Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)
2023-05-09 / 106. szám
2 I _________________________________________________________________REFLEKTOR Az utolsó korszerű érettségi / •• // MÉRFÖLDKŐ Kissé alkoholgőzösre sikeredett a magyar írásbeli: a szövegértésben és Petőfi Sándor versében is központi szereplő volt a bor. Az elmúlt évtizedek legrosszabb összehasonlítási feladatát kevesen választották a 74 ezer 340 maturáló diákból. ROSZNÁKY EMMA Országszerte összesen több mint száztízezren futottak neki az idei érettséginek, magyarból tegnap 72 569-en adtak számot tudásukról középszinten, az emelt szintet 1771-en próbálták meg. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségiben többségében diákbarát feladatok voltak, odafigyeléssel könnyedén meg lehetett birkózni velük. Míg tavaly rendkívül száraz, a tanulók világával köszönőviszonyban sem lévő témával, egy 1999-es szótár előszavával kellett foglalkozniuk az érettségizőknek, úgy idén Máté Andrea A bikavér legendája című, híres ismeretterjesztő cikke szerepelt a szövegértésnél, mely jóval könnyedebb hangvételű volt. A gyakorlati szövegalkotásnál lehetett választani az érvelés és a hivatalos levél írása közt: az érveléshez a Bringázz a suliba! kampánnyal kapcsolatban kellett szöveget alkotni, a hivatalos levélnél kiváló tanuló és sportoló díjra kellett ajánlani egy fiktív jelöltet, felhasználva annak önéletrajzát. A második feladatlapon Lázár Ervin A kovács című novellája és vers-összehasonlítás közül választhattak a diákok, ahogy sejthető volt, az idén ünnepelt Petőfi Sándor is bekerült a feladatok közé, Csokonai című művét lehetett egybevetni Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vitéz Mihályhoz című versével. A lapunknak névtelenül nyilatkozó kiskunfélegyházi iskola tanulója egyáltalán nem humánorientált, informatikából fog emelt szintű érettségit tenni, hiszen mérnöki irányba szeretne továbbtanulni. - Rengeteg időnk volt a feladatokra, a boros szöveg tetszett, szerintem még érdekes is volt - meséli nyugodt hangon. - Nincs nehézségem magyarból, talán egyik-másik kérdés nem volt teljesen egyértelmű, de összességében jól sikerült szerintem. A Lázár Ervin-novellát választottam, az is nagyon egyszerű volt. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségiben többségében diákbarát feladatok voltak, könnyedén meg lehetett birkózni velük. - Föl sem merült, hogy a vers-összehasonlítást válasszam - hangsúlyozza Varga Dorottya, a szegedi Karolina Gimnázium tanulója. - A novella sokkal közelebb áll hozzám. - A lány az előző megszólalóhoz hasonlóan a biciklis érvelést választotta a szövegalkotás résznél. - Nem volt nehéz, az idő bőven elégnek bizonyult, és szerintem a pontjaim miatt sem kell aggódnom. Az első feladatlapon szereplő cikk is érthető volt, bár egyes részeknél bizonytalan voltam a válaszadásban. Ugyanerről számolt be Ölveczky Péter, a Széchenyi István Gazdasági és Informatikai Technikum diákja, aki vegyes érzelmekkel jött ki a tanteremből. - A szövegértésnél rágörcsöltem az első három kérdésre, nem volt egyértelmű, mit vártak tőlem. Könnyű volt a bringázás mellett érvelni a második feladatban, én azt választottam, és novellát elemeztem. - A fiatal angol-magyar szakos tanárnak készül, emiatt eggyel jobban izgul az eredmény miatt. - Remélem, hogy a négyes meglesz, mert bár az első feladat nem sikerült annyira, az írás jól ment, idő is volt, hiszen egy novellaelemzésre két és fél órát kapni luxus. Mindenki a novellaelemzést választotta a megkérdezett diákok közül, ami egyrészt általános tendencia, másrészt a vers-összehasonlításnál akár problémát is jelenthetett a Tóth Árpád-vers címében szereplő „invokáció” kifejezés, a nyilatkozók egyike sem tudta pontosan megmondani, mit jelent ez a szó. A lapunknak névtelenül nyilatkozó, szegedi magyartanár hasonló tendenciákról számolt be: érvelt és novellát elemzett szinte mindenki. A szövegértési feladat kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy több volt a nem egyértelmű, nyílt végű kérdés, ami összezavarhatta a tanulókat, ráadásul hosszú is volt, akadt olyan, aki kifutott az időből. A pedagógus a jövő évben esedékes új érettségi modell kapcsán úgy fogalmazott: ellenzi a műveltségi tesztet. - Hatalmas az anyag, a tanárok pedig válogatnak majd saját ízlésük, egyéniségük szerint, ami érthető, viszont így nem kérhető számon egy országnyi érettségiző, ez egész egyszerűen nem fair. Szerintem az új érettségi modell kudarcba fog fulladni vagy olyan gagyi kérdések lesznek, melyeknek nem lesz semmi értelme. A pedagógus látott egy mintát az új érettségiből, melyben egy olyan kérdés szerepelt, hogy „Mi a neve a boszorkánynak a Csongor és Tündében?” - erre a kérdésre nem fogja tudni egy tanuló a választ, de ha tudja is, teljesen mindegy, hiszen nem ez az irodalomtanítás lényege - jelentette ki a magyartanár. TANÁR ARATÓ LÁSZLÓ A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a szövegértési feladat kiváló volt, a verselemzés elhibázott DIÁK ÖLVECZKY PÉTER A Széchenyi István Gazdasági és Informatikai Technikum diákja a magyarérettségi után vegyes érzelmekkel jött ki a tanteremből Jövőre már új, ismeretközpontú, mennyiségi tudást számonkérő érettségi lesz, ami halott és nyomasztó adathalmazzá degradálja a nemzeti hagyományt aco< z öo§z: NÉPSZAVA-INTERJÚ A gumit és a tulipánt nem érdemes összevetni ÉRVELÉS Az írásbeli érettségi feladatairól és a jövő évben várható átalakult érettségiről Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnökét kérdeztük. A tavalyihoz képest jóval izgalmasabb szöveg, Máté Andrea A bikavér legendája című írása várta az érettségizőket az első feladatlapon. Ez a feladat az elmúlt évek egyik legjobbja, egyrészt mert a szöveg jó, kellően összetett, ugyanakkor világos, sok adat van benne, de ezek nem üres felsorolások, hanem tényleg összeállnak egy történetté. A feladatsor is igényes, nemcsak az információ visszakeresését kéri, hanem gondolkodást is vár a megoldótól, és ami a lényeg: többféle szövegértési részképességet vizsgál. A második feladatlap kapcsán tapasztalható volt, hogy többségében a Lázár Ervin-novellát választották az érettségizők, túl bonyolultnak tűnhetett a Petőfi Sándor- és a Tóth Árpád-vers összevetése. Magát a feladatot is elhibázottnak látom, szerintem ez az elmúlt évtizedek során készült legrosszabb összehasonlítási feladat. A két összehasonlítandó versnek például csak annyi köze van egymáshoz, hogy mindkettőben szerepel Csokonai neve. Eleve abszurd egy negyvenkét soros vers mellé egy kilencvenhat sorosat illeszteni. A feladat nem is meri a „vesse össze” utasítást adni, hanem a „térjen ki”, „mutassa be”, „értelmezze” felszólításokkal valójában a két vers külön-külön elemzését kéri. A két vers Csokonai-képe vagy poétikai eszközei között is csak különbségek vannak. A gumiabroncsot és a tulipánt lehet, de aligha érdemes összevetni. Az alkérdések egyike a „két vers lírai énjének magatartására” kérdez rá, pedig a Petőfi-versben nincs a hagyományos értelemben vett lírai én, ez egy történetet elmesélő, anekdotikus vers. Ezzel szemben a választott Lázár Ervin-novella szerintem kiváló, jól elemezhető, bár a hozzá kapcsolódó feladat bírálatot is érdemel: egyrészt túl sok (öt) értelmezési szempont van, másrészt az ördög szándékának értelmezését kéri az egyik rész, mely megoldhatatlan, hiszen a novella egyik sajátossága, hogy az ördög szándéka nem tudható. A gyakorlati szövegalkotásnál érvelni vagy ajánlólevelet kellett írni, az érveléshez a Bringázz a suliba! kampánnyal kapcsolatban kellett fogalmazni, a hivatalos levélnél iskolai díjra ajánlani egy fiktív jelöltet. Mit gondol ezekről? Mindkét feladvány közel állt a diákokhoz és jó alapanyag az íráshoz. Az olyan szöveg, melyben valami ellen vagy mellett kell érvelni, avagy a panaszlevél, kérvény, ajánlás, motivációs levél stb. mind olyasmi, amire a tanulóknak a jelenben és a jövőben is hatalmas szüksége van és lesz. Ezért is súlyos hiba, hogy a jövő évtől esedékes modell a gyakorlati szövegalkotást, az egyik legkorszerűbb feladatot törli az írásbeli érettségiből. Lesz helyette műveltségi teszt és memoriter Igen, úgy is mondhatnám, ez volt az utolsó korszerű érettségi, és ezután jön valami borzalom, ami szerintem az örökké hangoztatott nemzeti kulturális célokkal éppen ellentétes. Amit ez az új, ismeretközpontú, mennyiségi tudást számonkérő érettségi elvár, az kiválóan alkalmas az irodalom és ezzel párhuzamosan a múlt elidegenítésére is. A nemzeti hagyományt nem elevenen tartja, hanem halott és nyomasztó adathalmazzá degradálja. A szakmánk értelme kezd odaveszni, több kollégám mondta, hogy ha ezt az érettségit bevezetik, ő nem fog középiskolában tanítani, csak általános iskolában. Csupán irodalomból háromszázhatvan számonkérhető fogalom szerepel a kerettantervben, melyek majd ugyanúgy az írásbeli érettségi anyagát képezhetik. Az irodalomtanítás legnemesebb célját, tehát a szövegek emberekhez való közelhozását, a művekben felkínált ön- és világmegismerést, a gondolkodni és beszélni tanítást lehetetleníti el az új, életidegen érettségi. A műveltségi teszt a legtöbbek számára felesleges adatokat kér számon, memoritert írásban kérdezni ugyancsak értelmetlen. Az új érettségi modell nem halad a korral, nem veszi tekintetbe, hogy egy digitális forradalomban vagyunk, ahol a diákok már nem úgy olvasnak, mint száz éve, ha nem tudnak valamit, rákeresnek az interneten, az új rendszer pont ezt, a mára már leértékelődött tudáselemet kéri számon. Az új modell bebetonozza a Nemzeti alaptantervet és végképp elveszi azt a lehetőséget a tanártól, hogy igazán odafigyeljen a diákra. így kell egy tantárgyat ellenszenvessé tenni! R.E,