Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)

2023-07-07 / 156. szám

MOZAIK___________________________________________________________20B.SSS 113 Mintakövetés és lázadás MEGELŐZÉS Nincs olyan szülő, aki ne szeretné, hogy a gyereke ne váljon szerhasználóvá. De hogyan lehet őket megvédeni, hogy az információátadás során ne legyen se démonizálva, se bagatellizálva a probléma. // P KI­KLAI KATALIN Alkohol, cigaretta, gyógyszerek, drogok. Mindennapos szorongás­­csökkentő, megnyugtató vagy ép­pen felvidító pótszereink. Durva ellentmondás, hogy miközben a felnőttek nagy része legalább al­kalomszerűen használ valamilyen szert a problémái kezelésére, a gye­rekét óva inti ezek alkalmazásától. „Teljesen természetes, hogy ser­dülőkorban érdekes lesz minden, ami tiltott. Akik kipróbálnak bár­milyen szert, és rajta is maradnak, azoknak biztos, hogy valamilyen elakadás van az életükben. Ez pedig olyan gyerekeknél is előfordulhat, akik szerető családban élnek, nő­nek fel. Tévedés tehát azt gondolni, hogy ez kizárólag a „problémás” családokban vagy gyermekotthon­ban élőknél merül fel” - mondta lapunknak Varga Mónika addik­­tológiai konzultáns. „Érdemes el­különíteni azt, hogy valaki alkalmi szerhasználó vagy függő. Mindan­­­nyian ismerünk olyanokat, akik al­kalmanként rágyújtanak, elszívnak egy füves cigit, megisznak társaság­ban néhány pohárral, de ettől még nem válnak függővé, mert kontrol­lálni tudják a fogyasztást.” A szakember szerint a fiatalok­nál a legfontosabb a minta, amit otthon látnak. „Sajnos kijelenthet­jük, hogy Magyarországon a minta rossz. Az egymillió alkoholfüggő társadalma vagyunk. A felnőtt társadalom jó része a legálisan birtokolható szerrel sem tud mit kezdeni, függővé válik. Szorongás­­oldásra, szórakozásra használ­ja, de végül ebből életforma lesz, így történik meg a feldolgozatlan traumák kezelése. Ha egy gyermek olyan családba születik bele, ahol az alkoholhasználat rendszeres, napi szintű, nem az időnkénti lazu­lást szolgáló alkalmi tevékenység, havonta egyszer-kétszer, neki alap lesz, hogy anya/apa kezében min­dig ott van a sör, bor, tömény. Szin­tén óriási probléma, hogy nagyon kevés az ingyenes mentálhigiénés tanácsadás, ezért ha egy családban valamilyen trauma történik - ez lehet egy súlyos betegség, válás, haláleset -, jó eséllyel nem kapnak segítséget ennek a feldolgozásá­hoz. Annyit mond az orvos, hogy szedjen Xanaxot, Frontint, Rivot­­rilt. Az a gyerek, amelyik azt látja, hogy anya/apa minden este nyug­tatóval, altatóval fekszik le aludni, csak ezt a megoldási módot ismeri meg, számára is ez válik termé­szetessé, ha ilyen helyzetbe kerül. Természetesen arra is van példa, hogy épp az otthon tapasztaltak hatására a gyerek azt határozza el, hogy ő semmiképpen sem akar úgy élni, mint a szülei. De sajnos olyat is láttunk, amikor a gyerek kijelen­tette, hogy ő nem lesz alkoholista , nem is lett, ellenben drogossá vált. Ugyanúgy függővé vált, csak szert váltott.” Sok szülő bele sem gondol mindebbe, csak amikor a kama­szodó gyereke abba a korba ér, hogy nyáron elindul önállóan bu­lizni, fesztiválozni, akkor rémül meg attól, mit is mondjon a gye­reknek, hogyan készítse fel arra, mi vár rá, és hogyan akadályozza meg, hogy a gyereke bajba kerül­jön. A kisgyerekkori mintakövetés mellett a kamaszkorban megjele­nik a lázadás, ami a szakember sze­Ha otthon lehetett őszintén beszélni az alkoholról, a droghaszná­latról, a sze­xualitásról, akkor ezek a gyerekek jó eséllyel nem fognak szél­sőségesen lázadni, mint bizonyos mértékig hasznos. „Ne örüljünk annak, ha a gyerek csak elvan, mint egy cserép virág. Jó, ha keresi magát akár az extrém ruhákban, akár a baráti kapcso­latokban. De ha otthon lehetett őszintén beszélni az alkoholról, a droghasználatról, a szexualitás­ról stb., akkor ezek a gyerekek jó eséllyel nem fognak szélsőségesen lázadni, csak picit.” Varga Mónika felhívta a figyel­met arra, hogy a nevelés nem azt jelenti, hogy most tíz percre le­ülünk beszélgetni célzottan, ha­nem érdemes kihasználni a spon­tán adódó helyzeteket. Amikor például egy részeg embert látunk az utcán, és a gyerek - akár már egészen kis korban - megkérdezi, hogy a néni/bácsi miért támolyog, el lehet neki magyarázni a korának megfelelő szinten, hogy túl sokat ivott, és most rosszul van. Vagy ha a család társaságba megy, akkor szin­tén elmondani a gyereknek, hogy én azért nem ittam alkoholt, hogy tudjak hazafelé vezetni, apa ivott, ezért ő nem vezethet, nem akarja veszélybe sodorni sem magát, sem másokat. Amikor a gyerek először megy bulizni, hasznos, ha megbeszéljük vele a kereteket. „Volt olyan idő­szak is, amikor mindenütt arról cikkeztek, hogy a szórakozóhelye­ken drogot tesznek az italba, ha valaki nem figyel oda. Igen, elő­fordulhat ilyen eset, de őszintén szólva egy dílernek ebből nem lesz bevétele. Ezt maximum azért teszi valaki, hogy elkábítsa az illetőt, és aztán kirabolja vagy szexuális kap­csolatot létesítsen vele, ami termé­szetesen szintén aljas dolog, de ko­rántsem annyira gyakori, mint azt gondoljuk. Ettől függetlenül nem árt felhívni a gyerek figyelmét arra, hogy ha otthagyta az italát egy idő­re őrizetlenül, utána már ne igya meg” - tette hozzá a szakember. Nagyon hasznos, ha egy szülő szá­jából ártalomcsökkentő mondatok hangzanak el. Ezeket mindannyi­an hallottuk mi is a szüleinktől: ne igyál üres gyomorral, ne kevered a szeszeket, ha ittál, ne vezess, és ne ülj be olyan mellé autóba, aki ivott. De nagyon fontos, hogy ne az első bulizásnál toljuk le ezeket a gye­rek torkán, hanem már korábban rendszeresen beszélgessünk ilyen témákról. El lehet, sőt el kell mondani a gyereknek, hogy a szereknek van felszabadító, szorongásoldó hatásuk. Ugyan­akkor azt is hozzá kell tenni, hogy hosszú távon, mértékte­lenül fogyasztva veszélyesek Varga Mónika emlékeztetett arra, mennyire lényeges, hogy érez­ze a gyerek: ha bajban van, számít­hat a szüleire, a családtagjaira. „Ha a szülőnek jó a kapcsolata a gye­rekkel, nemcsak a fizikai szükség­leteivel törődik, hanem beszélget is vele, akkor a gyerek bátran ser­­dülgethet, el is távolodhat a szülő­től, kipróbálhat dolgokat, de tudja, hogy van hova fordulnia, ha gond van. Ha a szülő ismeri a gyerekét, akkor észreveszi rajta a változást, és érzi, hogy ez most csak arról szól, hogy kamaszodik, polgárt pukkaszt a viselkedésével, a túl rövid ruhájá­val, a szakadt harisnyájával, ezek­kel üzeni a külvilágnak, hogy ő más vagy pedig nagyon csendes lesz, depresszív, ami intő jel lehet, hogy be kell avatkozni. Az addiktológiai konzultáns arra is kitért, hogy el lehet, sőt el kell mondani a gyereknek, hogy a szereknek van felszabadító, szo­rongásoldó hatásuk. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy hosszú távon, mértéktelenül fogyasztva veszélyesek. Természetes, hogy ilyenkor mindenki azzal hárít, hogy vele ez nem történhet meg. „Felesleges azt mondogatni, hogy ne igyál, ne cigizz, ne drogozz, mert meghalsz - hiszen a gyerek azt látja, hogy az ismerőse, barát­ja, haverja már évek óta csinálja ezeket, és még mindig él. Látja a tévében, a filmeken a zenészeket, akik évtizedek óta ilyen életmódot folytatnak, és élnek. Az persze más kérdés, hogy milyenek a laborle­leteik. Tehát kell ezekről beszél­getni a gyerekekkel, fiatalokkal, bemutatni nekik minden oldalát a szerhasználatnak. Beszélni nekik a hajlamosító tényezőkről, az egyéni különbségekről. Kell beszélni ne­kik a hallucinációkról, ami nagyon érdekli őket. Olyan dolgokat látsz, hallasz, érzel, amik nincsenek ott. Lehet, hogy a gyereknek erre fel­csillan a szeme, hogy hű, ez izgi. De azt is hozzá kell tenni, hogy ez nemcsak vicces vagy aranyos lehet, hanem félelmetes vagy egyenesen veszélyes is, ha mondjuk autóve­zetés közben történik, és a sofőr félrerántja a kormányt, mert azt hiszi, hogy a rózsaszín párduc ott van előtte az úttesten. Ez a legne­hezebb: a hiteles információátadás, hogy ne legyen se démonizálva, se bagatellizálva a probléma.” Az alkohol a fiatalok körében leg­gyakrabban használt drog, pedig 18 éves kor alatt tiltják a fogyasztását JAVASLAT VARGA MÓNIKA: uo Öin O Büntetlenül pusztítjuk a természetet BŰNCSELEKMÉNY A védett fajok ellen elkövetett bűncselek­mények veszélyeztetik Európa nö­vény- és állatfajait, miközben ezen bűncselekmények nagy része felde­rítetlen marad, az elkövetők pedig megússzák a büntetést, így foglal­ható össze a LIFE SWIPE projekt konzorcium által a napokban pub­likált jelentés. A 87 szervezettől 11 európai országban 2015-20 között összegyűjtött információk alapján a megfelelő odafigyelés hiánya teszi láthatatlanná ezeket a bűncselek­ményeket. A leggyakoribb bűncse­lekménytípus az illegális elejtés, a mérgezett csalétkek alkalmazása a vadászat során, tiltott eszközök (pl. hurkok, lábfogó csapóvasak, csapdák) használata, valamint az illegális kereskedelem. A leggya­koribb áldozatok a mérgezett csal­étekkel elpusztított, veszélyezte­tett ragadozó madarak, valamint a nagyragadozók. A jelentés szerint a medvék, farkasok és hiúzok illegális elejtésének elsődleges oka e fajok vélt vagy valós konfliktusa az állat­tartókkal és a vadászokkal. Sok bűncselekmény bár a hatósá­gok látókörébe kerül, vádemelésre gyakran nem kerül sor. Átlagosan az ügyészségekhez eljutott bűncselek­mények 60 százalékában nem volt vádemelés. Ha a bíróság mégis hoz ítéletet, akkor az esetek nagy több­ségében nem kerül sor letöltendő szabadságvesztés kiszabására. A hazai keresőkutyák fontos szerepet játszanak az illegá­lis nagyragadozó-elejtések felderítésében. A projektben részt vevő WWF Magyarország és TRAFFIC által tavaly publikált, Természeti bűn­­cselekmények című kiadvány sze­rint hazánkban is több figyelmet kell szentelni a természet elleni bűncselekmények felderítésének és a hatékonyabb szankciórendszer kialakításának. A fellépés lehetősé­gei alapvetően biztosítottak, mégis magas a fel nem derített esetek szá­ma, másrészt sok felderített ügy vé­gül sosem kerül bíróság elé. A jelen­tés azt is megállapítja ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban hazánk­ban jelentős előrelépések történtek a természet elleni bűncselekmé­nyekkel szembeni küzdelemben. Sok esetben eredményes a civil szervezetekkel történő együttmű­ködés. Ide tartozik az olyan innova­tív vizsgálati módszerek használata is, mint a méreg- és tetemkereső kutyák alkalmazása. A keresőku­tyás egység fontos szerepet játszik az illegális nagyragadozó-elejtések felderítésében is, legutóbb például az M237 néven ismert farkas elej­tésével kapcsolatos nyomozásban is részt vett Az Európai Unió a környezeti bűncselekményeket a tíz legje­lentősebb, szervezett bűncselek­ménytípus közé sorolja. NÉPSZAVA Mérgezéstől elhullott parlagisas­­pár Jászárokszállás határában o 6 62 2 Omin1

Next