Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-08 / 6. szám
\ / NIArVI NÉPSZAVA I "7 2024. január 8., hétfő I / Kijev az ismeretlenbe ugorhat AGGODALOM Az ukrán hírügynökség szakértője, Milan Lebes szerint kérdésessé válhat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek a sikere a fogyatkozó európai és amerikai támogatás miatt. KEREKES ANDRÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kihívások sokasága vár az idén Ukrajnára otthon és a nemzetközi politikában egyaránt, s aligha van olyan ember, aki előre megmondhatná, hogyan alakulnak az események - hangsúlyozta szerdán közzétett terjedelmes elemzésének bevezetőjében Milan Lebes, az RBK ukrán hírügynökség politikai hírmagyarázója. Péntek esti üzenetében az ukrán elnök is elsősorban azt fejtegette, hogy ki kell bírni ezt az évet, amely sokban döntő lesz a háború kimenetelét illetően. Volodimir Zelenszkij tisztában van vele, hogy a nyugatról érkező katonai és egyéb segítség létfontosságú az ország honvédő háborújában, de a saját részt is hozzá kell tenniük, hadianyagok és személyi állomány tekintetében egyaránt. Jelenleg már mintegy 300 ezer ember dolgozik az ukrán védelmi komplexumban, és az elnök egy korábbi nyilatkozatában az is elhangzott, hogy nő az ukrán részvétel aránya, öt vállalkozás közül négy már hazai. Ez előremutató, de messze nem elég ahhoz, hogy akár csak gondolni lehetne egy sikeres ellentámadásra. Mi több, az elemzés kitér rá, hogy már vezető ukrán politikusok is nyíltan mondják: a bérek és a nyugdíjak kifizetése is veszélybe kerülhet nyugati anyagi segítség nélkül. Az pedig mostanában egyre kevesebb. Az ukrán elemző a Kieli Világgazdasági Intézet adataira hivatkozva írja, hogy tavaly augusztus és október között - az előző év hasonló időszakával összevetve - 87 százalékkal csökkent a támogatás mértéke, s összességében a legkisebb 2022 januárja óta. Kétségtelen, hogy más nemzetközi konfliktusok is hatással vannak erre, de az amerikai segély körüli bizonytalanság elsősorban az ottani belpolitikai viták következménye, ami pedig az Európai Unió kilátásba helyezett 50 milliárd eurós támogatását illeti, az se a közel-keleti háború, hanem Orbán Viktor magyar vezető makacs ellenállása miatt torpant meg - részletezi a szakember. Ez persze különféle technikákkal áthidalható, Ukrajna megkaphatja a pénzt, de Orbán magatartása kedvezőtlenül befolyásolhatja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését - tette hozzá. Ukrajna számára a legnagyobb kockázatot az amerikai elnökválasztás jelenti. Donald Trump győzelme azzal járhat, hogy híveinek mai erősen ukránellenes retorikája politikai valósággá válik, és a Kijevet támogató nemzetközi koalíció elveszíti kulcsfontosságú tagját, az Egyesült Államokat. Beszélgetéseire hivatkozva Milan Lebes meg Ukrajna hónapok óta hozzá akar jutni az 500 km hatótávolságú Taurus rakétákhoz, de a német kormány egyelőre nem engedi ezt, állapítja, hogy ugyanakkor vezető ukrán politikusok nem tartanák katasztrófának Trump győzelmét, de az együttműködés nyilván nehezebb volna. Az elmúlt napokban az ukrán sajtóban mind több szó esett a nyugati fegyverszállításokról. Aggodalommal idézték a New York Times cikkét, miszerint az Egyesült Államok hamarosan nem fogja tudni folytatni a Patriot rakétakomplexum finanszírozását, egy-egy ilyen 2-4 millió dollárba kerül. Az Atlanti Tanács elemzői egy minapi írásukban ugyancsak reális veszélynek tartották, hogy a következő hetekben kimerülhetnek Ukrajna légvédelmi készletei. Németországban koalíciós vihart kavart, hogy Olaf Scholz kancellár nem hajlandó Taurus rakétákat adni Ukrajnának. A zöldek és a szabad demokraták, de az ellenzékben lévő kereszténydemokraták sem értenek egyet ezzel. Az RBK ukrán hírügynökség részletesen idéz német politikusokat, miszerint a Taurus szárnyas rakéták átadása már régóta esedékes, és az orosz légitámadások elleni leghatékonyabb védekezés éppen az, ha az ukránok célba vehetik a megszállt kelet-ukrajnai, sőt oroszországi területeket is, ahonnan az oroszok indítják saját rakétáikat. Ez jogos önvédelemnek számít. Az, hogy Kijevnek még nincsenek ilyen eszközei, az Scholz kancellárnak róható fel, mondják. „Nem szabad megijedni a saját bátorságunktól, mert éppen ez az, amit Vlagyimir Putyin orosz diktátor vár” - hangsúlyozta egy szociáldemokrata politikus. Ukrajna már hónapok óta szeretne hozzájutni az 500 kilométer hatótávolságú Taurus szárnyas rakétákhoz, de az már októberben kiderült, hogy a német kormány egyelőre nem hajlandó kedvező döntést hozni erről. A The Wall Street Journal akkoriban arról írt, hogy Németország nem akar közvetlen konfrontációba keveredni Oroszországgal. Ráadásul a rakéták alkalmazásához saját szakembereket is kell Ukrajnába küldeni. Boris Pistorius német védelmi miniszter pedig már szeptemberben kijelentette: az, hogy az Egyesült Államok ATACMS rendszereket ad Ukrajnának, még nem jár azzal, hogy Berlin föloldja a Taurusok szállítási tilalmát - emlékeztetnek az ukrán sajtóban. Sok tehát a bizonytalanság a legfontosabb kérdésekben is. Visszatérve az RBK ukrán hírügynökség elemzésére, Milan Lebes egy jól tájékozott beszélgetőpartnerére hivatkozva „éves kockázati előrejelzését” is azzal zárja, hogy ráadásul Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt legfeljebb 2024 decemberéig képes tervezni. Utána a teljes ismeretlenség. Pénzügyi segítség még nincs a láthatáron, miközben újabb rakétatámadások sújtják Herszon és Dnyipro városát 0O LD 01 <oo oo Szerb vita a kötelező katonai szolgálatról BELGRÁD Horvátországban nyugtalanságot keltett az a hír, amely szerint Szerbia a kötelező katonai szolgálat visszaállítása mellett dönthet. Mint a zágrábi médiumok megjegyezték, a Balkán militarizálása ezzel új és még veszélyesebb szakaszba lép. Milos Vucevic, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke, védelmi miniszter javaslatot tett Aleksandar Vucic elnöknek, a hadsereg főparancsnokának a kötelező katonai szolgálat visszaállítására, amely akár négy hónapig is tarthat. Nyilvánvaló, hogy az ötlet nem Vucevictől származik, hiszen Szerbiában mindenről egy személyben Vucic dönt. A katonai szolgálat ismételt bevezetésének ötlete nem nevezhető újnak, újra és újra szó esik erről a szerb közvéleményben, leggyakrabban az egyes választások után vagy év elején, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy Szerbiában a kötelező szolgálatot valójában sohasem szüntették meg, hanem 2010-ben csak felfüggesztették. Ezt megelőzően időtartamát többször lerövidítették, az utolsó időszakban már csak hat hónapig tartott. A katonai szolgálat visszaállítása ugyan a nacionalista erők körében már korábban is népszerű lépés lett volna, de még 2017-ben Vucic, aki akkor miniszterelnök volt, biztosította honfitársait arról: nem kell újra fegyvert ragadniuk, mert az ezzel kapcsolatos tervek megvalósítására egyszerűen nincs pénz. Ezért nem kizárt, hogy most sem lesz belőle semmi, mert egy meglehetősen drága vállalkozásról van szó. Függetlenül attól, hogy Vucic rendre azt sulykolja, milyen nagyszerű Szerbia gazdasági helyzete, a mindennapok azért más képet festenek: még a rendőrség és más közszolgáltatások alapvető anyagi szükségleteit sem képes kielégíteni az állam. Mi lehetett a cél Vucevic bejelentésével? A kormányzat mielőbb el akarja terelni a figyelmet a szégyenteljesen lebonyolított december 17-i választásról, amelyen példátlanul súlyos visszaélések történtek, és állandó tüntetéseket váltott ki a szerb fővárosban. Nem kizárt tehát, hogy a kötelező katonai szolgálat egyszerűen csak lufi. Ezt bizonyítják a katonai szakszervezet adatai is, amelyek szerint a szerb fegyveres erőket évente mintegy kétezren hagyják el a rossz anyagi és egyéb körülmények miatt. A képzettebb katonák is inkább a magánszektorban kötnek ki. A katonai szolgálat újbóli bevezetésének a terve amúgy is negatív reakciókat váltott ki a társadalomban, ezért sem valószínű, hogy Vucic végül támogatná védelmi minisztere javaslatát. Mint szakértők rámutatnak, a négy hónapos katonai szolgálat is legfeljebb csak az alapvető katonai kiképzésre lenne elegendő, s bár a fiatalok ez idő alatt elsajátíthatják az alapvető harci eszközök működtetését, de ennél többre nem lehetnek képesek, vagyis egy háborús konfliktus esetén az alapkiképzésben részesülőket nem vethetnék be. Az ukrajnai háború megmutatta, hogy a hadviselés, illetve a haditechnika kifinomultabbá és fejlettebbé vált. Ami ebben az esetben a leginkább aggasztó, az e határozat tágabb regionális kontextusa. A bejelentéssel mintha azt a képzetet akarnák kelteni a szerb társadalomban, hogy Vucic akár fegyverekkel is képes lenne megvédeni Koszovót, ami aligha van így. Számos szerbiai graffiti mindenesetre azt sugallja, hogy a szerb társadalomban sokan szeretnék a szerb hadsereget ismét Koszovóban, vagy legalábbis annak túlnyomórészt a szerbek által lakott északi részén látni. A szakszervezet adatai szerint évente mintegy kétezren hagyják el a szerb fegyveres erőket a rossz anyagi és egyéb körülmények miatt, így a kötelező sorkatonaság ötlete csak egy blöff lehet. A zágrábi Vecernji List vasárnapi szerkesztőségi cikkében megjegyzi: a szerb hadsereg megerősítését Horvátország sem nézheti tétlenül, és nem áltathatja magát azzal, hogy NATO -tagként úgysem fenyegeti veszély. RÓNAY TAMÁS Vucic elnök védelmi miniszterének ötlete alighanem olyan lufi, amellyel a botrányos decemberi választásokról terelnék el a figyelmet .Özzz<m<<cu2 O