Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)
2022-09-01 / 203. szám
41 NÉPSZAVA I 2022. szeptember 1., csütörtök LAPSZEL Komjáthi bejelentkezett „Úgy döntöttem, hogy elindulok az MSZP társelnöki pozíciójáért” - tudatta közösségi oldalán Komjáthi Imre, az MSZP országgyűlési képviselője. Jelenleg ő az egyetlen jelölt, aki a nyilvánosság előtt is jelezte a szándékát, hogy elindul a férfi társelnöki poszttól búcsúzó Tóth Bertalan helyéért. Egyelőre női társelnökjelöltből is csak egy van, Kunhalmi Ágnes, aki hétfőn jelentette be ismételt indulását. Újhelyi István MSZP-s EP-képviselő áprilisban bejelentette ugyan, hogy pályázna a posztra, de júniusban támogatottság hiányában visszalépett. NÉPSZAVA Nem népszerű a Z szak Az egész országban mindössze 39 hallgató tanul majd a most induló, hét egyetemen meghirdetett, Z szakként emlegetett természettudomány-környezettan tanári képzésben - írja az Eduline. A képzés annak ellenére nem volt túl népszerű, hogy jelentős reklámkampány előzte meg. Az oktatási szakportál azt írja: az osztatlan, 10 féléves képzésre 13-an, a jóval rövidebb mesterképzésre 26-an jutottak be. A képzést az indokolta, hogy óriási hiány van szaktanárokból (például fizika, kémia, biológia), és ezt próbálták orvosolni a természettudományos képzéssel. NÉPSZAVA Újabb 12 ezer igazolt fertőzött Az elmúlt héten összesen 12157 új koronavírus-fertőzöttet igazoltak - írja a kormányzati tájékoztató portál. Múlt héten 14 742 új fertőzöttről számoltak be. Ezek ugyanakkor az igazolt esetek, arról nincsenek statisztikák, hogy valójában hányan kapták el a betegséget, illetve azt sem tudni, hogy hány tesztet végeztek el. Az adatokból kiderül: az elmúlt héten 100 beteg halt meg. Ez némi javulás, az előző heti adatközlésnél ugyanis 108 elhunytról adtak hírt. Jelenleg 978 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, múlt héten 27- en voltak, jelenleg 23-an vannak lélegeztetőgépen. NÉPSZAVA Nagyot drágul a menza Meredeken emelkednek az árak a menzákon: van, ahol csak 15 százalékkal drágították a közétkeztetést, de előfordul 50 százalékos emelés is - írja a hvg.hu. Az árakat nem csak az infláció vagy a rezsi növekedése húzza felfelé: nemrég például a kormány kirakta a hatósági áras tankolás kedvezményezettjei közül a céges járműveket. NÉPSZAVA BELFÖLD Csődkerülő manőverek BUDAPEST A fővárosi Fidesz kétszer akkora rezsitámogatást kért a rászorulóknak Karácsonyéktól, miközben a kormány épp most számolta fel a rezsivédelmet. A közgyűlés újraírta a büdzsét. SZALAI ANNA - Borzasztóan nehéz időszak következik. Úgy tűnik, ez az önkormányzati ciklus a válságkezelésről szól. Először jött a Covid-járvány, most a háború, illetve az energiaválság, és nyakunkon a klímavészhelyzet. Anélkül, hogy dramatizálnánk, beszélnünk kell arról, hogy mi vár ránk, és arról, hogyan nézünk szembe a kihívásokkal - nyitotta meg a nyári szünet után Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés szerdai rendkívüli ülését, majd hozzátette: „A valóság ránk rúgta az ajtót, így itt az ideje, hogy a tényekről beszéljünk, és ne vádaskodjunk.” A nehéz idők több előterjesztésben is felsejlettek. Október elsejével új rezsitámogatási rendszert vezet be a fővárosi önkormányzat. A Hálózat Alapítványon keresztül indított programban évi 48 ezer (havi 4000) forint támogatást kaphatnak a rászoruló gyermekesek, az ápolási díjon lévők vagy más nehéz helyzetű családok, illetve a 100 ezer forintnál kisebb nyugdíjat kapó nyugdíjasok (összesen 13 jogcímen kapható támogatás), míg a 170 ezer forintnál alacsonyabb összegű juttatásban részesülők évi 24 ezer (havi 2000) forint támogatásra jogosultak, amelyet a villany-, a gáz- és a távhőszámlájukból írnak le. A támogatást a kerületi önkormányzati irodákban lehet kérni. Nem kell hozzá külön igazolás, nem vizsgálják a háztartás jövedelmét és vagyonát, mindössze az egyoldalas adatlapot kell kitöltenie a kérvényezőnek. A rezsitámogatási programba az előzetes számítások szerint 130-160 ezer háztartás kapcsolódhat be, az igénylők számától függően várhatóan 1,2 milliárdba kerül. A Fidesz egységesen 6000 forintra emelte volna a havi támogatási összeget (a szükséges keret duplájára hízott volna), de ezt a közgyűlés elvetette. Enélkül is módosítani kellett a főváros idei költségvetését. Bár továbbra is bizonytalan, hogy a korábban lekapcsolják majd a díszkivilágítást, és a közintézményeket legfeljebb 21 fokra öntik fel télen, főváros kihúzza-e az év végéig csőd nélkül, az iparűzési adóból várhatóan több folyik be a tervezettnél. Ezzel együtt sem biztos, hogy sikerül betömködni az elszálló energiaárak ütötte költségvetési lyukakat. Ebből a 20 milliárdos többletből kellene ugyanis fedezni a hitelek 7,4 milliárdra hízó kamatát, a közvilágítás 5 milliárdos felárát, az intézmények rezsiköltségének 1 milliárdos növekedését és a közösségi közlekedés 24 milliárdos extra igényét. Utóbbira a főváros 14 milliárd forintos állami támogatást kért, de egyelőre választ sem kaptak az Orbán-kabinettől. Ha ez így marad, komoly likviditási gondok léphetnek fel a közlekedési cégnél az utolsó negyedévben. Ráadásul újfent kérdéses a 12 milliárdos állami közösségi közlekedési normatíva kifizetése, amelyre már tavaly is csak fenyegetésekkel sikerült rászorítani a kormányt. Bagdy Gábor fideszes képviselő az önkormányzatiság elvének megcsúfolását látta a költségvetés módosításával együtt létrehozott fővárosi Energia- és Gazdasági Válság Elleni Alapban. Pontosabban azt kifogásolta, hogy az alapba befolyó pénzről - a kormánypárti politikus szerint csak az idén 23 milliárdról - a főpolgármester egy személyben dönthet. Mint mondta: Tarlós István legfeljebb 100 millió forintig hozhatott egyszemélyes döntéseket. Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes a rugalmas válságkezeléssel magyarázta a dolgot, mint mondta: a főpolgármester csak a rendeletben meghatározott célokra - kamatfelárra, közvilágításra, a cégek energiabeszerzésének segítésére, illetve a rászoruló társadalmi rétegek támogatására - fordíthatja ezt a pénzt. Az előterjesztésben mindenesetre az szerepel, hogy az alap felhasználása főpolgármesteri engedélyhez kötött. Jövőre még nehezebb idők jönnek. Tüttő Kata városüzemeltetési főpolgármester-helyettes közlése szerint a fővárosi önkormányzat intézményei és cégei által évente felhasznált áram jövőre 250 milliárdba kerülne, ami tízszer annyi, mint idén. Erre a teljes 170 milliárdos iparűzésiadó-bevétel sem elég, s akkor még egy fillér se jutott a többi számlára. A Fővárosi Közgyűlés mindenesetre most elfogadott egy energiamegtakarítási csomagot, amelyben a közterületi lámpák izzóinak gazdaságosabb működtetésűre cserélése mellett a díszkivilágítás időtartamának korlátozása (télen este 9-10-ig, nyáron este 11-ig működne) energetikai adatbázis készítése, a közintézmények - az idős- és beteggondozást végző ellátók kivételével - takarékosabb működtetése szerepel. Utóbbi azt jelenti, hogy télen maximum 21 fokra fűtik fel az épületeket, nyáron pedig legfeljebb 25 fokra hűtik le. A főváros emellett 17 intézménynél indított vagy tervez energetikai korszerűsítést, amelyek révén 25 napnyi közvilágításnak megfelelő energia takarítható meg. A szociálisan rászorulók akár évi 48 ezer forint rezsitámogatáshoz is juthatnak - döntött a Fővárosi Közgyűlés DRÁGULÁS TÜTTŐ KATA: A fővárosi önkormányzat intézményei és cégei által évente felhasznált áram jövőre 250 milliárdba kerülne, ami tízszer annyi, mint idén Nem adják a víziközműveket DÖNTÉS Bár a kisebb települések után már a nagyvárosok is sorra tárgyalóasztalhoz ülnek a víziközműrendszereik ingyenes átadásáról az államnak - például Győr és Székesfehérvár -, Budapest nem él a lehetőséggel. Mint arról beszámoltunk, a Technológiai és Ipari Minisztérium augusztus elején egyeztetésre hívta az önkormányzati érdekképviseleti szervezeteket és a nagyobb városokat a víziközmű-szolgáltatók szorongatott helyzete miatt. A várt állami támogatás bejelentése helyett azonban a tárca államtitkára közölte velük, hogy az elszálló energiaárak miatt veszteségessé váló cégek tőkepótlással juthatnak állami forráshoz, ám ehhez a szolgáltatók mögött álló helyi önkormányzatoknak ingyen át kell adniuk a teljes közművagyonukat az államnak. Ennek értéke országosan csaknem 1800 milliárd forint, ebből Budapest vezetékrendszere és berendezései 400 milliárd forintot tesznek ki. Vagyis ekkora vagyonról kellene lemondani az infrastruktúra megfelelő szintű működtetésére, illetve fejlesztésére vonatkozó garancia nélkül. Ennek különösen a korábban nem tapasztalt, a budai agglomerációs településeken jelentkező nyári vízhiány miatt van nagy jelentősége. Az ottani szolgáltató ugyanis állami cég, amelyet a Fővárosi Vízműveknek kellett végül kisegítenie. Jelentős, 400 milliárdos tétel a vezetékrendszer és a berendezések