Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-02 / 152. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. július 2., szombat 3 Helyreállítási terv: helyben járás helybenhagyás helyett EU Ha a feleknek nem sikerül hamarosan megegyezniük, akkor Magyarország még a csökkentett összeg 70 százalékát is elveszítheti. A kormány fogadkozik, de előrelépés nincs. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A tárgyalások irányításáért felelős Valdis Dombrovskis európai bizottsági alelnök a Szabad Európának adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy nem tapasztalt érdemi előrelépést a tervről zajló egyeztetéseken. Hasonló megállapításokat tettek név nélkül nyilatkozó brüsszeli forrásaink is, hozzátéve, hogy ha az Orbán-kormány kellő elszántságot mutatna, gyorsan meg lehetne állapodni. Több milliárd euró a tét, amit Magyarország vissza nem térítendő támogatásként kaphat az EU járvány után létrehozott pénzügyi alapjából. Amennyiben a feleknek nem sikerül hamarosan megegyezniük, Magyarország még a csökkentett összeg nagy részéhez sem fog hozzájutni. Az előírások szerint ha az év végéig nem születik megállapodás, az ország a teljes összeg 70 százalékát elveszítheti. Mivel a brüsszeli jóváhagyás folyamata több hónapig tart, legkésőbb szeptemberben nyélbe kéne ütni az alkut, hogy a pénz ne kerüljön veszélybe. Különösen sürgetővé teszi a megállapodást, hogy az Európai Bizottság az orosz energiaforrásokról való leváláshoz szükséges pluszpénzt a helyreállítási eszközön keresztül kívánja folyósítani. Brüsszelben tisztában vannak a magyar gazdaság helyzetével, és látják, hogy jelentősen megdrágult a külföldi hitelezés. Magyar-Mivel a brüsszeli jóváhagyás folyamata több hónapig tart, legkésőbb szeptemberben nyélbe kéne ütni az alkut, hogy a pénz ne kerüljön veszélybe. országnak egyre inkább szüksége van az uniós támogatásra, amit megerősített Navracsics Tibor két héttel ezelőtti látogatása az unió székhelyén. Az egykori magyar biztos, aki a kormányban az EU-s forrásokért felel, a megbeszélések végén azt mondta, „lépésről lépésre” akarnak haladni, hogy még idén aláírják a megállapodást. Erre Brüsszelben is látnak lehetőséget, ugyanakkor meglepetést és felháborodást keltett, hogy közvetlenül a Navracsics-vizit után a kormány váratlanul megvétózta a globális társaságiadó-minimumról készülő megállapodást. Orbánék ezt gazdasági okokkal magyarázzák, de sokan nem tudják elhessegetni a gyanút, hogy fegyverként próbálják használni engedmények kicsikarására. Ha így is történt, eddig nem jött be, mert a tagállamok azt fontolgatják, hogy Magyarország kihagyásával állapodjanak meg az adókulcsról. Mivel az EB továbbra is főként antikorrupciós intézkedéseket hiányol a helyreállítási tervből, az erről szóló tárgyalások összekapcsolódhatnak az EU pénzügyi érdekeinek védelmében elindított jogállamisági eljárással. Míg papíron a kettő különválik, valójában „nehéz lesz úgy jóváhagyni a magyar programot, ha közben a Bizottság pénzmegvonást javasol Magyarországtól az uniós költségvetés megkárosítása miatt”, fogalmazott egy EU-forrás. Mindkét folyamat szeptemberben tetőzhet, legkésőbb akkor kell megállapodni a biztosi kollégiummal a helyreállítási tervről forrásvesztés kockázata nélkül, és akkor kell kiderülnie, hogy ugyanez a testület javasol-e pénzügyi szankciókat a jogállamisági eljárásban. A brüsszeli lépéseket politikai megfontolások is befolyásolják, és mint a lengyel helyreállítási terv jóváhagyását megelőző és követő parázs viták mutatják, a döntéshozatal nem lesz zökkenőmentes. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) VALDIS DOMBROVSKIS európai bizottsági alelnök nem tapasztalt érdemi előrelépést a tervről zajló egyeztetéseken A felzárkózó falvaknak is jutna az uniós alapból, ha lenne végre megállapodás Válságkezelés: Orbán az árstop mellett, minisztere ellene KUSZA IRÁNYOK - Klasszikus módon, a valódi problémáról, a tragikusan romló gazdasági helyzetről, a bőven két számjegyű inflációról, a napi szintű drágulásról tereli el a figyelmet a kormányfői nyilatkozat - így értékelte Szentpéteri Nagy Richárd politikai elemző Orbán Viktor pénteki közrádiós „interjúját”. Az elemző által sorolt, az emberek mindennapjait súlyosan érintő gondok helyet a miniszterelnök egészen másról beszélt: háborús félelmet igyekezett táplálni, és mintha csak közelgő válságra akarná felkészíteni a híveket. - Most, hogy a háborús zóna közeledik a keleti határainkhoz, minden egyes perc, amit a katonák nem gyakorlatozással töltenek el, az luxus - fejtegette, hogy aztán a Magyarországhoz közeledő orosz seregről beszéljen. - Szembe kell nézni a realitással, van egy 138 milliós Oroszország és egy harminc-egynéhány milliós Ukrajna. Az ukránok komoly haderőt jelentenek, hősiesen harcolnak, de lassan a katonai realitások érvényre jutnak. Úgy tűnik, hogy a front, Donyeck, Luhanszk messze van, ezek olyan idegen, távoli helyeknek tűnnek. De ha gyorsan változik a katonai helyzet, akkor egyre inkább olyan városok nevét fogjuk hallani, amiket már ismerünk. Sürgősen be kell rúgni a motorokat, és a haderő-fejlesztési programokat két-háromszorosukra kell növelni. A kormányfő elismételte, muszáj megszervezni egy új határvadászrendszert, s már jelezte azt is: 2-4 ezer embert kell felvenni határvédelmi szolgálatra. Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtöki állításához csatlakozva, mely szerint minden eddiginél nagyobb migrációs nyomásra kell felkészülni, Orbán Viktor arról beszélt, az idén már 750 embercsempészt fogtak el az országban, s az embercsempészek tömegeket próbálnak rávenni arra, hogy induljanak meg Európa felé. Szentpéteri Nagy Richárd politikai elemző szerint Orbán nyilatkozata pontosan beleillik az eddigi képbe: nincs valódi kormányzás, csak ötletelés zajlik, ráadásul sokszor rövid időn belül egymásnak ellentmondó képzelgésekkel. Elég csak a globális minimumadóra gondolni, amelyet tavaly még támogatott a kormány, az idén viszont már leszavazta. Az elemző szerint kormányzás helyett politikai látszattevékenységet folytat a kabinet, ezért nem az oktatásról, az önkormányzatokról vagy a beruházások leállításáról esik szó, hanem olyan témákat dob be, amelyekkel el lehet terelni a figyelmet a valóban komoly problémákról. A militáns beszéd 2015 óta láthatóan bejött, az áprilisi választás pedig bebizonyította, a háborúval riogatásnak is van foganatja - jelentette ki. - Természetesen ezt mérik is, ezért a háborús veszély felnagyítása teljesen tudatos: erre figyelnek az emberek, nem pedig a gazdasági problémákra. Ráadásul a katonás beszéddel erősíteni tudják az erős állam képét. Mert nagy valószínűséggel csak erről van szó, s nem valami eszement őrültségről, hogy adott esetben Magyarország fegyveresen vesz részt az ukrajnai konfliktusban. Péntek reggeli beszédében Orbán kitért arra is, hogy nem az oroszok elleni gazdasági szankciókat kell erőltetni, hanem a fegyverszünetet és a békét, ugyanis a háborús inflációt csak úgy lehet megakadályozni, ha véget ér a harc. A hatósági árak ugyanis csak arra jók, hogy nem 15, hanem csak 10-11 százalék az infláció - mondta a kormányfő. Orbán érvelését a hatósági árak hasznáról, fontosságáról árnyalja, hogy ennek épp az ellenkezőjét állította gazdaságfejlesztési minisztere egy nappal korábban. Nagy Márton borúlátó képet festett a magyar gazdaság jövőjéről a közpénz százmilliárdokkal kitömött Fidesz-káder-képző Mathias Corvinus Collegium rendezvényén, amelyen egyebek mellett arról beszélt: az árstopokat el kell engedni. Nagy szerint az árstopok nem jó dolgok, „a fene se akarja őket”, a piacba való legdurvább beavatkozás, csak átmenetileg lehet ilyet csinálni, de a sokkok sajnos akkorák, hogy szükség volt rá. A miniszter szerint nem az infláció, hanem a recesszió, a gazdasági visszaesés a legfenyegetőbb probléma a világban, bár ez szerinte Magyarországot el fogja kerülni. Nagy szerint a recesszió okai eltérnek a fejlett országokban. Az USA-ban agresszív kamatemelést csinál a Fed, de Amerika épp túlhevült gazdaságból jön lefelé. Az EU-ban ehhez hozzájött a háború, itt az energia- és élelmiszerfüggés sokkal nagyobb, a szankciós politika pedig állandó sokkot okoz a kontinensen, ez tényleg mesterséges recessziót fog hozni. Lényegében betoljuk a gazdaságainkat egy recessziós környezetbe - mondta a miniszter. A munkaerőpiacon romlás lesz és emelkedő munkanélküliség, ezért szerinte a következő években is meg kell védeni a munkahelyeket valami hasonló módon, mint tették a Covid-járvány alatt. A gazdasági tárca vezetője arról is beszélt: az emelkedő energiaárak alaposan alávágnak a kormány befektetésösztönző politikájának, ugyanis az elmúlt években energiaintenzív ágazatokba, főleg az akkumulátorgyártásba áramlott a költségvetési támogatás, de egy sokk nem írhatja felül azt a gazdasági stratégiát, hogy autóiparban és akkumulátorgyártásban vezetők legyünk - fejtette ki a miniszter. PAPP ZSOLT, VAS ANDRAS Nincs összhang a kabinetben, még az ársapkában sem értenek egyet Nagy Márton. A hatósági árakat el kell engedni, azok nem jó dolgok, „a fene se akarja őket" Orbán Viktor: A hatósági árak arra jók, hogy nem 15, hanem csak 10-11 százalék az infláció