Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)

2023-11-24 / 274. szám

2 I 2023. november 24., péntek ________________________________________________________________________________________________REFLEKTOR Egészségről és boldog családról álmodnak a magyarok KUTATÁS Az idén tapasztalt megélhetési válság még szélesebb kört érintett, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek - erre a következtetésre jutott a Policy Solutions vizsgálata. Helyzete javulásáról a válaszadók csupán 3 százaléka számolt be. CZENE GÁBOR A magyarok leginkább attól félnek, hogy a szeretteiknek valamilyen baja esik (63 százalék), egészségük megromlik és ezért kórházba kerül­nek (57 százalék), az anyagi helyze­tük bizonytalan lesz (54 százalék) mutatta ki a Policy Solutions rep­rezentatív felmérése. A megkérde­zettek fele (51 százalék) tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más em­berek számára. A kormánypárti és az ellenzéki szavazók hasonlók miatt aggódnak, egyedül a migrációval kapcsolatban tapasztalható érdemi eltérés a két oldal között: a kormánypártiak kö­zül 12 százalékponttal többen tarta­nak attól, hogy a közelükbe beván­dorlók költöznek. A megkérdezettek fele nem ta­pasztalt változást anyagi helyzeté­ben az elmúlt egy évben, míg a tár­sadalom közel azonos része (46 százalék) romlást érzékelt. Anya­gi helyzete javulásáról csupán a vá­laszadók 3 százaléka számolt be. A kormánypárti szavazók bő harma­da is romlást tapasztalt (36 száza­lék). Ugyanilyen szám jött ki a Mo­mentum szavazói esetében is, de körükben a legnagyobb azok aránya, akiket az elmúlt év recessziója nem érintett (62 százalék). A többi párt szavazótáborában jóval magasab­ban alakult a negatív változást ta­pasztalók aránya (DK 47, Mi Hazánk 48, Kétfarkú Kutya Párt 49, Job­bik 51, MSZP 55 százalék). A 2023- as megélhetési válság még széle­sebb körben érintette a társadalmat, mint a pandémia alatti gazdasági nehézségek - hangsúlyozta a Policy Solutions kutatása. A gazdasági kilátások terén sem optimisták a magyarok: mindössze 3 százalék számít anyagi helyzeté­nek javulására. Nagyjából a megkér­dezettek fele nem vár változást (49 százalék), a kutatás résztvevőinek több mint harmada pesszimista (36 százalék). A válaszadók 12 százaléka bizonytalan anyagi helyzetének vár­ható alakulását illetően. A Fidesz- KDNP szavazói látják a legkevésbé negatívan a jövőt (27 százalék), tíz­ből hat kormánypárti nem vár vál­tozást. Politikai preferenciáktól függet­lenül a magyarok álma, hogy egész­séges életet tudjanak élni boldog párkapcsolatban, biztos fizetésük, nyugdíjuk, munkahelyük és ottho­nuk legyen, családtagjaik jövőjét biztonságban tudják. A kormány­­párti és az ellenzéki tábor között két kérdésben mutatkozott érdemi kü­lönbség. A kormánypárti szavazók számára fontosabb vágy, hogy tegye­nek Magyarország boldogulásáért, míg az ellenzékiek körében többen gondolkoznak szülőhazájuk elha­gyásáról, a külföldi életről. A Policy Solutions vizsgálata sze­rint a legtöbben azt tartják való­színűnek, hogy ki fognak tudni áll-51 százalék A megkérdezet­tek több mint fele tart attól, hogy kiszolgáltatottá válik más emberek számára n­ magukért, ha igazságtalanság éri őket, továbbá azt, hogy szeretteik sikereket érnek majd el (64-64 szá­zalék). A magyarok abszolút több­sége bízik abban, hogy saját otthona lesz, meg fogja becsülni a környeze­te (56-56 százalék), erősödik majd a párkapcsolata, vagy párt talál (55 százalék), egészségesen tud élni (52 százalék), jobbra fordul az élete, irá­nyítani fogja a sorsát (50 százalék). Ugyanakkor a magyar társada­lom kevesebb mint fele bízik abban, hogy új barátokat szerez, aktív szo­ciális életet fog élni, a jövőben job­ban megismeri a nagyvilág örömeit és izgalmait, jobban él majd, vala­mint abban, hogy a világ közelebb kerül a személyes értékrendjéhez. A magyarok több mint kéthar­mada (68 százalék) szerint álma­ink elérését elsősorban a családunk és a barátaink segítik. A válaszadók fele úgy gondolja, hogy a magyar ál­lampolgárok egyénenként felelősek vágyaik kiteljesítésében, 45 száza­lék ebben számít a civil szervezetek közreműködésére is. Az Európai Unióval kapcsolatban 41 százalék vélekedik pozitívan, míg egyhar­­mad (32 százalék) szerint az EU-nak nincs direkt hatása a személyes ál­mok megvalósulására. A magyarok ötöde (22 százalék) azt állítja, hogy az Unió gátolja vágyai beteljesülé­sét. A kormány az egyedüli szereplő, amelyről a relatív többség (41 szá­zalék) azt gondolja, hogy akadályoz­za a személyes célok megvalósítását - hívta fel a figyelmet a Policy So­lutions elemzése. Minden harma­dik válaszadó (33 százalék) szerint azonban a kormány támogató sze­repet tölt be, miközben 22 százalék szerint nincs hatása álmaink valóra válására. A kormánypárti és az el­lenzéki szavazók között komoly el­térések mutathatók ki: a fideszesek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a kormánynak, és az Európai Unió áll a listájuk végén, míg az ellenzéki­ek kifejezetten negatívan ítélik meg a kormányt, és számítanak az EU-ra kitűzött céljaik elérésében. A Fidesz-KDNP szavazóinak közel kétharmada (65 százalék) szerint a kormánynak kiemelt fi­gyelmet kell fordítania az infláció csökkentésére és a megélhetési vál­ságra. A magyar egészségügy helyze­tét is (30 százalék) kiemelt ügyként értékelik. Az ellenzékiek szintén úgy gondolják, hogy az ellenzéki pártoknak leginkább az inflációval és a megélhetési válsággal (31 száza­lék) kellene elsődlegesen foglalkoz­niuk. Ettől hajszálnyival lemaradva (30 százalék) a kormány kritikája és minden olyan ügy napirenden tartá­sa szerepel elvárásként az ellenzéki pártok felé, amely Orbán Viktor le­váltásához vezethet. A kormányza­ti korrupció kiemelten kezelése az ellenzékiek negyede (25 százalék) számára az egyik legfontosabb ügy. A jövő évi választásokra tekintet­tel a Policy Solutions külön rákér­dezett arra is, hogy mit remélnek a választók az önkormányzatoktól. A magyarok abszolút többsége (55 szá­zaléka) fontosnak nevezte, hogy az önkormányzatok különféle szociális támogatásokat - élelmiszercsomag, tűzifaprogram, lakhatási támogatás, rezsitámogatás - juttassanak a tele­pülésen élő rászorulóknak. A máso­dik leggyakrabban megjelölt elvárás a háziorvosi ellátórendszer javítá­sa volt (41 százalék), ezt az önkor­mányzati bérlakásépítés (28 száza­lék), a zöld felületek növelése (27 százalék) és az útfelújítások (26 szá­zalék) követték. A kérdésre, mire volna szük­ség ahhoz, hogy Magyarország 20 év múlva virágzó országgá váljon, a magyarok az egészségügyi rendszert nevezték meg a legfontosabb terü­letnek, ahol javulást kell elérni (30 százalék). Szorosan mögötte a je­lentős bérnövekedés és a nyugdíjak emelése áll (29 százalék). Harma­dikként az ország gazdasági fejlesz­tése és modernizációja (26 százalék) szerepel, ettől alig marad le (25 szá­zalék) a korrupció mértékének je­lentős csökkenése. A lista utolsó he­lyére került, hogy a Trianon előtti határok álljanak vissza (6 százalék). A gazdasági folyamatokra gyako­rolt legerősebb hatást a magyar kor­mánynak tulajdonítják a megkérde­zettek: 54 százalék mondta azt, hogy igen nagy befolyással van rá. A má­sodik helyen az EU hatását tartják jelentősnek (38 százalék), amit az orosz-ukrán háború (34 százalék) követ. A válaszlehetőségek közül a magyarok az USA szerepét látják a legkevésbé fontosnak a hazai gazda­ság helyzete szempontjából (24 szá­zalék). A kormánypárti szavazók a gaz­dasági helyzet alakulásában összes­ségében jóval nagyobb szerepet tu­lajdonítanak az Európai Uniónak és az orosz-ukrán háborúnak, mint az ellenzékiek. Utóbbiak körében a magyar kormány hatása egyértel­műen a legmeghatározóbb tényező, amihez képest a többi szereplő befo­lyása jelentősen kisebb. A kormánypárti és az ellenzé­ki szavazók között is a megélhetés nagy költségei vezetik a problémák listáját (41, illetve 40 százalék). Az egészségügy helyzete szintén do­bogós mindkét oldalon. Fontos kü­lönbség azonban, hogy az ellenzéki szavazók között kimagaslóan sokan nevezték meg a korrupció problé­máját (33 százalék), a kormánypár­tiak esetében ez a téma jóval ke­vésbé volt prioritás (16 százalék). A fideszes választók körében viszont az 5. helyen végzett a migráció kér­dése, míg az ellenzékieknél a beván­dorlás csak a 11. legfontosabb ügy. A magyar társadalom kevesebb mint fele bízik abban,hogy új barátokat szerez vagy aktív szociális életet fog élni Igen eltérők a globális problémák listái A Policy Solutions felmérése a globális problémák listáinak a vizsgálata során jelentős különbségeket talált a két politikai tábor között. A kormánypárti vá­laszadók körében magasan vezet az újabb járványok­tól való félelem (45 százalék), amit a jövőbeli háborúk (35 százalék) és a gazdasági világválságok veszélye (35), valamint a globális migráció (34) követ. Az el­lenzéki táborban ezzel szemben a demokrácia világ­szintű visszaszorulása (42 százalék) vezeti a listát, ami után holtversenyben következik a gazdasági krí­zisek fenyegetése és a klímaválság (38-38), valamint 36 százalékkal a háborúk kitörése, Milyen szerepet töltenek be a magyarok álmainak megvalósítása szempontjából a következők? Százalék A családunk, barátaink Saját magunk, az állampolgárok A civil szervezetek Az El. A magyar tulajdonú vállalatok A kormány A multinacionális vállalatok Inkább gátolják m 7 11 22 20 25 41 35 Nincsen nagy hatásuk 32 47 45 22 I Inkább segítik Forrás: Publicus/NÉPSZAVA-grafika 68 50 45 41 37 33 29 6­6 Nem tudja/nem válaszol /n Hátul az oktatás, az orosz befolyás és a „homoszexuális­ propaganda"! Az oktatás állapotát csupán a magyarok tizede (12 százalék) tekinti kiemelten fontos problémának. A lista végére szorult az ellenzék számára fontos orosz befolyás kérdése (8 százalék) és a kormánypártok kommunikációjának egyik fontos eleme, a túlzott „ho­moszexuális-propaganda" (7 százalék), Személyes megkérdezés Az elemzés megalapozásához szükséges kutatás el­végzésében a Závecz Research volt a Policy Solutions partnere. A személyes megkérdezéssel készült felmé­rés során elért 1000 fő életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja az ország felnőtt népességét. A tanulmány Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf, Szászi Áron és Varga Attila munkája. ■<s Z [UNK]<Q< ÖO

Next