Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-29 / 302. szám
KULTÚRA A Pókember győzelme Mintegy tízezer, idei filmre leadott szavazat alapján a Magyar Filmadatbázis toplistájának első helyén a Pókember - A pókverzumon át végzett. Több magyar alkotás rendkívül magas értékelést, ám sajnos kevesebb voksot kapott a magyar nézőktől, így egy sem került be az idei top 10-be. NÉPSZAVA Meghalt David Leland Nyolcvankét éves korában elhunyt David Leland, a számos díjjal kitüntetett Bárcsak itt lennél alkotója. A brit filmrendező, forgatókönyvíró, színész olyan sikeres sorozatokban is közreműködött, mint az Elit alakulat vagy a Borgiák. NÉPSZAVA Kényszerű költözés A Duna magas, 700 centimétert meghaladó vízállása miatt lehetetlenné válhat az A38 biztonságos megközelíthetősége a budai alsó rakpartról, ezért a hét végéig ismét az MTVA Kunigunda úti székházában lévő stúdiókból szól a Petőfi rádió. MTI ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------4ls Jfc------------------------------------------------------------------------ 2023. december 29., péntek 11 Az MI nem fogja lekörözni József Attilát BUROK Tök jó év lett volna, ha a magyar kormánynak nincs kedve ennyire fóliázni - idén hazánkban főként nem az olvasásról szólt az irodalom. ROSZNÁKY EMMA Július óta újra és újra eszembe jut Sylvia Plath Az üvegbura című műve, de nagyon sokáig nem tudtam megmondani, pontosan miért. A súlyosan depressziós fiatal, tehetséges hölgy története világhírű lett, és hazánkban is több mint tíz kiadást élt meg Tandori Dezső fordításában. A sikerhez közvetlenül hozzátartozott a szerző öngyilkossága, amelyet épp a könyv megjelenésének évében, 1963-ban követett el, az olvasóközönség és a szakma csak a tragédia után kezdte el értékelni a művet. Plath könyve pontosan festi le a depresszió (egyes szakvélemények szerint a bipoláris depresszió, esetleg borderline szindróma) miatt tapasztalt valóságtorzulást. Maga az üvegbúra a depresszió metaforájaként is értelmezhető, az üvegbúra alatti lét jól kifejezi azt az állapotot, amikor a pszichés beteg tompán érzékeli a külvilágot, nem jutnak el hozzá eléggé az ingerek, de ő sem tud rájuk kellőképp reagálni, érzelmileg megbénul. Ebben a felállásban igen gátló tárgynak tűnik az üvegbura, elszakít a külvilágtól, de mégis látni enged. Valami hasonló egészségtelen folyamat kezdődött el nyáron hazánkban a könyvek befóliázásával. Talán épp ezért jutott eszembe a Plath-mű. Máskor csak a fesztiválok és a könyvhét az a fontosabb esemény, amire nyaranta számítani lehet a hazai irodalmi életben, most júniusban egy nap se telt el az olvasók és szerzők talán legfontosabb ünnepe után, hirtelen hideg zuhanyként érte az irodalomszeretőket a hír, miszerint a Fidesz káderképzőjeként ismert Mathias Corvinus Collegium Alapítvány (MCC) leányvállalata majdnem teljesen felvásárolta a Libri-csoportot, így az MCC vált a hazai könyvkereskedelmi és -kiadói piac meghatározó szereplőjének 98,41 százalékos tulajdonosává. Hatalmas kavarodás támadt, egyre-másra szólaltak föl a szerzők a Libri ellen vagy mellett, a nagy részük továbbra is maradt a céghez tartozó kiadójánál, az írók úgy vélik, amíg nem érzékelnek ideológiai nyomást, nem lépnek. Még el sem ült a botrány, máris jött a következő: a Librire 1 millió, a hazai könyvpiac másik fontos szereplőjére, a Lírára pedig sosem látott mértékű, 12 millió forintos bírságot szabtak ki LMBTQ-témájú könyvek nem megfelelő árusítása miatt. Már majdnem kezdtünk megfeledkezni a melegellenes pedofiltörvényről, amelyet 2021-ben fogadott el a fideszes többségű parlament. Az alapvetően sokak által támogatott, pedofil bűnelkövetőkről szóló jogszabályba utólag csempészték bele a szexuális kisebbségekre vonatkozó kiegészítést, a törvény így a gyerekek fejlődésére veszélyesnek állítja be azt, ha 18 éves koruk előtt ismereteket szereznek a különböző szexuális orientációkról. Ennek értelmében a könyvesboltokban a többitől elkülönítve, zárt csomagolásban lehet árulni minden olyan gyermekeknek szóló terméket, amely a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a homoszexualitást népszerűsíti, illetve a szexualitást öncélúan ábrázolja. Bármit is jelentsen ez. A könyvszakma a büntetések miatt megpróbálta betartani a bagatell törvényt, ráadásul semmilyen segítséget nem kapott az értelmezéséhez. A magyar kormány intézkedéseinek köszönhetően bizalmatlanság férkőzött az irodalom berkeibe: gyanús lett az a könyv, amelyikre fólia került (még ha csupán biztonsági okokból is történt ez), emellett a Libri sokak fejében összefonódott a kormánypárttal. Nyár óta a fóliázásról szól minden, kár ezt szépíteni, ha megjelent egy kiváló könyv (nem egy, számtalan jelent meg), a szerzőt a műve mellett szinte kötelező volt megkérdezni arról, mégis mit gondol a fóliázásról. Többnyire mindenki ugyanazt gondolta: ostobaság. Többen vicceltek vele, mások tüntetőleg befóliáztak köteteket vagy magukat, vagy épp kicsomagoltak. Az egész fóliamizéria pedig tökéletesen elvitte a fókuszt a lényegről: a könyvek, a kultúra szeretetéről. Olyan fontos problémákról sem tudtunk érdemben beszélni, mint hogy miért olyan fontos könyvet olvasni technostressztől átitatott világunkban, és hogy mit kezd az irodalommal az ML Hogy a mesterséges intelligencia (MI) nem fogja lekörözni sem Thomas Mannt, sem József Attilát, de még egy épkézláb viccet sem tud mondani, az viszonylag hamar kiderült, a szerzők mégsem érzik biztonságban magukat. Egy petíción keresztül több mint kilencezer irodalmár - köztük Margaret Atwood tiltakozott világszerte az ellen, hogy a műveiket engedély és jogdíjak megfizetése nélkül az MI betanítására használják a fejlesztő cégek. Az anyagi és szellemi javak elkobzásán túl valahol az is felháborító, hogy egy gép pár másodperc alatt elolvas egy nagyregényt, a szerző élete munkáját csak azért, hogy új szavakat és mondatszerkezeteket tanuljon belőle. Az irodalom ennél talán többre hivatott. Intézményi szinten nem történt komoly változás hazánkban: a hír, hogy Demeter Szilárd újabb öt évre lesz a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, nem ért senkit sem meglepetésként. Pedig a mandátuma lejártakor még arra engedtek következtetni a sajtóban, hogy a főigazgató karrierje más pályára áll, ám ez végül nem következett be. Demeter Szilárdnak nem akadt kihívója a PIM Olyan fontos problémákról sem tudtunk érdemben beszélni, mint hogy miért olyan fontos könyvet olvasni technostressztől átitatott világunkban, élére kiírt vezetői pályázaton. Pedig akadtak elmozdulások az év második felében a kormány számára fontos kulturális intézmények vezetői posztjain (L. Simon Lászlót menesztették, Vidnyánszky Attilát visszaküldték), de az irodalom hazai világa ilyen szempontból érintetlen maradt. A bicentenárium kapcsán felmerült bennem, mit szólna a szabadságot és a szerelmet egyaránt rendkívül fontosnak tartó, az emlékév során agyonünnepelt és szanaszét hivatkozott Petőfi Sándor ahhoz, hogy hőn szeretett hazájában, évszázadokkal őutána ilyen sajátos, faramuci módon „szabályozzák a szerelmet”: értékelik, felbecsülik, és ha nem tartják megfelelőnek, elrejtik azt, ráadásul átlátszó burokba. Talán meglepődött volna. Talán. Nem hiszem, hogy bárki homoszexuálissá válik attól, hogy belekukkant Alice Oseman Heartstopper című tiniképregényébe, és azt gondolom, hogy a magyar kormány sem hisz ebben. Ez az értelmetlen fóliázás a megfélemlítésre volt jó, hiszen számtalanszor elmondták a könyvszakma szereplői, hogy a törvény értelmezhetetlen. Mégis mit jelent az, hogy „öncélú szexualitás”, és mégis hogyan lehet „népszerűsíteni a homoszexualitást”? Senki nem adott erre épkézláb választ, ahogy arra sem, miért pont a könyvek a legveszélyesebbek. A fólia olyan, mint az üvegbúra: valahol haszontalan anyag, elválaszt minket attól, amit bezár, láthatjuk, de nem fogadhatjuk be, nem kérdezhetünk, csak bambulhatunk, nem értve az egészet. Amikor a magyar diákok szövegértése az oktatás mostoha helyzete okán évről évre romlik, talán van fontosabb annál, hogy könyveket fóliázzunk. Reméljük, a 2024-es évünket már nem fedi ez a kirekesztő, senki számára nem kényelmes, félelemmel és frusztrációval teli burok. WnV90 I0/.ZIII ihr! Júniusban, a Pride-hónap kezdetén már sok könyvesboltban találkozhatott a vásárló a befóliázott kötetekkel. Júliusban a Rákóczi úti Libri előtt tiltakozó fiatalok ingyen, a jogszabályoktól eltérően fólia nélkül osztottak könyveket Idén is bebizonyosodott: ha itt az Ünnepi Könyvhét, akkor esni fog az eső Libri Libri Könyvesboltok < £ oo Most vajon rabok vagyunk-e, vagy szabadok? - tette föl a kérdést Margócsy István irodalomtörténész Petőfi nyomán az Ünnepi Könyvhét megnyitóján ec 2 \Z CoQ›Z'<