Népszava, 2022. június (149. évfolyam, 126-150. szám)

2022-06-30 / 150. szám

I NÉPSZAVA «/HUF $/HUF I 2022. június 30., csütörtök ^o/i­o/i­wé _n~7z> ql tv _n nooz. CHF/HUF 395,06 + 0,15% MNB: Sok pénzbe kerül a moratórium FIGYELMEZTETÉS Jelentős többletfizetési kötelezettséget vállal magára, aki élve a kormány újabb haladékával, az év végéig továbbra sem fizeti hitelét. A Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) ezért arra figyelmeztet: csak az marad­jon moratóriumban, aki valóban nehéz helyzetben van. A jegybanki adatok alapján az idén áprilisban még 82 ezer lakossági ügyfél 127 ezer hitelszerződése volt morató­riumban. Ez összességében mint­egy 465 milliárd forint hitelt, a tel­jes lakossági állomány 5 százalékát teszi ki. Közel 2 ezer vállalkozás 3 ezer hitelszerződését sem fizetik, ami mintegy 180 milliárd forint kölcsönt, a vállalati állomány ke­vesebb mint 2 százalékát jelenti. A moratóriumnak ugyanakkor ára van: mivel a törlesztőrészletek a fizetés megkezdésekor nem emel­kedhetnek (kivéve, ha változó ka­matozású hitelről van szó, de év vé­géig a jelzáloghiteleknél ez esetben is él a kamatstop), a futamidőt kell megnyújtani, ezalatt pedig hos­­­szabban ketyeg a kamat is. Az átlagos moratóriumos la­káshitelnél még 14 év van hátra a futamidőből, és 8,5 millió forintra rúg a tartozás, a kamat pedig 5 szá­zalék. Az MNB számításai szerint a lakáshiteles moratóriumosok át­lagosan további 283 ezer forint ka­matfizetési többletteherre számít­hatnak, ha december 31-ig igénybe veszik a fizetési halasztást. A ko­rábban felgyülemlett moratóriu­mi kamatokkal együtt ez összes­ségében mintegy 1,7 millió forint többletkiadást jelent, a futamidő pedig 4 évvel és 10 hónappal nő. Ebből 10 hónapot jelent az idei év második fele. A moratóriumos személyi köl­csönök átlagos hátralévő futamide­je 4,5 év, a tartozás még 2,5 millió forint, a kamat 13 százalék. A fize­tés év végéig tartó szüneteltetése ez esetben átlagosan 187 ezer forint többletet jelent. A korábbi morató­riumban felhalmozott kamatokkal együtt ez a tartozás közel felével, 1,2 millió forinttal növeli meg a visszafizetendő összeget, a futam­időt pedig 4 évvel és 3 hónappal nyújtja el. Ebből 9 hónapot az idei második fél év halasztása hoz. V. A. D. A 10 hónappal növeli a törlesztési időt a fél éves hosszabbítás BUX 39 900,32 ^ -1,44% Mól 2970 Ft ^ -0,74% MTelekom 318 Ft ^ -2,30% OTP 8488 Ft ^ -2,99% Richter 7055 Ft ^ -0,49% GAZDASAG Putyin miatt nő a gázár ENERGIA A kormánypropagandával szemben nem a „brüsszeli klímapolitika”, hanem az orosz szállítások erőteljes visszafogása többszörözte Európa piaci energiaárait - állítják egyetemi kutatók. MARNITZ ISTVÁN Sokkal inkább az orosz kínálat erő­teljes visszafogása, semmint az uni­ós klímapolitika okozta a tőzsdei gázárak jelentős emelkedését - fo­galmazott tegnapi online bemuta­tójukon Kotek Péter, a Budapesti Corvinus Egyetemen működő Re­gionális Energiagazdasági Kutató­­központ (REKK) főmunkatársa. Ábrájuk az európai gázforrások egy év alatti, drámai átrendeződéséről tanúskodott. Eszerint, míg 2015 és 2019 között az orosz gáz aránya fo­lyamatosan, 30-ról 36 százalékra nőtt, addig ez 2021-re 28 százalé­kig csökkent, majd 2022 első felé­ben mindössze 21 százalékot tett ki. Emögött részint egyes országok beszerzési elveinek - elsősorban az Ukrajna ellen indított orosz táma­dás miatti - módosítása áll. Ugyan­akkor számos állam, illetve nagy európai gázcég (így a lengyelek, a bolgárok, a finnek, valamint német, dán és holland nagykereskedők) felé éppenséggel Moszkva tagadta meg a szállításokat, arra hivatkozva, hogy e felek követeléseik ellenére meg­rendeléseiket nem rubelben, hanem továbbra is dollárban vagy euróban hajlandók teljesíteni. Az arányok­ra jellemző, hogy míg 2019-ben körülbelül 200 milliárd köbméter, addig 2022 első felében csak mint­egy 52 milliárd köbméter orosz gáz érkezett Európába. A kiesett orosz gáz helyét elsősorban az Ing-nek nevezett, hajókon, cseppfolyós for­mában szállított földgáz vette át. A világ számos - így például amerikai vagy katari - kitermelőjétől érkező, „rugalmas” Ing aránya a 2015-ös 8 százalékról az amúgy fogyasztási csúcsot hozó 2019-es évben 18 szá­zalékra nőtt, majd a 2020-as 17 szá­zalékról 2022 első felére hirtelen 28 százalékra ugrott. Ez idő alatt a­­ csúcsra járó - norvég forrás nagy­jából az európai fogyasztás negyedét tette ki. Az Unión belüli kitermelés folyamatos visszaesést mutatva ez év első felében 19 százalékot tett ki, a tavaly 8 százalékon álló Észak-Af­­rika pedig az elmúlt fél évtized során 5-8 százalékot képviselt. Megjelent az azeri gáz is, ami azonban önma­gában nem képvisel nagy mennyisé­get. Az európai gáztárolók jelenlegi töltöttsége több mint 50 százalék - a Gas Infrastructure Europe tegnapi adatai szerint 57 százalék -, ami jó­val a tavalyi, időarányos szint felett áll. Ennek nyilvánvaló oka, hogy az EU idén - nem függetlenül az orosz-ukrán háború miatti keres­kedelmi vitáktól - a tárolók legalább 80 százalékos feltöltését tűzte ki cé­lul. A jelenlegi töltési sebességgel ez a cél akár már július végéig, de szep­temberre szinte biztosan elérhető. Ellentétben a most 40 százalék kö­rül álló Magyarországgal, ahol a 80 százalékos cél csak a jelenlegi tölté­si ütem gyorsításával érhető el a tél előtt. Idén már az első negyedév során (tehát jórészt még Ukrajna leroha­­nása előtt) lecsökkent az orosz kíná­lat, ami a tőzsdei árak - így az orosz bevételek - emelkedéséhez vezetett. Moszkva ebbéli magatartása később sem változott - szögezte le a kutató. Míg az Európában irányadó, TTF- nek nevezett holland tőzsdei gázár 2018 és 2021 első fele között körül­belül 10-30 euró körül mozgott, az orosz szállítások visszafogása, az európai gazdaság beindulása és az Ing-piac beszűkülése már tavaly erő­teljes emelkedést mutatott. A tavaly év végén, illetve a háború kitörése után 200 euró fölé is ugró kurzus je­lenleg 80 euró körül áll. Felmérésük szerint a TTF-árak rendre akkor ug­rottak meg, amikor Moszkva vissza­fogta a szállításait. Ez is bizonyítja, hogy az európai gázárakat alapvető­en Oroszország stratégiája határoz­za meg - jelentette ki Kotek Péter. Mezősi András, a REKK kutató főmunkatársa lényegében meg­erősítette május közepén közzétett elemzésüket, miszerint az európai tőzsdei áramár elmúlt évben ta­pasztalt többszöröződése mögött sokkal inkább szintén az orosz gáz­szállítások visszafogása áll, sem­mint az uniós klímapolitika vagy épp a szélerőművek kis mértékű termeléscsökkenése. A dráguló és kínossá váló orosz gázt javarészt a cseppfolyós gáz váltja BIZONYÍTÉK KOTEK PÉTER: A tőzsdei árak rendre akkor ugrottak meg, amikor Moszkva visszafogta a szállításait ÖO Orbánékat nem zavarják a tények Bár a magyar kormány központi politikai kér­désként kezeli az európai energiaár-ugrást, az egyetemi szakemberekétől gyökeresen más magyarázatot fűz a jelenséghez. Orbán Vik­tor és a többi kormánytag az áremelkedésért elsősorban, illetve szinte kizárólag az „elhi­bázott európai klímapolitikát" teszi felelőssé. Ezen belül is főképp a légszennyező ipari léte­sítményeket terhelő szén-dioxid-kvóta-tőzs­­dék emelkedő árait kárhoztatták, ami miatt a magyar kormány kezdeményezte e piacok felfüggesztését is. Tekintve ugyanakkor, hogy a szén-dioxid-kvóta-tőzsde az elmúlt évti­zedek során az európai környezetvédelem egyik sarokkövévé vált - emelkedő áraival éppenséggel a légszennyező ipar versenyké­pességét csökkentve -, a magyar kormány felvetése finoman szólva nem győzte meg az Unió éppenséggel ellenkező lépéseket terve­ző többségét. Oroszország felelősségét pedig a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek elmosni, hangsúlyozván, hogy - szerintük - az orosz energiaszállítások fennmaradása „lét­érdek". A REKK kutatói ugyanakkor ezúttal eredményeiket nem állították szembe a kor­mánypropaganda állításaival. Tartósan drága marad az élelmiszer A szélsőséges időjárás, az állatokat és embereket sújtó járvá­nyok, a munkaerőhiány, az ener­giaválság és az orosz-ukrán hábo­rú egymást erősítő hatásai extrém áremelkedéseket hoztak az élel­miszerek piacán. Ennek intenzív szakaszán már túl vagyunk, a fő ter­mények piacain a következő hetek­ben várható némi árcsökkenés. Az északi féltekén már megkezdődött az aratás, emiatt a gabonatőzsdé­ken visszaesnek az árak. A tejárak is hamarosan elérik az intenzív növe­kedési szakasz tetejét; a nyár végén korrekció várható, ahogy a világpi­aci kínálat egyensúlyba kerül a ke­reslettel - mondta Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője a pénzinté­zet sajtóbeszélgetésén. Ősztől azonban a nemzetközi piaci helyzet miatt ismét növeked­ni fognak az élelmiszerárak. Hozzá kell szoknunk, hogy az élelmiszerek felértékelődése tartós lesz - fogal­mazott a szakértő. Mint mondta: a rendkívül gyors ütemű drágulás miatt ez fájdalmas folyamat, ám va­lójában az élelmiszerárak most kö­zelítenek a valósághoz, a tényleges előállítási költségekhez, amelyet eddig nem fizettünk meg. A KSH legutóbb májusban 10,7 százalékos éves inflációt mért, ezen belül is az élelmiszerek ára szállt el a leginkább: tavaly májushoz képest e területen 18,6 százalékos volt a drágulás. A margarinért 41,4, a ke­nyérért 37,5 százalékkal kell most többet fizetni, mint egy évvel ez­előtt, de a sajt, a baromfihús, a szá­raztészta és a tejtermékek is több mint 30 százalékkal drágultak. A 200-250 grammos margarin a KSH adatai szerint tavaly májusban még 310 forintba került, az idén május­ban már 468 forintot kértek érte. A 100 grammos vaj 333 forintról 470 forintra, a fehér kenyér kilónkénti ára 393 forintról 577 forintra ugrott egy év leforgása alatt. A rendkívül gyors ütemű drágu­lást mutatja, hogy egy hónap alatt is 9 százalékkal lett drágább például a vaj. A szárazkolbász és a sonka ára 8,2, a tejtermékeké 7 százalékkal emelkedett április és május között, de 5-7 százalék közötti mérték­ben drágult a száraztészta, a sajt, a péksütemény, a kenyér, a párizsi, a kolbász és a baromfihús is. Az elő­re csomagolt, szeletelt téliszalámi kilója például áprilisban még 9870 forint volt, májusban már 10 700. A trappista sajt kilója 2700 forintról 2920 forintra emelkedett egyetlen hónap alatt. A csirkemellfilé árát ugyan az árstop visszafogta - tavaly májusban 1500 forint volt kilója, idén 1670 forint -, a csirkecomb ugyanakkor 691 forintról 1100 fo­rintra drágult egy év alatt, és egy hó­nap alatt is 90 forinttal nőtt az ára. Az élelmiszerárstop inflá­­ció-visszafogó hatása kimutatható, ugyanakkor más termékek árát job­ban emeli - mondta Fórián Zoltán. Rámutatott: a drágulás már érzékel­hetően kezdi átalakítani a vásárlási szokásokat, a pékek például a mai árakon már jóval kevesebb kenye­ret tudnak csak eladni. Nyugat-Eu­­rópában a magasan feldolgozott termékeket teszik vissza a polcra. A visszafogottság a legdrágább termé­keknél érződik elsőként. VARGA DÓRA, FÓRIÁN ZOLTÁN: Az élelmiszer-drá­gulás kezdi átala­kítani a vásárlói szokásokat

Next