Népszava, 2023. április (150. évfolyam, 77-99. szám)

2023-04-22 / 93. szám

2 I _II.,szokat_____________________________________________________REFLEKTOR Fúrt kutakkal lyuggatott ország ZAVAROS VIZEK Jövő év elejétől büntették volna az engedély nélküli vízkivételt, ám a kormány visszalép ettől. A természetvédők tiltakoznak, maradnak az átláthatatlan viszonyok. DOBOS JUDIT - A kormány hosszú távon a hozzá közel álló NER-es agrárvállalko­zóknak próbál kedvezni, amikor mégis lazítaná a fúrt kutak enge­délyezési eljárását, s eltörölné an­nak bejelentési kötelezettségeit - mondta lapunknak Raskó György, az Antall-kormány egykori földmű­velésügyi államtitkára, agrárköz­gazdász, mezőgazdasági vállalkozó. Szavai szerint egy hivatalos enge­déllyel rendelkező, vízhozammé­rővel felszerelt, vagyis nem „stiká­­ban” fúrt kút esetében a felhasznált víz után nagyjából hektáronként 200 000 forint vízdíjat kell kifizet­niük a gazdáknak például a kukori­ca-vetőmag termelésekor, ami egy 40 hektáros birtoknál 8 millió fo­rinttal emeli meg az éves kiadást, s ennek csak egy részét kompenzálja később az állam. Ellenben annak, aki engedély nélkül emeli ki mind­annyiunk közös kincsét, a vizet a talajból, ez az összeg nem szerepel a veszteséglistáján. Talán a kormányzat is érzékel­hette, hogy az elhalasztott szigor komoly egyenlőtlenségeket és igaz­ságtalanságokat teremt, amit átme­netileg azzal próbáltak feloldani: bejelentették - igaz, a részletsza­bályok ismertetése nélkül -, hogy idén a tavalyi aszály fényében a me­zőgazdasági öntözés teljes költsé­gét átvállalja az állam a gazdáktól. Arról viszont nem tettek említést: mi lesz azokkal a gazdákkal, akik komolyan vették a szigorítási szán­dékot és tetemes összegért hiva­talossá tették kútjukat? Meglehet, hogy aki felelősen járt el és feltetet­ tette a vízórát, ezután fizethet, aki viszont maradt a feketén fúrt kútjá­­nál, az jól járt. A mai kaotikus helyzetnek több évtizedes szabályozatlanság ágya­zott meg. Egészen a kilencvenes évek közepéig nem kellett kérvé­nyezni ilyen kutak létesítését, ám egy 1995-ben született törvény elő­írta, hogy az ásott vagy fúrt kutakra vízjogi engedélyt kell kérni. Ezt az előírást az elmúlt közel harminc év­ben meglehetősen „lazán” kezelték mind a kiskerttulajdonosok, mind pedig azok a mezőgazdasági terme­lők, akik a földjüket ilyen módon öntözték. Bő tíz évvel ezelőtt indítottam be a vállalkozásomat, évente nagy­jából 300-350 kutat fúrtam, vagyis az elmúlt egy évtizedben több mint háromezret. Egy kezemen meg tu­dom számolni, hány esetben kellett bármilyen engedélyezési dokumen­tumot aláírnom - mondta lapunk­nak egy öntözőrendszerek építésé­vel foglalkozó alföldi cég vezetője. Becslések szerint csak az Alföldön legalább 100 ezer engedély nélkül létesített kút található, országszer­szerint egy hiva­talos engedéllyé rendelkező, víz­hozam mérővel felszerelt, vagyis nem „stikában" fúrt kút esetében a felhasznált víz után nagyjábó hektáronként 200 000 forint vízdíjat kell kifizetniük a gaz­dáknak. Annál, aki engedély nélkül emeli ki a vizet a talajból, ez az összeg nem szerepel a veszteséglistán Becslések szerint csak az Alföldön legalább 100 ezer enge­dély nélkül létesített kút található, országszerte pedig több százezer, te pedig több százezer. Szakértők szerint a kiskerti kutakból van több, viszont a nagyobb vízhozamot a mezőgazdasági öntözésre használt kutak viszik el - mivel mérőóráik általában nincsenek, igazából en­nek mennyiségét még megbecsülni sem lehet. Részben uniós elvárások miatt néhány évvel ezelőtt a magyar kormány megpróbálta rendezni a sorokat, s többszörös hosszabbítás és módosítások után végül 2023. december 31-ét jelölte meg olyan dátumként, amíg az engedély nélkül létesített kutak vízjogi fennmaradá­si engedélyezését büntetés nélkül megtehetik az érintettek. Aki pedig a határidőig nem kér fennmaradási engedélyt, annak jövő január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizet­ni, ami akár egymillió forintig is ter­jedhet. Az engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentumok beszer­zése viszont akár több százezer fo­rintba fájhat.­­ Egy fúrt kutat nem lehet „rá­nézésre” megmérni, ahhoz szét kell bontani a kutat, levágni a kútfejet, s csak utána lehet megmondani a mélységét, vízhozamát - mondta lapunknak egy kútfúró vállalko­zó. Szavai szerint az elmúlt hóna­pokban őt is sokan keresték, hogy tegye hivatalossá a kútjukat, neki azonban nincs jogosítványa. Arról azonban hallott, hogy egyes cégek már direkt erre az engedélyezési eljárásra szakosodva több százezer forintot is elkértek. A gazdák emiatti felháborodá­sát észlelve „lépett” a kormány is. Nagy István agrárminiszer a napokban jelentette be, hogy az adminisztrációs költségek vis­­­szaszorítása érdekében eltörlik a vízmérőóra-felszerelési kötele­zettséget ezeken a kutakon, illetve hogy az 50 méternél nem mélyebb és védett vízbázissal nem érintett területeken költségmentesen, egy egyszerű bejelentéssel törvényessé tehetők majd e kutak. Hozzátette: sem a mezőgazdasági célú, sem a la­kossági kutak esetében nem fognak visszamenőlegesen szankciókat alkalmazni. Mindezt azzal indo­kolta, hogy a kutak engedélyezte­tésére ráépült egy ipar, amelynek szereplői akár 400 ezer forintot is elkérnek egy kút kamerás átvizs­gálásáért, de egy kútfúrói igazolás ára is már 75-100 ezer forint között mozog, ami azt mutatja, sokan a re­gisztrációs kötelezettséget felhasz­nálva próbálnak nyerészkedni. Közben a döntéshozók újabb módosításokra készülnek a fúrt kutakról, legalábbis erre utalnak Font Sándornak, az Országgyű­lés Mezőgazdasági Bizottsága fi­­deszes elnökének a közösségi ol­dalán közzétett sorai. Eszerint a belterületen, engedély nélkül fúrt kutak bejelentési kötelezettsége kapcsán egyelőre nincs semmilyen teendője a tulajdonosoknak. Az Országgyűlés korábban már meg­próbálta jogi környezetbe foglalni az új szabályozást, de azt az Alkot­mánybíróság egy összeférhetetlen­ség miatt megsemmisítette, ezért a törvényalkotás újraindult - tette hozzá. Szerinte fontosak a környe­zet, és a víz védelmének szempont­jai, s az Alaptörvényben lefektetett keretek, de ugyanilyen fontosak a gazdák, és a kúttulajdonosok érde­kei is, így reméli, olyan jogszabályt sikerül elfogadnia a parlamentnek, amely megfelel a környezetvédelmi szempontoknak és a kúttulajdono­­soknak egyaránt. Egyre többen vannak, de még távolról sem elegen, akik szak­emberekkel, legálisan fúratnak kutat maguknak ÜGYESKEDŐK RASKÓ GYÖRGY O Oe?0 1 oo Egyre mélyebbre kell fúrni a vízért Az aszályos évek és a vízhiány miatt a ta­lajvízszint az elmúlt években süllyedt a mezőgazdasági területek így egyre inkább kiszáradnak. A gazdák ezért még több illegá­lis kutat létesítettek, amiből még több vizet szivattyúztak ki, ami fokozta a vízszintsül­­­lyedést, még jobban kiszáradtak a földek - hívták fel a helyzet ellentmondásosságára a figyelmet a természetvédők. Hogy baj van a talajban, arra már a kútfúró szakemberek is figyelmeztetnek. - Korábban elég volt az első talajvízrétegig lefúrnunk, és tiszta víz jött fel. Aztán ez a réteg „eltűnt", most egyre lejjebb kell menni, de már onnan is zavaros víz jön felszínre, tele szennyeződéssel. Ha át tudnánk világítani az országot, egy lyukakkal szaggatott földfelszínt látnánk, tele a több százezernyi fúrt kút által okozott tájsebbel, s egyre apadó vízkészletekkel - fogalmazott egyikük. D. J. / Áder János is ellenszegült VESZÉLYEK A WWF Magyaror­szág korábban már megpróbálta felhívni a figyelmet arra, milyen veszélyeket rejt, ha nyakló nélkül mindenki annyi vizet vesz ki az engedély nélküli magánkutakon keresztül a talajból, amennyit csak akar. Úgy vélték, az egyre súlyos­bodó aszályok miatt különösen felelőtlen a vízgazdálkodási tör­vény fellazítása, ami az amúgy is apadó vízkészletek ellenőrizetlen, pazarló használatát ösztönözheti, és veszélyezteti ivóvízbázisaink minőségét is. A szakszerűtlenül létesített kutak ráadásul veszélyt jelentenek a felszín alatti vizek minőségére is.­­ Talán elsőre nép­szerű bürokráciacsökkentésnek, pénztárcakímélő intézkedésnek tűnhet a kutak engedélyezteté­sének eltörlése, csakhogy elég egyetlen felelőtlen kúthasználó és máris kész a baj, s a kutakba beke­rülő szennyezőanyagok több ezer ember ivóvízbázisát tehetik tönk­re - fogalmaztak. A Magyar Víz­­kútfúrók Egyesülete minapi köz­leménye szerint számos politikai indíttatású hír látott napvilágot az engedély nélkül létesített kutakkal kapcsolatban, de szakmai indokok ezekben nyomokban sem voltak fölfedezhetők. Úgy vélik, a kor­mány állításával ellentétben épp a most mindenféle feltétel nélkül legalizálni kívánt, engedély nélkül és az esetek túlnyomó részében szakszerűtlenül megépített ku­tak létesítésére épült fel egy egész iparág, amit fel kellene számolni, hiszen pontosan a magyar államtól elvárt tervszerű és előrelátó víz­készlet-gazdálkodást lehetetlení­tik el, szennyezik és tönkreteszik a felszín alatti vízkészleteket. A kutak engedélyeztetésének lazítását 2018-ban egyszer már megakadályozta az Alkotmánybí­róság, akkor a kormány azt szeret­te volna elérni, hogy 80 méterig ne kelljen engedélyeztetni, sőt, még bejelenteni sem a kútfúrást, ha az háztartási vízigényt szolgál. Áder János akkori köztársasági el­nökként azonban - ritka módon a nyílt konfliktust is felvállalva a kormánnyal - a taláros testülethez fordult, mert úgy vélte, a rende­let veszélyeztetné a felszín alatti vízkészletet A bírák végül alaptör­vénybe ütközőnek találták a ja­vaslatot. Kiemelték: az állam mint kizárólagos tulajdonos csak oly módon gazdálkodhat a felszín alat­ti vizekkel - ideértve a vízhasználat lehetőségének megteremtését is -, hogy az nem csupán a jelen nem­zedékek közös szükségleteire van tekintettel, hanem a jövő nemze­dékek szükségleteire, illetőleg ma­gukra a természeti erőforrásokra, mint önmagukban is értéket kép­viselő és megóvandó szabályozási tárgyakra is. D.J. Ma már sok­szor csak egy földbe fúrt eső jelenti a kutat

Next