Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)

2023-04-08 / 82. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' népszava­­ , 2023. április 8., szombat I O Elfogyott az egy tál meleg étel HAJLÉKTALANOK Egyelőre elveszítették az utcán, átmeneti szállókon és otthonokban élők az egyetlen esélyt a napi étkezésre - tudta meg a Népszava. A program újraindulásáról még semmit sem tudni. SZALAI ANNA Április elsejétől szünetel az orszá­gos hajléktalanétkeztetési prog­ram. Ezzel naponta 4000 adag meleg étel tűnik el a rendszerből, miközben az utcán, átmeneti szál­lókon és otthonokban élők számá­ra az esetek zömében ez jelenti az egyetlen esélyt a napi étkezésre - jelentette ki lapunknak Gurály Zoltán szociológus, a Menhely Alapítvány módszertani vezetője. A program újraindulásáról semmi biztosat nem tudott mondani. A hajléktalanok étkeztetését biztosító egy tál meleg étel prog­ram 2017-ben indult el, 4 milliárd forintos uniós támogatásból. Az összeg a ciklus végére az átcsopor­tosítások révén 5 milliárdra hízott. „Ebből 4000 adag étel elkészítését és szétosztását tudtuk biztosítani hétköznapokon. Ez évi egymillió adagot, több ezer tonna élelmiszert jelentett, több tízezer embernek nyújtva segítséget” - válaszolta a Népszava kérdésére Varga Péter, a Hajléktalanokért Közalapítvány igazgatója. „A programozási időszak 2020- ban lejárt, de különféle marad­ványpénzek felhasználásával egé­szen ez év áprilisáig fenn tudtuk tartani ezt az ellátást. Úgy tűnt, Minden ötödik otthon nélkü­li éhezik. Ez már mindenna­pos veszéllyé vált, hogy a következő uniós ciklus kez­detével kiírható támogatási pályá­zat meghirdetéséig és lezárásáig több hónapos szünet állhat be a hajléktalanétkeztetésben. Végül azonban sikerült összeszednünk valamennyi pénzt, így további 81- 105 napra újra biztosítani tudjuk a meleg ételt. Ám ehhez új közbe­szerzési eljárást kell lefolytatnunk. Már ki is írtuk, jelentkező is van, így nagyon bízom benne, hogy május közepétől újraindulhat a program, s várhatóan négy újabb hónapig - a győztes ajánlatban szereplő válla­lási ártól függően - ismét tudunk adni napi egy tál meleg ételt a fedél nélkül élőknek” - reménykedett Varga Péter, aki abban is bízik, hogy a jelenlegi, 2021-27-es uniós pénz­ügyi ciklusban, sőt azon túlnyúló­an, egészen 2029-ig folytatódhat a program. A közalapítvány munkatársai s tudomása szerint a Belügyminisz­térium és az EU-s források fel­­használását felügyelő hazai irányí­tó hatóság is intenzíven dolgozik azért, hogy az „egy tál meleg étel program” elérhető legyen a követ­kező években is, mivel ez szervesen beépült a hazai hajléktalanellátó rendszerbe. Ám arra a kérdésre egyelőre nem tudott válaszolni, hogy milyen összegű uniós keret áll majd rendelkezésre, bár azt remé­li, hogy az előzőnél nagyobb. Még kérdéses az új ciklus új program­jának a kezdete is, hiszen először a közalapítványnak meg kell nyerni a projekt lebonyolítására kiírt pályá­zatot, majd nekik is ki kell írni és lezárni a vállalkozói tendert. Talán a tél kezdetére a végére érnek. Az élelem be­szerzése vált a legfontosabb napi feladattá a hajléktala­nok számára A nem cselekvés csimborasszója NÉLKÜLÖZÉS Az éhezés min­dennapos veszéllyé vált. Minden ötödik otthon nélküli éhezik. A tö­meges és tényleges éhezés, illetve az ettől való félelem az immáron 25 éve február 3-án, az év leghide­gebb napján a hajléktalanok köré­ben végzett felmérés legdrámaibb üzenete. Meghökkentő módon in­kább a fiatalabbak és a Budapesten élők maradnak étel nélkül. Míg a 70 fölöttieknek csupán a 7 száza­léka válaszolta azt, hogy előfordul, hogy éhezik, addig a 30 és 39 év kö­zöttieknek a 33 százaléka. Az éjjeli menedékhelyek, hajléktalanellá­tók hatékony „csábító eszközévé” vált a meleg étel. A szállókon élők 60-80 százaléka kap helyben me­leg ételt egyszer egy nap, az utcán élők fele a segítőszolgálatok révén jut ételhez, de egyre nagyobb sze­rephez jutnak a magánemberek ál­tal adott élelmiszerek is - magya­rázta Gurály Zoltán szociológus, a hajléktalan-adatfelvételt szervező Február Harmadika Munkacso­port egyik vezetője a felmérés fő megállapításait bemutató csütör­töki sajtótájékoztatón. Egy tál meleg étel beszerzése vált a legfontosabb napi feladattá a hajléktalanoknak. Minden más kérdés csak ezután következik. Az elmúlt két évben meredeken emel­kedtek az utcán élők számára is alapvetőnek számító élelmiszerek - kenyér, zsír, szalonna, hagyma, tej - árai, miközben az egy főre eső jövedelmük drámaian csökkent. Ennek részben az az oka, hogy a munkaképesek zömét a korábbi munkaerőhiány felszívta, a mun­kaadók a toborzás részeként gya­korta szállást is biztosítottak. Aki megmaradt, illetve azóta vált haj­léktalanná, zömében beteg, mun­kaképtelen. Egyre több a roma, az iskolázatlan és az idős ember ismertette a 2023-as felmérés adatait Győri Péter szociológus, a Menhely Alapítvány elnöke. A 60 év alatti hajléktalanok két­harmada havi 30 ezer forintnál is kevesebb pénzből próbál túl­élni. Ez az éhenhaláshoz is kevés - jegyezte meg Győri Péter. Mint mondta: a hajléktalanok között a nyugdíjasok jelentik az elitet. Rá­adásul minden harmadik fedél nél­küli tartozik valakinek. Az adatfelvételkor több mint tízezer ember volt hajléktalannak számító élethelyzetben, közülük 1530-an aludtak az utcán. Ám en­nél sokkal többen, lassan egymil­lióan ingadoznak a hajléktalanság peremén - válaszolta a Népszava kérdésére Győri, aki szerint „a nem cselekvés csimborasszója” az, amit a kormány a rászorultakért tesz. A szervezetek állami műkö­dési támogatása egy fillérrel sem nőtt, az egyházi intézményeknek még csak csurrant valami, de az önkormányzati ellátók nagyon ne­héz helyzetbe kerültek, bár a fővá­ros példamutató módon segédke­zet nyújtott. Ennek ellenére a segítők és a hajléktalanok is bíznak sorsuk jobbra fordulásában. Furcsa mó­don évek óta egy jottányit sem csökkent azoknak a fedél nélkü­lieknek az aránya, akik látnak reményt arra, hogy lesz még ott­honuk. A megkérdezettek 44 szá­zaléka továbbra is bízik ebben. SZ. A. '­2 Q<'<­oo Lassan egymillióan ingadoznak az otthontalanság peremén Tizenöt uniós tagállam kontra Orbán-kormány FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az Európai Unió Hivatalos Lapjá­ban, február 13-án jelent meg an­nak a keresetnek az összefoglaló­ja, amelyben az Európai Bizottság arra kéri az uniós bírói testületet, hogy állapítsa meg: Magyarország megsértette az EU-s jogból eredő kötelezettségeit, amikor elfogadta a pedofil bűnelkövetőkkel szembe­ni szigorúbb fellépésről és a gyer­mekek védelméről szóló törvény­­módosításokat. Mint arról beszámoltunk, a ma­gyar jogszabály egyebek mellett meg­tiltja, hogy 18 éven aluliak számára homoszexualitást, nemváltást vagy „öncélú szexualitást” jelenítsenek meg, illetve korlátozhat vagy kizár­hat egyes civil szervezeteket a sze­xuális felvilágosításból és más iskolai programokból. Az ellenzék és a jog­védők szerint tudatosan összemossa a pedofíliát a homoszexualitással. Az Európai Bizottság 2021 nya­rán indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben a szexuális irányultságon és nemi identitáson alapuló hátrányos meg­különböztetést alkalmazó nemzeti jogszabályok miatt. Megítélése sze­rint a törvényi változtatások sérte­nek bizonyos belső piaci szabályo­kat, a polgárok alapvető jogait és az EU alapértékeit. Miután a magyar­országi hatóságok nem voltak haj­landók megszüntetni a jogsértést, a brüsszeli testület tavaly decem­berben úgy döntött, hogy az ügyet az uniós bíróság elé utalja. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) zp <2 Öp Szivárványos zászló a T. Háznál. A jogszabály összemossa a pedofíli­át a homoszexualitással Varga Judit szerint „ütnek, rúgnak, harapnak"­ „Szomorú, hogy több tagállami kormányzat felült a Brüsszelből és a ten­gerentúlról gerjesztett genderpropagandának, arról nem is beszélve, hogy a Bizottságnak ma már minden kisebbség lényegesen fontosabb, mint például az őshonos nemzetiségek. Ütnek, rúgnak, harapnak, megbélyegeznek, de senki sem mehet szem­be a tavaly áprilisi népszavazás eredményével és 3,7 millió magyar ember egybehangzó akaratával. Meg fogjuk védeni gyermekeinket, s ki fogunk tartani a gyermekvédel­mi törvényünk mellett, sőt, ősszel újabb intézkedéseket nyújtunk majd be az Országgyűlésnek. Magyarországon lesz Európa legszigorúbb gyer­mekvédelmi szabályozása" - így reagált a döntésre Varga Judit igazság­ügyi miniszter. NÉPSZAVA Cii'<2 co

Next