Népszava, 2023. október (150. évfolyam, 230-254. szám)

2023-10-18 / 244. szám

2 I _________________________________________________________REFLEKTOR EU-éltag lenne Lengyelország 180 FOK A leendő varsói kabinet a legfőbb feladatának azt tartja, hogy mielőbb visszatérjen az Európai Unió vérkeringésébe, és a közösség egyik legfontosabb tagjává váljon. RÓNAY TAMÁS Lengyelország döntő fordulat előtt áll az ellenzék jelentős vasárnapi győzelme nyomán. A Jog és Igazsá­gosság (PiS) nyolcéves kormányzása alatt folyamatosan aláásta a demok­ráciát, de most Varsó szerepe telje­sen megváltozik az Európai Unión belül, s az EU egyfajta éltagjává vál­hat. Mateusz Morawiecki kormá­nya és annak elődei következetesen ellenségnek állították be Brüsszelt, s ez a narratíva a háborúval sem vál­tozott meg. Folyamatos viták zajlot­tak az igazságügyi reformról. Varsó célja a hatalmi ágak szétválasztásá­nak a megszüntetése volt az igazság­ügyi rendszer átalakításával, az EU azonban jelezte: addig ne számítson Lengyelország a helyreállítási alap­ból származó pénzekre, amíg nem teljesíti Brüsszel ezzel kapcsolatos feltételeit. Hiába volt szüksége a be­vételre a kormánynak, Jaroslaw Ka­­czynski pártja hajthatatlan maradt, és a választási kampányban tovább feszítette a húrt, még inkább elhide­­gült az Európai Bizottságtól. Donald Tusk, az ellenzéki Polgári Koalíció vezetője, az Európai Tanács korábbi elnöke azt vizionálta, hogy Lengyelország kiléphet az EU-ból, amennyiben a PiS marad hatalmon, ezért a választás az ország sorsáról is szól. A sosem látott nagy részvétel azt jelzi, hogy a választók megértet­ték ezt az üzenetet. Teljesen paradox helyzet alakult ki, hiszen miközben a 2004-ben és azóta csatlakozott ál­lamok közül épp Lengyelország az uniós tagság egyik legnagyobb ha­szonélvezője, a populista kormány­zat az egyik főgonosznak állította be az Európai Uniót. A lengyel társadalom többsége átlátott a szitán. Különösen a váro­si lakosság pontosan tudja és a saját szemével is láthatja, mennyi pozi­tív változást hozott az ország életé­ben az, hogy Lengyelország az euró-A mandátu­mok eloszlá­sa: PiS 194, KO 157, Har­madik Út 65, Baloldal 26, Konföderá­ció 18. pái család részévé vált. A folyamatos kormányzati kampány ellenére egy ez év júliusában készített felmérés szerint a megkérdezettek 74 száza­léka támogatja Lengyelország uniós tagságát, és mindössze 14 százalék az ellenzők aránya, a „határozottan" a kilépést támogatóké pedig csak 6 százalék. Még a PiS által fémjelzett Egyesült Jobboldal szavazóinak a 72 százaléka is EU-hívőnek nevez­te magát. A Polgári Koalíció szava­zóinak az esetében 99 százalék ez az arány. Az ellenzéki, várhatóan Donald Tusk által megalakítandó kormány azonban gyökeresen másként vi­szonyul majd az Európai Unióhoz. Tusk igazi européer, az európai esz­meiség közismerten nagy támoga­tója. Az első és legfontosabb célja az lesz, hogy hazája mielőbb hozzájus­son a helyreállítási alap pénzeihez. A brüsszeli pénzeső elengedhetet­len a gazdaság további gyarapodása A választási bizottságot éles bírá­latokkal illették, mert lassan érvényesítet­te a külföldi szavazati listákat, szempontjából rövid s középtávon is. Szakértők biztosak abban, hogy az új kormány megalakulásával sikerül megállapodni a pénz felszabadításá­hoz szükséges mérföldkövekben, s a parlament elfogadja az ehhez elen­gedhetetlen törvényeket. Ez azonban idő. Az új kormány megalakítása decemberre várha­tó, ha Andrzej Duda elnök nem tesz keresztbe, s a törvények elfogadá­sa újabb hetekbe-hónapokba telhet. Feltételezések szerint a PiS-kor­mány késlekedése miatt az összeget csak a jövő év második felében kapja meg Lengyelország. Mint Jakub Borowski, a Credit Agricola Polska Bank vezető köz­gazdásza a Rzeczpospolita című lap­nak elmondta, a nemzeti reform­­program megvalósítása a leendő kormány számára teljes prioritást élvez, mivel különösen fontos a gaz­dasági fellendülés szempontjából. Elvégre csak a vissza nem térítendő támogatás összege 24 milliárd euró, és ehhez még hozzájön a kedvez­ményes, szintén több milliárd eurós uniós hitel is; mindkettő rendkívül jelentős költségvetési bevétel lesz. Zofia Lapniewska, a Jagelló Egye­tem Közgazdaságtan és Innováció Tanszékének adjunktusa szintén az EU-val való megállapodást látja a következő kormány első számú prio­ritásának. Mint mondta, a helyreállí­tási alap összegeinek a felszabadí­tása hatalmas pénzinjekciót jelent a gazdaságnak, s ez lehetővé teszi majd az elengedhetetlen energetikai átállást. Mint a Rzeczpospolitának elmondta, részben sürgős beruházá­sokról van szó: „A nemzeti verseny­képességi és innovációs keretprog­ramból származó pénz lehetővé teszi számunkra, hogy felgyorsítsuk energiaiparunk szén-dioxid-men­­tesítését." De ami legalább ilyen fontos: jelentősen javul az Európai Bizottság és Varsó viszonya, ha Len­gyelország ismét visszatér a jogálla­miság útjára. „Európa számára ez a választási eredmény egyértelmű jel­zés, hogy továbbra is aktív tagjai va­gyunk az EU-nak, nincs ellentét az Unió és köztünk" - mutatott rá. A varsói tőzsde befektetői nagy reményekkel fogadták a vasárnapi parlamenti választások eredményét. A legnagyobb mértékben az állami tulajdonú bankok és az Orlen olaj­­vállalat részvényei emelkedtek. A Varsói Értéktőzsde is üdvri­valgással fogadta a választási ered­ményt, a befektetők tehát nagyon sokat remélnek a következő kor­mánytól, befektetőbarát környeze­tet s az Unió- és németellenes reto­rika végét. Hírek szerint a következő kor­mányzat egyszer s mindenkorra fel akar hagyni a vétókkal, Donald Tusk ugyanis komolyan gondolja azt, hogy Lengyelországot az Európai Unió fontos, megkerülhetetlen sze­replőjévé akarja megtenni. A folyamatos kormány­zati „Brüs­­­szel-ellenes" kampány dacára az uniós tagság támogatottsá­ga rendkívül nagy Lengyel­­országban pan= z­s< << <ö O Orbán és Tusk: barátokból ellenségek ELŐZMÉNYEK Az EU és Len­gyelország közötti viszony javulás előtt áll, ugyanez nem mondható el a magyar-lengyel kapcsolatok jövő­jéről. Igaz, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski PiS-elnök kapcsolata sem indult könnyen: 2015-ben, ami­kor Orbán Varsóban járt, Kaczynski még nem akart találkozni vele. Ma már hihetetlenül hangzik, de azért utasította el a találkozót, mert úgy vélte, a magyar miniszterelnök „le­rombolja az európai szolidaritást". Tudni kell, hogy Orbán röviddel ko­rábban látta vendégül Budapesten Vlagyimir Putyint, a PiS pedig akkor a választásokra készült. Nem sokkal később azonban szimbiózis alakult ki közöttük. 2016- ban Kaczynski már úgy fogalmazott: nagy álma, hogy Varsó második Bu­dapest legyen. S át is akarta venni a magyar kormány demokráciaelle­nes intézkedéseit. Ezt azonban nem sikerült elérnie. Az országban erős a civil társadalom, erősen liberális vo­nulattal. Varsóban nem sikerült tel­jesen visszafordítani az idő kerekét. Kaczynski és Orbán viszonyá­ban újabb visszaesést jelentett, hogy 2017-ben Magyarország is támogat­ta Donald Tusk újraválasztását az Európai Tanács elnökének, pedig a lengyel politikus nem rejtette véka alá lesújtó véleményét a magyar és a lengyel kormány demokráciaelle­nes intézkedései kapcsán. Ám Ma­gyarország ekkor nem állt be Varsó mögé, s a szavazáskor csak Kaczyns­­kiék ellenezték Tusk mandátumá­nak meghosszabbítását. Ugyanak­kor a lengyel és a magyar kormány egymásra volt utalva, a két ország az EU fekete báránya lett. A Jog és Igaz­ságosság elnökét Orbán oroszba­rátsága sem zavarta különösebben, több kétoldalú találkozót folytattak. A teljes szakítás Oroszország Ukraj­na elleni háborújával sem követke­zett be, bár elhidegült a viszony. Ám továbbra is szükségük volt egymás­ra az EU elleni harcban: egyik or­szág számára sem szabadították fel a helyreállítási alap pénzeit, ez egy­fajta Budapest-Varsó-dacszövet­­séghez vezetett. Orbán mégsem tá­mogatta nyíltan a PiS-t a mostani kampányban, mert Kaczynski tud­ta: ez visszaüthet. A magyar kor­mányfő népszerű volt ugyan a PiS szavazói körében, de a háború alatt tanúsított leplezetlen oroszbarátsá­ga miatt ez már a múlté. Donald Tusk kormányfővé vá­lasztásával a feje tetejére állnak a magyar-lengyel kapcsolatok. Ami­kor 2010-ben Orbán Viktort beik­tatták, az első útja Varsóba vezetett, ahol még Tusk volt a miniszterel­nök. Kapcsolatuk még évekig jónak számított. Igaz, az első komolyabb válságjelek már 2014 májusában je­lentkeztek, amikor összekülönböz­tek az oroszok Krím elleni támadá­sa után. Ennek ellenére, mint írtuk, 2017-ben a Fidesz is támogatta Tusk újraválasztását az ET élére, függet­lenül attól, hogy a lengyel politikus rossz szemmel nézte a magyar kor­mány politikáját. Ám ezután egy­re ellenségesebbé vált a viszonyuk, amit jól mutat, hogy 2019 októbe­rében Orbán már hibának nevezte, hogy Tuskot választották meg újra az Európai Tanács elnökének. A Fidesz számára így már valósá­gos rémálommal ért fel, hogy Tusk 2019 decemberétől a konzerva­tív pártcsalád, az Európai Néppárt (EPP) elnöke lett. Abban az idő­szakban, amikor a Fidesz helyzete egyre tarthatatlanabbá vált a kon­zervatívoknál, mind több tagpárt követelte kizárását a jogállamiság folyamatos megsértése miatt. Tusk kezdettől fogva hallgatólagosan tá­mogatta is ezeket a felszólításo­kat, röviddel az EPP élére kerülése után kijelentette: az EU számára az olyan kormányok jelentik a legna­gyobb veszedelmet, mint a magyar és a lengyel, „amelyek nem kívánják komolyan venni a közös normákat, miközben élnek az EU minden elő­nyével". 2020 októberében pedig a Szabad Európának adott interjújá­ban azt mondta, a magyar minisz­terelnök „illiberális demokráciáról" alkotott víziója voltaképpen nem más, mint egy „korcs demokrácia" terjesztése Magyarországon. A Fideszt, mielőtt kizárták volna az EPP-ből, 2021 márciusában kilé­pett a pártcsaládból. A két politikus ekkor már nem is beszélt egymás­sal. A kilépési nyilatkozatot nem is Tusknak címezte a magyar kor­mánypárt. A két politikus egymás politikai ellenségévé vált. Tusk 2021 nyarán jelentette be, hogy visszatér a lengyel belpolitikába. Az Orbán- Tusk-ellenségeskedés csúcspontja­ként a lengyel politikus a magyar el­lenzék március 15-i, a választás előtt nem sokkal megrendezett rendez­vényén szólalt fel és mondott emlé­kezetes beszédet. Tusk lengyel miniszterelnöksége nemcsak rossz hír Orbánéknak, ha­nem egyenesen megalázó fejlemény a magyar kormányfő számára. R.T Donald Tusk és Orbán Viktor kapcsolatában az első válságjelek 2014-ben, a Krím orosz elcsatolása nyomán jelentkeztek O<Doa;>z<<c oo O'

Next