Népszava, 2022. július (149. évfolyam, 151-176. szám)
2022-07-20 / 167. szám
BELFÖLD NÉPSZAVA 2022. július 20., szerda5 Tovább terjeszkedik a zuglói betonszörny INGATLANFEJLESZTÉS Betonüzemet állított a Bosnyák tér mögé az új XIV. kerületi városközpont beruházója, miközben elindította a további üzemek engedélyezési eljárását - tudta meg lapunk. SZALAI ANNA A Zugló Városközpont Ingatlanfejlesztő Kft. július első napjaiban elindította Zugló Városközpont VIIII. ütemének környezetvédelmi engedélyezési eljárását, és még a választások előtt megkérték a kormányzatot a terület rozsdaövezetté nyilvánítására - tudta meg lapunk. A projektcég a NER-közeli vállalkozóhoz, Balázs Attilához tartozik, aki közeli kapcsolatot ápol a miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal. A kezdődő gazdasági válság és a növekvő árak sem állították meg a zuglói városközpont gigaprojektjét. Mivel az építkezés korábban megkapta a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt, így a Pest Megyei Kormányhivatalnak most 45 napja van, hogy megadja-e a környezetvédelmi engedélyt az újabb ütemekre is. De aligha törik rajta túl sokat a fejüket, hiszen az I. ütem esetében még a környezeti hatásvizsgálat lefolytatását sem tartották szükségesnek, mondván, a „faltól falig beépítésnek” nincs jelentős környezeti hatása. Olajozottan ment az építési engedély kiadása is a fővárosi kormányhivatalnál. Ehhez képest a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást egyelőre nem kapta meg a projektcég, pedig még az országgyűlési választás előtt kérte. Ennek révén a területen felépülő új lakásokra érvényes kedvezményes 5 százalékos áfa is visszakérhető lenne, ami jelentős versenyelőnyt jelentene a többi új lakáshoz képest. Zugló egyáltalán nem támogatja a gigaprojektet, ennek oka a „helyi építési szabályzaton és a helyi rendeleteken túlterjeszkedő” építkezés; a kerület már több jogi beadvánnyal is élt a beruházással szemben. A Népszavának Hár250 milliárd forintot is meghalad a beruházás tervezett összértéke váth Csaba zuglói polgármester azt mondta: nem támogatja a rozsdaövezeti kérelmet, mivel az önkormányzatnak ez maradt az egyetlen ütőkártyája, hogy rávegye a beruházót a kerület számára fontos kiegészítő beruházások megvalósítására, de az erről szóló településrendezési szerződés tárgyalása hónapok óta szünetel. A polgármester nem tagadta: ez nem túl erős fegyver, hiszen a rozsdaövezeti kijelölésről önkormányzati egyetértés nélkül is dönthet a kormány. Nem sokat ér szerinte a képviselő-testület által a területre múlt héten elrendelt építési és változtatási tilalom sem, hiszen a helyi rendeleteket felülírja a kiemelt státusz. A polgármester az okok között említi, hogy a beruházó felállított „egy nagy teljesítményű betonüzemet a telken, és hatalmas mennyiségű betonalapanyagot szállított oda”. A Zaha Hadid Architects építésziroda mestertervei alapján megvalósuló beruházás tervezett összértéke meghaladja a 250 milliárd forintot. A teljes projekt során 950 lakás, 90 ezer négyzetméter iroda és 12 ezer négyzetméter kereskedelmi terület épül a Bosnyák térnél. Az előírt zöldfelületek jelentős részét az épületek tetejére tervezett zöld tetővel pipálják ki. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő szerint a nyolcemeletes házakkal történő sűrű beépítés teljes léptékváltást eredményez a jelenlegi kisvárosias környezetben. Első ütemeként egy irodaházat és egy lakóépületet építenek a piac mögötti, az egykori Csömöri úti edzőpálya területén. Mindkét épület tízszintes (mélygarázs, földszint és 8 emelet), az egyikben 162 lakást és két üzletet alakítanak ki, a másik egy kisebb fajta bevásárlóközpont lesz utca felé nyíló üzletekkel, a felsőbb szinteken irodákkal. A most engedélyezni kívánt - a jelenlegi építési területtől északkeletre, a Rákos-patakig terjedő részen - két ütemben megvalósuló beruházás során további három irodaépületet és három lakóépület húznának fel. Az irodaházakat 8 emeletesre tervezik, a földszinten üzlethelyiségekkel, háromszintes mélygarázzsal. A lakóépületek szintén földszint plusz nyolcemeletesek lesznek, de alattuk csak egy mélygarázsszint épül. A II. ütem építkezési munkálatai (4 épület) a tervek szerint 2032-ben fejeződhetnek be, míg a III. ütemmel (2 épület) 2031-re végeznének. A gazdasági válság és a növekvő árak sem állították meg Tiborcz barátját HORVÁTH CSABA kerületi polgármester szerint a projekt túlterjeszkedik a helyi építési szabályzaton és rendeleteken A polip karjai Az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz fűződő üzleti kapcsolatáról ismert Balázs Attila tavaly zárt körű pályázaton szerezte meg az ország egyik legnagyobb kavics- és homokbányájának ígérkező területek kitermelési jogát Kiskunlacháza-Délegyháza között, amely azóta más környékbeli bányákkal ellentétben már meg is kapta a kitermelési jogot. Balázs azóta megjelent a Balaton partján is. Cége, a Bayer Construct az egykori balatonvilágosi Club Aliga pártüdülő 47 hektáros területét alakítja éppen „a Balaton legkedveltebb turisztikai célpontjává". Társasházat épít Napfény Resort néven Balatonlellén, illetve Platán Garden néven Balatonbogláron. Benne van a hányatott sorsú Andrássy út 47. számú palota felújításában is, ahol a felső szinteken prémiumlakások lesznek, alul boltok és étterem, illetve van több társasház építése is a fővárosban. FOTÓ: PAVEL BOGOLEPOV Aggasztó helyzetjelentés, rémisztő jövőkép a sajtóról NYILVÁNOSSÁG Bár lesújtó képet festett a magyar és a lengyel média állapotáról jogállamisági jelentéseiben az Európai Bizottság, valójában még ennél is súlyosabb a helyzet - így vonható meglehetősen lehangoló konklúzió a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) keddi internetes fórumán elhangzottak alapján. Ráadásul többek szerint hamarosan rosszabb is lehet a helyzet: Magyarországon például - mint elhangzott - a kata átalakítása még nagyobb kiadásba sodorhatja a független kiadókat, újságírókat. A fórumnak az adott apropót, hogy - mint arról lapunk is beszámolt - az Európai Bizottság a múlt héten hagyta jóvá a tagállamok jogállamisági helyzetét értékelő éves jelentéseit, amelyekben a sajtó állapotát is górcső alá vették. A magyar helyzetről egyebek közt megállapították: az állami hirdetések jelentős része továbbra is a kormánypárti médiába áramlik, a közmédia szerkesztői és pénzügyi függetlensége aggodalmat keltő, ahogyan az is, hogy oknyomozó újságírókat figyelnek meg, a veszélyhelyzeti kormányzás pedig gátolja a közérdekű információkhoz való - Mindezek ráadásul olyan béklyók, amelyektől nem lehet szabadulni az igazságszolgáltatás függetlensége nélkül - fogalmazott Gwendoline Delbos-Corfied francia zöldpárti EP-képviselő, a magyarországi helyzet európai parlamenti jelentéstevője, aki részt vett a keddi internetes fórumon. Utalt arra, hogy Európa talán tehetne többet a magyar és a lengyel sajtóhelyzet javításért: „Rengeteg olyan dolog van, ami miatt tényleg dühösek lehetünk az Európai Tanácsra, amiért az évek során bizonyos pillanatokban nem cselekedett.” Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság sajtószabadság védelmében készülő jogszabályi javaslata új eszközöket jelenthet ebben a harcban. Még akkor is, ha sokan azt mondják, hogy a már meglévő jogszabályokat kellett volna csak régen alkalmazni. Csak az uniós pénzügyi támogatások kifizetésének a jogállamisági kritériumokhoz kötése vezethet eredményre, tekintettel a magyar gazdaság jelenlegi, válságos állapotára. Ezeken a tárgyalásokon azonban a média szabadsága nem szempont, és ez nagyon szomorú - vélekedett Pólyák Gábor, az ELTE BTK Média- és Kommunikáció Tanszékének vezetője. Szerinte a jogállamisági jelentésben a médiáról megfogalmazott mindhárom ajánlás tekintetében az Európai Bizottság megfelelő hatáskörrel rendelkezik. A közpénzek állami reklámként való felhasználásáról például 2019 óta van egy panasz a testület előtt, pedig nagyon világos a helyzet. Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője kitért arra, a magyar kormánynak vannak még eszközei, hogy tovább nehezítse a független médiumok életét, s ezek kívül esnek a jogállami eljárások keretein. Ilyen például az, hogy a kisvállalkozások egyszerűsített adóját eltörlik, ami hatalmas költségnövekedést jelent majd a médiavállalatok számára. És vannak pletykák ismét egy úgynevezett médiakamara létrehozásának tervéről. „Szóval én most elég pesszimista vagyok. És fogalmam sincs, hogyan lehetne ezt a gyakorlatot az európai szabályozás alapján megállítani” - mondta. Piotr Stasinski, a Gazeta Wyborcza lengyel liberális, független napilap volt főszerkesztő-helyettese szerint náluk is súlyos a médiahelyzet. Kifogásolta, hogy a regionális és a helyi sajtónak az állami Orlen olajipari vállalat általi felvásárlását meg sem említették a lengyel jelentésben. „Gyakran mondjuk, hogy a lengyel kormány Magyarországra figyel, és másolja azokat a taktikákat, amelyeket az Orbán-kormány az elmúlt 10-12 évben tökéletesített. És a média jelentősége természetesen növekszik a 2023-as parlamenti választások közeledtével” - mondta, egyetértve Pólyák Gáborral abban, hogy az EB médiaügyekben nem él bizonyos meglévő kompetenciáival. HARSÁNYI GYÖRGY Pólyák Gábor: Csak az uniós pénzügyi szankciók vezethetnek eredményre Urbán Ágnes: A kormány még képes tovább nehezíteni a független médiumok életét