Népszava, 2023. szeptember (150. évfolyam, 204-229. szám)

2023-09-26 / 225. szám

pm rrS­ n DL­rvJLU' Vonzóbb a távoli bordély a sosem volt türelmi zónánál UTCA Bár a civileknek jutó állami támogatások elapadása miatt négy éve nem készült átfogó felmérés a szexmunkásokról, a jelek arra utalnak: újra mind többen indulnak külföldre dolgozni. FRANK ZSÓFIA Két-három évvel ezelőtt körülbelül 7-10 ezer szexmunkás dolgozott Ma­gyarországon, de ma már biztosan nincsenek ennyien, mert a romló gazdasági helyzet és a változatlanul rossz hazai szabályozás miatt újra tömegesen vándorolnak külföldre mondta lapunk érdeklődésére Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvé­delmi Egyesületének (SZEXE) elnö­ke. Az érdekvédő hozzátette: noha rendívül kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekről van szó, egyre keve­sebbet tudni róluk, mert nincs pénz átfogó felmérésre. Ennek az az oka, hogy az utóbbi években egyre nehe­zebben jutnak pályázati pénzekhez, így korlátozottak a lehetőségeik. - Két önkéntessel dolgozunk, pá­lyázatíróra már évek óta nem telik. De ha lenne pályázatírónk, akkor sem reménykednék különösebben, mert ameddig tudtunk pályázni, ad­dig sem nyertünk - mondta. A szervezet legutóbb 2019-ben készített - nem reprezentatív, on­line - felmérést, amelyben 202 szex­munkás válaszolt a kérdésekre. Ak­kor az derült ki, hogy többségük városokban él, az átlagéletkoruk 36 év, a legfiatalabb 18, a legidősebb 64, és 90 százalékuk nő. Földi Ágnes szerint az friss ku­tatás nélküli is tudható, hogy a Ma­gyarországon 1999 óta legális pros­titúció hazai szabályozásának egyik fő eleme változatlanul rossz. A kö­telező vállalkozói igazolványt és ha­vonta szükséges orvosi vizsgálatot nem kifogásolják, a türelmi zónák azonban hosszú évek óta gondot okoznak. Az előírások szerint 2000. március 1-jéig minden 50 ezer főnél népesebb településen türelmi zóná­kat kellett volna kijelölnie az önkor­mányzatnak, de ez, egy-két kivételtől eltekintve, sehol nem történt meg.­­ A jogszabály úgy fogalmaz, hogy a prostitúció „tömeges megjelenése esetén” létre kell hozni kijelölt terü­leteket. Igen ám, de mi számít töme­gesnek? Öt szexmunkás már tömeg­nek számít? Vagy tíz? Mivel ez nincs meghatározva, az önkormányzatok inkább mulasztásos törvénysértést követnek el, mivel nem kockáztat­nak szavazatvesztést türelmi zóna kijelölésével - foglalta összes sokad­szor is a fő problémát Földi Ágnes. Ahogy a türelmi zónák, úgy a védett területek kérdése sem oldódott meg az évek alatt. Oktatási, egészségügyi, kulturális intézmények, templo­mok, rendőrségi épületek 300 méte­res sugarú körében tiltott a prostitú­ció, ahogy a főutaktól számított 50 méteres, az autópályáktól mért 100 méteres sávban is. Ha ilyen helye­ken dolgozik egy szexmunkás, sza­bálysértést követ el, csakhogy sem ők, sem a rendőrök nem méricskélik, hol legális és hol illegális álldogálni. A jelek szerint már maga a fenye­getettség is elég a szexmunkások tá­vol tartásához - erre utalnak leg­alábbis az esetszámok. A rendőrség adatai szerint 2021-ben 18, 2022- ben 24 eljárás indult azért, mert va­laki szexuális szolgáltatást kínált vé­dett övezetben. Idén júliusig 16 ilyen eset volt. Tiltott kéjelgésért­­ ebbe a kategóriába is besorolható a védett övezetek tilalmának megszegése vagy az orvosi vizsgálat elmulasztása 2022-ben 1237 eljárás indult, idén júliusig pedig 1198. 2023 júliusáig prostitúció miatt 18 személyt ítéltek összesen 303 nap elzárásra. Emel­lett 600-an kaptak helyszíni bünte­tést összesen 19,4 millió forint érték­ben, pénzbírsággal 264 szexmunkást sújtottak összesen 30 milliós összér­tékben. Harmincan közérdekű mun­ 18 személyt ítéltek összesen 303 nap elzárásra 2023 júliusáig prostitúció miatt. Emellett 600-an kaptak helyszíni büntetést összesen 19,4 millió forint értékben kával „bűnhődtek”. További gondot okoz, hogy nemcsak az utcán dolgo­zók kockáztatnak büntetést, hanem azok is, akik interneten hirdetik ma­gukat - Földi Ágnes szerint ma már a szexmunkások 95 százaléka így talál kuncsaftokat. Hivatalosan szexuális szolgál­tatást csak saját ingatlanban lehet nyújtani, vagy bérleményben. Ke­vésbé jellemző az, hogy a testéből él az, akinek már van saját lakása. A bérlemény viszont ingoványos terep. Az, aki szexmunkára adja bérbe a la­kását, a törvény szerint az üzletszerű kéjelgést elősegítőnek számít, ami egytől három évig tartó börtönbün­tetéssel sújtható. Ez alól csak az ké­pez kivételt, ha a bérbeadó nem tud a tevékenységről. 2023-ban egyéb­ként csak 19 olyan esetet regisztrált a rendőrségi statisztikai adatbázis, ami üzletszerű kéjelgés elősegíté­sének minősül. Ugyanakkor a valós szám ennek sokszorosa lehet. Az állandó fenyegetettség ne­héz helyzetbe hozza azokat a szex­munkásokat, akik a szabályokat be­tartva, adót fizetve - jobbára katás vállalkozóként - jogszerűen szeret­nének dolgozni. Mindez és a romló gazdasági helyzet, az infláció megint vonzóbbá teszi a jól fizető külföldi állásokat a szexmunkások számára pedig az utóbbi években Földi Ágnes szerint nem volt jellemző a töme­ges kivándorlás. Mivel Németország, Ausztria, Hollandia nem ratifikálta a New York-i egyezmény bordélyhá­zak üzemeltetésének tilalmára vo­natkozó részét, ott legálisan dolgoz­hatnak jóval nagyobb fizetésért a magyar szexmunkások. Bár az itthon maradókról keve­set tudni, Földi Ágnes elmondta: nyolc általánost végzettek és diplo­mások is akadnak közöttük, sokan a tandíj, az albérleti költségek előte­remtése miatt válnak néhány napra szexmunkássá. Utóbbiak közül töb­ben már diplomásként sem tudnak könnyen kiszállni ebből. Ha valaki megkeresett havi 600 ezret szexuá­lis szolgáltatással, majd az egyetem után 300 ezres fizetéssel szembesül új szakmájában, akkor sokszor szex­munkásként egészíti ki keresetét. A hazai szexmunká­sok számát két-három évvel ezelőtt 7-10 ezerre tették, de azóta közülük sokan vándo­roltak külföld­re dolgozni ! I 1 BESOROLÁS FÖLDI ÁGNES: Különbséget kell tenni szexmun­kások és pros­tituáltak között mert előbbi önként vállalt, törvényes fog­lalkozás, utóbbi főleg azokra vonatkozik, akik külső kényszer hatására kínál­nak szexuális szolgáltatást Új futtatók, új módszerek A szexmunkások más munkavállalókkal szemben hatványozottan kiszolgáltatott hely­zetben vannak: a SZEXE 2019-es felmérése szerint 60 százalékuk ellen követtek már el bűncselekményt, és minden második kérde­zett állította, elszenvedett erőszakos cselek­ményt. A Szexmunkások Érdekvédelmi Egye­sülete szerint mára sem lett jobb a helyzet, rengeteg panasz, segélykérés fut be hozzájuk. Egyre gyakoribb, hogy élettárs, volt férj fenye­geti a nőket. Földi Ágnes szerint ennek az az oka, hogy míg régen egy ember 4-5 lányt fut­tatott, ma már egy ember egyet, aki jellemző­en a párja. - Amint megszűnik a kapcsolat, a férfi bevételi forrása is, és itt kezdődik a baj. Feljelentés pedig ritkán történik, mert a rend­szer előítéletes, a lányok pedig félnek a ható­ságoktól is - mondta a SZEXE elnöke. népszava | r 2023. szeptember 26., kedd I D Terv van, időpont még nincs a 47-es bővítésére ÚTFEJLESZTÉS Bár maradtak kérdőjelek, az Építési és Közleke­dési Minisztérium elkötelezte ma­gát, hogy négysávossá bővíti a 47-es főutat Szeged és Debrecen között - derül ki abból a válaszlevélből, amely az üggyel kapcsolatban a Népszava kérdéssorára érkezett. „A Szeged-Debrecen közötti szakasz 2x2 sávos közúti kapcsolat kialakí­tásával kapcsolatban előkészítési munkákat végeztek, jelenleg tanul­mánytervek állnak rendelkezésre. Ennek eredményeként a teljes sza­kasz fejlesztése környezetvédelmi engedélyt kapott 2021-ben” - ol­vasható a minisztérium válaszában. Ez azért is fontos, mert a témáról szóló korábbi cikkünkben arról ír­tunk, hogy Lázár János miniszter erről szóló bejelentését úgy is lehe­tett érteni, hogy kizárólag a 47-es főút Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti, 88 kilométeres szakaszát kívánják 2x2 sávosra bővíteni. A minisztérium szerint a ke­let-magyarországi gyorsforgalmi­­út-fejlesztést „a forgalmi adatok alátámasztják”, ám erre vonatko­zóan számokat, adatokat nem kö­zöltek, de kitértek arra is, hogy a tervezett beruházás oldaná a jelen­legi hazai gyorsforgalmi úthálózat főváros-centrikusságát, és javul­na a tranzitfogalommal terhelt te­lepülések életminősége. Ugyanak­kor szakértőink szerint a 47-es út éppen ezen szakaszának a forgal­mi terhelése jelenleg a legalacso­nyabb, és kétséges, hogy nagyon változna a kibővítés után is. A minisztérium megerősítet­te, hogy az útfejlesztést két részre bontják, és ebben elsőbbséget él­vez a Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti szakasz. Kormánydöntés született arról, hogy a beruházást nem függesztik fel, ezzel párhuza­mosan biztosítják a forrást a kivi­teli tervek elkészítéséhez és a szük­séges engedélyek beszerzéséhez. Az ezekkel kapcsolatos közbeszer­zési eljárások már októberben elin­dulnak - tudtuk meg. A beruházás becsült költségére irányuló kér­désünkre nem kaptunk egyértel­mű választ, mint írják: ez a pontos műszaki tartalom ismeretében be­csülhető meg. Korábbi cikkünkben nagyjából kilométerenként 3 milli­árdos költséget becsültünk. Az algyői Tisza-híd kiviteli ter­ve még nem készült el, így egyelőre nem becsülhető meg annak költsége - olvasható a válaszlevélben. Nem tudni, hogy a beruházás második üteme, a Békéscsaba és Hódmezővá­sárhely közötti szakasz kivitelezése mikor kezdődne, s arra sem kaptunk választ, hogy a Berettyóújfalu-Bé­­késcsaba közti szakaszon mikor tör­ténhet meg az első kapavágás. (Sze­ged és Hódmezővásárhely között évek óta négysávos az út.) Az álta­lunk megkérdezett szakemberek szerint az építkezés megkezdésére legalább egy évet kell várni, vagyis a soron következő önkormányzati vá­lasztásokig valószínűleg nem indul­hat el a beruházás. BOD PÉTER Szeged rí*füllPr 5 Imimre Az első ütemben a Berettyóújfalu és Békéscsaba közötti szakasz épülhet meg

Next