Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-19 / 295. szám
12 2023. december 19., kedd LAPSZÉL Elkelt A kalitkás nő Rippl-Rónai József A kalitkás nő I. című képe 220 millió forintért kelt el a Kieselbach Galéria vasárnap esti téli aukcióján. A 100 millió forint feletti tartományban soha nem történt még ennyi eladás egy este során: Rippl-Rónai mellett Czóbel Béla, Gulácsy Lajos és Vaszary János képe ért ennyit. Köztük volt a hazai műtárgypiaci szezon három legdrágább alkotása és összesen nyolc életműrekord (többek között Czóbelé, Ország Lilié, Kontuly Béláé, Gulácsyé) is megdőlt. NÉPSZAVA Kamondy Agnes koncertje A 80-as évek szubkultúrájának különleges énekesnője, Kamondy Ágnes lép fel a Gödör Klubban december 21-én. Az énekesnő világa külön világ, ami a kupléktól, szongoktól a progresszív rockig, a népzenétől a kortárs zenéig ível, csütörtökön a Pest fölött az ég című dalciklust mutatja be, mely egyszerre fájdalmas és derűs, frivol és emelkedett, halk és hangos, sűrűn szőtt és visszafogott, közéleti és közérzeti, éteri és nagyon személyes. NÉPSZAVA Elhunyt Dózsa László Életének 82. évében meghalt Dózsa László színész - jelentette be a Facebook-oldalán - Dózsa családjára hivatkozva - Déri Tibor, a IV. kerület polgármestere. Az Újpest Színház korábbi művészeti vezetőjét és főrendezőjét, Újpestért díjas színészt, Budapest díszpolgárát Újpest önkormányzata saját halottjának tekinti. Dózsa László 1963-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd a debreceni Csokonai Nemzeti Színház, a Madách Színház, a Népszínház, illetve a Nemzeti Színház társulatát erősítette. A színház mellett számos mozi- és tévéfilmben is feltűnt, köztük Sára Sándor 80 huszárjában és a Lindában. Dózsa László fotója 2016-ban, az ’56-os emlékév alkalmával pesti forradalmárként jelent meg olyan plakáton, amelyről végül a bíróság mondta ki, hogy nem is őt ábrázolja. HVG r in< Cn'<\Z cn O oDl '< oo 2zo'<y öo АА _____________________________________________________________________________________________KULTÚRA Pörgős korszak itt MULTIDEZES A kilencvenes évek hazai képzőművészetének új irányait mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria TechnoCool című kiállítása, mely úgy hat, akár egy nosztalgikus időutazás. P. SZABÓ DÉNES Aki élt a kilencvenes években, az tudja jól, hogy a korszak számos izgalmat kínált mind divatban, zenében, filmekben, technológiában és a képzőművészetben is. Utóbbit járja körül a Magyar Nemzeti Galéria TechnoCool című kiállítása, mely a műtárgyak mellett azok társadalmi és kulturális kontextusát is vizsgálja. A látogató éppen ezért kettős élményben részesül: nemcsak a művészeti tendenciákról kap képet, de megannyi popkulturális történésről is. A TechnoCool ezért rövid történeti áttekintéssel indít, avagy felsorolja a korszak meghatározó fordulatait. A teljesség igénye nélkül szó esik az 1989-es határnyitásról, Nagy Imre és mártírtársainak újratemetéséről, a berlini fal leomlásáról, a Magyarországot elhagyó utolsó szovjet katonáról, az Európai Unió 1992-es megalakulásáról, míg a technológiai újításokkal kapcsolatban a CD- és DVD -lemezekről, illetve a Mars Pathfinder nevű űrszondáról. A bevezető a popkultúrát illetően olyan meghatározó filmeket említ, mint az 1991-es Terminátor 2. - Az ítélet napja vagy az 1999-es Mátrix című sci-fik, de még a 1993-as Doom nevű lövöldözős videojátékot és az 1996-ban Japánban piacra dobott Tamagochi nevű első virtuális háziállatot is említi. A tárlat kitér a zene a korszakban játszott szerepére. Minden teremben egy adott műfajról olvashatunk, és belehallgathatunk a számokba is. A kiállítás az underground hangzásról kiemeli, hogy abban a szövegek lényegesek, akárcsak a korszak képzőművészetében, míg a drunTn'bass esetében a számítógéppel generált bonyolult ritmusokat hangsúlyozza, melyek kiterjesztették a zenészek lehetőségeit, akárcsak a képzőművészeknél a képalkotó szoftverek. A kiállítás a kilencvenes évek tendenciáinak előzményeire is koncent-A látogató kettős élményben részesül: nemcsak a művészeti tendenciákról kap képet, de megannyi popkulturális történésről is. rál, kitérve a neoavantgárd generációra, melynek tagjai erősen hatottak a pályakezdő fiatalokra. Inspirációként említi a posztmodern filmművészetet is. Body Gábortól láthatunk is két kísérleti rövidfilmet - az 1985-ös Eurynomé tánca című videóklipben megfigyelhetjük, hogyan születik az emberiség az istennő mozdulataiból. A kiállítás nagy része a korszak főbb művészeti tendenciáira fókuszál. Kiemeli a képeken elhelyezett szövegek szerepét, melyek elterjedése összefügg a köztereken „burjánzó” feliratokkal és reklámszövegekkel, melyekre az alkotók ironikusan is reagáltak. Láthatjuk Sugár János Fényújság című munkáját, mely 1993. november 3. és 30. között volt látható a Blaha Lujza téri Hírlapkiadó-székház tetején. A szöveget mindennap csak 17.15 perckor lehetett megnézni ötven másodpercig. Először az jelent meg rajta, hogy „Dolgozz ingyen, vagy végezz olyan munkát, amit ingyen is elvégeznél”, majd olyan mondatok következtek, mintha a művész éppen felötlő gondolatait látnánk. A testtel és identitással foglalkozó szekció olyan alkotásokat mutat be, melyek a kilencvenes években a kül-TechnoCool - Új irányok a kilencvenes évek magyar képzőművészetében (1989-2001) Kurátorok: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt, Tarr Linda Magyar Nemzet Galéria Budapest I. kerület, Szent György tér 2. Megtekinthető február 11-ig sőségekre fókuszáló reklámokra reagáltak kritikusan. Láthatjuk például Nagy Kriszta Tereskova 1998-ban a Lövölde téren kiállított óriásplakátjának kópiáját, melyen a művész fehérneműben pózol, mellette a mű címe olvasható: „Kortárs festőművész vagyok”. A kép kritikát fogalmaz meg: a korszakban úgy vélték, nem lehet kortárs műveket eladni. Az egyik legizgalmasabb szekció már átvezet a jelenbe: az itt kiállított művek a valóság és az illúzió és részben a virtualitás kapcsolatával foglalkoznak. A korszakban elterjedő digitális fényképezés és a képszerkesztő programok ugyanis megkérdőjelezték a fénykép valóságleképező szerepét, ami kihatott a festészetre is, így megjelent a technorealizmus műfaja. Győrffy László festőművész korai munkáin is reflektált a digitális képalkotás okozta torzulásokra - a tárlaton szerepel a Könnyűipari alkalmazott génkezelt gyümölccsel című olaj képe, melyen az alak bemozdult keze elmosódik, míg a másikban tartott élénkpiros alma egy új, mesterségesen alakított világot is jelképezhet. Egy olyan világot, melyben a mai társadalom már nyakig benne van. ■< Dr Nagy Kriszta Tereskova művének eredetijét 1998-ban a Lövölde téren állította ki INFO Kortárs festőművész vagyok z2 Kaland és költészet IRODALOM Mi lenne most, ha 1849 júniusában nem esik el Petőfi Sándor a forradalom katonájaként, ha a költő halálának elmaradásával valamiképp a nemzeti gyász és az elveszített szabadságharc miatt érzett letargia is kisebb mértékű, netán a költő visszatér? - iskolásként kinek ne fordult volna meg a fejében ez a gondolat, mikor irodalomórán a legismertebb magyar költő életét tanulta? Ez a kérdés kezdi el foglalkoztatni Berg Judit Szélvésztől kergetve című könyvének főhősét, Szabados Júliát is, akinek megadatik, hogy társaival visszatérjen a múltba, Petőfi korába. Áll egy platánfa a Vitéz János Gimnázium környékén, nem akármilyen fa ez, gyökerei a múltba vezetnek, járatain keresztül - ha jól időzítünk - a reformkorba, a kiegyezés idejébe vagy a múltban bárhova máshova csöppenhetünk. Berg Judit új kalandregénye az Abszolút Töri sorozat részeként jelent meg, a Szélvésztől kergetve nem az egyetlen könyv, amelyben megjelenik a Vitéz János Gimnázium több száz éves platánfája, ez a vezérmotívuma a sorozat könyveinek. Részint előzménykötetének tekinthető Weber Anikó Az ellenállók vezére című, 2020-ban megjelent kötete, ugyanis a Berg Juditnál feltűnő Kristóf abban a könyvben már egyszer megjárta a kalandos utat, csakhogy a fiú a kiegyezés korába ment vissza és töltött társával hosszabb időt a múltbeli fővárosban. A Pagony sorozatának számos sikeres, ismert és szeretett kötete van, az elmúlt évek során a platánfa a múltba repítette Kiss Judit Ágnes, Mészöly Ágnes, Miklya Luzsányi Mónika, Baráth Katalin, Rojik Tamás, Majoros Nóra és Zágoni Balázs hőseit. Az olvasmányos ifjúsági regények egyfelől nagyon izgalmas művek, másfelől tökéletes kiegészítői a történelemoktatásnak. Szereplői tizenévesek, akik rendszeresen visszautaznak a múltba, megismerik az ottani kort, és akár hónapokat is ott töltenek, miközben a jövőben megtorpan az idő. Tartozik egy őr is az időkapuhoz, jelen esetben Tempi Borbála, a középiskola büfésnője az, akinek 44-es szendvicseiért megőrül az iskola, a tornatanárnő szerint ezeknek a szendvicseknek köszönhető a kosárlabdacsapat sikere. De miért 44-es? Senki nem tudja, de nem kérdeznek rá a büfében kapható Füges Mátyás, a Nomád Burger vagy a Kuruc Rétes nevének eredetére sem. Az igazság az, hogy a büfés a múltból hozza ezeket az ínyencségeket, a 44-es szendvicshez való húst a budai Arany Bárány vendéglőből szerzi be 1844-ből. Közeleg a hét végi kupa, ám a szendvicsek épp elfogytak, Tempi Borbála tesz egy kiruccanást a múltba, ám a vendéglőben nem jár sikerrel, átküldik Pestre, a Hatvani kapu közelében lévő Arany Sasba. Ám Pesten történik meg a baj, a büfésnő ügyetlensége következtében Petőfi Sándor, a kegyetlen tél idején épp a városba érkező ifjú költő elveszti pályájának indulásához szükséges verseit. Tempi Borbálának helyre kell állítania a múltat, különben mindez beláthatatlan következményeket hozhat. A Szélvésztől kergetve felnőttfejjel is izgalmas, letehetetlen olvasmány, remek a történetvezetés, az olvasó tényleg tud azonosulni a múltban bukdácsoló Julival, Lucával és Kristóffal. Kifejezetten szórakoztató jelenetek szerepelnek a könyvben, például amikor Juli a költő füle hallatára idéz a János vitézből, egy olyan műből, amit Petőfi történetesen még nem írt meg. Roppant nehéz a fiataloknak felelniük olyan kérdésekre, hogy mit keresnek Pesten, miért beszélnek olyan épületekről, helyekről, amelyek még nem is léteznek, és miért esik nehezükre több kilométernyi gyaloglás vagy miért keresik állandóan a tömegközlekedési eszközöket. A könyv egyben krimi is, egy elveszett medál nyomába kell eredniük a hősöknek. Hogy semmi nyoma ne maradjon a múltban tett túrájuknak, nem kisebb személyek segítik őket, mint az Egressy-család, Teleki gróf, Jókai Mór, Laborfalvi Róza és Szendrey Júlia. Berg Judit könyvével hozzátett a Petőfi-évhez, a Szélvésztől kergetve pedig fontos üzenettel bír: megmutatja a fiatalok számára, mennyire fontos, hogy képviseljék érdekeiket, hogy ne vonják ki magukat a közéletből, még ha annak csak egy kisebb szeletében, az iskolában tudnak tenni valamit egy szebb jövőért. ROSZNÁKY EMMA TTTI Berg Judit: Szélvésztől kergetve Pagony Kiadó, 2023 Szélvészl rset\