Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-09 / 158. szám
NÉPSZAVA 2022. július 9., szombat Nemzeti Csúcsot! CIVIL BESZÉD emzeti Csúcs már volt 2008 októberében. Akkor is válság volt, akkor is egy amúgy is megrendült gazdaságot ért el, akkor is a belpolitikai hidegháború fagypontján. Igaz, az euró csak 265-270 forint körül járt, de az akkori miniszterelnök fejében is kigyulladhatott egy piros lámpa. A kormány olyan találkozót kezdeményezett, ahol az ellenzékkel, az Akadémia, az önkormányzati szövetségek, a munkaadói és szakszervezetek vezetőivel, volt miniszterelnökökkel, jegybankelnökökkel tárgyalhatják meg, mi a teendő. Mintha most is volna némi megtárgyalnivaló. Na persze csak szóra sem érdemes apróságok, hiszen a kormány szóvivőin megnyugtattak: „a magyar gazdaság fundamentumai kifejezetten erősek”. Épp csak a tető szakad ránk, de az alapok hál’ istennek rendben vannak, a pincénél lejjebb nem zuhanhatunk. A pincében is van élet, ahogy ugyebár Európán kívül is. A 40 százalékkal dráguló kenyér sem olyan nagy dobás, amíg a csirke farháton árstop van, azt kenyér nélkül is meg lehet enni, egészségesebb is. A forint csak azért gyengül sokkal jobban minden más valutánál, a környékbelieknél is, mert nálunk magas az energiaimport. Eddig úgy Az első Nemzeti Csúcson a lakosság a tévéközvetítés jóvoltából megismerhette a baj mélységét és a kiutat kereső véleményeket, tudtuk, Orbán mint gyakorlott nemzetmentő remekül megállapodott Putyinnal az olcsó orosz gázról és olajról. Az csak úgy ömlik hozzánk, míg a hülye németek fagyoskodnak. Úgy látszik, mégsem. A „ki a hülye” legalábbis vita tárgya lehet. Főleg, hogy „háborús infláció” ide vagy oda, a lengyelek, csehek, románok pénze az istennek sem romlik úgy, mint a miénk. Ezzel is direkt bántják a magyart, ismerjük a kisantantot. Persze lehet, hogy a Nemzeti Csúcs helyett elég lesz egy kis hangulatjavító nemzeti konzultáció. Az még sokkal nemzetibb. Ott meg lehetne kérdezni: ugye ön is örül, hogy már csak 403 forint az euró? Ugye egy hete sem hitte volna, hogy ennek még örülni tud? Kísérni lehetne az akciót néhány brüsszelező vagy sorosozó plakáttal. Tényleg, mikor lesz végre Soros a felelős a forintért? Brüsszel-ügyben is elég fantáziátlan az érvelés. Legalábbis Boris Johnsonhoz képest, aki egykor azzal riogatta a férfiúi ékességeikre büszke honfitársait, hogy az Unióban a koton méretét is egységesíteni akarják, tekintettel az e téren állítólag kevésbé kistafírozott olaszok érzékenységére. Sajnos a brit miniszterelnököt ezen érdemei sem mentették meg. Lemondásra kényszerül, viszont ennek bejelentése rögtön megerősítette az angol fontot. Felesleges volna a példa követésére buzdítani a mi kormányfőnket. Ábrándozás az élet megrontója, nekünk meg enélkül is van elég bajunk. De éppen e bajok miatt sürgetem a Nemzeti Csúcs összehívását. Nem esne le a gyűrű a miniszterelnök ujjáról, mert az már csütörtökön leesett, nagy szerencsénkre. Amikor bejelentették (ha nem is ő maga, neki majd kimagyaráznia kell, hogy valójában győzött): a pénz reményében teljesítik az Unió négy kemény feltételét. Valójában tehát a kormány a sok hadora ellenére is pontosan tudta, a forint bezuhanásának a bizalmatlanság a fő oka. Szövetségesek nélkül, támasz és tartalékok híján, egy hiába stabil, ha egyszer megbízhatatlannak tekintett kormánnyal az élen nemigen számíthatunk arra, hogy valaki forintért ácsingózna. Ami az eddig nagy hangú kormányt visszaűzi az Unióhoz, az nemcsak a pénz, hanem a visszanyerhető gazdasági bizalom reménye. Vállalásaik csupa beismerést, önfeljelentést jelentenek. Vállalják, hogy 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős közbeszerzések arányát. Vagyis elismerik: eddig a kormányon is múlt, hogy kegyencei verseny nélkül jutottak milliárdokhoz. Orbánék alatt az uniós pénzek ötödét összesen 12 ember vállalkozásai kapták meg. Nem cáfolják többé, hogy az ügyészség számos korrupciós ügyet elsikált, ezért kell megadniuk a lehetőséget, hogy ilyenkor bíró döntsön a nyomozás végigviteléről. És így tovább, a törvények előtti társadalmi konzultációig, az energiafüggetlenség megalapozásáig. De nem vagyunk túl a nehezén. A kormány engedményeit fel lehet vizezni, az inflációt növelő látszatintézkedéseket hozni, propagandával az eget is lehazudni, benyelni a beruházások leállításának és a kamatemelésnek a gazdaságot fékező mellékhatásait is. Ezért kell a Nemzeti Csúcs. Az első nem tett csodát, de az, hogy még a kormányfőt rég bojkottáló Orbánék is asztalhoz kényszerültek, hogy az ellenzéki MDF és mások vállalták a kemény szembenézést (Boross Péter a 13. havi juttatásokhoz való hozzányúlást, Dávid Ibolya a 13. havi nyugdíj felfüggesztését is felvetette), hogy épp a gazdaság szereplői nevezték aktuálisan megvalósíthatatlannak a nyereségadó csökkentéséről szóló fideszes javaslatot, mégis eredmény volt. Pláne, hogy a lakosság a tévéközvetítés jóvoltából megismerhette a baj mélységét és a kiutat kereső véleményeket. Most is erősítené a külső-belső bizalmat. Ha a kormány kész a nagyobb őszinteségre, ha az ellenzék kész a komoly és felelős javaslatokra. Ha. Vagy ha ez nem, akkor Johnson mintájára elmélkedhetnénk mi is a kotonák szükséges méretéről. Már Zrínyi is megmondta: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Legfeljebb az az átok forint... képviselő: LENDVAI ILDIKÓ volt országgyűlési A búsuló forint hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (a kormány üléséről adott tájékoztatóján), hogy abban nincs vita, hogy ami az inflációval és a forintárfolyammal kapcsolatban történik, az „mind a háború következménye". Ezzel szemben a tény az, hogy vita csak azért nincs, mert a kormány nem vitázik senkivel, ellenben a kormányon és médiáján kívül minden szakember úgy véli, hogy az áremelkedéseket jelentős részben a kormány elszabadult költségvetési politikája okozta, a forint árfolyamát pedig az elmúlt 12 évben módszeresen és szándékosan rontották, és a nemzeti bank csak késve avatkozott közbe. De ha a kormány kitart a háborúsok mellett, akkor miért nem Putyin a hibás? Azt állította Orbán Viktor (Facebook-oldalán közzétett üzenetében), hogy „a háború miatt a második világháború után újra megjelent a háborús infláció”. Ezzel szemben a tény az, hogy még messze nem volt háború, ami Nem háborúviselt országok vannak úgy általában, hanem van egy ország, amelynek egy részét elfoglalta egy másik. Az agresszor Oroszország. kár tavaly áprilisban a magyarországi infláció 5,1 százalékra nőtt, decemberre pedig már 7,4 százalékra, 2007 óta a legmagasabbra, míg 2022 februárjában az áremelkedés 8,3 százalékos lett. Hát akkor odáig nevezzük Orbán-inflációnak, onnantól háborúsnak, oké? Azt is állította Orbán (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldöttgyűlésén), hogy „a gabonaembargó nem engedi, hogy a gabona kijusson a háborúviselt országokból". Ezzel szemben a tény az, hogy gabonaembargó nincs, csak az van, hogy az oroszok megakadályozzák az ukrán gabona tengeri exportját, az elfoglalt ukrán területekről pedig elviszik az ott tárolt gabonát. Ja, és nem háborúviselt országok vannak úgy általában, hanem van egy ország, amelynek egy részét elfoglalta egy másik. Az agresszor Oroszország. Ez talán nemcsak a Holdról, hanem még az egykori Karmelita kolostorból is világosan látszik. Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy „a háború miatt létrejött jelentős politikai nyomás (...) most elvitte a brit miniszterelnököt is". Ezzel szemben a tény az, hogy Boris Johnsont nem a háború miatt kialakult politikai nyomás buktatta meg, hanem a folyamatos hazudozásai, amelyeket rábizonyítottak, és éppenséggel ő használta ki eddig a háborút arra, hogy a veszélyekre hivatkozva megtartsa hivatalát. Neki nem sikerült. Azt állította továbbá Orbán, hogy „az Európai Unióval való megállapodás elől minden szakmai akadály elhárult. (...) A genderügyben fennálló véleménykülönbséget meg elválasztottuk a pénzektől, vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést." Ezzel szemben a tény az, hogy nem kellett elválasztani, mert nem az Unió keverte bele a szexuális kisebbségek elleni megkülönböztetést a támogatásokról szóló vitába, ahogy azt Navracsics Tibor miniszter is elismerte. Igaz, rögtön kapott is egy sallert a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, amely szerint „Magyarország ellen ma is eljárást folytat a brüsszeli Bizottság, és továbbra is a törvény módosítását követeli. Ez tény és nem vélemény.” Hogyne. Az meg még inkább tény, hogy ez egy teljesen más eljárás. Ha tehát az ún. genderügyben a kormány továbbra is köti az ebet a karóhoz, az egy másik karó. BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. VELEMENY SZERINTEM ! Protokoll A vizes világbajnokság vége felé, egy szombati napon ragyogó eredményt ért el a magyar női vízilabdacsapat: ezüstérmes lett. Ez olyan szép siker, hogy a díjkiosztó időpontjára köztársasági elnök asszonyunk is beugrott az éremátadásra. Mintha csak félbeszakította volna Margitszigeti kocogását, és úgy, ahogy volt, pólóban, farmerben kerített volna sort az ünnepélyes aktusra. Csak a körömcipő jelentett némi eleganciát. Szegény szövetségi tisztségviselők ott izzadtak talpig sötét öltönyben, fehér ing, nyakkendő, még az érmeket és virágokat behozó lányok is elegáns nyári ruhában voltak. De nem is a protokoll az, ami igazán érdekes itt, hanem hogy fő a tisztelet és a megbecsülés. VERSECI MIKLÓS Csak lezseren A köztársasági elnök asszony adta át az ezüstérmeket a vízilabdás lányoknak. Az alkalomhoz illően: pólóban... / SPÁNYIK MIKLÓS ígéret Olcsóbb, hatékonyabb kormányt ígért 2010-ben Orbán Viktor, 2022-ben pedig azt állította, hogy magán kezdi a kormány a spórolást. Sajnos ennek pont az ellenkezője valósult és valósul meg, és itt elsősorban nem a miniszterelnöki fizetés emelésére gondolok. Lássuk a tényeket: az Orbán-kormány által 2010-ben összeállított költségvetés szerint 5262 fő dolgozott a központi kormányzatban, míg az ugyancsak általuk készített 2023-as költségvetési tervezet 12,5 ezer minisztériumi dolgozóval számol. 2010- ben 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár, míg az ötödik Orbán-kormányban 57 államtitkár és 108 helyettes államtitkár dolgozik az apparátusban. Igazán nem csoda, hogy sokan már azt is fenntartás nélkül elhiszik: a spórolás jegyében az Államtitkárok és Helyettes Államtitkárok Társadalmi Beilleszkedéséért Felelős Államtitkárság is létrejött. DR. JÓKAI OSZKÁR Hadsereg Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az új honvédelmi miniszter úgy mutatkozott be az MCC-n tartott előadásán: nem vagyok hadász, de tábornok sem. Amit a fiatalok seregbe invitálásáról mondott, azon ez meg is látszott - inkább naivnak tűnt. A fiatalok tartják klassz dolognak a hadsereget, divatossá kell tenni a katonáskodást. Villogjanak társaik előtt a menő egyenruhájukkal, hogy mások is változtassanak életterveiken, álljanak be katonának. Orbánék machinált statisztikája ellenére létszámhiány van a fegyveres testületeknél, nemcsak a rendőrségnél, a honvédségnél is. Egyre többen bújnak ki a divatos egyenruhájukból, és szerelnek le. Azért, mert nevetséges fizetést kapnak, amiből nem lehet családot alapítani. Nincs perspektívájuk, nem látják a jövőt. Ezen kellene változtatni, akkor talán életterveikben a katonaság is szerepelni fog. MOLNÁR ISTVÁN Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoileveletnepszava.hu