Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)

2022-07-09 / 158. szám

NÉPSZAVA 2022. július 9., szombat Nemzeti Csúcsot! CIVIL BESZÉD­ emzeti Csúcs már volt 2008 októberében. Ak­kor is válság volt, akkor is egy amúgy is meg­rendült gazdaságot ért el, akkor is a belpolitikai hideg­háború fagypontján. Igaz, az euró csak 265-270 forint körül járt, de az akkori miniszterelnök fejében is kigyulladhatott egy piros lámpa. A kormány olyan találkozót kez­deményezett, ahol az ellenzékkel, az Akadémia, az önkormányzati szövetségek, a munkaadói és szak­­szervezetek vezetőivel, volt minisz­terelnökökkel, jegybankelnökökkel tárgyalhatják meg, mi a teendő. Mintha most is volna némi meg­­tárgyalnivaló. Na persze csak szóra sem érdemes apróságok, hiszen a kormány szóvivőin megnyugtattak: „a magyar gazdaság fundamentu­mai kifejezetten erősek”. Épp csak a tető szakad ránk, de az alapok hál’ istennek rendben vannak, a pin­cénél lejjebb nem zuhanhatunk. A pincében is van élet, ahogy ugye­bár Európán kívül is. A 40 százalékkal dráguló kenyér sem olyan nagy dobás, amíg a csirke far­háton árstop van, azt kenyér nél­kül is meg lehet enni, egészségesebb is. A forint csak azért gyengül sok­kal jobban minden más valutánál, a környékbelieknél is, mert nálunk magas az energiaimport. Eddig úgy Az első Nemzeti Csúcson a la­kosság a té­véközvetítés jóvoltából megismer­hette a baj mélységét és a kiutat kereső véle­ményeket, tudtuk, Orbán mint gyakorlott nem­zetmentő remekül megállapodott Putyinnal az olcsó orosz gázról és olajról. Az csak úgy ömlik hozzánk, míg a hülye németek fagyoskodnak. Úgy látszik, mégsem. A „ki a hülye” legalábbis vita tárgya lehet. Főleg, hogy „háborús infláció” ide vagy oda, a lengyelek, csehek, románok pénze az istennek sem romlik úgy, mint a miénk. Ezzel is direkt bántj­ák a magyart, ismerjük a kisantantot. Persze lehet, hogy a Nemzeti Csúcs helyett elég lesz egy kis han­gulatjavító nemzeti konzultáció. Az még sokkal nemzetibb. Ott meg lehetne kérdezni: ugye ön is örül, hogy már csak 403 forint az euró? Ugye egy hete sem hitte volna, hogy ennek még örülni tud? Kísérni lehetne az akciót néhány brüsszelező vagy sorosozó plakáttal. Tényleg, mikor lesz végre Soros a fe­lelős a forintért? Brüsszel-ügyben is elég fantáziátlan az érvelés. Leg­alábbis Boris Johnsonhoz képest, aki egykor azzal riogatta a férfiúi ékességeikre büszke honfitársait, hogy az Unióban a koton méretét is egységesíteni akarják, tekintettel az e téren állítólag kevésbé kistafíro­­zott olaszok érzékenységére. Sajnos a brit miniszterelnököt ezen érdemei sem mentették meg. Lemondásra kényszerül, viszont ennek bejelentése rögtön megerő­sítette az angol fontot. Felesleges volna a példa követé­sére buzdítani a mi kormányfőn­ket. Ábrándozás az élet megrontója, nekünk meg enélkül is van elég ba­junk. De éppen e bajok miatt sürge­tem a Nemzeti Csúcs összehívását. Nem esne le a gyűrű a miniszter­­elnök ujjáról, mert az már csütör­tökön leesett, nagy szerencsénkre. Amikor bejelentették (ha nem is ő maga, neki majd kimagyaráznia kell, hogy valój­ában győzött): a pénz reményében teljesítik az Unió négy kemény feltételét. Valójában tehát a kormány a sok hadora ellenére is pontosan tudta, a forint bezuhanásának a bizalmat­lanság a fő oka. Szövetségesek nél­kül, támasz és tartalékok híján, egy hiába stabil, ha egyszer megbízha­tatlannak tekintett kormánnyal az élen nemigen számíthatunk arra, hogy valaki forintért ácsingózna. Ami az eddig nagy hangú kormányt visszaűzi az Unióhoz, az nemcsak a pénz, hanem a visszanyerhető gaz­dasági bizalom reménye. Vállalásaik csupa beismerést, önfeljelentést jelentenek. Vállalják, hogy 15 százalék alá csökkentik az egyszereplős közbeszerzések ará­nyát. Vagyis elismerik: eddig a kor­mányon is múlt, hogy kegyencei ver­seny nélkül jutottak milliárdokhoz. Orbánék alatt az uniós pénzek ötö­dét összesen 12 ember vállalkozásai kapták meg. Nem cáfolják többé, hogy az ügyészség számos korrupci­ós ügyet elsikált, ezért kell megadni­uk a lehetőséget, hogy ilyenkor bíró döntsön a nyomozás végigviteléről. És így tovább, a törvények előtti tár­sadalmi konzultációig, az energia­függetlenség megalapozásáig. De nem vagyunk túl a nehezén. A kormány engedményeit fel lehet vizezni, az inflációt növelő látszat­­intézkedéseket hozni, propagandá­val az eget is lehazudni, benyelni a beruházások leállításának és a ka­matemelésnek a gazdaságot fékező mellékhatásait is. Ezért kell a Nemzeti Csúcs. Az első nem tett csodát, de az, hogy még a kormányfőt rég bojkottáló Orbánék is asztalhoz kényszerültek, hogy az ellenzéki MDF és mások vállalták a kemény szembenézést (Boross Péter a 13. havi juttatások­hoz való hozzányúlást, Dávid Ibolya a 13. havi nyugdíj felfüggesztését is felvetette), hogy épp a gazdaság sze­replői nevezték aktuálisan megvaló­­síthatatlannak a nyereségadó csök­kentéséről szóló fideszes javaslatot, mégis eredmény volt. Pláne, hogy a lakosság a tévéközvetítés jóvoltából megismerhette a baj mélységét és a kiutat kereső véleményeket. Most is erősítené a külső-belső bizalmat. Ha a kormány kész a na­gyobb őszinteségre, ha az ellenzék kész a komoly és felelős javaslatok­ra. Ha. Vagy ha ez nem, akkor John­son mintájára elmélkedhetnénk mi is a kotonák szükséges méretéről. Már Zrínyi is megmondta: egy nem­zetnél sem vagyunk alábbvalók. Legfeljebb az az átok forint... képviselő: LENDVAI ILDIKÓ volt országgyűlési A búsuló forint hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Gulyás Gergely, a Mi­niszterelnökséget vezető miniszter (a kormány üléséről adott tájékoz­tatóján), hogy abban nincs vita, hogy ami az inflációval és a forintár­­folyammal kapcsolatban történik, az „mind a háború következménye". Ezzel szemben a tény az, hogy vita csak azért nincs, mert a kor­mány nem vitázik senkivel, ellen­ben a kormányon és médiáján kívül minden szakember úgy véli, hogy az áremelkedéseket jelentős részben a kormány elszabadult költségvetési politikája okozta, a forint árfolya­mát pedig az elmúlt 12 évben mód­szeresen és szándékosan rontot­ták, és a nemzeti bank csak késve avatkozott közbe. De ha a kormány kitart a háborús­ok mellett, akkor miért nem Putyin a hibás? Azt állította Orbán Viktor (Face­­book-oldalán közzétett üzeneté­ben), hogy „a háború miatt a máso­dik világháború után újra megjelent a háborús infláció”. Ezzel szemben a tény az, hogy még messze nem volt háború, ami­ Nem há­borúviselt országok vannak úgy általában, hanem van egy ország, amelynek egy részét elfoglalta egy másik. Az agresszor Oroszország. kár tavaly áprilisban a magyaror­szági infláció 5,1 százalékra nőtt, decemberre pedig már 7,4 százalék­ra, 2007 óta a legmagasabbra, míg 2022 februárjában az áremelkedés 8,3 százalékos lett. Hát akkor odáig nevezzük Orbán-inflációnak, on­nantól háborúsnak, oké? Azt is állította Orbán (a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara küldött­­gyűlésén), hogy „a gabonaembargó nem engedi, hogy a gabona kijusson a háborúviselt országokból". Ezzel szemben a tény az, hogy gabonaembargó nincs, csak az van, hogy az oroszok megakadályozzák az ukrán gabona tengeri exportját, az elfoglalt ukrán területekről pe­dig elviszik az ott tárolt gabonát. Ja, és nem háborúviselt országok van­nak úgy általában, hanem van egy ország, amelynek egy részét elfog­lalta egy másik. Az agresszor Orosz­ország. Ez talán nemcsak a Holdról, hanem még az egykori Karmelita kolostorból is világosan látszik. Azt is állította a miniszterelnök (ugyanott), hogy „a háború miatt létre­jött jelentős politikai nyomás (...) most elvitte a brit miniszterelnököt is". Ezzel szemben a tény az, hogy Boris Johnsont nem a háború miatt kialakult politikai nyomás buktatta meg, hanem a folyamatos hazudo­­zásai, amelyeket rábizonyítottak, és éppenséggel ő használta ki eddig a háborút arra, hogy a veszélyekre hi­vatkozva megtartsa hivatalát. Neki nem sikerült. Azt állította továbbá Orbán, hogy „az Európai Unióval való megálla­podás elől minden szakmai aka­dály elhárult. (...) A genderügyben fennálló véleménykülönbséget meg elválasztottuk a pénzektől, vagy legalábbis tettünk ebbe az irányba egy lépést." Ezzel szemben a tény az, hogy nem kellett elválasztani, mert nem az Unió keverte bele a sze­xuális kisebbségek elleni megkü­lönböztetést a támogatásokról szóló vitába, ahogy azt Navracsics Tibor miniszter is elismerte. Igaz, rögtön kapott is egy sallert a Kor­mányzati Tájékoztatási Központ­tól, amely szerint „Magyarország ellen ma is eljárást folytat a brüs­­­szeli Bizottság, és továbbra is a törvény módosítását követeli. Ez tény és nem vélemény.” Hogyne. Az meg még inkább tény, hogy ez egy teljesen más eljárás. Ha tehát az ún. genderügyben a kormány továbbra is köti az ebet a karóhoz, az egy másik karó. BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére. VELEMENY SZERINTEM ! Protokoll A vizes világbajnokság vége felé, egy szombati napon ragyogó eredményt ért el a magyar női vízilabdacsapat: ezüstérmes lett. Ez olyan szép siker, hogy a díjki­osztó időpontjára köztársasági elnök asszonyunk is beugrott az éremátadásra. Mintha csak fél­beszakította volna Margitszi­geti kocogását, és úgy, ahogy volt, pólóban, farmerben kerített volna sort az ünnepélyes aktusra. Csak a körömcipő jelentett némi eleganciát. Szegény szövetségi tisztségviselők ott izzadtak tal­pig sötét öltönyben, fehér ing, nyakkendő, még az érmeket és vi­rágokat behozó lányok is elegáns nyári ruhában voltak. De nem is a protokoll az, ami igazán érde­kes itt, hanem hogy fő a tisztelet és a megbecsülés. VERSECI MIKLÓS Csak lezseren A köztársasági elnök asszony adta át az ezüstérmeket a vízi­­labdás lányoknak. Az alkalom­hoz illően: pólóban... / SPÁNYIK MIKLÓS ígéret Olcsóbb, hatékonyabb kormányt ígért 2010-ben Orbán Viktor, 2022-ben pedig azt állította, hogy magán kezdi a kormány a spórolást. Sajnos ennek pont az ellenkezője valósult és valósul meg, és itt elsősorban nem a mi­niszterelnöki fizetés emelésére gondolok. Lássuk a tényeket: az Orbán-kormány által 2010-ben összeállított költségvetés szerint 5262 fő dolgozott a központi kor­mányzatban, míg az ugyancsak általuk készített 2023-as költség­­vetési tervezet 12,5 ezer miniszté­riumi dolgozóval számol. 2010- ben 42 államtitkár és 54 helyettes államtitkár, míg az ötödik Or­­bán-kormányban 57 államtitkár és 108 helyettes államtitkár dol­gozik az apparátusban. Igazán nem csoda, hogy sokan már azt is fenntartás nélkül elhiszik: a spó­rolás jegyében az Államtitkárok és Helyettes Államtitkárok Tár­sadalmi Beilleszkedéséért Fele­lős Államtitkárság is létrejött. DR. JÓKAI OSZKÁR Hadsereg Szalay-Bobrovniczky Kristóf, az új honvédelmi miniszter úgy mu­tatkozott be az MCC-n tartott előadásán: nem vagyok hadász, de tábornok sem. Amit a fiatalok seregbe invitálásáról mondott, azon ez meg is látszott - inkább naivnak tűnt. A fiatalok tartják klassz dolognak a hadsereget, divatossá kell tenni a katonás­kodást. Villogjanak társaik előtt a menő egyenruhájukkal, hogy mások is változtassanak életter­veiken, álljanak be katonának. Orbánék machinált statisztiká­ja ellenére létszámhiány van a fegyveres testületeknél, nemcsak a rendőrségnél, a honvédség­nél is. Egyre többen bújnak ki a divatos egyenruhájukból, és szerelnek le. Azért, mert nevetsé­ges fizetést kapnak, amiből nem lehet családot alapítani. Nincs perspektívájuk, nem látják a jövőt. Ezen kellene változtatni, akkor talán életterveikben a ka­tonaság is szerepelni fog. MOLNÁR ISTVÁN Olvasóink leveleit a következő címre várjuk: olvasoileveletnepszava.hu

Next