Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)

2022-10-19 / 244. szám

21 NÉPSZAVA I 2022. október 19., szerda Feléltük a választási pénzt FOGYASZTÁS A mindennapi kiadásokra ment el az év eleji, családoknak kiszórt milliárdok nagy része. Egyes élelmiszerek, például a tojás mostani, hiperinflációszerű drágulásával képtelenek lépést tartani a vásárlók. VARGA DÓRA A választások előtt kiszórt pluszpén­zek kétharmadát már a nyár elejéig elköltötték az emberek, az extra be­vételek javarészt mindennapi kiadá­sokra mentek el, vagyis a háztartások egyszerűen felélték azokat - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szep­temberi Inflációs jelentéséből. A kor­mány év eleji intézkedései összesen közel 1600 milliárd forint többletjö­vedelmet hoztak a háztartások kony­hájára: a 13. havi nyugdíj 360 milliárd, a családoknak adott szja-visszatérítés 664 milliárd, a rendvédelmi dolgo­zóknak kifizetett egyszeri fegyver­pénz 271 milliárd, a 25 év alatti fia­talok részleges adómentessége 67 milliárd, az ágazati béremelések 230 milliárd forinttal növelték a háztar­tások bevételeit az idei első fél évben. Az MNB a pluszpénzek sorsát vizsgálta az online pénztárgép­adatok, illetve a korábbi saját, az szja-visszatérítés felhasználására vonatkozó felmérése tükrében. Ezek alapján az 1600 milliárd forintból a háztartások már az első fél évben felhasználtak 1100-at. Bár korábban számos felmérés látott napvilágot arról, hogy például az szja-visszaté­­rítést mi mindenbe fektetik majd be az emberek, az adatokból utólag az látszik, hogy az 1600 milliárd forint mindössze 4,4 százalékát - mintegy 100 milliárd forintot - fordították a családok hiteltörlesztésre és 31,4 százalékát - mintegy 500 milliárd forintot - megtakarításaik növelé­sére, holott ezt a jegybankban ma­gasabbra várták. Egyszeri, nagyobb kiadásra a pluszpénzek 27 százaléka - 400 milliárd forint - ment el, de mint az MNB megjegyzi: a rendel­kezésre álló adatokból nem lehet különválasztani a háztartások be­ruházásra, illetve nagy összegű fo­gyasztásra fordított pénzeit. A pluszjövedelem 37,4 százalé­kát - mintegy 600 milliárd forin­tot - költötték el a háztartások a mindennapi kiadásokra. Ezen belül leginkább a kiskereskedelem és a vendéglátás részesült az extra jöve­delmekből: a boltokban és az étter­mekben költöttek el 400 milliárd forint pluszpénzt a családok. Jövőre azonban nem lesznek országgyűlési választások, így vél­hetően sem szja-visszatérítést, sem egyéb pluszjuttatást nem kapnak a családok. Az MNB elemzésében is az áll, hogy a transzferek több mint fele - az szja-visszatérítés, illetve a fegyverpénz - egyszeri jellegű volt, így jövőre az ebből finanszírozott fogyasztás nem ismétlődik meg, ami hozzájárul a dezinflációhoz. Mindez egyben azt is jelenti - bár erre már nem tér ki az MNB -, hogy a válasz­tások miatt kiosztott pluszpénzek hozzájárultak vagy legalábbis teret engedtek a gyorsuló inflációnak, hi­szen a többletjövedelmek felélésé­vel meg tudták fizetni a háztartások az egyre magasabb árakat. A DreamJo.bs felmérése szerint a 25 év alatti fiatalok 40 százaléka pél­dául élelmiszerre és rezsire költi az adókönnyítés révén megmaradt jö­vedelmét, csak tizedük takarítja meg. Az szja-visszatérítés ugyan egy na­gyobb egyszeri összeget jelentett, de egy komolyabb megtakarításra vagy beruházásra nem volt elegendő. A gyermeket nevelők a keresetük után befizetett adójuk függvényében leg­feljebb 809 ezer forintot kaphattak vissza, de a K&H Bank korábbi kuta­tása szerint a családosok 92 százalé­kának csak 596 ezer forintot utaltak vissza. Az érintettek ötöde 250 ezer forintnál is kevesebbet kapott vis­­­sza. A két keresővel számolt maxi­mális összegnek, 1,5 millió forintnak viszont csak a családok 3 százaléka örvendezhetett. Ez is azt jelzi, hogy a KSH által mért átlagkeresetet, ami alapján az adó-visszatérítés maximu­mát is megállapították, a munkavál­lalók döntő többsége egyáltalán nem éri el. A vágtató, immár több mint 20 százalékos infláció miatt ráadásul a keresetek reálértéken már keveseb­bet is érnek, mint egy éve, a pluszjö­vedelmeket pedig felélték a családok. Ezt a kiskereskedelmi forgalom nyár eleje óta egyre jobban érzékelhető visszaesése is jelzi már. Az összadatot már csak a benzinárstop miatt pörgő üzemanyag-kiskereskedelem tartja pozitív tartományban, a pandémia miatti lezárások és nyitvatartási korlátozások alatt végig jól teljesítő élelmiszer-kiskereskedelem forgal­ma azonban augusztusban immár harmadik hónapja került mínuszba. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben a nyár utolsó hó­napjában 2,4 százalékkal estek vissza az eladások. A tempósan növekvő élelmiszer­­árakkal láthatóan képtelen lépést tartani a vásárlók pénztárcája, hi­szen e téren szeptemberben már 35 százalékos volt a hazai drágulás, ez az uniós átlag dupláját teszi ki. A ke­nyér szeptemberben 76, a sajt 68, a tejtermékek 66, a tojás 54 százalék­kal került többe, mint egy éve. A to­jás drágulása egészen hajmeresztő: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Arinformációs Rendszerének adatai alapján a gyengébb minőségű, M-es méretű ketreces tojás átlagára is átvitte már a lélektani 100 forintos határt a kiskereskedelmi üzletekben. Darabjáért múlt héten immár 108 fo­rintot kértek, ami az előző héthez ké­pest 17,25 százalékos drágulást jelent, miközben már az azelőtti héten is 14,5 százalékkal ugrott az ár. Az L-es méretű ketreces tojás múlt heti átlag­ára 120,4 forint volt, ami 12,95 száza­lékos heti emelkedést jelent az előző heti 9,33 százalékos drágulás után. Nem véletlen igyekszik az élel­miszerárak növekedését is a szank­ciókra fogni a nemzeti konzultáció álkérdésein keresztül a kormány, mondván: a szankciók növelik az élel­miszerárakat, és újabb bevándorlási hullámhoz vezethetnek. Az élelmi­szer-infláció azonban egyrészt már a háború kitörése előtt jelentős volt hazánkban, másrészt a szeptemberi 35 százalékos hazai ütemnél erőtelje­sebben egyik uniós tagállamban sem drágultak az élelmiszerek. A kiugró hazai adat részben a választási plusz­pénzek elköltésének köszönhető, de szerepet játszik benne a kiskereske­delmi szektorra kivetett különadó és a forint szabadesése is, ami pedig a mostani nemzeti konzultációhoz hasonló, Unióval szembeni állandó kekeckedésnek is köszönhető. Miközben a tojás ára száguld, a forgalom érezhetően visszaesett az élelmiszer­­boltokban 23 százalék fölött tetőzhet az infláció jövőre A keres­kedők az árstopos termékeket már drágáb­ban veszik át a terme­lőktől, mint amennyiért értékesíthe­tik. Az aszály is drágítja az élelmiszereket Az élelmiszerek egész Európát jellemző drágulása rész­ben a növekvő energiaköltségekkel, részben pedig a há­ború miatti termeléskieséssel, illetve az aszállyal függ össze. Utóbbi hatását az MNB is vizsgálta. Mint írják: júliusban rendkívüli aszály sújtotta hazánkat, a havi középhőmérséklet 3,5 Celsius-fokkal meghaladta az át­lagot, a csapadékmennyiség viszont annak csak a har­mada volt. Mindez becslésük szerint az idei GDP-növe­­kedést 0,6-0,8 százalékponttal csökkentheti, miközben az aszály következtében a megugró élelmiszerárak ősz­től a korábbi várakozásnál 1 százalékponttal nagyobb mértékben emelhetik az árindexet. Orbánnak az infláció is csak egy politikai show Mivel az inflációs pálya jól jósolható, ezért volt meglepő Orbán Viktor minisz­terelnök múlt heti nyilatkozata, amely szerint arra „kérte" a jegybankelnököt és „utasította" pénzügyminiszterét, hogy 2023 végére vigyék le egy számje­gyűre az inflációt. Ezt mindenfajta miniszterelnöki ukáz nélkül is véghezviszik gazdasági folyamatok. Orbán nyilatkozata annyiban is figyelemre méltó volt, hogy szerinte a magyar inflációt az „uniós szankciók" okozzák, ezt sulykolják a „nemzeti konzultációban" is. Amennyiben igazat mondana a miniszterelnök, a magyar inflációt nem vagy nehezen tudná lecsökkenteni a jegybank és a Pénz­ügyminisztérium - vagyis semmi értelme nem lenne ilyen utasítást adni. REFLEKTOR Drágább a beszerzés, mint az árstopos ár Nem sokat segített az élelmiszer­drágulás megfékezésében a válasz­tások előtti kampányfogásként 7 termékre bevezetett élelmiszerár­stop. Sőt. A kereskedők az árstopos termékeket már drágábban veszik át a termelőktől, mint amennyiért értékesíthetik. A friss csirkemellfilé kiskereskedelmi beszerzési ára az október 3-9-i héten az AKI adatai szerint például 2015 forint volt, míg a fogyasztói ára - az árstopnak kö­szönhetően -1555 forint. A szintén árstopos sertéscomb kiskereske­delmi beszerzési ára 1600 forint, míg a fogyasztói ár 1471 forint. Az emiatti veszteséget és a különadó terheit azonban a kereskedők szétterítik a többi, nem árstopos árucikkre, adott esetben jobban meg is nyomva azok árát. Orbán Viktor egyébként szeptember végi rádiószózatában - bemelegítve a nemzeti konzultáció vonatkozó kérdésére - már igyekezett úgy be­állítani az élelmiszerárstop beveze­tését, mintha azt a szankciók miatt tették volna. Erről azonban még januárban, több mint egy hónappal a háború kitörése és az azt követő szankciókat megelőzve döntöttek, és február 1-től léptették életbe. Inflációs Európa-bajnok lesz Magyarország REKORD Idén az elemzői előre­jelzések szerint éves átlagban 14 százalékkal emelkednek az árak, jövőre akár a 16 százalékot is elér­heti az infláció az elemzők szerint. Ez utóbbi messze a legmagasabb árindex lesz az Unióban, de az egész kontinensen is, vagyis még a hábo­rúban álló Oroszország is megússza kisebb (13 százalékos) inflációval 2023-at - derül ki a Kopint-Tárki egész kontinensre kiterjedő elő­rejelzéséből. Egy kivétel lesz a vi­lágban, a hónapok óta extra magas inflációval küzdő Törökország, ahol az idei 63 százalék után jövőre 54 százalékkal emelkedhetnek az árak. Az elmúlt hónapokban a 12 havi árindexek kerültek a közbeszéd középpontjába, hiszen a hónapról hónapra gyorsuló áremelkedések leginkább ebben a mutatóban érhe­tők tetten. A KSH adatai szerint az 12 havi áremelkedés mértéke szep­temberben elérte a 20,1 százalékot, az elemzői várakozások szerint decemberig ez 22 százalék köze­lébe emelkedik - így éves átlagban 14 százalékra jön ki az idei infláció. Míg idén folyamatosan emelkedett az árindex, 2023-ban magasról, 22-23 százalékról indul az infláció, amely az év közepéig 20 százalék alá süllyed, és szeptemberben eshet be 10 százalék alá, miután a 2022. augusztusi energiaár-emelés kiesik a bázisból. Az év végére minden mértéktartó előrejelzés szerint 6-8 százalékra lassulhat a hazai pénz­romlás üteme - ami évi 14-16 száza­lékos átlagos inflációt jelent. Míg Európában és a világon a kormányok hagyták az energia­árakat gyorsan begyűrűzni a fo­gyasztói árakba - ezzel spórolásra és alkalmazkodásra kényszerítve a lakosságot -, idehaza a kabinet az utolsó pillanatig fenntartotta a „re­zsicsökkentést”, csak idén augusz­tustól lépett. Ez az egyik oka, hogy jövőre már szinte minden európai országban szinte egyszerre lassul az infláció, ugyanakkor nálunk az éves árindex még emelkedni is fog. Idén a három balti államban még magasabb lesz az éves infláció, mint idehaza, emiatt 2022-ben még do­bóra sem kerül a magyar pénz­romlás, ám Lett- és Észtországban, Litvániában jövőre már beindul az erőteljes dezinfláció, és emiatt Ma­gyarország az élre ugrik a jelenlegi előrejelzések szerint. P.ZS.

Next