Népszava, 2023. július (150. évfolyam, 151-176. szám)

2023-07-22 / 169. szám

10 I _____________________________________________________VÉLEMÉNY Elkóricál a nyáj­? a én Orbán Viktor len­nék, nem engedném nyáron összevissza kó­­ricálni a csapatomat. Előbb-utóbb valamelyik bajt csinál. Láthattuk, még a leghét­köznapibb, vacak kis jachton is tőrbe csalhatnak bárkit. Aztán évekig kell várnia, amíg újra elindulhat győri polgármesternek. Hiába, gonosz a világ. Az ember azt hinné, legalább Tusnádfürdőre nyugodtan el lehet engedni őket. Feltételeztem, hogy a megnyitó a szokásos csendes una­lomba fúl, a politikai érdeklődők is csak Orbánt várják, hátha szom­baton megint mond egy olyan jót, mint tavaly a „nem akarunk kevert fajúak lenni” volt. Aztán hónapo­kig jól elvan a kormány azzal, hogy kimagyarázza. A Miniszterelnök­ség nemzetpolitikai államtitkárá­ról gondoltam a legkevésbé, hogy meglepetéssel szolgál. Kicsinyhitű voltam. Potápi Árpád a sajtó szerint váratlan vallomást tett arról, hogy ő csak Nagy-Magyarországot, lovat és nőt tud rajzolni. (Nem tudom, pont-pont-vesszőcskével próbál­­kozott-e már, tudnám ajánlani.) Ez „gyakorlatilag egész identitásomat kifejezi” - tette hozzá büszkén. Szerintem ez nem a melegtől van. Az identitásszöveg remélhetőleg nem arról szól, hogy az államtitkár­nőnek (juj!), avagy Nagy-Magyaror­szágnak képzeli magát. És jónak sem, bár az Caligula idején ígért bizonyos Itthon a rendszer nem dől meg attól, hogy egy fideszes politikus kritizálja az orbáni külpolitikát. De érdekes­nek érdekes. Eszerint aki kicsit kidug­ja a fejét a táborból, és körülnéz, ab­ban komoly aggodalmak élnek: karrierlehetőségeket. Csak azt akar­ta ünnepélyesen bejelenteni, hogy indul a Kárpát-medencei Nagy Lo­vasprogram. Ennek keretében „a székely ló nemsokára hungarikum lehet”. Szerintem lassan a hazai ok­tatás és egészségügy is az lesz, de ha a székely ló is betársul a dicsőségbe, annál jobb. Mellékesen kiderült: ta­valy máris kiosztottak 75 erdélyi lo­vasegyesületnek 220 milliót, az idén pedig 400 milliót fognak. Ugyan sok­kal inkább el tudom képzelni, hogy akár jó célra is ment - gyerekek lova­goltatására, turizmusra -, mint a sok nullával többe kerülő egyéb pályáza­tok, de félek, válság idején ettől sem maradéktalanul boldog mindenki. De amíg Potápi egyre szebb nő­ket, lovakat és Nagy-Magyarorszá­­got rajzolgatott (szombatra állítólag a román nacionalisták is felsora­koznak zászlóikkal Orbán beszédét kicsit megprovokálni, vagyis tényleg a két nép színe-java mérheti össze erejét), megszólalt Németh Zsolt. Aki ugyan fegyelmezett ősfideszes, de sajnálatos módon ért is valami­hez. Ami eleve gyanús. Ő például közismerten atlantista, szaklapok­ban, az fb-n, rádióinterjúban újab­ban mond olyanokat, amelyek távol állnak Orbán oroszbarát, Unió- és NATO-ellenes tirádáitól. De eddig legalább nem a szimboli­kus politika felszentelt helyén tette. A 32. bálványosi szabadegyetemen! „Harminckét éves lettem én, meg­lepetés e költemény”, pontosabban meglepetés Németh Zsolt megnyitó szövege - mondhatná a szabadegye­tem. Ezért mondom, hogy jobb volna, ha mindenki a fenekén ülne otthon meg a kormányülésen. Abból nincs baj, ott nemigen kell megszólalniuk. De a miniszterelnök túl lágyszívű, engedi utazgatni őket, még ha most határon túli magyarok közé is. Szij­­jártó esetében még értem, hogy akár messzire is eleresztik. Egyrészt ugye addig sincs itthon, másrészt ha ő nem fürkészik és portyázik, felean­­­nyi eladhatatlan kínai lélegeztetőgé­pünk sem volna. Az akkugyárakról nem is beszélve. Na de a többiek?! Ezek nem is­merik a népi mondást: „Ha egyszer megházasodtál, ide s tova ne kóri­­cálj!” Ez a politikára is érvényes. Ha egyszer örök hűséget esküdtek a Fidesznek, akkor nem kellene ide s tova kóricálniuk, dumálniuk. De Tusnádfürdőn Németh Zsolt beszédében sajnos felütötte fejét a tagadás luciferi szelleme. És ott le­beg, amíg Orbán szombaton ki nem űzi, persze majd meg sem említve Némethet, nehogy felfigyeljenek rá. Mert „hol a tagadás lábát megveti,/ világodat meg fogja dönteni”. Leg­alábbis az alulképzett Madáchnál, aki lemaradt egy-két brosúrával Finkelsteintől és Rogántól. Itthon a rendszer nem dől meg attól, hogy egy fideszes politikus kritizálja az orbáni külpolitikát. De érdekesnek érdekes. Eszerint aki kicsit kidugja a fejét a táborból, és körülnéz, abban komoly aggodalmak élnek. A kemény mag már azon megle­pődhetett, hogy fideszes szájból hall­ja: a magyar miniszterelnök minden szankciós csomagot megszavazott. Németh Zsolt szerint csak „Brüs­­­szel” állítja úgy be, mintha mást tenne. Brüsszel? Aztán körmönfon­­tan dicsér: bravúr, hogy a szankciók alig-alig érintenek minket. Arra nem tér ki, hogy akkor mi ez a hamuka a szankciós inflációról. Kocsis Máté máris vért izzadva cáfolja, amit Németh „elfecsegett”: a svéd NATO-belépésről napon­ta egyeztettek a törökökkel. „Ez soha nem volt szempont.” „Zsolt magánügye, hogy neki van ilyen szempontja.” De magánügyes Zsolt mond ve­szélyesebbet is. „A lehető legegyér­telműbben” el kell ítélni az orosz ag­ressziót. Hogy „a békekötés után ne a vesztesek oldalán álljunk”. Egyen­súlyt igényel a „politikai kommuni­káció” (értsd: a néphülyítés) és az ország stratégiai céljai (a Nyugathoz való felzárkózás) között. A 2023-as Orbánt a 2010-es Orbánnal lövi, aki még azt mondta: „mi nyugati zászló alatt vitorlázunk”. Ajaj. Remélem, Németh Zsolt politikai elkórincálása közben min­denki elmélyülten rajzolgatta a lovakat, a nőket és Nagy-Magyar­országot. Fejeket lesunyni, füleket befogni. LENDVAI ILDIKÓ volt országgyűlési képviselő az'<o­z . öo A tusványosi készülődés hete HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ Azt állította Németh Zsolt, a par­lament külügyi bizottságának fide­­szes elnöke (a bálványosi nyári sza­badegyetemen), hogy Tusványos a béke szigete 1990 óta. Ezzel szemben a tény az, hogy annak indult, de a Fidesz a balol­dal elleni politikai és kultúrharc fő színterévé változtatta. Orbán Vik­tor elhíresült kijelentések soroza­tát tette ottani beszédeiben, attól kezdve, hogy a baloldal, ha csak tehette, mindig rárontott nemze­tére, egészen odáig, hogy közölte: illiberális államot épít. Lehet, hogy a háborút mindig a béke szigetén kell meghirdetni? Azt is állította Németh Zsolt (a Te­lexnek nyilatkozva Tusnádfürdőn, Svédország NATO-csatlakozásáról), hogy „saját diplomáciai sikerünknek tekinthetjük, ami történt, tehát hogy létrejött egy megállapodás Törökor­szág és Svédország között, Magyar­­ország pedig beletette a magáét". Ezzel szemben a tény az, hogy nem tette bele, hiszen Recep Tayyip Erdogan török elnök ép­penséggel kihagyta belőle testvé­ A világ leg­jobb zene­­akadémiái élén nem ka­rizmatikus világítótor­nyok állnak, hanem olya­nok, akik eredménye­sen tudnak igazgatni egy zenei egyete­met, rét, Orbán Viktort. Amit beletet­tünk, elveszett. Azt állította Gulyás Gergely minisz­ter (szintén a Telexnek, ugyanott), hogy azt szeretné, ha a svédek nem úgy viselkednének, mint az ellensé­geink, hanem mint a szövetségese­ink, hiszen azok volnánk. Ezzel szemben a tény az, hogy a svédek úgy viselkednek, mint a töb­bi szövetségesünk az Európai Unió­ban, vagyis ők is azt kifogásolják, hogy a magyar kormány módsze­resen kiüresítette a demokratikus intézményeket, az Unióból érkező pénzek jelentős részét a saját érdek­­csoportjainak játszotta át, az igaz­ságszolgáltatást pedig kormányzati nyomás alá helyezte. Pofa be! Azt állította Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár (ugyan­csak Tusványoson, az ukrajnai há­borúról), hogy magyarok tízezreinek kellett elhagyniuk szülőföldjüket, pedig „semmi más bűnük nincs, mint hogy magyarok". Ezzel szemben a tény az, hogy nem azért kellett elhagyniuk Uk­rajnát, mert magyarok, hanem mert annak az országnak a polgá­rai, amelyet megtámadott Orosz­ország. Természetesen az életüket féltve menekültek el, ugyanúgy, mint az 5-6 millió ukrán. Az oro­szok bűnei miatt. Azt állította Csák János kulturális és innovációs miniszter (az ATV-ben, a Zeneakadémia rektori pályázatá­ról): „Egy dologban nem tudunk en­gedni, abban, hogy ez az intézmény kerüljön föl abba a pozícióba, ahol nemzetközileg lennie kell. Ehhez kell egy karizmatikus vezető, aki mintegy világítótoronyként vonzani fogja a nemzetközi hallgatókat, a nemzetkö­zi oktatókat.. Ezzel szemben a tény az, hogy a világ legjobb zeneakadémiái élén nem karizmatikus világítótornyok állnak, hanem olyanok, akik ered­ményesen tudnak igazgatni egy zenei egyetemet. A talán legelis­mertebb bostoni Berklee vezető­je például Erica Muhi, aki ugyan zeneszerző és karmester, de az elmúlt évtizedekben egyetemi ve­zetői képességeivel tűnt ki. A New York-i Juilliard elnöke egy korábbi táncos, Damian Woetzel, akinek például államigazgatási diplomája van a Harvardról. De a híres bécsi Zeneakadémia rektora sem kariz­matikus világsztár, hanem egy Ul­rike Sych nevű énekesnő, aki nem tartozik a világhírű lírai szopránok közé. Lehet, hogy ők valami mást tudnak? BOLGÁR GYÖRGY újságíró Az oldalon megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére rövidítésére. SZERINTEM Zászlók Dúró Dóra, a Mi Hazánk el­nökhelyettese kijelentette: fel­háborítónak tartja, hogy a Pride-felvonuláson részt vevők szivárványszínű zászlót lobog­tatnak, mert a magyar zászló nemzeti színű. A felvonulás per­sze nem politikai jellegű volt, hanem az elfogadásra, a meg­különböztetés helytelen voltára hívta fel a figyelmet, s arra, hogy az LMBTQ-közösség is a társa­dalom része, 38 ország nagykö­vetsége közös közleményében állt ki a magyar LMBTQ-közösség mellett. A Pride vidám hangulat­ban zajlott, ám a Mi Hazánk tag­jainak Horthy főméltóságú úr szimpatikusabb. Fáklyás felvo­nulást szerveztek hatalomra ke­rülésének századik évfordulóján, még akkor is, ha bevonulásának útját annak idején a Prónay-kü­­lönítmény tette szabaddá, gyil­kosságok árán. Horthy-szobrot is avattak Dúró Dóra országgyű­lési hivatali szobájában. Az csep­pet sem zavarja a Mi Hazánkat, hogy Horthy uralkodása idején 440 ezer zsidó honfitársunkat ölték meg. A nyilasoknak ugyan nemzeti színű a zászlójuk, de van rajta egy nyilaskereszt is. Vasút MOLNÁR ISTVÁN A múlt vasárnapi rekordkániku­lában a székesfehérvári pálya­udvarra délelőtt 10 és 11 között egyetlen vonat sem érkezett meg menetrend szerint. Végül ne­gyedórás késéssel jött egy klíma nélküli, ámde belül gondosan ki­világított, IR jelű vonat. Vissza­felé Balatonalmádiból 50 perces késéssel érkezett egy ugyanilyen szerelvény. Lázár miniszter sze­rint ráér a MÁV fejlesztése. KÓCZÁN JÁNOS Előre Amikor azt olvasom, szülők ta­tarozzák az iskolákat, eszembe jutnak a hetvenes-nyolcvanas évek. Az egyik évben tűzoltó­­parancsnokként megkeresett a kispesti tanácselnök, hogy a Wekerletelepen egy nem működő pékség épületéből ifjúsági házat szeretnének kialakítani. A beru­házásokra engedélyezett rovaton az épület felújítására megvan a fedezet, de a kemencék lebontá­sára nincs. Az egyik vasárnapra megszerveztem a szabadnapos tűzoltókból egy csapatot. Nem kell részleteznem, milyen nehéz és piszkos munka az összeégett téglákból álló kemencéket elbon­tani. Délelőtt kijött az elnök, és amikor meglátta a koromfekete tűzoltókat, elment, s hozott egy demizson bort. Azóta eltelt több mint negyven év, és „Magyaror­szág előremegy, nem hátra” DR. JÓKAI OSZKÁR Szómágia A magyar gazdaság romokban van. Általános a pénzhiány, az ál­lam tartozik a vállalatoknak, az egészségügynek, a pedagógusok­nak, a diákoknak, a kutatóknak, a nyugdíjasoknak, a bérből és fi­zetésből élőknek, s még hosszan sorolhatnánk. El lehet utazni Tusványosra, lehet ott nagyokat mondani, de a valóság makacs do­log, ettől még nem változik meg. MIKULÁS FERENC Olvasóink leveleit a következő címre várjuk olvasoi levelnepszava.hu

Next