Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)

2023-12-19 / 295. szám

12 2023. december 19., kedd LAPSZÉL Elkelt A kalitkás nő Rippl-Rónai József A kalitkás nő I. című képe 220 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria vasár­nap esti téli aukcióján. A 100 mil­lió forint feletti tartományban soha nem történt még ennyi el­adás egy este során: Rippl-Rónai mellett Czóbel Béla, Gulácsy La­jos és Vaszary János képe ért en­­­nyit. Köztük volt a hazai műtárgy­piaci szezon három legdrágább alkotása és összesen nyolc élet­műrekord (többek között Czóbe­­lé, Ország Lilié, Kontuly Béláé, Gulácsyé) is megdőlt. NÉPSZAVA Kamondy Agnes koncertje A 80-as évek szubkultúrájának különleges énekesnője, Kamon­dy Ágnes lép fel a Gödör Klubban december 21-én. Az énekesnő vi­lága külön világ, ami a kupléktól, szongoktól a progresszív rockig, a népzenétől a kortárs zenéig ível, csütörtökön a Pest fölött az ég című dalciklust mutatja be, mely egyszerre fájdalmas és de­rűs, frivol és emelkedett, halk és hangos, sűrűn szőtt és visszafo­gott, közéleti és közérzeti, éteri és nagyon személyes. NÉPSZAVA Elhunyt Dózsa László Életének 82. évében meghalt Dó­zsa László színész - jelentette be a Facebook-oldalán - Dózsa csa­ládjára hivatkozva - Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere. Az Új­pest Színház korábbi művésze­ti vezetőjét és főrendezőjét, Új­pestért díjas színészt, Budapest díszpolgárát Újpest önkormány­zata saját halottjának tekinti. Dózsa László 1963-ban végez­te el a Színház- és Filmművé­szeti Főiskolát, majd a debrece­ni Csokonai Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Népszínház, illetve a Nemzeti Színház társu­latát erősítette. A színház mel­lett számos mozi- és tévéfilmben is feltűnt, köztük Sára Sándor 80 huszárjában és a Lindában. Dó­zsa László fotója 2016-ban, az ’56-os emlékév alkalmával pes­ti forradalmárként jelent meg olyan plakáton, amelyről végül a bíróság mondta ki, hogy nem is őt ábrázolja. HVG r in< Cn'<\Z cn O oDl '< oo 2zo'<y öo АА _____________________________________________________________________________________________KULTÚRA Pörgős korszak i­t­t MULTIDEZES A kilencvenes évek hazai képzőművészetének új irányait mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria TechnoCool című kiállítása, mely úgy hat, akár egy nosztalgikus időutazás. P. SZABÓ DÉNES Aki élt a kilencvenes években, az tudja jól, hogy a korszak számos iz­galmat kínált mind divatban, zené­ben, filmekben, technológiában és a képzőművészetben is. Utóbbit jár­ja körül a Magyar Nemzeti Galéria TechnoCool című kiállítása, mely a műtárgyak mellett azok társadalmi és kulturális kontextusát is vizsgálja. A látogató éppen ezért kettős élmény­ben részesül: nemcsak a művészeti tendenciákról kap képet, de megan­­­nyi popkulturális történésről is. A TechnoCool ezért rövid törté­neti áttekintéssel indít, avagy felso­rolja a korszak meghatározó fordu­latait. A teljesség igénye nélkül szó esik az 1989-es határnyitásról, Nagy Imre és mártírtársainak újratemeté­séről, a berlini fal leomlásáról, a Ma­gyarországot elhagyó utolsó szovjet katonáról, az Európai Unió 1992-es megalakulásáról, míg a technológi­ai újításokkal kapcsolatban a CD- és DVD -lemezekről, illetve a Mars Path­finder nevű űrszondáról. A bevezető a popkultúrát illetően olyan megha­tározó filmeket említ, mint az 1991-es Terminátor 2. - Az ítélet napja vagy az 1999-es Mátrix című sci-fik, de még a 1993-as Doom nevű lövöldözős videojátékot és az 1996-ban Japán­ban piacra dobott Tamagochi nevű első virtuális háziállatot is említi. A tárlat kitér a zene a korszakban játszott szerepére. Minden terem­ben egy adott műfajról olvashatunk, és belehallgathatunk a számokba is. A kiállítás az underground hangzás­ról kiemeli, hogy abban a szövegek lényegesek, akárcsak a korszak kép­zőművészetében, míg a drunTn'bass esetében a számítógéppel generált bonyolult ritmusokat hangsúlyozza, melyek kiterjesztették a zenészek le­hetőségeit, akárcsak a képzőművé­szeknél a képalkotó szoftverek. A kiállítás a kilencvenes évek ten­denciáinak előzményeire is koncent-A látoga­tó kettős élményben részesül: nemcsak a művészeti tendenci­ákról kap képet, de megannyi popkulturá­lis történés­ről is. rál, kitérve a neoavantgárd generáció­ra, melynek tagjai erősen hatottak a pályakezdő fiatalokra. Inspiráció­ként említi a posztmodern filmművé­szetet is. Body Gábortól láthatunk is két kísérleti rövidfilmet - az 1985-ös Eurynomé tánca című videóklipben megfigyelhetjük, hogyan születik az emberiség az istennő mozdulataiból. A kiállítás nagy része a korszak főbb művészeti tendenciáira fóku­szál. Kiemeli a képeken elhelyezett szövegek szerepét, melyek elterjedé­se összefügg a köztereken „burjánzó” feliratokkal és reklámszövegekkel, melyekre az alkotók ironikusan is re­agáltak. Láthatjuk Sugár János Fény­újság című munkáját, mely 1993. no­vember 3. és 30. között volt látható a Blaha Lujza téri Hírlapkiadó-szék­ház tetején. A szöveget mindennap csak 17.15 perckor lehetett megnézni ötven másodpercig. Először az jelent meg rajta, hogy „Dolgozz ingyen, vagy végezz olyan munkát, amit ingyen is elvégeznél”, majd olyan mondatok következtek, mintha a művész éppen felötlő gondolatait látnánk. A testtel és identitással foglalkozó szekció olyan alkotásokat mutat be, melyek a kilencvenes években a kül-TechnoCool - Új irányok a kilencvenes évek magyar kép­zőművészetében (1989-2001) Kurátorok: Ha­rangozó Katalin, Major Sára, Pet­rányi Zsolt, Tarr Linda Magyar Nemzet Galéria Budapest I. kerü­let, Szent György tér 2. Megtekinthető február 11-ig sőségekre fókuszáló reklámokra re­agáltak kritikusan. Láthatjuk példá­ul Nagy Kriszta Tereskova 1998-ban a Lövölde téren kiállított óriáspla­kátjának kópiáját, melyen a művész fehérneműben pózol, mellette a mű címe olvasható: „Kortárs festőmű­vész vagyok”. A kép kritikát fogalmaz meg: a korszakban úgy vélték, nem le­het kortárs műveket eladni. Az egyik legizgalmasabb szekció már átvezet a jelenbe: az itt kiállított művek a valóság és az illúzió és rész­ben a virtualitás kapcsolatával foglal­koznak. A korszakban elterjedő digi­tális fényképezés és a képszerkesztő programok ugyanis megkérdőjelez­ték a fénykép valóságleképező szere­pét, ami kihatott a festészetre is, így megjelent a technorealizmus műfa­ja. Győrffy László festőművész korai munkáin is reflektált a digitális kép­alkotás okozta torzulásokra - a tár­laton szerepel a Könnyűipari alkal­mazott génkezelt gyümölccsel című olaj képe, melyen az alak bemozdult keze elmosódik, míg a másikban tar­tott élénkpiros alma egy új, mestersé­gesen alakított világot is jelképezhet. Egy olyan világot, melyben a mai tár­sadalom már nyakig benne van. ■< Dr Nagy Kriszta Tereskova művének eredetijét 1998-ban a Lövölde téren állította ki INFO Kortárs festőművész vagyok z2 Kaland és költészet IRODALOM Mi lenne most, ha 1849 júniusában nem esik el Petőfi Sándor a forradalom katonájaként, ha a költő halálának elmaradásával valamiképp a nemzeti gyász és az el­veszített szabadságharc miatt érzett letargia is kisebb mértékű, netán a költő visszatér? - iskolásként kinek ne fordult volna meg a fejében ez a gondolat, mikor irodalomórán a leg­ismertebb magyar költő életét tanul­ta? Ez a kérdés kezdi el foglalkoztatni Berg Judit Szélvésztől kergetve című könyvének főhősét, Szabados Júliát is, akinek megadatik, hogy társaival visszatérjen a múltba, Petőfi korába. Áll egy platánfa a Vitéz János Gimnázium környékén, nem akár­milyen fa ez, gyökerei a múltba ve­zetnek, járatain keresztül - ha jól időzítünk - a reformkorba, a kiegye­zés idejébe vagy a múltban bárho­va máshova csöppenhetünk. Berg Judit új kalandregénye az Abszolút Töri sorozat részeként jelent meg, a Szélvésztől kergetve nem az egyet­len könyv, amelyben megjelenik a Vitéz János Gimnázium több száz éves platánfája, ez a vezérmotívu­ma a sorozat könyveinek. Részint előzménykötetének tekinthető We­ber Anikó Az ellenállók vezére című, 2020-ban megjelent kötete, ugyanis a Berg Juditnál feltűnő Kristóf ab­ban a könyvben már egyszer meg­­járta a kalandos utat, csakhogy a fiú a kiegyezés korába ment vissza és töl­tött társával hosszabb időt a múltbe­li fővárosban. A Pagony sorozatának számos sikeres, ismert és szeretett kötete van, az elmúlt évek során a platánfa a múltba repítette Kiss Ju­dit Ágnes, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Baráth Katalin, Rojik Tamás, Majoros Nóra és Zá­­goni Balázs hőseit. Az olvasmányos ifjúsági regények egyfelől nagyon izgalmas művek, másfelől tökéletes kiegészítői a történelemoktatásnak. Szereplői tizenévesek, akik rendsze­resen visszautaznak a múltba, meg­ismerik az ottani kort, és akár hó­napokat is ott töltenek, miközben a jövőben megtorpan az idő. Tartozik egy őr is az időkapuhoz, jelen esetben Tempi Borbála, a kö­zépiskola büfésnője az, akinek 44-es szendvicseiért megőrül az iskola, a tornatanárnő szerint ezeknek a szendvicseknek köszönhető a kosár­labdacsapat sikere. De miért 44-es? Senki nem tudja, de nem kérdeznek rá a büfében kapható Füges Mátyás, a Nomád Burger vagy a Kuruc Rétes nevének eredetére sem. Az igazság az, hogy a büfés a múltból hozza eze­ket az ínyencségeket, a 44-es szend­vicshez való húst a budai Arany Bá­rány vendéglőből szerzi be 1844-ből. Közeleg a hét végi kupa, ám a szend­vicsek épp elfogytak, Tempi Borbála tesz egy kiruccanást a múltba, ám a vendéglőben nem jár sikerrel, átkül­­dik Pestre, a Hatvani kapu közelében lévő Arany Sasba. Ám Pesten törté­nik meg a baj, a büfésnő ügyetlen­sége következtében Petőfi Sándor, a kegyetlen tél idején épp a városba érkező ifjú költő elveszti pályájának indulásához szükséges verseit. Tem­pi Borbálának helyre kell állítania a múltat, különben mindez belátha­tatlan következményeket hozhat. A Szélvésztől kergetve felnőtt­fejjel is izgalmas, letehetetlen ol­vasmány, remek a történetvezetés, az olvasó tényleg tud azonosulni a múltban bukdácsoló Julival, Lucá­val és Kristóffal. Kifejezetten szó­rakoztató jelenetek szerepelnek a könyvben, például amikor Juli a köl­tő füle hallatára idéz a János vitéz­ből, egy olyan műből, amit Petőfi történetesen még nem írt meg. Rop­pant nehéz a fiataloknak felelniük olyan kérdésekre, hogy mit keres­nek Pesten, miért beszélnek olyan épületekről, helyekről, amelyek még nem is léteznek, és miért esik nehezükre több kilométernyi gya­loglás vagy miért keresik állandóan a tömegközlekedési eszközöket. A könyv egyben krimi is, egy el­veszett medál nyomába kell eredni­ük a hősöknek. Hogy semmi nyoma ne maradjon a múltban tett túrájuk­nak, nem kisebb személyek segítik őket, mint az Egressy-család, Teleki gróf, Jókai Mór, Laborfalvi Róza és Szendrey Júlia. Berg Judit könyvével hozzátett a Petőfi-évhez, a Szélvész­től kergetve pedig fontos üzenettel bír: megmutatja a fiatalok számára, mennyire fontos, hogy képviselj­ék ér­dekeiket, hogy ne vonják ki magukat a közéletből, még ha annak csak egy ki­sebb szeletében, az iskolában tudnak tenni valamit egy szebb jövőért. ROSZNÁKY EMMA TTTI Berg Judit: Szél­vésztől kergetve Pagony Kiadó, 2023 Szélvészl rs­et\

Next