Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-08 / 157. szám

NÉPSZAVA 2022. július 8., péntek A világ ég, cselekednünk kell szennyező fosszilis tü­zelőanyagok haszná­latának elhagyása és a megújuló energiaellá­tásra való átállás fel­­gyorsítása lehet az egyetlen valódi út, amely elvezet az energiabizton­sághoz, az áram stabil árához, a jó­léthez és az élhető bolygóhoz. Néró császárt azzal vádolták a tényeket legendákkal vegyítő szer­zők, hogy muzsikált, miközben Róma égett. Ma néhány vezető en­nél sokkal rosszabbat tesz. Olajat önt a tűzre. Szó szerint. Az egész világon érezhetők annak követ­kezményei, hogy az Oroszországi Föderáció megszállta Ukrajna egy részét. A növekvő energiaválságra válaszul néhány nemzet a fosszilis tüzelőanyagok mellett kötelező­­dött el, valamint további dollármil­­liárdokat költ az egyre súlyosbodó klímavészhelyzetet okozó kőszén­re, kőolajra és földgázra. Mindeközben az összes klí­maindikátor folyamatosan újabb csúcsokat dönt és egy olyan jövőt vetít előre, amelyben kegyetlen viharok, áradások, aszályok, erdő­tüzek és élhetetlen hőmérséklet pusztít bolygónk nagy részén. Vi­lágunknak az éghajlatváltozás által okozott zűrzavarral kell szembe­néznie. A fosszilis tüzelőanyagok kutatására és kitermelési infra­struktúrájára fordított újabb tá­mogatások félrevezetőek. A fos­­­szilis tüzelőanyagok ugyanis sem most, sem a jövőben nem jelente­nek megoldást. Jól látható az a kár, amelyet a bolygónak és a társadal­mainknak okozunk, ugyanis min­denkire hatással van és minden­nap hallunk róla a hírekben. A fosszilis tüzelőanyagok okoz­zák az éghajlati válságot. A meg­újuló energiaforrások azonban megoldást jelenthetnek az éghaj­lat zavarainak csökkentésére és az energiabiztonság fokozására. Ha korábban és nagyobb mértékben fektettünk volna be a megújuló energiaforrásokba, akkor nem ta­lálnánk magunkat ismét kiszol­gáltatva a fosszilis tüzelőanyagok instabil piacának. A megújuló ener­giaforrások jelentik a béketervet a XXI. századra. A gyors és igazságos energiaátállásért folytatott küzde­lem azonban nem kiegyenlített. A befektetők továbbra is a fosszilis tüzelőanyagokat támogatják, a kor­mányok pedig percenként 11 millió amerikai dollárt, tehát dollármilli­árdnyi összegű támogatást adnak a kőszénre, a kőolajra és a földgázra. Felkértem a G20-orszá­­gok kormá­nyait, hogy számolják fel a kőszénhez kapcsolódó infrastruk­túrát a szén teljes kive­zetésével 2030-ig az OECD or­szágokban, a többi ország­ban pedig 2040-ig. Létezik egy szó arra, amikor a rövid távú megkönnyebbülést a hosszú távú jóllétünk elé helyez­zük. Úgy hívjuk, hogy függőség. Még mindig függünk a fosszilis tü­zelőanyagoktól. A társadalmaink és a bolygónk egészsége érdeké­ben viszont fel kell hagynunk ezek használatával. Most azonnal. A szennyező fosszilis tüzelőanyagok használatának elhagyása és a meg­újuló energiaellátásra való átállás felgyorsítása lehet az egyetlen való­di út, amely elvezet az energiabiz­tonsághoz, az áram stabil árához, a jóléthez és az élhető bolygóhoz. Ennek érdekében felkértem a G20-országok kormányait, hogy számolják fel a kőszénhez kapcso­lódó infrastruktúrát a szén teljes kivezetésével 2030-ig az OECD -or­szágokban, a többi országban pedig 2040-ig. Sürgettem a pénzügyi szereplőket, hogy hagyjanak fel a fosszilis tüzelőanyagok finanszíro­zásával, és fektessenek be a meg­újuló energiaforrásokba. Ezen kí­vül bemutattam egy öt pontból álló tervet arról, hogy miként lehet a megújuló energiaforrások haszná­latát fokozni világszerte. Az első pont szerint globális köz­jószággá kell tennünk a megújuló energiaforrásokra épülő technoló­giát, ezen belül pedig fel kell szá­molnunk a technológiatranszfer előtti szellemi tulajdonjogi akadá­lyokat. A második pont szerint elő kell mozdítanunk a globális hoz­záférést a megújuló energiaforrá­sokra épülő technológiákhoz szük­séges alkatrészek és nyersanyagok ellátási láncához. 2020-ban a világ 5 gigawattnyi akkumulátor-tárhelyet telepített. 2030-ig 600 gigawatt tárhellyel kell rendelkeznünk. Világosan lát­ható, hogy ennek eléréséhez glo­bális összefogásra van szükségünk. A szállítási akadályok és az ellátási láncot érintő korlátozások, vala­mint a lítium és az egyéb akkumu­látorokhoz szükséges fémek árá­nak emelkedése viszont nehezíti az említett technológiák és anyagok telepítését pont akkor, amikor leg­inkább szükségünk lenne rájuk. A harmadik pont szerint csök­kentenünk kell a nap- és szél­energia-projekteket akadályozó bürokráciát. Gyorsított eljárású engedélyeztetésre és több erőfeszí­tésre van szükségünk ahhoz, hogy modernizáljuk a villamosener­­gia-hálózatot. Az Európai Unióban nyolc évig, az Amerikai Egyesült Államokban pedig tíz évig tart egy szélerőműpark engedélyeztetése. A Koreai Köztársaságban a szá­razföldi szélenergia-projektekhez nyolc különböző minisztérium­ból 22 engedély beszerzésére van szükség. A negyedik pont szerint a világ­nak más célokra kell átirányítania a fosszilis tüzelőanyagokra adott energiatámogatásokat, és arra használni, hogy megvédjék a ki­szolgáltatott embereket az energia árának elszabadulásától, valamint befektessenek a fenntartható jövő felé vezető igazságos átállásba. Az ötödik pont szerint pedig meg kell háromszorozni a meg­újuló energiaforrásokba való be­fektetéseket. Ez vonatkozik a mul­tilaterális fejlesztési bankokra és a fejlesztési pénzügyi intézetekre, ahogyan a kereskedelmi bankokra is. Mindegyiknek közre kell mű­ködnie és ugrásszerűen fokoznia kell a megújuló energiaforrásokba való befektetéseit. Azonnali cselekvést várunk el minden globális vezetőtől. Már így is veszélyesen közel vagyunk ah­hoz, hogy elérjük az 1,5 Celsius-fo­­kos határértéket, ami a tudomány jelenlegi állása szerint a felső határ­érték, amelynél még elkerülhetők az éghajlatváltozás legsúlyosabb következményei. Az 1,5 Celsius-fo­­kos cél megtartása érdekében 45 százalékkal kell csökkentenünk a kibocsátásokat 2030-ig, valamint nettó zéró kibocsátást kell elérnünk a század közepéig. A jelenlegi nem­zeti kötelezettségvállalások azon­ban közel 14 százalékos emelkedés­hez vezetnek ebben az évtizedben. Az pedig felér egy katasztrófával. A megújuló energiaforrásokban rejlik a válasz a klímaváltozás el­leni fellépésre, az energiabizton­ságra és a tiszta villamosenergia biztosítására az áramot nélkülöző emberek százmilliói számára. A megújuló energiaforrások mindhá­rom problémára megoldást jelen­tenek. Senkinek nem lehet mentsége arra, ha elutasítja a megújuló ener­giaforrások forradalmát. Miközben a kőolaj és a földgáz ára rekordszin­teket ér el, a megújuló energiafor­rások idővel csak olcsóbbá válnak. A napenergia és az akkumuláto­rok ára 85 százalékkal csökkent a múlt évtizedben. A szélenergia ára 55 százalékkal lett alacsonyabb. A megújuló energiaforrásokba való befektetés pedig háromszor annyi munkahelyet teremt, mint a fosszi­lis tüzelőanyagok esetében. A megújuló energiaforrások ter­mészetesen nem jelentenek egye­düli megoldást az éghajlati válság­ra. Nélkülözhetetlenek például az erdőirtás és a talaj degradációjának visszafordításához hasonló, termé­szetalapú megoldások. Alapvető fontossággal bírnak az energiaha­tékonyság előmozdítására irányuló erőfeszítések is. A megújuló ener­giaforrásokra épülő gyors energia­átállás végrehajtásának azonban továbbra is kitűzött célunknak kell maradnia. Ahogyan leválunk a fosszi­lis tüzelőanyagok használatáról, úgy válnak láthatóvá annak óriási előnyei, és nem csak az éghajlat számára. Az áram ára alacsonyabb és kiszámíthatóbb lesz, ami pozití­van hat az élelmezésbiztonságra és a gazdaság biztonságára. Amikor az áram ára emelkedik, akkor az élel­miszerek és az összes számunkra szükséges áru ára is nő. Egyezzünk meg abban, hogy szükség van a megújuló energiaforrások mielőb­bi forradalmára és arra, hogy abba­hagyjuk a „muzsikálást”, miközben a jövőnk lángokban áll. ANTONIO GUTERRES, az Egyesült Nemzetek főtitkára 1 VELEMENY SZERINTEM Fúrás Nacsa Lőrinctől, a KDNP frak­ció­ helyettesétől egy hírmű­sorban a riporter azt kérdezte, ha annyira szüksége van a kor­mánynak az EU-s forrásokra, miért nem teljesíti az Európai Bizottság feltételeit a jogállami­ság terén, az európai ügyészsé­get miért nem engedik be az or­szágba. Nacsa képviselő erre azt válaszolta, nem hallott ilyenek­ről, mi mindenben megfelelünk az elvárásoknak. A probléma szerinte az, hogy a baloldali kép­viselők fúrják a kifizetést, hogy ha majd kormányra kerülnek, ők kapják meg. Talán Nacsa képvi­selő nem olvasta az Európai Bi­zottság áprilisban küldött 40 ol­dalas levelét, amelyben szerepel a pénz átutalásának minden fel­tétele, amit az Orbán kormány­nak teljesítenie kell. Ilyen többek között az igazságszolgáltatás függetlensége, a közbeszerzések rendjének tisztázása. És hogy ez nem tréfadolog, mutatja, hogy a levélre a kormány egy 60 oldalas választ küldött. MOLNÁR ISTVÁN Elismerés 2022 közepén az EU leggyen­gébb valutája a forint, a régió­ban az élelmezési cikkek drágu­lásában mindenkit megelőzünk. Bizonyára ezért történt, hogy a miniszterelnöki fizetést több mint a duplájára emelték. Men­­nyit kapna akkor Orbán Viktor, ha a legjobb valuta lenne a forint Európában, és rekordalacsony lenne az infláció?Mi, magyarok biztos nyernénk a cserén. MIKULÁS FERENC Ülésrend A múlt héten harminc ország vezetői részvételével rendezett madridi NATO-csúcstalálkozó­­ról írva a Guardian felidézte az exkluzív vacsora részleteit is. A spanyol királyi palotában tartott eseményen az illusztris társa­ságnak a vacsorát a Bagnéres-i márványból formázott oszlopok szegélyezte lenyűgöző méretű teremben szolgálták fel, ahol a falakat Francisco Goya fest­ményei ékesítették. A gondosan megterített asztalnál pedig ott ült a magyar kormányfő, Orbán Viktor is, akire Nyugaton sokan a ritka európai melegellenes ve­­zetők egyikeként hivatkoznak. Mellette pedig Xavier Bettel luxemburgi kormányfő meleg férje ült, az építészként dolgozó Gauthier Destenay. Orbán Vik­tor nem először találkozott ket­tőjükkel, sőt a korábbi találko­zójukat követően Bettel kifejezte csalódását a magyar kormányfő homofób állásfoglalása és a ma­gyar melegellenes törvényi sza­bályozások miatt, majd ezt nyi­latkozta: „Nem úgy történt, hogy egyszer csak meleggé változtam. Az vagyok. Ez nem döntés, nem választás kérdése. Látja, hány LMBTQ-fiatal követ el öngyil­kosságot. Ez nagyon rossz. Ez megbélyegző. Tisztelem magát, de ez egy vörös vonal. Ez az alap­vető jogokról szól. Hogy lehetünk mások.” Az újság megkérdezte a spanyol királyi palotát, hogy szándékos volt-e az ülésrend kije­lölése, de a megkeresésükre nem érkezett válasz. LADÁNYI ANDRÁS Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoilevelanepszava.hu

Next