Népszava, 2022. október (149. évfolyam, 229-254. szám)
2022-10-19 / 244. szám
21 NÉPSZAVA I 2022. október 19., szerda Feléltük a választási pénzt FOGYASZTÁS A mindennapi kiadásokra ment el az év eleji, családoknak kiszórt milliárdok nagy része. Egyes élelmiszerek, például a tojás mostani, hiperinflációszerű drágulásával képtelenek lépést tartani a vásárlók. VARGA DÓRA A választások előtt kiszórt pluszpénzek kétharmadát már a nyár elejéig elköltötték az emberek, az extra bevételek javarészt mindennapi kiadásokra mentek el, vagyis a háztartások egyszerűen felélték azokat - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeptemberi Inflációs jelentéséből. A kormány év eleji intézkedései összesen közel 1600 milliárd forint többletjövedelmet hoztak a háztartások konyhájára: a 13. havi nyugdíj 360 milliárd, a családoknak adott szja-visszatérítés 664 milliárd, a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett egyszeri fegyverpénz 271 milliárd, a 25 év alatti fiatalok részleges adómentessége 67 milliárd, az ágazati béremelések 230 milliárd forinttal növelték a háztartások bevételeit az idei első fél évben. Az MNB a pluszpénzek sorsát vizsgálta az online pénztárgépadatok, illetve a korábbi saját, az szja-visszatérítés felhasználására vonatkozó felmérése tükrében. Ezek alapján az 1600 milliárd forintból a háztartások már az első fél évben felhasználtak 1100-at. Bár korábban számos felmérés látott napvilágot arról, hogy például az szja-visszatérítést mi mindenbe fektetik majd be az emberek, az adatokból utólag az látszik, hogy az 1600 milliárd forint mindössze 4,4 százalékát - mintegy 100 milliárd forintot - fordították a családok hiteltörlesztésre és 31,4 százalékát - mintegy 500 milliárd forintot - megtakarításaik növelésére, holott ezt a jegybankban magasabbra várták. Egyszeri, nagyobb kiadásra a pluszpénzek 27 százaléka - 400 milliárd forint - ment el, de mint az MNB megjegyzi: a rendelkezésre álló adatokból nem lehet különválasztani a háztartások beruházásra, illetve nagy összegű fogyasztásra fordított pénzeit. A pluszjövedelem 37,4 százalékát - mintegy 600 milliárd forintot - költötték el a háztartások a mindennapi kiadásokra. Ezen belül leginkább a kiskereskedelem és a vendéglátás részesült az extra jövedelmekből: a boltokban és az éttermekben költöttek el 400 milliárd forint pluszpénzt a családok. Jövőre azonban nem lesznek országgyűlési választások, így vélhetően sem szja-visszatérítést, sem egyéb pluszjuttatást nem kapnak a családok. Az MNB elemzésében is az áll, hogy a transzferek több mint fele - az szja-visszatérítés, illetve a fegyverpénz - egyszeri jellegű volt, így jövőre az ebből finanszírozott fogyasztás nem ismétlődik meg, ami hozzájárul a dezinflációhoz. Mindez egyben azt is jelenti - bár erre már nem tér ki az MNB -, hogy a választások miatt kiosztott pluszpénzek hozzájárultak vagy legalábbis teret engedtek a gyorsuló inflációnak, hiszen a többletjövedelmek felélésével meg tudták fizetni a háztartások az egyre magasabb árakat. A DreamJo.bs felmérése szerint a 25 év alatti fiatalok 40 százaléka például élelmiszerre és rezsire költi az adókönnyítés révén megmaradt jövedelmét, csak tizedük takarítja meg. Az szja-visszatérítés ugyan egy nagyobb egyszeri összeget jelentett, de egy komolyabb megtakarításra vagy beruházásra nem volt elegendő. A gyermeket nevelők a keresetük után befizetett adójuk függvényében legfeljebb 809 ezer forintot kaphattak vissza, de a K&H Bank korábbi kutatása szerint a családosok 92 százalékának csak 596 ezer forintot utaltak vissza. Az érintettek ötöde 250 ezer forintnál is kevesebbet kapott vissza. A két keresővel számolt maximális összegnek, 1,5 millió forintnak viszont csak a családok 3 százaléka örvendezhetett. Ez is azt jelzi, hogy a KSH által mért átlagkeresetet, ami alapján az adó-visszatérítés maximumát is megállapították, a munkavállalók döntő többsége egyáltalán nem éri el. A vágtató, immár több mint 20 százalékos infláció miatt ráadásul a keresetek reálértéken már kevesebbet is érnek, mint egy éve, a pluszjövedelmeket pedig felélték a családok. Ezt a kiskereskedelmi forgalom nyár eleje óta egyre jobban érzékelhető visszaesése is jelzi már. Az összadatot már csak a benzinárstop miatt pörgő üzemanyag-kiskereskedelem tartja pozitív tartományban, a pandémia miatti lezárások és nyitvatartási korlátozások alatt végig jól teljesítő élelmiszer-kiskereskedelem forgalma azonban augusztusban immár harmadik hónapja került mínuszba. Az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben a nyár utolsó hónapjában 2,4 százalékkal estek vissza az eladások. A tempósan növekvő élelmiszerárakkal láthatóan képtelen lépést tartani a vásárlók pénztárcája, hiszen e téren szeptemberben már 35 százalékos volt a hazai drágulás, ez az uniós átlag dupláját teszi ki. A kenyér szeptemberben 76, a sajt 68, a tejtermékek 66, a tojás 54 százalékkal került többe, mint egy éve. A tojás drágulása egészen hajmeresztő: az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Arinformációs Rendszerének adatai alapján a gyengébb minőségű, M-es méretű ketreces tojás átlagára is átvitte már a lélektani 100 forintos határt a kiskereskedelmi üzletekben. Darabjáért múlt héten immár 108 forintot kértek, ami az előző héthez képest 17,25 százalékos drágulást jelent, miközben már az azelőtti héten is 14,5 százalékkal ugrott az ár. Az L-es méretű ketreces tojás múlt heti átlagára 120,4 forint volt, ami 12,95 százalékos heti emelkedést jelent az előző heti 9,33 százalékos drágulás után. Nem véletlen igyekszik az élelmiszerárak növekedését is a szankciókra fogni a nemzeti konzultáció álkérdésein keresztül a kormány, mondván: a szankciók növelik az élelmiszerárakat, és újabb bevándorlási hullámhoz vezethetnek. Az élelmiszer-infláció azonban egyrészt már a háború kitörése előtt jelentős volt hazánkban, másrészt a szeptemberi 35 százalékos hazai ütemnél erőteljesebben egyik uniós tagállamban sem drágultak az élelmiszerek. A kiugró hazai adat részben a választási pluszpénzek elköltésének köszönhető, de szerepet játszik benne a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadó és a forint szabadesése is, ami pedig a mostani nemzeti konzultációhoz hasonló, Unióval szembeni állandó kekeckedésnek is köszönhető. Miközben a tojás ára száguld, a forgalom érezhetően visszaesett az élelmiszerboltokban 23 százalék fölött tetőzhet az infláció jövőre A kereskedők az árstopos termékeket már drágábban veszik át a termelőktől, mint amennyiért értékesíthetik. Az aszály is drágítja az élelmiszereket Az élelmiszerek egész Európát jellemző drágulása részben a növekvő energiaköltségekkel, részben pedig a háború miatti termeléskieséssel, illetve az aszállyal függ össze. Utóbbi hatását az MNB is vizsgálta. Mint írják: júliusban rendkívüli aszály sújtotta hazánkat, a havi középhőmérséklet 3,5 Celsius-fokkal meghaladta az átlagot, a csapadékmennyiség viszont annak csak a harmada volt. Mindez becslésük szerint az idei GDP-növekedést 0,6-0,8 százalékponttal csökkentheti, miközben az aszály következtében a megugró élelmiszerárak ősztől a korábbi várakozásnál 1 százalékponttal nagyobb mértékben emelhetik az árindexet. Orbánnak az infláció is csak egy politikai show Mivel az inflációs pálya jól jósolható, ezért volt meglepő Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti nyilatkozata, amely szerint arra „kérte" a jegybankelnököt és „utasította" pénzügyminiszterét, hogy 2023 végére vigyék le egy számjegyűre az inflációt. Ezt mindenfajta miniszterelnöki ukáz nélkül is véghezviszik gazdasági folyamatok. Orbán nyilatkozata annyiban is figyelemre méltó volt, hogy szerinte a magyar inflációt az „uniós szankciók" okozzák, ezt sulykolják a „nemzeti konzultációban" is. Amennyiben igazat mondana a miniszterelnök, a magyar inflációt nem vagy nehezen tudná lecsökkenteni a jegybank és a Pénzügyminisztérium - vagyis semmi értelme nem lenne ilyen utasítást adni. REFLEKTOR Drágább a beszerzés, mint az árstopos ár Nem sokat segített az élelmiszerdrágulás megfékezésében a választások előtti kampányfogásként 7 termékre bevezetett élelmiszerárstop. Sőt. A kereskedők az árstopos termékeket már drágábban veszik át a termelőktől, mint amennyiért értékesíthetik. A friss csirkemellfilé kiskereskedelmi beszerzési ára az október 3-9-i héten az AKI adatai szerint például 2015 forint volt, míg a fogyasztói ára - az árstopnak köszönhetően -1555 forint. A szintén árstopos sertéscomb kiskereskedelmi beszerzési ára 1600 forint, míg a fogyasztói ár 1471 forint. Az emiatti veszteséget és a különadó terheit azonban a kereskedők szétterítik a többi, nem árstopos árucikkre, adott esetben jobban meg is nyomva azok árát. Orbán Viktor egyébként szeptember végi rádiószózatában - bemelegítve a nemzeti konzultáció vonatkozó kérdésére - már igyekezett úgy beállítani az élelmiszerárstop bevezetését, mintha azt a szankciók miatt tették volna. Erről azonban még januárban, több mint egy hónappal a háború kitörése és az azt követő szankciókat megelőzve döntöttek, és február 1-től léptették életbe. Inflációs Európa-bajnok lesz Magyarország REKORD Idén az elemzői előrejelzések szerint éves átlagban 14 százalékkal emelkednek az árak, jövőre akár a 16 százalékot is elérheti az infláció az elemzők szerint. Ez utóbbi messze a legmagasabb árindex lesz az Unióban, de az egész kontinensen is, vagyis még a háborúban álló Oroszország is megússza kisebb (13 százalékos) inflációval 2023-at - derül ki a Kopint-Tárki egész kontinensre kiterjedő előrejelzéséből. Egy kivétel lesz a világban, a hónapok óta extra magas inflációval küzdő Törökország, ahol az idei 63 százalék után jövőre 54 százalékkal emelkedhetnek az árak. Az elmúlt hónapokban a 12 havi árindexek kerültek a közbeszéd középpontjába, hiszen a hónapról hónapra gyorsuló áremelkedések leginkább ebben a mutatóban érhetők tetten. A KSH adatai szerint az 12 havi áremelkedés mértéke szeptemberben elérte a 20,1 százalékot, az elemzői várakozások szerint decemberig ez 22 százalék közelébe emelkedik - így éves átlagban 14 százalékra jön ki az idei infláció. Míg idén folyamatosan emelkedett az árindex, 2023-ban magasról, 22-23 százalékról indul az infláció, amely az év közepéig 20 százalék alá süllyed, és szeptemberben eshet be 10 százalék alá, miután a 2022. augusztusi energiaár-emelés kiesik a bázisból. Az év végére minden mértéktartó előrejelzés szerint 6-8 százalékra lassulhat a hazai pénzromlás üteme - ami évi 14-16 százalékos átlagos inflációt jelent. Míg Európában és a világon a kormányok hagyták az energiaárakat gyorsan begyűrűzni a fogyasztói árakba - ezzel spórolásra és alkalmazkodásra kényszerítve a lakosságot -, idehaza a kabinet az utolsó pillanatig fenntartotta a „rezsicsökkentést”, csak idén augusztustól lépett. Ez az egyik oka, hogy jövőre már szinte minden európai országban szinte egyszerre lassul az infláció, ugyanakkor nálunk az éves árindex még emelkedni is fog. Idén a három balti államban még magasabb lesz az éves infláció, mint idehaza, emiatt 2022-ben még dobóra sem kerül a magyar pénzromlás, ám Lett- és Észtországban, Litvániában jövőre már beindul az erőteljes dezinfláció, és emiatt Magyarország az élre ugrik a jelenlegi előrejelzések szerint. P.ZS.