Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)

2022-09-01 / 203. szám

2 NÉPSZAVA 2022. szeptember 1., csütörtök Iskolakezdés akadálypályán BECSÖNGETTEK Tanárhiány, sztrájk, energia-veszélyhelyzet, spórolás és egy újabb digitális oktatási időszak réme - így indul az új tanév. JUHÁSZ DÁNIEL Elkezdődött a 2022/2023-as tan­év, mától több mint egymillió álta­lános és középiskolás ül vissza az iskolapadba vagy kezdi meg tanul­mányait, s bár a kormány a korona­­vírus-járvány két éve után „rendes és normális” tanévkezdést ígért, a diákoknak, szüleiknek és a peda­gógusoknak most is több bizonyta­lansággal kell szembenézniük. Az egyik már-már állandónak mond­ható, de évről évre súlyosbodó probléma a pedagógushiány, amin a mostani tanévre sem sikerült ér­demben javítani. Bár pontos ada­tok még nincsenek, hány főállású pedagógus kezd dolgozni szeptem­berben az oktatási-nevelési in­tézményekben, az biztos, hogy a közszféra állásportálján még au­gusztus 31-én is több száz tanár, tanító, óvodapedagógus, fejlesztő- és gyógypedagógus álláshely volt meghirdetve, ami rendszerint a jéghegy csúcsát jelenti: ezek azok az üres álláshelyek, amelyeket már sehogy sem tudnak pótolni az in­tézmények. Ami biztos: a tanárok száma az előző tanévben 147,8 ezer volt a KSH adatai szerint, ami az elmúlt húsz év második legalacso­nyabb pedagóguslétszáma. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) becslései szerint összesen szerint volt, ahol a tanévkezdés előtti utolsó napokban sem fejezték be a tantárgyfelosz­tást, mert még nem tudják, hogy oldják meg a he­lyettesítéseket mintegy 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, és a nyár folyamán is sokan mondtak fel, elsősorban megélhetési okokból. A PSZ al­­elnöke, Totyik Tamás lapunknak elmondta: több intézményről tud­nak, ahol még a tanévkezdés előtti utolsó napokban sem fejezték be a tantárgyfelosztást, de van olyan iskola is, ahol egyelőre csak szep­tember 1-jére és 2-ára adtak ki órarendet, mert még nem tudják, a továbbiakban hogyan oldják meg a helyettesítéseket, csoportös­­­szevonásokat vagy tanévkezdés után tudnak-e felvenni valakit az üres álláshelyekre. Egyes intézmé­nyekben nyugdíjas pedagógusok­kal enyhítenék a hiányt, miután a kormány erre a tanévre módosí­tott a visszafoglalkoztatás szabá­lyain (az idős tanároknak nem kell lemondaniuk a nyugdíjukról, ha teljes munkaidőben visszamennek tanítani), de az érdekvédő szerint ez sem túl vonzó lehetőség, a PSZ- hez érkezett visszajelzések szerint a legtöbben legfeljebb óraadóként vállalják a munkát heti 14 órában. További bizonytalanságokat szül a kormány által kihirdetett energia-veszélyhelyzet is. A köz­nevelésért is felelős Belügymi­nisztérium még a nyáron felmérte, mely iskolákban lehet átállni gáz­ról fatüzelésre, szerintük számos intézmény van, ahol ezt gond nél­kül meg lehet tenni. Augusztus kö­zepén Kisfaludy László köznevelé­si helyettes államtitkár leveléből Tanévnyitó a csepeli Katona József Általá­nos Iskolában. Mától több mint egymillió általános és középiskolás ül iskolapadba TOTYIK TAMÁS Ahol fogják a kezüket A Magyar Máltai Szeretetszolgálat uniós forrásokból indított el egy olyan integrációs programot, amelynek köszönhetően 150 menekült családot tudnak egy éven át támogatni lakhatásban vagy éppen az iskolakez­désben - tájékoztatott Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője. Jellemzően olyan ukrán anya­nyelvű családokról van szó, ahol az egyik fél - általában az apa - már régebb óta Magyarországon dolgozik, és munkaviszonyból rendszeres jövedelme származik, a család többi tagja pedig a menekülthullámmal érkezett Magyarországra. A nyári hónapokban már szerveztek a gyerekeknek olyan táborokat és felkészítő foglalko­zásokat, ahol jobban meg tudtak ismerkedni a magyar nyelvvel, de szeptembertől az iskolában biztosan lesz­nek nehézségeik amiatt, hogy nem beszélnek jól ma­gyarul. A szeretetszolgálat olyan családgondozók bevo­násával támogatja őket, akik mindkét nyelvet beszélik, s vállalták, hogy az első hónapokban intenzíven ott állnak a családok mellett, például úgy, hogy a gyerekeket el­kísérik az iskolába, és a tanulásban is támogatják őket. REFLEKTOR Mérés mérés hátán Idén novemberben egy új „kísérleti bemeneti mérés­sel" tesztelik a negyedikes és ötödikes diákok szöveg­értési és matematikai készségeit, de a hatodik, nyol­cadik és tizedik évfolyamosok sem menekülnek, az ő képességeiket szeptember 26. és november 11. között mérik fel. Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint tervben van a hetedik és kilencedik évfolyamosok mérése is. A második félévben „kimeneti mérésekre" is sor kerül. A hatodikosoknak és nyolcadikosoknak idegen nyelvi mérésen is helyt kell állniuk. Január és május között az 1-4. osztályosok kivételével a diákok fizikai állapotát, edzettségét is felmérik. ÖO Kallódó ukrán diákok MENEKÜLTEK Sok településen most szembesülnek azzal a gond­dal, hogy az Ukrajnából menekült családok gyerekeinek iskolába kel­lene járniuk, de mivel nem beszél­nek magyarul, nehéz lesz a beillesz­kedés.­­ Harminc menekültet szállásol­tunk el a faluban az idősek otthoná­ban, közülük tizennégy gyerek. Az élelmezésüket meg tudjuk oldani, lassan a szülőknek is igyekszünk munkát találni, de hogy mi lesz a gyerekek többségével, arról fogal­mam sincs - mondta lapunknak Borbély Lászlóné, az ukrán határ­szélhez közeli négyszázötven fős Uszka független polgármestere. Szavai szerint az iskoláskorú mene­kültek háromnegyede nem szeretne beülni az iskolapadba, és erre nem is lehet kötelezni őket, a szüleiken ke­resztül sem. Mindössze négynek a szülei jelezték, hogy szeptembertől bejárnának a gyerekek valamelyik tanintézménybe, de velük sincs egy­szerű dolga az önkormányzatnak. Két általános iskolás talán el tud­ja kezdeni a tanévet a szomszédos Tiszabecsen, ahová egyébként az uszkai gyerekek is járnak naponta iskolabusszal. Velük azért kön­­­nyebb, mert kárpátaljaiak, tudnak magyarul, így nem lesz gond a nyel­vi beilleszkedésükkel. Van azonban két kilencedikes nebuló, aki csak ukránul beszél, számukra még nem sikerült a környéken olyan középfo­kú oktatási intézményt találni, aho­vá beiratkozhatnának. Az ukrán határhoz közel eső fal­vakban több helyen is fogadtak be háború elől menekülő családokat: sokan ugyan továbbindultak, de akadt, aki maradt. A Belügyminisz­térium irányításával a Baptista Sze­retetszolgálat Tiszabecsen, az iskola épületében rendezte be a központi elosztóhelyet, ahol a háború kitöré­se utáni hetekben naponta százak jelentkeztek szállásért, élelemért, de gondoskodtak az orvosi ellátá­sukról is. Emiatt a településen át kellett szervezni az oktatást, hiszen az iskola tornacsarnokában tud­ták elhelyezni a szivacsokat, mobil ágyakat, s a tantermekben gyűjtöt­ték az adományokat. Az elsősöket így az óvodába, a többi alsóst az isko­la egy régebbi szárnyába irányítot­ták, míg a felső tagozatosok ugyan­abban az épületben kaptak helyet, ahol regisztrálták a menekülteket, de külön bejáratot és épületrészt használtak. A parlamenti választá­sok idejére is át kellett szervezni a voksolási rendet, hiszen korábban a falu mindhárom szavazóköre az iskolaépületben volt kijelölve. Azért, hogy idén szeptemberben ne kelljen háromfelé hordani a gye­rekeket, a menekültek elosztópont­ját egy régi iskolaépületbe helyez­ték át. Lőrincz Gusztáv, Tiszabecs Fidesz-KDNP-s polgármestere lapunknak elmondta: az elmúlt he­tekben sikerült kitakarítaniuk a korábban használt iskolát, és felké­szülve várják azt a 212 gyereket, aki itt kezdi a tanévet. A faluban nem maradt olyan ukrán menekült csa­lád, amelynek gyermekét ide kelle­ne beíratni. A település vezetője szkeptikus volt abban a tekintetben, hogy az Uszkán szállást kapott csa­ládok valóban menekültnek tekint­hetők-e, hiszen egy részük Kárpát­­aljáról érkezett, ahol nincs háborús helyzet, s inkább a jobb élet és a tel­jes ellátás miatt jöttek át. Vélhetően azonban az ide jelentkező gyerekek tiszabecsi beiratkozása elé nem gör­dítenek akadályt. DOBOS JUDIT az is kiderült, ha a tantermekben, csoportszobákban a hőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot, „további fűtést nem szükséges biztosítani”. A kormány azt is megígérte, hogy kompenzálni fogja a tankerületek megnövekedett rezsiköltségeit, ám egyes intézmények mégis spó­rolásra készülnek. A hajdúböször­ményi Bethlen Gábor Általános Iskola egyik nyolc tantermes tag­­intézményét például bezárják „a költségvetés egyensúlyának fenn­tartása érdekében”, erről hétfőn tájékoztatták a szülőket. Mint a Népszava megírta, a barcsi Dráva Völgye Technikum és Gimnázi­um középrigóci, erdei kollégiuma (ahol az erdésznek tanulók laktak és vettek részt gyakorlati képzé­sen) sem nyit ki a megnövekedett gáz- és áramárak miatt. Bár nem állami, hanem egyházi fenntartá­sú, de a győrszentiváni Szent Be­nedek Általános Iskolában arra ké­szülnek, hogy szeptember 10-étől október 22-éig szombaton is lesz tanítás, így hosszabb lehet a téli szünet, ami „komoly tétellel csök­kenti” a kiadásaikat. A PSZ alelnö­­ke szerint várható, hogy további intézmények is hasonló lépésekre kényszerülnek majd. Továbbra is kérdés, szükség lesz-e újból digitális oktatás elren­delésére az iskolákban. Bár Maru­­zsa Zoltán köznevelési államtitkár szerint ezt a járványhelyzet nem indokolja, és azt is kizárta, hogy a fűtés költségei miatt rendeljenek el távoktatást, a tanév rendjébe mégis bekerült: bármikor elren­delhetnek online oktatást, ha vala­milyen „elháríthatatlan ok” miatt az iskola működtetése nem lehet­séges. Nem oszlatott el minden kétséget a Belügyminisztérium ko­rábbi közleménye sem, mely sze­rint az iskolák fűtése az eddigiek szerint fog történni, ha „azt az eu­rópai energiahelyzet megengedi”. Menekült gyerekek a tiszabecsi is­kola tornatermében március elsején

Next