Népszava, 2022. szeptember (149. évfolyam, 203-228. szám)
2022-09-05 / 206. szám
KULTÚRA Haydn-mise Tihanyban A Győri Filharmonikus Zenekar, Veszprém Város Vegyeskara és az OPUS Énekegyüttes közreműködésével csendül fel Joseph Haydn Nelson-miséje szeptember 11-én a tihanyi apátság templomában. A koncert Haydn születésének 290. évfordulója előtt tiszteleg. NÉPSZAVA NÉPSZAVA 2022. szeptember 5., hétfő Olasz gyerekkönyvillusztrációk Generazioni címmel nyílik szerdán tárlat az elmúlt évtizedek legjobb olasz gyerekkönyv-illusztrációiból a Deák17 Gyermek- és Ifjúsági Művészeti Galériában. A kiállítás október 13-ig tart nyitva. KULTÚRA.HU Frank Zappa-dal ismét Újra kiadták a látnok és mókamester Frank Zappa klasszikusát. A Broadway the Hard Way koncertalbum a 80-as évek Amerikájának története negyven percben, melyet az 1993-ban elhunyt Zappa munkásságát kezelő alapítvány adott ki. HVG.HU / Értjük-e még Csokonait? IRODALOM Az iskolában kötelező memoriterként is szerepelnek versei, de miután költészete direkt politikai üzenetekre nemigen használható, a legfinomabb Jumcsitságai” is kimaradnak az életünkből, ha nem olvasunk utána vagy nem látjuk színpadon. ROSZNÁKY VARGA EMMA Bár jövőre minden Petőfi Sándor körül forog majd, akad egy másik nagy magyar költőnk, akinek történetesen nem a 200., hanem a 250. születésnapját ünnepelhetnénk. Csokonai Vitéz Mihály ugyanúgy kötelező az iskolában, mint Petőfi, ugyancsak fiatalon (31 évesen) hunyt el, mégis gazdag életművet hagyott maga után. Petőfi Sándor is megemlékezett alakjáról Csokonai című versében, de a debreceni költő mintha csekély figyelmet kapna, mintha egyre kevesebben olvasnák. Épp ezért nagy vállalkozás ma bármelyik drámáját bemutatni. Meglepő módon az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház évek óta sikerrel játssza Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című Csokonai-darabot Tapasztó Ernő rendezésében. Az előadás több díjat nyert itthon és Romániában is, ahol a költő kacifántos nyelvét románra fordították. A szeptember 2-i előadás betegség miatt sajnos elmaradt a Városmajori Szemlén, azonban új időpontban, szeptember 12-én megtekinthető. Az előadás kapcsán Csokonai Vitéz Mihály jelenkori befogadásáról Nagy András irodalomtörténészt kérdezte lapunk, aki, összehasonlítva őt Petőfi Sándorral, így nyilatkozik: Petőfi halálától számítva újra és újra politikai üzenetek hordozójává vált, miközben, ha jól megnézzük, az ő életművében nagyon sokféle nézet keveredett. Vele szemben Csokonai Vitéz Mihály egy szinte apolitikus figura, így sosem vált a politika eszközévé. Talán emiatt sem Csokonai alakját veszi elő az irodalompolitika a következő évben, hanem a szabadságharcos Petőfiét. Az az ötven év, ami a két költő közt van, egy elképesztően fontos ötven év, hiszen ez a nyelvújítás ideje, Csokonai ennek kortársa. Ez meg is látszik az ő művészetén: kísérletezik a nyelvvel, érzékeli, hogy mi az, amihez már nem elég az anyanyelv szókincse. Petőfi mivel már életében egy kanonizált költővé vált, az ő nyelve eredendően közelebb áll a ma beszélt magyarhoz - folytatja az irodalomtörténész. - Ha a két költőt összehasonlítjuk, szembetűnő lehet, hogy mind Csokonai, mind Petőfi számára fontos volt a színház, Petőfi mégis, bár volt vándorszínész, egyetlen drámát írt. Csokonai színházi ismereteiről vajmi keveset tudunk, de a Karnyónét egészen biztosan akkor írta, amikor a csurgói gimnázium tanára volt, diákjaival adatta elő darabját - Csokonai valójában anélkül írta drámáit, hogy valódi színházat látott volna, a Karnyóné tanúsága szerint pedig a bécsi tündérbohózatokról lehettek némi ismeretei. A csurgói bemutató azt valószínűsíti, hogy hét diák, azaz hét fiú adta elő a Karnyónét, ami zömA Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékének docense: „Csokonai Vitéz Mihály egy szinte apolitikus figura, így sosem vált a politika eszközévé. Talán emiatt sem Csokonai alakját veszi elő az irodalompolitika a következő évben, hanem a szabadságharcos Petőfi élve van ennek a közegnek a diákos, vaskos humorával. Csak gondoljunk bele, mekkora parádé lehetett a pubertáskor után lévő fiúknak szerelmes vénasszonyokat játszani. Ebben a diákkörnyezetben rengeteg a belsős poén vagy, lévén latint és németet tanultak, a latinul vagy németül elhangzó vicc, ráadásul az odajáró a tót diák, ami még egy nyelvi réteget pakol a darabra. Mindezek okán a Karnyónét gyakorlatilag mindig újra kell dramatizálni, mert sok viccet nemcsak a nyelv régi állapota miatt nem értünk, hanem a már ismeretlen utalásrendszere miatt, mert csak az akkori és ottani közönségének szólt. Ám Csokonai nyelvteremtő zsenije még így is megmutatkozik, hallatlan szellemességgel festi meg azokat a nyelvhasználókat, akik nem alkalmazzák jól a magyart - magyarázza Nagy András. Amit ma hallhatunk és megérthetünk a Karnyónéból, az egy izgalmas, magyar rokokó nyelv, melyben, ha kell, tobzódnak a kicsinyítő képzők, a hosszas felsorolások, megannyi „huncutság”, ami a nyelvújítástól számítva alig fordul elő a magyar nyelvben. Az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház előadása átírt verziót használ, és úgy jeleníti meg a tündérbohózatot, hogy az a mai néző számára is izgalmas. Nemcsak nyelvi, hanem vizuális élményt is nyújt: a szereplők gyakorlatilag bábokként jelennek meg, a színpadra állított paraván mögül csak a felsőtestük látszik ki, emiatt az egész játék egy behatárolt, szűk térben megy végbe, minden elrajzolt, karikírozott. Tapasztó Ernő rendezése egy vásári komédia harsány hangvételével jeleníti meg a Csokonai-művet, mindezt barokk környezetben, gyertyafénnyel, hatalmas parókákkal, bemázolt arcokkal. Sok a mai poén, a pergőnyelvű boltos legény, Lázár (Gerner Csaba) akár napi aktualitásokat is belecsempész eldarált mondataiba. Az előadás pezsgése mellett megjeleníti Karnyóné fájdalmát, mely téma a Dorottyában is előkerül. Csokonai műve csakis úgy működhet jól, ha van egy valódi, emberi sorsokba írt tragédiája, nem pusztán vénasszonycsúfoló az egész - véli az irodalomtörténész. Nádasdy Ádám a Bánk bánt is „újrafordította”, és hamarosan megjelenik a Csongor és Tünde jegyzetekkel ellátott kiadása. Talán Csokonai darabjaira is ráférne egy ilyen kiadás, hiszen összességében nehéz érteni a nyelvét. Nagy András arra a felvetésre, lehet-e egyáltalán lábjegyzetek olvasása nélkül élvezni a szerző humorát, úgy válaszol: - Érdemes lenne magyarítani, megmagyarázni, de a drámairodalmunkban rengeteg az alkalmi darab, melynek utalásrendszerét amúgy se értenénk már, de ennek ellenére érthető, élvezhető. A színház vizualitása valójában sokkal többet tesz hozzá a műhöz, ne felejtsük el, hogy amit nem lehet elmondani, azt meg lehet mutatni. Ha a koncepció erős és merész, még a gyakorlatilag muzeális darabokat is életre lehet kelteni. Egy vásári komédia harsány hangvételével jeleníti meg a Csokonai-művet, mindezt barokk környezetben. A képen Éder Enikő, Kálmán Zsófia és Balog József NINCS ÜZENET ! NAGY ANDRÁS A pergőnyelvű boltos legényt, Lázárt alakító Gerner Csaba a legjobb férfi alakítás díját nyerte el a 27. Nagybányai Atelier Nemzetközi Fesztiválon Az Aradi Kamaraszínház és a Szegedi Pinceszínház Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak című előadása szeptember 12-én látható a Városmajori Szabadtéri Színházban