Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-08 / 6. szám

\ / N­I­A­r­V­I NÉPSZAVA I "7 2024. január 8., hétfő I / Kijev az ismeretlenbe ugorhat AGGODALOM Az ukrán hírügynökség szakértője, Milan Leb­es szerint kérdésessé válhat Ukrajna háborús erőfeszítéseinek a sikere a fogyatkozó európai és amerikai támogatás miatt. KEREKES ANDRÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Kihívások sokasága vár az idén Ukrajnára otthon és a nemzetközi politikában egyaránt, s aligha van olyan ember, aki előre megmond­hatná, hogyan alakulnak az ese­mények - hangsúlyozta szerdán közzétett terjedelmes elemzésé­nek bevezetőjében Milan Leb­es, az RBK ukrán hírügynökség politikai hírmagyarázója. Péntek esti üzene­tében az ukrán elnök is elsősorban azt fejtegette, hogy ki kell bírni ezt az évet, amely sokban döntő lesz a háború kimenetelét illetően. Volo­­dimir Zelenszkij tisztában van vele, hogy a nyugatról érkező katonai és egyéb segítség létfontosságú az ország honvédő háborújában, de a saját részt is hozzá kell tenniük, ha­dianyagok és személyi állomány te­kintetében egyaránt. Jelenleg már mintegy 300 ezer ember dolgozik az ukrán védelmi komplexumban, és az elnök egy korábbi nyilatko­zatában az is elhangzott, hogy nő az ukrán részvétel aránya, öt vál­lalkozás közül négy már hazai. Ez előremutató, de messze nem elég ahhoz, hogy akár csak gondolni le­hetne egy sikeres ellentámadásra. Mi több, az elemzés kitér rá, hogy már vezető ukrán politikusok is nyíltan mondják: a bérek és a nyug­díjak kifizetése is veszélybe kerül­het nyugati anyagi segítség nélkül. Az pedig mostanában egyre ke­vesebb. Az ukrán elemző a Kie­li Világgazdasági Intézet adataira hivatkozva írja, hogy tavaly au­gusztus és október között - az elő­ző év hasonló időszakával össze­vetve - 87 százalékkal csökkent a támogatás mértéke, s összességé­ben a legkisebb 2022 januárja óta. Kétségtelen, hogy más nemzetkö­zi konfliktusok is hatással vannak erre, de az amerikai segély körüli bizonytalanság elsősorban az otta­ni belpolitikai viták következmé­nye, ami pedig az Európai Unió ki­látásba helyezett 50 milliárd eurós támogatását illeti, az se a közel-ke­leti háború, hanem Orbán Viktor magyar vezető makacs ellenállá­sa miatt torpant meg - részletezi a szakember. Ez persze különféle technikákkal áthidalható, Ukraj­na megkaphatja a pénzt, de Orbán magatartása kedvezőtlenül befo­lyásolhatja az uniós csatlakozá­si tárgyalások megkezdését - tette hozzá. Ukrajna számára a legnagyobb kockázatot az amerikai elnökvá­lasztás jelenti. Donald Trump győ­zelme azzal járhat, hogy híveinek mai erősen ukránellenes retorikája politikai valósággá válik, és a Kije­­vet támogató nemzetközi koalíció elveszíti kulcsfontosságú tagját, az Egyesült Államokat. Beszélgetései­re hivatkozva Milan Leb­es meg­ Ukrajna hónapok óta hozzá akar jutni az 500 km hatótávol­ságú Taurus rakétákhoz, de a német kormány egyelőre nem engedi ezt, állapítja, hogy ugyanakkor veze­tő ukrán politikusok nem tartanák katasztrófának Trump győzelmét, de az együttműködés nyilván ne­hezebb volna. Az elmúlt napokban az ukrán sajtóban mind több szó esett a nyu­gati fegyverszállításokról. Aggoda­lommal idézték a New York Times cikkét, miszerint az Egyesült Álla­mok hamarosan nem fogja tudni folytatni a Patriot rakétakomple­xum finanszírozását, egy-egy ilyen 2-4 millió dollárba kerül. Az Atlanti Tanács elemzői egy minapi írásuk­ban ugyancsak reális veszélynek tartották, hogy a következő hetek­ben kimerülhetnek Ukrajna lég­védelmi készletei. Németország­ban koalíciós vihart kavart, hogy Olaf Scholz kancellár nem hajlan­dó Taurus rakétákat adni Ukraj­nának. A zöldek és a szabad de­mokraták, de az ellenzékben lévő kereszténydemokraták sem érte­nek egyet ezzel. Az RBK ukrán hír­­ügynökség részletesen idéz német politikusokat, miszerint a Taurus szárnyas rakéták átadása már rég­óta esedékes, és az orosz légitáma­dások elleni leghatékonyabb vé­dekezés éppen az, ha az ukránok célba vehetik a megszállt kelet-uk­rajnai, sőt oroszországi területeket is, ahonnan az oroszok indítják sa­ját rakétáikat. Ez jogos önvédelem­nek számít. Az, hogy Kijevnek még nincsenek ilyen eszközei, az Scholz kancellárnak róható fel, mondják. „Nem szabad megijedni a saját bá­torságunktól, mert éppen ez az, amit Vlagyimir Putyin orosz diktá­tor vár” - hangsúlyozta egy szociál­demokrata politikus. Ukrajna már hónapok óta sze­retne hozzájutni az 500 kilométer hatótávolságú Taurus szárnyas ra­kétákhoz, de az már októberben kiderült, hogy a német kormány egyelőre nem hajlandó kedve­ző döntést hozni erről. A The Wall Street Journal akkoriban arról írt, hogy Németország nem akar köz­vetlen konfrontációba keveredni Oroszországgal. Ráadásul a raké­ták alkalmazásához saját szakem­bereket is kell Ukrajnába küldeni. Boris Pistorius német védelmi mi­niszter pedig már szeptemberben kijelentette: az, hogy az Egyesült Államok ATACMS rendszereket ad Ukrajnának, még nem jár az­zal, hogy Berlin föloldja a Taurusok szállítási tilalmát - emlékeztetnek az ukrán sajtóban. Sok tehát a bizonytalanság a leg­fontosabb kérdésekben is. Vissza­térve az RBK ukrán hírügynökség elemzésére, Milan Leb­es egy jól tá­jékozott beszélgetőpartnerére hi­vatkozva „éves kockázati előrejel­zését” is azzal zárja, hogy ráadásul Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt legfeljebb 2024 decemberéig képes tervezni. Utána a teljes ismeretlenség. Pénzügyi segítség még nincs a lát­határon, mi­közben újabb rakétatáma­dások sújtják Herszon és Dnyipro városát 0O LD 01 <oo oo Szerb vita a kötelező katonai szolgálatról BELGRÁD Horvátországban nyugtalanságot keltett az a hír, amely szerint Szerbia a kötelező katonai szolgálat visszaállítása mellett dönthet. Mint a zágrábi médiumok megjegyezték, a Bal­kán militarizálása ezzel új és még veszélyesebb szakaszba lép. Milos Vucevic, a kormányzó Szerb Hala­dó Párt (SNS) elnöke, védelmi mi­niszter javaslatot tett Aleksandar Vucic elnöknek, a hadsereg főpa­rancsnokának a kötelező katonai szolgálat visszaállítására, amely akár négy hónapig is tarthat. Nyilvánvaló, hogy az ötlet nem Vucevictől származik, hiszen Szer­biában mindenről egy személyben Vucic dönt. A katonai szolgálat is­mételt bevezetésének ötlete nem nevezhető újnak, újra és újra szó esik erről a szerb közvélemény­ben, leggyakrabban az egyes vá­lasztások után vagy év elején, és nem szabad megfeledkezni arról, hogy Szerbiában a kötelező szol­gálatot valójában sohasem szün­tették meg, hanem 2010-ben csak felfüggesztették. Ezt megelőzően időtartamát többször lerövidítet­ték, az utolsó időszakban már csak hat hónapig tartott. A katonai szolgálat visszaállí­tása ugyan a nacionalista erők kö­rében már korábban is népszerű lépés lett volna, de még 2017-ben Vucic, aki akkor miniszterelnök volt, biztosította honfitársait arról: nem kell újra fegyvert ragadniuk, mert az ezzel kapcsolatos tervek megvalósítására egyszerűen nincs pénz. Ezért nem kizárt, hogy most sem lesz belőle semmi, mert egy meglehetősen drága vállalkozás­ról van szó. Függetlenül attól, hogy Vucic rendre azt sulykolja, milyen nagyszerű Szerbia gazdasági hely­zete, a mindennapok azért más ké­pet festenek: még a rendőrség és más közszolgáltatások alapvető anyagi szükségleteit sem képes ki­elégíteni az állam. Mi lehetett a cél Vucevic be­jelentésével? A kormányzat mi­előbb el akarja terelni a figyelmet a szégyenteljesen lebonyolított december 17-i választásról, ame­lyen példátlanul súlyos visszaélé­sek történtek, és állandó tünteté­seket váltott ki a szerb fővárosban. Nem kizárt tehát, hogy a kötele­ző katonai szolgálat egyszerűen csak lufi. Ezt bizonyítják a katonai szakszervezet adatai is, amelyek szerint a szerb fegyveres erőket évente mintegy kétezren hagyják el a rossz anyagi és egyéb körül­mények miatt. A képzettebb kato­nák is inkább a magánszektorban kötnek ki. A katonai szolgálat újbóli be­vezetésének a terve amúgy is ne­gatív reakciókat váltott ki a társa­dalomban, ezért sem valószínű, hogy Vucic végül támogatná vé­delmi minisztere javaslatát. Mint szakértők rámutatnak, a négy hó­napos katonai szolgálat is legfel­jebb csak az alapvető katonai ki­képzésre lenne elegendő, s bár a fiatalok ez idő alatt elsajátíthatják az alapvető harci eszközök működ­tetését, de ennél többre nem lehet­nek képesek, vagyis egy háborús konfliktus esetén az alapkiképzés­ben részesülőket nem vethetnék be. Az ukrajnai háború megmutat­ta, hogy a hadviselés, illetve a hadi­­technika kifinomultabbá és fejlet­tebbé vált. Ami ebben az esetben a legin­kább aggasztó, az e határozat tá­­gabb regionális kontextusa. A be­jelentéssel mintha azt a képzetet akarnák kelteni a szerb társada­lomban, hogy Vucic akár fegyve­rekkel is képes lenne megvédeni Koszovót, ami aligha van így. Szá­mos szerbiai graffiti mindeneset­re azt sugallja, hogy a szerb társa­dalomban sokan szeretnék a szerb hadsereget ismét Koszovóban, vagy legalábbis annak túlnyomó­­részt a szerbek által lakott északi részén látni. A szakszervezet adatai sze­rint évente mintegy kétezren hagyják el a szerb fegyve­res erőket a rossz anyagi és egyéb körülmények miatt, így a kötelező sorkatonaság ötlete csak egy blöff lehet. A zágrábi Vecernji List vasárna­pi szerkesztőségi cikkében meg­jegyzi: a szerb hadsereg megerő­sítését Horvátország sem nézheti tétlenül, és nem áltathatja magát azzal, hogy NATO -tagként úgysem fenyegeti veszély. RÓNAY TAMÁS Vucic elnök védelmi miniszterének ötlete alighanem olyan lufi, amellyel a botrányos decemberi választások­ról terelnék el a figyelmet .Özzz<m<<cu2 O

Next