Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)
2022-06-30 / 150. szám
I NÉPSZAVA «/HUF $/HUF I 2022. június 30., csütörtök ^o/io/iwé _n~7z> ql tv _n nooz. CHF/HUF 395,06 + 0,15% MNB: Sok pénzbe kerül a moratórium FIGYELMEZTETÉS Jelentős többletfizetési kötelezettséget vállal magára, aki élve a kormány újabb haladékával, az év végéig továbbra sem fizeti hitelét. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezért arra figyelmeztet: csak az maradjon moratóriumban, aki valóban nehéz helyzetben van. A jegybanki adatok alapján az idén áprilisban még 82 ezer lakossági ügyfél 127 ezer hitelszerződése volt moratóriumban. Ez összességében mintegy 465 milliárd forint hitelt, a teljes lakossági állomány 5 százalékát teszi ki. Közel 2 ezer vállalkozás 3 ezer hitelszerződését sem fizetik, ami mintegy 180 milliárd forint kölcsönt, a vállalati állomány kevesebb mint 2 százalékát jelenti. A moratóriumnak ugyanakkor ára van: mivel a törlesztőrészletek a fizetés megkezdésekor nem emelkedhetnek (kivéve, ha változó kamatozású hitelről van szó, de év végéig a jelzáloghiteleknél ez esetben is él a kamatstop), a futamidőt kell megnyújtani, ezalatt pedig hosszabban ketyeg a kamat is. Az átlagos moratóriumos lakáshitelnél még 14 év van hátra a futamidőből, és 8,5 millió forintra rúg a tartozás, a kamat pedig 5 százalék. Az MNB számításai szerint a lakáshiteles moratóriumosok átlagosan további 283 ezer forint kamatfizetési többletteherre számíthatnak, ha december 31-ig igénybe veszik a fizetési halasztást. A korábban felgyülemlett moratóriumi kamatokkal együtt ez összességében mintegy 1,7 millió forint többletkiadást jelent, a futamidő pedig 4 évvel és 10 hónappal nő. Ebből 10 hónapot jelent az idei év második fele. A moratóriumos személyi kölcsönök átlagos hátralévő futamideje 4,5 év, a tartozás még 2,5 millió forint, a kamat 13 százalék. A fizetés év végéig tartó szüneteltetése ez esetben átlagosan 187 ezer forint többletet jelent. A korábbi moratóriumban felhalmozott kamatokkal együtt ez a tartozás közel felével, 1,2 millió forinttal növeli meg a visszafizetendő összeget, a futamidőt pedig 4 évvel és 3 hónappal nyújtja el. Ebből 9 hónapot az idei második fél év halasztása hoz. V. A. D. A 10 hónappal növeli a törlesztési időt a fél éves hosszabbítás BUX 39 900,32 ^ -1,44% Mól 2970 Ft ^ -0,74% MTelekom 318 Ft ^ -2,30% OTP 8488 Ft ^ -2,99% Richter 7055 Ft ^ -0,49% GAZDASAG Putyin miatt nő a gázár ENERGIA A kormánypropagandával szemben nem a „brüsszeli klímapolitika”, hanem az orosz szállítások erőteljes visszafogása többszörözte Európa piaci energiaárait - állítják egyetemi kutatók. MARNITZ ISTVÁN Sokkal inkább az orosz kínálat erőteljes visszafogása, semmint az uniós klímapolitika okozta a tőzsdei gázárak jelentős emelkedését - fogalmazott tegnapi online bemutatójukon Kotek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) főmunkatársa. Ábrájuk az európai gázforrások egy év alatti, drámai átrendeződéséről tanúskodott. Eszerint, míg 2015 és 2019 között az orosz gáz aránya folyamatosan, 30-ról 36 százalékra nőtt, addig ez 2021-re 28 százalékig csökkent, majd 2022 első felében mindössze 21 százalékot tett ki. Emögött részint egyes országok beszerzési elveinek - elsősorban az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatti - módosítása áll. Ugyanakkor számos állam, illetve nagy európai gázcég (így a lengyelek, a bolgárok, a finnek, valamint német, dán és holland nagykereskedők) felé éppenséggel Moszkva tagadta meg a szállításokat, arra hivatkozva, hogy e felek követeléseik ellenére megrendeléseiket nem rubelben, hanem továbbra is dollárban vagy euróban hajlandók teljesíteni. Az arányokra jellemző, hogy míg 2019-ben körülbelül 200 milliárd köbméter, addig 2022 első felében csak mintegy 52 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába. A kiesett orosz gáz helyét elsősorban az Ing-nek nevezett, hajókon, cseppfolyós formában szállított földgáz vette át. A világ számos - így például amerikai vagy katari - kitermelőjétől érkező, „rugalmas” Ing aránya a 2015-ös 8 százalékról az amúgy fogyasztási csúcsot hozó 2019-es évben 18 százalékra nőtt, majd a 2020-as 17 százalékról 2022 első felére hirtelen 28 százalékra ugrott. Ez idő alatt a csúcsra járó - norvég forrás nagyjából az európai fogyasztás negyedét tette ki. Az Unión belüli kitermelés folyamatos visszaesést mutatva ez év első felében 19 százalékot tett ki, a tavaly 8 százalékon álló Észak-Afrika pedig az elmúlt fél évtized során 5-8 százalékot képviselt. Megjelent az azeri gáz is, ami azonban önmagában nem képvisel nagy mennyiséget. Az európai gáztárolók jelenlegi töltöttsége több mint 50 százalék - a Gas Infrastructure Europe tegnapi adatai szerint 57 százalék -, ami jóval a tavalyi, időarányos szint felett áll. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az EU idén - nem függetlenül az orosz-ukrán háború miatti kereskedelmi vitáktól - a tárolók legalább 80 százalékos feltöltését tűzte ki célul. A jelenlegi töltési sebességgel ez a cél akár már július végéig, de szeptemberre szinte biztosan elérhető. Ellentétben a most 40 százalék körül álló Magyarországgal, ahol a 80 százalékos cél csak a jelenlegi töltési ütem gyorsításával érhető el a tél előtt. Idén már az első negyedév során (tehát jórészt még Ukrajna lerohanása előtt) lecsökkent az orosz kínálat, ami a tőzsdei árak - így az orosz bevételek - emelkedéséhez vezetett. Moszkva ebbéli magatartása később sem változott - szögezte le a kutató. Míg az Európában irányadó, TTF- nek nevezett holland tőzsdei gázár 2018 és 2021 első fele között körülbelül 10-30 euró körül mozgott, az orosz szállítások visszafogása, az európai gazdaság beindulása és az Ing-piac beszűkülése már tavaly erőteljes emelkedést mutatott. A tavaly év végén, illetve a háború kitörése után 200 euró fölé is ugró kurzus jelenleg 80 euró körül áll. Felmérésük szerint a TTF-árak rendre akkor ugrottak meg, amikor Moszkva visszafogta a szállításait. Ez is bizonyítja, hogy az európai gázárakat alapvetően Oroszország stratégiája határozza meg - jelentette ki Kotek Péter. Mezősi András, a REKK kutató főmunkatársa lényegében megerősítette május közepén közzétett elemzésüket, miszerint az európai tőzsdei áramár elmúlt évben tapasztalt többszöröződése mögött sokkal inkább szintén az orosz gázszállítások visszafogása áll, semmint az uniós klímapolitika vagy épp a szélerőművek kis mértékű termeléscsökkenése. A dráguló és kínossá váló orosz gázt javarészt a cseppfolyós gáz váltja BIZONYÍTÉK KOTEK PÉTER: A tőzsdei árak rendre akkor ugrottak meg, amikor Moszkva visszafogta a szállításait ÖO Orbánékat nem zavarják a tények Bár a magyar kormány központi politikai kérdésként kezeli az európai energiaár-ugrást, az egyetemi szakemberekétől gyökeresen más magyarázatot fűz a jelenséghez. Orbán Viktor és a többi kormánytag az áremelkedésért elsősorban, illetve szinte kizárólag az „elhibázott európai klímapolitikát" teszi felelőssé. Ezen belül is főképp a légszennyező ipari létesítményeket terhelő szén-dioxid-kvóta-tőzsdék emelkedő árait kárhoztatták, ami miatt a magyar kormány kezdeményezte e piacok felfüggesztését is. Tekintve ugyanakkor, hogy a szén-dioxid-kvóta-tőzsde az elmúlt évtizedek során az európai környezetvédelem egyik sarokkövévé vált - emelkedő áraival éppenséggel a légszennyező ipar versenyképességét csökkentve -, a magyar kormány felvetése finoman szólva nem győzte meg az Unió éppenséggel ellenkező lépéseket tervező többségét. Oroszország felelősségét pedig a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek elmosni, hangsúlyozván, hogy - szerintük - az orosz energiaszállítások fennmaradása „létérdek". A REKK kutatói ugyanakkor ezúttal eredményeiket nem állították szembe a kormánypropaganda állításaival. Tartósan drága marad az élelmiszer A szélsőséges időjárás, az állatokat és embereket sújtó járványok, a munkaerőhiány, az energiaválság és az orosz-ukrán háború egymást erősítő hatásai extrém áremelkedéseket hoztak az élelmiszerek piacán. Ennek intenzív szakaszán már túl vagyunk, a fő termények piacain a következő hetekben várható némi árcsökkenés. Az északi féltekén már megkezdődött az aratás, emiatt a gabonatőzsdéken visszaesnek az árak. A tejárak is hamarosan elérik az intenzív növekedési szakasz tetejét; a nyár végén korrekció várható, ahogy a világpiaci kínálat egyensúlyba kerül a kereslettel - mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a pénzintézet sajtóbeszélgetésén. Ősztől azonban a nemzetközi piaci helyzet miatt ismét növekedni fognak az élelmiszerárak. Hozzá kell szoknunk, hogy az élelmiszerek felértékelődése tartós lesz - fogalmazott a szakértő. Mint mondta: a rendkívül gyors ütemű drágulás miatt ez fájdalmas folyamat, ám valójában az élelmiszerárak most közelítenek a valósághoz, a tényleges előállítási költségekhez, amelyet eddig nem fizettünk meg. A KSH legutóbb májusban 10,7 százalékos éves inflációt mért, ezen belül is az élelmiszerek ára szállt el a leginkább: tavaly májushoz képest e területen 18,6 százalékos volt a drágulás. A margarinért 41,4, a kenyérért 37,5 százalékkal kell most többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, de a sajt, a baromfihús, a száraztészta és a tejtermékek is több mint 30 százalékkal drágultak. A 200-250 grammos margarin a KSH adatai szerint tavaly májusban még 310 forintba került, az idén májusban már 468 forintot kértek érte. A 100 grammos vaj 333 forintról 470 forintra, a fehér kenyér kilónkénti ára 393 forintról 577 forintra ugrott egy év leforgása alatt. A rendkívül gyors ütemű drágulást mutatja, hogy egy hónap alatt is 9 százalékkal lett drágább például a vaj. A szárazkolbász és a sonka ára 8,2, a tejtermékeké 7 százalékkal emelkedett április és május között, de 5-7 százalék közötti mértékben drágult a száraztészta, a sajt, a péksütemény, a kenyér, a párizsi, a kolbász és a baromfihús is. Az előre csomagolt, szeletelt téliszalámi kilója például áprilisban még 9870 forint volt, májusban már 10 700. A trappista sajt kilója 2700 forintról 2920 forintra emelkedett egyetlen hónap alatt. A csirkemellfilé árát ugyan az árstop visszafogta - tavaly májusban 1500 forint volt kilója, idén 1670 forint -, a csirkecomb ugyanakkor 691 forintról 1100 forintra drágult egy év alatt, és egy hónap alatt is 90 forinttal nőtt az ára. Az élelmiszerárstop infláció-visszafogó hatása kimutatható, ugyanakkor más termékek árát jobban emeli - mondta Fórián Zoltán. Rámutatott: a drágulás már érzékelhetően kezdi átalakítani a vásárlási szokásokat, a pékek például a mai árakon már jóval kevesebb kenyeret tudnak csak eladni. Nyugat-Európában a magasan feldolgozott termékeket teszik vissza a polcra. A visszafogottság a legdrágább termékeknél érződik elsőként. VARGA DÓRA, FÓRIÁN ZOLTÁN: Az élelmiszer-drágulás kezdi átalakítani a vásárlói szokásokat