakítani az életün­ket, ha 2050-re el akarjuk érni a klí­masemlegességet! De hogyan? című bemutatóján. A tanulmányokról tegnap az Egyensúly Intézet részé­ről Filippov Gábor kutatási igazga­tó, Csernus Dóra vezető klíma- és környezetpolitikai szakértő, Bart István külső szakértő és Perger And­rás, a Greenpeace klíma- és energi­­akampány-felelőse beszélgetett. Az Egyensúly Intézet a Hogyan kezel­jük a zöld átmenetet? című csomag­ban is részletes javaslatokkal él. An­­­nyi bizonyos, hogy a cél eléréséhez át kell formálni az életünket, a terme­lés módj­át, a közlekedést és a lakások energiahatékonyságát is. Bár az elképzelések az Orbán-kor­­mány programjaiban - így például a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiá­ban, illetve a Nemzeti Energia- és Klímatervben - is szerepelnek, a vég­rehajtás legalábbis ellentmondásos - hangzott el. Magyarországon a föld­gáz teljes energiafelhasználáson belü­li aránya 34 százalék, ami az EU-n be­lül kiugróan magas. Az orosz-ukrán háború kitörése óta ráadásul a földgáz elhagyása nemcsak fenntarthatósági és gazdaságpolitikai, de biztonságpo­litikai kérdéssé is vált. A kibocsátások 31 százalékáért felelős hazai ipar nem áll rosszul, de a termelésben fokoza­tosan csökkenteni kell a hagyomá­nyos energiahordozók arányát. A közlekedés zöldítése viszont ha­talmas kihívás: térségi összevetésben Magyarországon itt mérték a második legnagyobb, 25,5 százalékos szen­­­nyezésnövekedést. Az építőipar zöl­­dítésével már a következő években is látványos eredményeket lehet elérni. A hangsúlyt az ellátási szűkösségek csökkentésére, illetve az építésekkel szemben a felújításokra helyeznék. Támogatj­ák évi 100 ezer lakás mélyfel­újítását és a fűtésre használt kőszén, il­letve lignit kivezetését. A tüzelőtámo­gatás megújításával 2050-re a teljes hazai lakásállomány szén-dioxid-ki­­bocsátásmentessé tehető. Szakpolitikai szinten igenis lehet­séges a kormányzattal a párbeszéd - közölte Filippov Gábor arra a kér­désünkre, hogy a kabinetben milyen fogadtatásra találnak elképzeléseik, miközben Orbán Viktor több ízben is élesen kikelt az - elsősorban uniós hátterű - energiahatékonysági fel­vetések ellen. A teljes átmenet költ­ségbecslésére a rendkívül gyorsan és nagy arányban változó árak miatt nem vállalkoztak - fogalmazott kér­désünkre Csernus Dóra. Az új épületekben 2025-től megtiltanák a gáz beköté­sét, 2034-re pedig minden konyhából ki­kötnék a gázt. Az elektromos főzés-sütés felé terelnék a lakosságot Gázellátás: vészforgatókönyvek készülnek Európában FELTÖLTÉS Európa-szerte ké­szülnek a vészhelyzeti tervek arra az esetre, ha az orosz földgázszállítások a következő hónapokban drámai­an csökkennének. Kadri Simson, az Európai Bizottság (EB) energia­ügyekért felelős tagja bejelentette, hogy az orosz gázimport a tavalyi év azonos időszakához képest a felére esett, és még tovább apadhat. Tizen­két uniós ország orosz gázbehoza­tala máris megszűnt vagy akadozik. Jelenleg az ellátás biztonságát nem fenyegeti közvetlen veszély, de fel kell készülni az esetleges komoly fennakadásokra. A biztosi testület koordinációra és szolidaritásra buzdítja a tagálla­mokat, emellett közös beszerzéseket javasol, és sürgeti az energiaforrások gyorsított ütemű diverzifikálását, a gáztároló-kapacitások bővítését, az energiával való takarékoskodást. A biztosi testület júliusban egy sor javaslatot fog tenni a fosszilis üzem­anyagok iránti kereslet csökkenté­sét célzó intézkedésekre. Március óta az Európába irányu­ló cseppfolyósított földgáz (LNG) export 75 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, az amerikai szállítások pedig megháromszorozódtak. Az EB tárgyalásokat folytat több külföldi országgal a vezetékes és a cseppfo­lyós energiahordozó exportjának jelentős növeléséről. Az uniós jogalkotók rekordidő alatt fogadták el a rendeletet, amely­nek célja, hogy még a hideg beállta előtt biztosítsa a gáztároló-kapaci­tások feltöltését és szükség esetén megosztását a tagállamok között. A hamarosan hatályba lépő jogszabály előírja, hogy a tagállamoknak a terü­letükön lévő föld alatti gáztárolókat az idei tél előtt legalább 80 százalé­kos, a következő téli időszakok előtt pedig 90 százalékos kapacitásig kell feltölteniük. Uniós szinten ezek a készletek jelenleg 56 százalékon vannak, ami magasabb a megszo­kott átlagnál. Mivel a gáztárolási kapacitások országonként eltérnek egymástól, a tagállamok helyzetük­től függően LNG- vagy alternatív üzemanyagok készleteinek beszá­mításával részben teljesíthetik a tá­rolási célt. Azoknak az országoknak, amelyek nem rendelkeznek ilyen tárolólétesítményekkel, éves hazai gázfogyasztásuk 15 százalékát köte­lező lesz más tagállamokban tárol­niuk, és így hozzáférhetnek az ottani tartalékokhoz. A kormányközi együttműködés friss példája, hogy a német gazda­sági miniszter hétfőn Luxembourg­ban egyetértési nyilatkozatot írt alá magyar, cseh, lengyel, osztrák és szlovák kollégájával arról, hogy egy esetleges villamosenergia-ellátási válság esetén kölcsönös segítséget nyújtanak egymásnak. A tagállamok energiaügyi és kör­nyezetvédelmi miniszterei a na­pokban szeretnék véglegesíteni ál­láspontjukat a közösség becsvágyó klímavédelmi csomagjáról, mielőtt tárgyalóasztalhoz ülnek az Euró­pai Parlament képviselőivel, hogy megállapodjanak a jogszabályokról. A huszonhetek már megegyeztek, hogy 2030-ig 40 százalékra emelik a megújuló energiaforrások ará­nyát az energiafelhasználásukban, és az évtized végére 36 százalékkal csökkentik energiafogyasztásukat. A szennyezés visszafogását célzó előterjesztésekről - például az új gépjárművekre vonatkozó szén­dioxid-kibocsátási normákról és az üvegházhatású gázok éves kötelező csökkentésének mértékéről - lap­zártánk idej­én még tartott a vita. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Kadri Simson: Az orosz gázimport a tavalyi év azonos időszakához képest a felére csökkent Rohamtempóban drágul a lakhatás LAKBÉR Az Otthon Centrum júni­usi felmérése szerint 354 beruházás keretében 28 ezer lakás építése van folyamatban jelenleg Budapesten, ami 12,5 százalékos visszaesés ta­valyhoz képest. A lakások bő harma­da azonban még csak a tervek szint­jén létezik, a hirdetett, azaz elérhető ingatlanok száma pedig mindös­­­sze 4400. Utóbbi szám az Otthon Centrum felméréseinek kezdete óta nem volt ilyen alacsony. A hirdetett projektek kínálati átlagára 1,419 millió forint négyzetméterenként, ami 27,5 százalékos növekedést je­lent egy év alatt. Az egyes kerületek szintjén 835 ezer és 2,435 millió fo­rint között ingadozik a négyzetmé­terár. Az Otthon Centrum szerint a beruházók elkezdik ugyan az enge­délyeztetési eljárást, de a hirdetés­sel kivárnak, a vevők viszont sietnek a vásárlással. Ennek magyarázata a romló hitelezési feltételekben és a szomszédban dúló háború szülte bizonytalanságban keresendő. Eközben a lakásbérleti díjak még feljebb kúsztak: a KSH-ingatlan. com lakbérindex szerint áprilishoz képest országos szinten 2,6, a fővá­rosban 2,5 százalékkal többe kerül­tek májusban a kiadó lakások. Ez a drágulás gyorsulását jelenti, hiszen áprilisban még 2-2 százalékos volt a havi emelkedés. Éves összevetésben így a bérleti díjak országosan 20,8, Budapesten pedig 21,4 százalékkal nőttek. A júniusi kínálat alapján a fővárosban havi 190 ezer forintért lehet kibérelni egy lakást. Az V. ke­rületben pedig már négyzetméte­renként 5 ezer forintot kérnek a tulajdonosok, amire korábban soha sehol nem volt példa. A legdrágább városrész mégis a II. kerület, ahol 330 ezer forint az átlagos bérleti díj. A megyeszékhelyeken 92 500 és 150 ezer forint közötti áron adják ki a la­kásokat, a legdrágább városok közé sorolható Veszprém, Debrecen és Székesfehérvár. V. A. D. Budapest belvárosában már 5 ezer forint a négyzetméterenkénti díj FOTÓ: LADJÁNSZKI MÁTÉ

Next