Népszava, 2023. május (150. évfolyam, 100-124. szám)

2023-05-09 / 106. szám

2 I _________________________________________________________________REFLEKTOR Az utolsó korszerű érettségi / •• // MÉRFÖLDKŐ Kissé alkoholgőzösre sikeredett a magyar írásbeli: a szövegértésben és Petőfi Sándor versében is központi szereplő volt a bor. Az elmúlt évtizedek legrosszabb összehasonlítási feladatát kevesen választották a 74 ezer 340 maturáló diákból. ROSZNÁKY EMMA Országszerte összesen több mint száztízezren futottak neki az idei érettséginek, magyarból tegnap 72 569-en adtak számot tudásuk­ról középszinten, az emelt szintet 1771-en próbálták meg. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségiben többségé­ben diákbarát feladatok voltak, odafigyeléssel könnyedén meg le­hetett birkózni velük. Míg tavaly rendkívül száraz, a tanulók világá­val köszönőviszonyban sem lévő témával, egy 1999-es szótár elősza­vával kellett foglalkozniuk az érett­ségizőknek, úgy idén Máté Andrea A bikavér legendája című, híres ismeretterjesztő cikke szerepelt a szövegértésnél, mely jóval könnye­debb hangvételű volt. A gyakorlati szövegalkotásnál lehetett válasz­tani az érvelés és a hivatalos levél írása közt: az érveléshez a Bringázz a suliba! kampánnyal kapcsolatban kellett szöveget alkotni, a hivatalos levélnél kiváló tanuló és sportoló díjra kellett ajánlani egy fiktív je­löltet, felhasználva annak önélet­rajzát. A második feladatlapon Lá­zár Ervin A kovács című novellája és vers-összehasonlítás közül vá­laszthattak a diákok, ahogy sejthető volt, az idén ünnepelt Petőfi Sándor is bekerült a feladatok közé, Csoko­nai című művét lehetett egybevetni Tóth Árpád Invokáció Csokonai Vi­téz Mihályhoz című versével. A lapunknak névtelenül nyi­latkozó kiskunfélegyházi iskola tanulója egyáltalán nem humán­orientált, informatikából fog emelt szintű érettségit tenni, hi­szen mérnöki irányba szeretne továbbtanulni. - Rengeteg időnk volt a feladatokra, a boros szöveg tetszett, szerintem még érdekes is volt - meséli nyugodt hangon. - Nincs nehézségem magyarból, talán egyik-másik kérdés nem volt teljesen egyértelmű, de összessé­gében jól sikerült szerintem. A Lá­zár Ervin-novellát választottam, az is nagyon egyszerű volt. A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségiben többségében diákbarát feladatok voltak, könnyedén meg lehetett birkózni velük. - Föl sem merült, hogy a vers-ös­­­szehasonlítást válasszam - hang­súlyozza Varga Dorottya, a szegedi Karolina Gimnázium tanulója. - A novella sokkal közelebb áll hozzám. - A lány az előző megszólalóhoz ha­sonlóan a biciklis érvelést választot­ta a szövegalkotás résznél. - Nem volt nehéz, az idő bőven elégnek bizonyult, és szerintem a pontjaim miatt sem kell aggódnom. Az első feladatlapon szereplő cikk is érthe­tő volt, bár egyes részeknél bizony­talan voltam a válaszadásban. Ugyanerről számolt be Ölveczky Péter, a Széchenyi István Gazdasá­gi és Informatikai Technikum di­ákja, aki vegyes érzelmekkel jött ki a tanteremből. - A szövegértésnél rágörcsöltem az első három kérdés­re, nem volt egyértelmű, mit vár­tak tőlem. Könnyű volt a bringázás mellett érvelni a második feladat­ban, én azt választottam, és novellát elemeztem. - A fiatal angol-magyar szakos tanárnak készül, emiatt eg­­­gyel jobban izgul az eredmény mi­att. - Remélem, hogy a négyes meg­lesz, mert bár az első feladat nem sikerült annyira, az írás jól ment, idő is volt, hiszen egy novellaelem­zésre két és fél órát kapni luxus. Mindenki a novellaelemzést választotta a megkérdezett diá­kok közül, ami egyrészt általános tendencia, másrészt a vers-össze­­hasonlításnál akár problémát is je­lenthetett a Tóth Árpád-vers címé­ben szereplő „invokáció” kifejezés, a nyilatkozók egyike sem tudta pon­tosan megmondani, mit jelent ez a szó. A lapunknak névtelenül nyilat­kozó, szegedi magyartanár hasonló tendenciákról számolt be: érvelt és novellát elemzett szinte minden­ki. A szövegértési feladat kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy több volt a nem egyértelmű, nyílt végű kérdés, ami összezavarhatta a tanu­lókat, ráadásul hosszú is volt, akadt olyan, aki kifutott az időből. A pe­dagógus a jövő évben esedékes új érettségi modell kapcsán úgy fogal­mazott: ellenzi a műveltségi tesz­tet. - Hatalmas az anyag, a tanárok pedig válogatnak majd saját ízlésük, egyéniségük szerint, ami érthető, viszont így nem kérhető számon egy országnyi érettségiző, ez egész egyszerűen nem fair. Szerintem az új érettségi modell kudarcba fog fulladni vagy olyan gagyi kérdések lesznek, melyeknek nem lesz sem­mi értelme.­­ A pedagógus látott egy mintát az új érettségiből, melyben egy olyan kérdés szerepelt, hogy „Mi a neve a boszorkánynak a Cson­gor és Tündében?” - erre a kérdésre nem fogja tudni egy tanuló a választ, de ha tudja is, teljesen mindegy, hi­szen nem ez az irodalomtanítás lé­nyege - jelentette ki a magyartanár. TANÁR ARATÓ LÁSZLÓ A Magyarta­nárok Egye­sületének elnöke szerint a szövegértési fel­adat kiváló volt, a verselemzés elhibázott DIÁK ÖLVECZKY PÉTER A Széchenyi István Gazdasági és Informatikai Technikum diákja a magyarérett­ségi után vegyes érzelmekkel jött ki a tanteremből Jövőre már új, ismeretköz­pontú, men­­­nyiségi tudást számonkérő érettségi lesz, ami halott és nyomasztó adathalmazzá degradálja a nemzeti hagyományt aco­­< z öo§z: NÉPSZAVA-INTERJÚ A gumit és a tulipánt nem érdemes összevetni ÉRVELÉS Az írásbeli érettségi fel­adatairól és a jövő évben várható át­alakult érettségiről Arató Lászlót, a Magyartanárok Egyesületének elnö­két kérdeztük. A tavalyihoz képest jóval izgalma­sabb szöveg, Máté Andrea A bika­vér legendája című írása várta az érettségizőket az első feladatlapon. Ez a feladat az elmúlt évek egyik legjobbja, egyrészt mert a szöveg jó, kellően összetett, ugyanakkor vilá­gos, sok adat van benne, de ezek nem üres felsorolások, hanem tényleg ös­­­szeállnak egy történetté. A feladatsor is igényes, nemcsak az információ visszakeresését kéri, hanem gondol­kodást is vár a megoldótól, és ami a lényeg: többféle szövegértési részké­pességet vizsgál. A második feladatlap kapcsán ta­pasztalható volt, hogy többségében a Lázár Ervin-novellát választották az érettségizők, túl bonyolultnak tűnhetett a Petőfi Sándor- és a Tóth Árpád-vers összevetése. Magát a feladatot is elhibázott­­nak látom, szerintem ez az elmúlt évtizedek során készült legrosszabb összehasonlítási feladat. A két ös­­szehasonlítandó versnek például csak annyi köze van egymáshoz, hogy mindkettőben szerepel Csokonai neve. Eleve abszurd egy negyvenkét soros vers mellé egy kilencvenhat sorosat illeszteni. A feladat nem is meri a „vesse össze” utasítást adni, hanem a „térjen ki”, „mutassa be”, „értelmezze” felszólításokkal valójá­ban a két vers külön-külön elemzését kéri. A két vers Csokonai-képe vagy poétikai eszközei között is csak kü­lönbségek vannak. A gumiabroncsot és a tulipánt lehet, de aligha érdemes összevetni. Az alkérdések egyike a „két vers lírai énjének magatartásá­ra” kérdez rá, pedig a Petőfi-versben nincs a hagyományos értelemben vett lírai én, ez egy történetet elme­sélő, anekdotikus vers. Ezzel szem­ben a választott Lázár Ervin-novella szerintem kiváló, jól elemezhető, bár a hozzá kapcsolódó feladat bírálatot is érdemel: egyrészt túl sok (öt) ér­telmezési szempont van, másrészt az ördög szándékának értelmezését kéri az egyik rész, mely megoldhatatlan, hiszen a novella egyik sajátossága, hogy az ördög szándéka nem tudható. A gyakorlati szövegalkotásnál ér­velni vagy ajánlólevelet kellett írni, az érveléshez a Bringázz a suliba! kampánnyal kapcsolatban kellett fogalmazni, a hivatalos levélnél is­kolai díjra ajánlani egy fiktív jelöltet. Mit gondol ezekről? Mindkét feladvány közel állt a diá­kokhoz és jó alapanyag az íráshoz. Az olyan szöveg, melyben valami ellen vagy mellett kell érvelni, avagy a pa­naszlevél, kérvény, ajánlás, motivá­ciós levél stb. mind olyasmi, amire a tanulóknak a jelenben és a jövőben is hatalmas szüksége van és lesz. Ezért is súlyos hiba, hogy a jövő évtől ese­dékes modell a gyakorlati szövegalko­tást, az egyik legkorszerűbb feladatot törli az írásbeli érettségiből. Lesz helyette műveltségi teszt és memoriter Igen, úgy is mondhatnám, ez volt az utolsó korszerű érettségi, és ezután jön valami borzalom, ami szerintem az örökké hangoztatott nemzeti kul­turális célokkal éppen ellentétes. Amit ez az új, ismeretközpontú, mennyisé­gi tudást számonkérő érettségi elvár, az kiválóan alkalmas az irodalom és ezzel párhuzamosan a múlt elidege­nítésére is. A nemzeti hagyományt nem elevenen tartja, hanem halott és nyomasztó adathalmazzá degradálja. A szakmánk értelme kezd odavesz­ni, több kollégám mondta, hogy ha ezt az érettségit bevezetik, ő nem fog középiskolában tanítani, csak általá­nos iskolában. Csupán irodalomból háromszázhatvan számonkérhető fogalom szerepel a kerettantervben, melyek majd ugyanúgy az írásbeli érettségi anyagát képezhetik. Az iro­dalomtanítás legnemesebb célját, tehát a szövegek emberekhez való kö­­zelhozását, a művekben felkínált ön- és világmegismerést, a gondolkodni és beszélni tanítást lehetetleníti el az új, életidegen érettségi. A műveltségi teszt a legtöbbek számára felesleges adatokat kér számon, memoritert írásban kérdezni ugyancsak értelmet­len. Az új érettségi modell nem halad a korral, nem veszi tekintetbe, hogy egy digitális forradalomban vagyunk, ahol a diákok már nem úgy olvasnak, mint száz éve, ha nem tudnak vala­mit, rákeresnek az interneten, az új rendszer pont ezt, a mára már leér­tékelődött tudáselemet kéri számon. Az új modell bebetonozza a Nemzeti alaptantervet és végképp elveszi azt a lehetőséget a tanártól, hogy igazán odafigyeljen a diákra. így kell egy tan­tárgyat ellenszenvessé tenni! R.E,

Next