Népszava, 2023. szeptember (150. évfolyam, 204-229. szám)

2023-09-16 / 217. szám

19 I Népszava 1^ 1 2023. szeptember 16., szombat Hallgatnak az alapító jogokról NYÍLT LEVÉL Megvette az állam a Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói jogait közpénzből, a Szép­művészeti Múzeum viszont ér­demben nem válaszolt az újságírói kérdésekre. Mivel június vége óta nem válaszol Baán László a Szép­­művészeti Múzeum főigazgatója Bánkuti András újságírónak, a Di­gitális Fotó Magazin főszerkesztője nyílt levélben, a Facebookon tette közzé a főigazgatónak szánt kér­déseit. Bánkuti András számára a A főszerkesztő rákérdezett a költségvetésre, arra, hogy mennyibe kerültek a jogok, és érdeklődött afelől is, miért tűnt el a Liget-projektből a Fotográfiai Múzeum terve. Fővárosi Törvényszék végzéséből derült ki, hogy 2022 decembere óta a magyar állam képviseletében eljáró Szépművészeti Múzeum bir­tokolja a Magyar Fotográfiai Alapít­vány alapítói jogait. Az intézmény főigazgatójához több kérdést inté­zett, például hogy lesz-e egy önálló Magyar Fotográfiai Múzeum vagy csak a Szépművészeti Múzeum vagy a Magyar Nemzeti Galéria egy osztályaként fog működni, lesz-e új önálló épülete a fotográfiának, ha igen, mi lesz a Mai Manó Ház egy részének bérleti jogával és az ottani működéssel, marad-e a Ma­gyar Fotográfiai Alapítvány és an­nak kuratóriuma? A lehetséges új fotórészleg vezetőjének személye kapcsán az újságíró Baki Péter al­kalmasságát firtatta, akit az alapít­vány kuratóriuma választott meg, de elég sok szakmai kritikát kapott. A főszerkesztő rákérdezett a költ­ségvetésre, arra, hogy mennyibe kerültek a jogok, és érdeklődött afe­lől is, miért tűnt el a Liget-projekt­ből a Fotográfiai Múzeum terve. A nyolc pontba rendezett kérdésekre Bánkúti úgy véli, egy semmitmon­dó választ kapott a Szépművészeti Múzeum sajtóosztályától, mely szerint „a Szépművészeti Múze­um[!] mint a Magyar Fotográfiai Alapítvány alapítói jogait gyakorló intézmény szándéka, hogy hosszú idő után végre stabil és kiszámít­ható anyagi környezetet és további bemutatkozási lehetőséget teremt­sen a fotóművészet legfontosabb hazai gyűjteménye számára” és még ehhez hasonló fordulatokat tartalmazott az az egy bekezdésnyi válasz. Miután újabb megkeresésre sem adtak kézzelfogható választ, Bánkuti András csütörtökön nyílt levélként tette közzé kérdéseit a Facebookon. Kerestük a Szépmű­vészeti Múzeumot, hogy reagálja­nak az ügyre, de lapzártánkig nem válaszoltak. NÉPSZAVA Bánkuti András konkrét válaszokat vár a Szépművészeti Múzeumtól o ■< öo |/­ 11 TM PA l­ LJ L I LJ ix/x A kimozdított Petőfi LEGENDÁK A Jelenkor folyóirat szeptemberi száma Petőfivel foglalkozik, a tematikus kiadvány bemutatój­án kiderült az is, hogy a nép egyszerű gyermekének dadája és szolgája is volt, és miért érdemes Netflix-sorozatot készíteni a költőt övező mítoszok nyomán. ROSZNÁKY EMMA Nemrég mutatták be a Jelenkor folyóirat legújabb számát a Pécs- LIT-en, a Művészetek és Irodalom Házában. Furcsa helyszínen, Kai Hensel Fátyol című darabjának dísz­letében folyt a beszélgetés, ugyanis aznap este játszották ugyanebben a térben. A moderátor Ágoston Zol­tán meg is jegyezte a félreértés elke­rülése végett, hogy nem az épületet tatarozzák. A Petőfi-szám apropója nyilván a bicentenárium volt, a kiadványt Milbacher Róbert szerkesztette, közte és Margócsy István iroda­lomtörténész, a hazai Petőfi-kuta­­tás meghatározó alakja közt folyt a beszélgetés. A lapszám koncepciója „Petőfi kimozdítása” volt. Margócsy István is írt a szeptem­beri számba, elmondása szerint egy irodalomtörténeti pamfletnek szán­ta Pálffy Albert, Petőfi Sándor egy­kori barátj­ának fiktív levelét, melyet Jókai Mórnak írt, a levél lényegében egy panasz vagy felvetés arról, hogy másként is lehetne értelmezni Pe­tőfi alakját - ami ebből komoly, az az, hogy én borzasztóan elégedetlen vagyok irodalomtörténet-írásunk fő csapásvonalaival, számomra nagyra becsült filológusok is nagyon erőszakos összvíziókat állítottak föl Petőfi Sándorról - magyarázta a professzor - senki nem vette figye­lembe, hogy Petőfi életműve befeje­zetlen, a költőt huszonhat éves ko­rában lekaszabolták, az ő életműve megszakadt. Mindenki egyívű fej­lődést kívánt bemutatni, eszerint a költő már gyerekkorában képes volt arra, hogy az egész társadalmi rend­del szembeszálljon, és az irodalmat arra használta föl, hogy ezt a láza­dó attitűdöt prezentálja. Lebutítva: azért írt a juhászokról, mert nem bírta a nemeseket.­­ Margócsy Ist­ván arra törekszik, hogy ezt a sok­rétű életművet végre a maga válto­zatosságában lássuk, a Jelenkorban megjelent írás erre a problematiká­ra reflektál - Hiszen az irodalom­­történet az nem csak úgy van, azt csinálják - jegyezte meg. Rengeteg mítosz alakítja a Pe­­tőfi-képet - reagált kollégája sza­vaira Milbacher Róbert - ha csak belegondolunk, hogy máig az az iko­­nikus kép él az 1848-as forradalom­ról, hogy Petőfi Sándor áll a Nemze­ti Múzeum lépcsőjén és elszavalja a Nemzeti dalt, miközben ez hazug­ság, tudható, hogy nem igaz. Ehhez jönnek még a Petőfi holttestét Szi­bériában kereső expedíciók. Ezek a küldetések és legendák több szem­pontból érdekesek, önmagában a folyamat megérne egy Netflix-so­rozatot: hogyan épül egyik hazugság a másikra.­­ Milbacher Róbert föl­emlegette a Megamorv-expedíció történetét, mely során egy barguzi­­ni női csontvázat azonosítottak Pe­tőfi Sándor maradványaiként, át is csempészték a határon, mi több, pár éve a legendahívők eltemették a Ke­repesi temetőben.­­ Sokatmondó, hogy Petőfit nem kezeljük halott­ként, egy 200 éve született, mind­össze 26 évet élt nyikhaj csávóról úgy beszélünk, mintha még min­dig élne. Ez nagyon fontos, és ebben egyedi Petőfi.­­ Milbacher Róbert úgy fogalmazott, bár az irodalomtu­dósok feladata nyilván az, hogy mi­nél tisztább és reálisabb képet adja­nak a költőről, szerinte a köré fűzött legendák nem károsak. Margócsy István egyetértve kol­légájával kiemelte, hogy a Petőfi-ku­­tatás egyik legérdekesebb pontja a költő anyanyelve, hiszen ez súlyos kérdés egy olyan szerző esetében, aki ennyire a nemzettudat meghatá­rozó része, külföldön is ő a legismer­tebb magyar szerző. - Petőfi szlovák családba született, ezzel szemben 150 év irodalomtörténet-írása azt próbálta elhitetni, hogy a költőnek magyar volt az anyanyelve. Tud­ható a leírásokból, hogy édesany­ja, Hrúz Mária rosszul beszélt ma­gyarul, és az ő nővére egy szót sem értett magyarul, emiatt nyilvánva­ló, hogy a családban tótul beszél­tek, miért tettek volna másképp? A professzor elmondta, hogy Petőfi szlovák nyelvtudását sokszor elhall­gatta, sőt letagadta a tudomány. Ho­vatovább Petőfi soha nem nyilatko­zott a nyelvről semmit, azt mondta magáról, hogy ő „magyar és termé­szete komoly”, a leírásokból tudha­tó, mennyire humoros figura volt a költő, így ez a kijelentés ugyancsak hagy kérdőjeleket maga után.­­ Az idei emlékév egyetlen szen­zációs filológiai felfedezése, hogy az Evangélikus Országos Levéltárból előbányászták azokat a dokumen­tumokat, amelyek bizonyítják, hogy Petőfi egy évig Pesten szlovák isko­lába járt, sőt, szlovákul is konfirmált Ján Kollárnál, aki a pánszlávizmus atyja és lelkes magyargyűlölő volt. Következésképp ki van zárva, hogy elfelejtett volna szlovákul - mond­ta el Margócsy, aki arra is felhívta a figyelmet, van még felfedezni való a költő kapcsán, ő is a hetekben jött rá, hogy Petőfinek szolgája volt, aki útjai során kísérte. Az Evangéli­kus Országos Levéltárból előbányász­ták azokat a dokumen­tumokat, melyek bizo­nyítják, hogy Petőfi egy évig Pesten szlovák isko­lába járt. Egy pesti értelmiségi megen­gedhette magának, hogy szolgát tartson, de ezt elismernünk igazán problematikus lenne, hiszen A far­kasok dalából azt olvashatjuk ki, hogy aki szolgát tart, az gonosz em­ber.­­ Az ellentmondások kapcsán Milbacher Róbert azt is megemlí­tette, hogy Petőfire dajka vigyázott kiskorában, hiszen családja rendkí­vül jómódú volt, és később vagyont szerzett a műveivel, emiatt kérhette meg a társadalmilag magasabb szin­ten álló Szendrey Júlia kezét. - Ne­héz lehet elfogadni, hogy a magyar nép költőjének dadája és szolgája is volt, azt meg pláne, hogy netán szlo­vák volt az anyanyelve, hiszen akkor el kéne ismerni, hogy nem etnikai nemzet vagyunk, hanem ez egy kul­turális nemzet. Ezért nem mindegy semmi Petőfivel kapcsolatban. Nem mindegy, hogy Kiskőrösön vagy Kiskunfélegyházán született, a­ szén Kiskőrös szlovák volt. Továbbá Petőfi is ferdít, amikor azt mondja verseiben, hogy a Kis­kunság a hazája, az egy választá­si propaganda része volt, amikor a népképviseleti választáson indult.­­ Milbacher Róbert fölemlegette egyik kedvenc példáját Petőfi szár­mazásával és identitásával kapcso­latban, miszerint Németh László annyira kereste a költőben a mély­magyarságot, hogy azt nem lelve a következő metaforát találta ki: „Pe­tőfinek az ágai voltak a gyökerei.” A beszélgetés végén röviden be­mutatták a Jelenkor szóban for­gó lapszámát, melyben több ismert szerző írja újra Petőfi életének vagy emlékezetének bizonyos pontjait, írt a lapba Szécsi Noémi, Szabó T. Anna és Dragomán György is. Az esszék és tanulmányok közül kiemelendő Owaimer Oliver Petőfi elmaradt pere című írása, melyben azt latolgatja, milyen büntetés várt volna Petőfire, ha túléli a szabad­ságharcot. Vaderna Gábor a költő egyetlen drámáját, a Tigris és hié­nát elemzi, közölték továbbá Onder Csaba Kölcsey in Love című komé­diáját is. Ágoston Zol­tán, Margócsy István és Mil­bacher Róbert a beszélgeté­sen HIRDFTF ■ APRÓ ÁLLÁST KERES HÉTKÖZNAPI ügyek sikeres intézésében gyakorlott nyugdíjas nő empátiáját hasznosító munkát keres Budapesten. Érdeklődni 17 óra után, 06-30/296-3973, EGÉSZSÉG GYÓGYMASSZÁZS masszőrhölgytől, 06-30/071-7786, JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674. ELTARTÁS HÖLGY eltartási szerződést kötne idős személlyel, akár ottlakással is. Telefon: 06-30/411-3660. RÉGISÉG GYŰJTŐ venne saját részére bélyeggyűjte­ményt, postai képes levelezőlapot. 06-20/522-5690,06-1/322-8439. APRÓHIRDETÉS-FELVÉTEL: Telefon: 06-1/475-0802, e-mail: 3skarakter@gmail.com EGYÉB HIRDETÉS ESETÉN: Telefon: 06-1/9999-528, e-mail: hirdetes@nepszava.hu öoinO'<O

Next