Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)
2023-11-09 / 261. szám
19 I Népszava 1^ 1 2023. november 9., csütörtök Sorok között TÉVÉSZTÁR Megbuktatott múzeumvezetőként kedd este először lépett a televízió nyilvánossága elé L. Simon László, akiről az őt menesztő miniszter, Csák János még hétfőn úgy nyilatkozott a Parlamentben: „pályája elismerendő, mint lebegő értelmiségi, mint borász, mint népfőiskolai vezető, mint tévésztár, de sajnálatos módon vezetőnek alkalmatlan”. A „tévésztár” nyilvánossága ezúttal (is) az M5 televízió Ez itt a kérdés című műsora volt, amelynek a fideszes kultúrpolitikus rendszeres vendége. L. Simon László Schmidt Mária, Hack Péter és Fodor Gábor társaságában szerepelt a Gulyás István vezette műsorban, amelynek témái Kína és az Egyesült Államok viszonya, majd a bevándorlás és a közel-keleti terror európai kihívásai voltak. Az Ez itt a kérdés a közmédiának hívott, valójában propagandatévé egyetlen nézhető saját gyártású beszélgetőműsora, amely úgy hirdeti magát, hogy „nézői kultúrpolitikai, történelmi és társadalmi vitákban mélyülhetnek el”. A rendszerint értelmiségieket foglalkoztató ügyeket tárgyaló program meghatározott témákkal áll elő, és készítői az MTVA-ra nem jellemző módon igyekeznek több álláspontot megjeleníteni. Éles vitáknak persze nincs helyük, de legalább hallhat a néző olyan forradalmi mondatokat, mint „én ezt nem így látom” vagy „mást tapasztaltam, mint te”. L. Simon az adásban felvetette: az AfD szélsőjobboldali pártként nyomást tud gyakorolni a német kormányra. A műsor törzsvendégeinek egyike L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus. Hétfő este a cancel culture került fókuszba a Hollywood - Mit adtak nekünk az amerikaiak alcímű adásban Réz András, Kálomista Gábor, Bárdos Csaba filmesztéta és Megadja Gábor eszmetörténész kitárgyalásában. A keddi adás alcímében szerepelt a kultúrharc, és a némileg kötetlen beszélgetéstől joggal várhatta a néző, hogy szó esik az egyik főszereplő, L. Simon László karrierjének legújabb fejezetéről. Ám a csaknem egyórás Ez itt a kérdés nem vetette fel a hazai (és nemzetközi) kulturális élet legfrissebb kérdését: miért bocsátotta el Csák János miniszter a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját? Mit gondol erről a főigazgató? L. Simon László a bevándorlással kapcsolatban beszélt ugyan arról az AfD-ről, amely szélsőjobboldali pártként nyomást tud gyakorolni a német kormányra, a többiek azonban nem vették a lapot - vagy nem akarták érteni a célzást. Szerintük nem ez itt ma a kérdés. INFO HOMPOLA KRISZTINA Ez itt a kérdés, M5, november 7. Joggal, ám hiába várta a néző, hogy szó esik a fideszes kultúrpolitikus karrierjének legújabb fejezetéről . o öo |/| 11 TM PA l LJ L I LJ lx/A Agora a kertben LEMEZ Ilyen zene nincs. Illetve eddig nem volt. Béla Fleck és muzsikustársainak új albumán az organikus és kiismerhetetlen természet zenéje szólal meg. IVÁN CSABA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Előfordult már a zenetörténetben, hogy azt gondolták a muzsikusok, egy hangszer lehetőségeit tökéletesen kiismerték. Ilyenkor általában megjelenik valaki, aki a világ legtermészetesebb módján elkezd másként játszani rajta - utánozzák, és iskolát teremt. Mark Knopfler előtt a rockgitározásról is úgy gondolták, hogy már nincs új a nap alatt. Béla Fleck kellett ahhoz, hogy az addig a bendzsójátékról kialakult nézet gyökeresen megváltozzon. A sajátos afrikai eredetű ritmus- és dallamhangszert besorolták az „egyszerűbb” hangszerek közé, aminek a sztereotípia szerint korlátozottak a technikai lehetőségei, ezért használhatósága nagyjából a bluegrass és a dixieland felségvizeire korlátozódik. Aztán Béla jött, látott, és mindenkit meggyőzött - amikor könnyed természetességgel játszott el egy Bach-partitát vagy a Rhapsody in Blue-t -, hogy az eddigi idiómát el kell felejteni. A zenészeket képző intézmények húros hangszerekre specializálódott tanszékei pedig kezdhették keresni a Fleck Bélákat, akik a 21. századi szemlélettel és technikai tudással veszik kezükbe a bendzsót. Meg volt fertőzve a család alaposan a zene vírusaival, ezt jól jelzi, hogy a Fleck család 1958-ban New Yorkban született legkisebb fia a Béla Anton Leos neveket kapta a keresztségben Bartók, Webern és Janácek tiszteletére. Tizenöt éves korában kezdett bendzsózni a kürt szak elvégzése után, majd Tony Trischkától tanulta meg a fortélyokat a hangszeren. Majd Bostonba ment, előbb a Tasty Licks, később a Spectrum nevű együttesben játszott. Első lemeze, a Crossing The Tracks 1979-ben jelent meg. Mikor 1988-ban megalakította a Béla Fleck and The Flecktones együttest, már úgy ismerték, mint aki a bendzsó reneszánszát indította el. Nemcsak az Államokban, de Európában is népszerű lett, 2007-ben Magyarországon is fellépett, jövőre ismét személyesen tapasztalhatjuk meg a Müpában, mit kell tudnia annak, aki színpadra akar állni ezzel a hangszerrel. Mára az amerikai muzsikus a világ legismertebb bendzsóművésze lett. Ez a lemez pedig megmutatja azt is, hogy miért. Ilyen zene nincs. Illetve eddig nem volt. Úgy született egyébként, hogy a nashville-i Schermerhorn Symphony Center megnyitójára egy különlegességgel akartak előrukkolni a szervezők. Megbíztak három teljesen eltérő zenei világban járatos muzsikust, hogy komponáljanak az alkalomra egy versenyművet. A bluegrass mestere, Fleck, az indiai klasszikus zene ritmusfenoménja, Zakir Hussain (akit a Sahti-rajongóknak aligha kell bemutatni), valamint a nyugati klasszikus zene nagybőgővirtuóza, Edgar Meyer együttműködéséből 2009-ben megszületett a The Melody of Rhythm. A sajátos hármasverseny fel is vették a Detroiti Szimfonikus Zenekarral Leonard Slatkin vezényletével. A trió erős energiákat mozgatott meg, felfedeztek egy különös játékmódot, ami a lemezfelvételek után a promóciós turnén is tökéletesen működött. Különlegessége pont az, hogy itt - szemben a Sahtival - egyenrangúak ezek a zenei világok. A muzsikusok lazán átlépnek határokat, másként improvizálnak, de a hatás intenzíven összeadódik. Hussain sajátos definíciója szerint „úgy zenélünk, ahogy a szomszédok beszélgetnek a kertben a kerítésen át”. Amikor a trió Indiában turnézott, Hussain nagybátyja, az indiai fuvolalegenda, Pandit Hariprasad Chaurasia felhívta figyelmét Rakeshre. A muzsikusok lazán átlépnek határokat, másként improvizálnak, de a hatás intenzíven összeadódik. Úgy zenélnek, ahogy a szomszédok beszélgetnek a kertben a kerítésen át. Meghallgatta, majd meginvitálta a fiatal fuvolaművészt a következő koncertjükre. Társai számára azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy az ő dallamjátéka a banszuri fuvolán még organikusabbá tette a hangzásukat. Akkor állt össze végleg az As We Speak című album hangzása az indiai és a klasszikus nyugati zenéből meg a jazz és a bluegrass elemeiből. Összegyűlnek egy szimpóziumra a kerti agorán. Ezek a beszélgetések nincsenek tekintettel a rádiós játszhatóság időbeli korlátaira. A lakoma fenséges, hol bőgővel nyit, bendzsóval folytatódik, és fuvolával, táblával tálalják, mint a The B Tune esetében, de a Rickety Karma például egy fenséges táncritmusra épülő raga. A Pashto fenséges fuvola-bőgő meditativ párosa indítja a dialógust, aztán tánctéma bontakozik ki észrevétlenül. Nem hasonlít a lemez anyaga a zenei megosztók népszerű meditativ összeállításaihoz, mert itt a zenei világok egyenrangúak. Az organikus és kiismerhetetlen természet zenéje ez. Soha nem ismétlődő, örök mozgás és változatosság jellemzi olyan meglepetésekkel, mint az indiai scaténeket tartalmazó Beast In The Garden vagy az ezentúl minden world music válogatásra felkerülő Owl’s Misfortune. Az amerikai Béla Fleck mára a világ legismertebb bendzsóművésze lett INFO ASWBSPEAK Béla Fleck, Zakir Hussain, Edgar Meyer feat. Rakesh Chaurasia: As We Speak. Sanctuary Studios, Nashville, 2023 <oo hjö<cOO A föld alatt is megünneplik Budapestet TÁRLAT A főváros 1873. november 17-i létrejöttének, azaz három önálló város - Pest, Buda és Óbuda - hivatalos egyesülésének 150. évfordulója közeleg. Számos esemény valósult meg a születésnap égisze alatt eddig is, de a java még hátravan. Az Örökségünk Budapest című kiállítás korabeli fényképek, rajzok, dokumentumok felhasználásával idézi fel a városegyesítés utáni évtizedeket, az európai nagyváros születését, dinamikus fejlődését. A dokumentumokat a város hangulatait felidéző, Budapest szeretetét sugárzó költemények részletei egészítik ki. A metróhálózat utasai a kiállítás tablóit egy hónapon át tekinthetik meg a 2-es, 3-as és 4-es metró szerelvényeiben. A Metró Galéria az elmúlt két évtizedben már több alkalommal feltöltötte kultúrával és ismeretterjesztéssel a különböző járműveket. Az évek során volt már József Attila, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Radnóti Miklós életútját, a Nyugat történetét bemutató kiállítás, az emlékezetes VersMetrók, de megjelent a Metró Galériában a kortárs képzőművészet és költészet párosítása, valamint a sokat vitatott Maus képregény a holokausztról, a Raoul Wallenberg-emlékévben az embermentőkről szólt a tárlat. A négy-öt sorozatban, összesen 200 felületen elhelyezett kulturális üzenetek naponta több százezer emberhez jutottak el. Most a föld alatti tárlat a városfejlődés hőskorába, a városegyesítéstől a XX. század elejéig tartó időkbe kalauzol vissza; az ifjú Budapest legszebb épületeit, legfontosabb közintézményeit, mindennapi életét mutatja meg. A kiállítás megvalósítását a Magyar Nemzeti Múzeum, a Fővárosi Levéltár, a Fortepan, a Budapesti Közlekedési Központ, a Budapesti Közlekedési Vállalat és a ProMix Zrt. támogatta. Az Örökségünk Budapest Metró Galéria kiállítás november 10-től egy hónapig látható, ezt követően a kiállítást iskolák, könyvtárak, művelődési intézmények kölcsönözhetik. NÉPSZAVA >; e? Ctio o 9 ■<c > z Ctio o< z> öo A tárlat korabeli fényképekkel is megidézi a városegyesítés idejét < Ctio'<