Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-01 / 151. szám

2 NÉPSZAVA 2022. július 1., péntek Több mint 100 milliárdra rúg a kamatstop számlája A kamatstop bevezetésekor mintegy 30 milliárd forintos költséggel számolhattak a ban­kok, az év végig kitolt intézke­dés számlája már meghaladja majd a 100 milliárd forintot is. A meg nem fizetett kamatokat ugyanis nem terhelhetik rá a bankok később az érintett adó­sokra. A különbözetet a pénz­intézeteknek kell állniuk, a kor­mánynak semmibe nem kerül az intézkedés. REFLEKTOR Kamatelőny a tücsköknek •• / / TÖRLESZTÉS Éppen azokat nem védi a kamatstop, akik igyekeztek elébe menni az emelkedő kamatkörnyezet miatti hiteldrágulásnak, és ezért hajlandók voltak a kezdetektől többet fizetni. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Azok az adósok, akiknek a tör­lesztőrészlete­­ a biztonság ára­ként - eddig is magasabb volt, most a megugrott kamatszinten rögzít­hetik hiteleik kamatlábát újabb öt évre. Azok a hitelesek viszont, akik a mesebeli tücsök módjára, lesz, ami lesz alapon, az induláskor olcsóbb, de kiszámíthatatlanabb, változó kamatozású hitelt vettek fel, az év végéig élvezhetik a ka­matstop által mesterségesen fenn­tartott kamatelőnyt, azaz az ala­csonyabb törlesztőrészleteket. A jegybank ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt írta: a kamatstop azon hitelek esetén él, amelyek kamata referencia-kamatlábhoz kötött, így a kamatperiódusban rögzített kamatozású hiteleknél a rendelet nem alkalmazható. Adataikból az is kiderül: eddig összességében 160 235 jelzáloghi­telt vettek fel 5 éves kamatperió­dussal, vagyis ha a kormány netán jövőre is tovább hosszabbítaná a kamatstopot, és nem változtat a fenti szabályozáson, akkor továb­bi hitelesek néznek majd szembe a pénzügyi öngondoskodásért cserébe járó kormányzati „juta­lommal”. A jegybank évek óta sulykolja, hogy a változó kamatozású hite­lek törlesztőrészlete a kedvező kamatkörnyezetben ugyan ala­csonyabb, hosszú távon azonban a rögzített kamatozás jelenti a biz­tonságot. Hiszen akkor az olyan emelkedő kamatkörnyezetben sem nőnek meg az adósok terhei, mint a mostani. Az adósok jelen­tős része hallgatott is az intelmek­re. A tavalyi utolsó negyedévben megkötött lakáshitel-szerződések 78 százalékánál már legalább 10 évre vagy a futamidő végéig rög­zítették a kamatokat, 22 százalé­kát pedig 5 évig fix kamatozással folyósították. Éven belül változó kamatozású hitelt így gyakorlati­lag már senki nem vett fel. Ehhez képest 2017 utolsó negyedévében még a lakáshitelek 40 százaléká­ra évente vagy éven belül változó kamatozással szerződtek. Csak a hitelek harmadánál fixálták a ka­matot 10 évre vagy a teljes futam­időre, és a lakáshitelek mintegy negyedét vették fel 5 évre rögzí­tett kamattal. Eddig éppen ez utóbbi kör járt rosszabbul. A Bankmonitor két olyan család példáján vezette ezt le, amely öt évvel ezelőtt vett fel 15 millió forint lakáshitelt 20 éves futamidőre. Az egyik család meg­kereste a legolcsóbb, 1 éves kamat­periódusú konstrukciót: ennek az induló kamata 2,29 százalék, a havi törlesztőrészlete pedig 78 ezer forint volt. A másik család a legkedvezőbb, 5 évig fix kama­tozású megoldást választotta, amelynél a kamatszint már 3,79 százalék, a törlesztőrészlet pedig 89 ezer forint volt. A „biztonság” ára tehát havi 11 ezer forintra rú­gott. Az elmúlt öt év a változó ka­matozású kölcsönnek kedvezett, e hitel kamata nem haladta meg a 3 százalékot. Ezzel szemben a kiszámítható konstrukció kama­ta végig 3,79 százalékon maradt. Vagyis eddig mintegy félmillió forinttal fizetett ki többet a fix ka­matot választó család. Ez a helyzet fordult volna meg az idén a kormány kamatstop ren­­delete nélkül. A száguldó infláció megfékezését célzó jegybanki ka­matemelések miatt ugyanis mára a bankok forrásköltségei is meg­ugrottak, így drágábban adják a hiteleket is. Emiatt a hosszabb távra nem rögzített kamatozású hitelek ára is nőtt volna, aminek következtében az érintett, több mint 330 ezer lakáshitel tör­lesztőrészlete átlagosan 30 szá­zalékkal lenne most magasabb. A kamatstop azonban nem engedi, hogy az október végi szintnél ma­gasabbra ugorjon a változó kama­tozású hitelek törlesztőrészlete (a tavaly október 27-i referencia­­kamatnál kell maradni), így ezek az adósok feleakkora kamatot fi­zetnek, mint amennyit kamatstop nélkül kellene. A Bankmonitor szerint ez dup­lán rossz üzenet a biztonságo­sabb, de kezdetben drágább hitelt választók számára: nem érte meg bevállalni a magasabb kamatot a biztonságért, hiszen a többieket is megvédik. Sőt: a kiszámíthatóbb hiteleket nem is védik meg az esetleges kamatemeléstől, pedig ezek a kölcsönök is drágulhatnak a fixált időszak lejáratakor. A két család hitelpéldájánál maradva: az évente változó kama­tozású hitel kamata 9,56 százalék­ra emelkedne, a törlesztőrészlet pedig meghaladná a 125 ezer fo­rintot a kamatstop nélkül. Az in­tézkedés miatt azonban a kamat év végéig 4,4 százalék marad, a törlesztőrészletet pedig 28 száza­lékkal, 90 800 forintra fogja vis­­­sza a kamatstop. A 2017-ben felvett, 5 éves ka­matperiódusú kölcsön kamata is most változik, ebben az esetben azonban az adóst semmilyen in­tézkedés nem védi. Az érintett hi­tel kamata emiatt 6,82 százalékra nő, vagyis 3,03 százalékponttal emelkedik. A törlesztőrészlet pe­dig 108 800 forintra ugrik, azaz 19 A kamat­stoppal az adósok feleakkora kamatot fizetnek, mint amen­­­nyit kamat­stop nélkül kellene. Csak a jelzáloghiteleket védi a kamatstop Az MNB legutolsó rendelke­zésre álló adatai szerint tavaly év végén közel 470 ezer olyan lakossági fogyasztási vagy jel­záloghitel-szerződés állt fenn, amely legfeljebb egyéves ka­­matfixálású. Ebből mintegy 203 ezer lakáshitel, 133 ezer szabad felhasználású jelzáloghitel, 71 ezer pedig személyi kölcsön. A kamatstop azonban csak a jelzáloghitelekre vonatkozik, a személyi hitelekre nem. A 336 ezer kamatstopos hitelszerző­dés az összes jelzáloghitel-szer­ződés 39 százalékát teszi ki, a tőketartozás 1520 milliárd fo­rint. Ezek közül mintegy 80 ezer lakáshitelt kötöttek meg még 2015. február 1-je, a fair banki szabályozás hatályba lépése előtt, és volt még hátra 2019 végén legalább 10 évnyi törlesz­tési idő, ezer forinttal emelkedik a kezde­tektől magasabb havi fizetnivaló. Az 5 éves kamatperiódusú köl­csön törlesztőrészlete kamatstop nélkül ugyan jóval kedvezőbb len­ne, mint az évente változó kama­tozású hitelé, a kamatstop azon­ban eltorzítja a helyzetet. Emiatt a hitelfelvétel előtt állók akár azt is gondolhatják: megérheti to­vábbra is változó kamatozású köl­csönt választani, hiszen probléma esetén az állam beavatkozik. A money.hu számításai is azt igazolják, hogy a spekulálók let­tek a kamatstop igazi nyertesei. Tavaly év végéig 3 havi törlesztő­részletet spórolt meg például az az ügyfél, aki 2018-ban nem hall­gatott a jegybank tanácsára, és változó kamatozású hitelt vett fel. Egy 10 éves futamidejű, 10 millió forintos kölcsönt 2018 júniusában változó kamatozással 2,84 szá­zalékos kamattal lehetett elérni, a törlesztőrészlet így 95 824 fo­rint volt. Kiszámíthatóbb, 10 évre fixált kamatkonstrukció esetén a kamat már 4,98 százalékra rúgott, a havi teher pedig 105 968 forint­ra. A „biztonság” tehát ebben az esetben több mint havi 10 ezer forintba került. A következő hó­napokban a változó kamatozású hitelek referenciakamata, 3 havi BUBOR (Budapesti Bankközi Ka­matláb) folyamatosan csökkent, ennek köszönhetően az ilyen hi­telt fizető adósok negyedévente több mint 30 ezer forintot tudtak megspórolni azokkal szemben, akik a fix kamatot választották. A változó kamatozású hitelek ka­matelőnye a későbbiekben egyre csökkent, ám csak a tavalyi utolsó negyedévben kellett ezen adósok­nak magasabb törlesztőrészletet fizetniük a fix hitelesekhez képest. Összességében tavaly év végéig közel 350 ezer forinttal kevesebb törlesztőrészletet fizetett az az adós, aki a változó kamatozású hitelt választotta. Ennek ellenére ezt az ügyfelet mentette meg a ka­matstop, januártól így ismét 1800 forinttal alacsonyabb törlesztő­részletet fizet az „előrelátó”, fix törlesztésű hitelt választó adós­hoz képest. VARGA DÓRA Akik megfo­gadták a fix kamatról szó­ló jó tanácsot, nyugodtabban alhattak, de többet fizettek erre rögzített kamattal vették fel a lakáshitelek mintegy negyedét öo A Diákhitel­ is változó kamatozása jócskán drágul is Mától 4,99 százalékra emelkedik a Diák­­hitell eddigi, 1,99 százalékos kamata. A 3 százalékos kamatnövekedést nem verték nagy dobra: az apró betűs, csillaggal jel­zett változást a hvg.hu olvasója szúrta ki a hét elején. Később a Diákhitel Központ is megerősítette, emelik a kamatot, bár az szerintük továbbra is a legkedvezőbb felté­telekkel rendelkező szabad felhasználású hiteltermék marad. A Diákhitel2, a Képzési Hitel és a Diákhitel Plusz pedig továbbra is kamatmentes marad. A havi 15 ezer forinttól 150 ezer forint összegig igényelhető Diákhitell kölcsönt bármely, 45. életévét még be nem töltött, aktív hallgatói jogviszonnyal és bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár igényelheti. A hitel már a folyósítás napjá­tól kamatozik, a kamatstop azonban nem vonatkozik rá, mivel nem jelzáloghitelről van szó. A kamatot a feltételek szerint fél­évente változtathatja meg a Diákhitel Köz­pont Zrt., vagyis a hallgatóknak továbbra is a bizonytalan kimenetelű eladósodás lehe­tőségét kínálják. Tavaly rekordmennyiségben, 19 ezer hallgatónak folyósítottak mintegy 16,4 mil­liárd forint értékben Diákhitelt kölcsönt. A hallgatók az igényelt hitelt javarészt lakha­tásra, kisebb részben informatikai és ta­nulmányi eszközre, valamint megélhetésre költik.

Next