Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-08 / 6. szám
81 NÉPSZAVA / NAI 2024. január 8., hétfő V I LAAO LAPSZÉL Engednek a lengyel gazdák Felfüggesztették az ukrán határ melletti Medyka városában folytatott blokádjukat a lengyel farmerek, miután a kormány teljesítette követeléseiket - tudósít a Reuters. November 6-a óta lengyel kamionsofőrök zártak le több határátkelőt Ukrajna felől, azt követelve, hogy állítsák vissza a korábban hatályban lévő uniós szabályozást, miszerint az ukrán sofőrök működése előzetes engedélyhez kötött az EU területén. Később a gazdálkodók is csatlakoztak a tiltakozáshoz, akik kormányzati kárpótlást és az adóemelések mellőzését követelték az ukrán gabona dömpinghatásának ellensúlyozására. A lengyel mezőgazdasági minisztérium végül mindhárom követelésüknek eleget tett: megtartotta az állami támogatást, növelte a hitelkeretet, fenntartotta a tavalyi adó mértékét is. NÉPSZAVA Választások Bangladesben A tegnapi bangladesi választásokat alacsony részvétel jellemezte, és várhatóan a jelenleg is hatalmon lévő Bangladesi Nemzeti Párt fogja elnyerni a legtöbb szavazatot - számolt be az al-Dzsazíra hírportál. Haszina Vazed miniszterelnök most ötödik, de immáron egymás után negyedik ciklusát kezdheti meg az ország élén. Az ellenzék még tavaly bojkottot hirdetett a miniszterelnök ellen, miután az nem mondott le egy átmeneti kormány javára, amelyik az ellenzék szerint szabályosan bonyolíthatta volna le a választásokat. Átütő hatás mégsem várható az akciótól, hiszen már 2014-ben is próbálkozott hasonlóval az ellenzék, ám sikertelenül. NÉPSZAVA Franciaország az atomenergia mellett Az eddig tervezett hat atomerőmű mellett még nyolc épül Franciaországban. Agnes Pannier-Runacher energiaügyi miniszter a Tribune Dimanche című lapnak elmondta, hogy a törvénytervezetben szereplő hat létesítmény mellett további nyolcat irányoznak elő, így már összesen 14 új atomerőművel számolnak a franciák. Sok más európai országgal ellentétben Franciaország atomenergiával igyekszik kiváltani a szénerőművek bezárása miatt kieső energiamennyiséget, és csökkenteni az ország karbonlábnyomát. 2035-re az 1990-es szint 40 százalékára tervezik csökkenteni a francia szén-dioxid-kibocsátást. NÉPSZAVA oz cc Qz2o<d;< <Co oW~!OJ Z> Háborús tűzoltás •• KÖZEL-KELET Nyugati diplomaták tárgyalnak a térségben. Washingtoni források szerint Netanjahunak érdekében állhat kiszélesíteni a konfliktust. HARSÁNYI GYÖRGY Antony Blinken amerikai külügyminiszter a hétvégén görög- és törökországi, majd jordániai találkozókkal kezdte térségbeli körútját, míg Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője a libanoni fővárosba utazott, miközben fokozódtak a harcok az izraeli-libanoni határ térségében, amelyet elemzők egy regionális konfliktus lehetséges gyújtópontjának tartanak. Az Irán támogatta libanoni Hezbollah, amelynek milíciája október 7. óta egyre fokozódó konfliktusba bonyolódott az IDF-fel az izraeli-libanoni határon, szombaton több tucat rakétát lőtt ki Izraelre, „kezdeti válaszlépésnek” nevezve azt Száleh Arab Hamász-vezető múlt heti bejrúti meggyilkolására, amely tovább élezte a Hezbollah és Irán helyzetét is. Viszonzásul Izrael a szervezet dél-libanoni katonai létesítményeit támadta. Bejrúti tárgyalásain Borrell fontosnak nevezte, hogy Libanont ne rángassák bele a gázai konfliktusba. Blinken, aki a háború kezdete óta negyedszer jár a térségben, s tervei szerint Izraelbe, Ciszjordániába, Katarba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Szaúd-Arábiába és Egyiptomba is ellátogat, kijelentette: „nagy hangsúlyt” fektetnek arra, hogy megakadályozzák a konfliktus továbbterjedését. Dániel Hagari, az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője eközben kijelentette, hogy erőik befejezték a Hamász „katonai struktúráinak” felszámolását a Gázai övezet északi részén, s mostantól a Hamász középső és déli részeken való felgöngyölítésére összpontosítanak. Izrael - amelyre egyre nagyobb nyomás nehezedik a palesztin halálos áldozatok szombaton már 22 700-ra becsült száma és az enklávé immár teljes lakosságát sújtó élelmiszer-, víz- és gyógyszerhiány miatt - a múlt héten jelezte, megkezdi Gázában harcoló erőinek részleges kivonását. Elemzők szerint azonban nagy részüket a libanoni határ közelébe vezényelheti át. A Washington Post vasárnapi jelentése szerint a Fehér Ház tisztviselői aggódnak amiatt, hogy politikai karrierje megmentése érdekében az izraeli miniszterelnök átfogó háborút indíthat a Hezbollah terrorcsoport ellen. „Ha a gázai háború holnap véget ér, Netanjahu politikai karrierje is véget ér vele, ami arra ösztönzi őt, hogy kiterjessze a konfliktust” - mondták a lapnak névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselők. Benjamin Netanjahu népszerűsége a háború kezdete óta meredeken zuhan, miután a közvélemény őt teszi felelőssé a Hamász október 7-i mészárlásait lehetővé tevő kudarcok jelentős részéért. Tüntetők ezrei követelték távozását a hétvégén is. A lap emlékeztet rá: izraeli vezetők többször is leszögezték, hogy a Hezbollahot el kell űzni az izraeli-libanoni határ közeléből, az ENSZ BT 2006-ban hozott határozatával összhangban, s ha ez nem elérhető diplomáciai úton, akkor katonailag fog megtörténni. A Biden-kormányzat számára mindennél fontosabb, hogy még Netanjahu miniszterelnök és Beni Ganc tábornok között egyre nő a feszültség, mivel egy következő választáson Ganc lenne esélyes a kormányfői posztra, akadályozza a Hezbollahhal vívott összecsapások eszkalációját, mivel úgy véli, hogy a konfliktus átterjedne Iránra is. Emiatt már a múlt héten Libanonba és Izraelbe küldték Amos Hochstein különmegbízottat. Beni Ganc, a háborús kabinet minisztere azonban a nyilvánosság előtt Netanjahu védelmére kelt. Az X közösségi portálon kiadott nyilatkozatában azt írta: „Az egyetlen szempont itt Izrael biztonsága, és semmi más.” Kettejük között azonban egyre nő a feszültség, mivel egy következő választáson Ganc lenne az esélyes jelölt a miniszterelnök leváltására. A két fél nyilvánosan is összeveszett a biztonsági kabinet egyik ülésén, ahol Gáza háború utáni jövőjét kellett volna megvitatniuk, de ehelyett a koalíció szélsőséges vallási pártjainak miniszterei Herei Halevi vezérkari főnököt támadták az október 7-i kudarcok feltárására bejelentett katonai vizsgálat miatt. Az incidens nyomán Ganc Nemzeti Egység pártjának három minisztere vasárnap kihagyta a Netanjahu által vezetett heti kabinetülést. Antony Blinken amerikai külügyminiszter (balra) kijelentette: nagy hangsúlyt fektetnek rá, hogy megakadályozzák a konfliktus továbbterjedését <öo Az amerikai demokrácia jövője a tét ADOK-KAPOK Megkezdődött az amerikai elnökválasztást felvezető előválasztási szezon, ahol a két fő esélyes a demokrácia jövőjét félti egymástól. Joe Biden az amerikai történelem szimbolikus helyszínét, a Pennsylvania állambeli Valley Forge-ot választotta 2024-es kampányindítója helyszínéül, ahol 1777-ben az amerikai függetlenségi háborúban George Washington csapatai egy különösen zord telet vészeltek át a gyarmattartó angolok ellenében. Beszédében Biden mitikusan tisztelt elődje szavait hívta segítségül, amikor a demokrácia védelmére szólított fel Donald Trump ellenében, egy nappal a Capitolium épülete elleni támadás harmadik évfordulója előtt. Washington a demokráciát „szent ügynek” tartotta - fogalmazott, így a feladat most is egyértelmű, ahogy a függetlenségi háborúban küzdő hazafiak számára is az volt. Biden kerülte kormánya gazdasági eredményeinek részletezését, ehelyett inkább ellenfele baljós ígéreteire emlékeztette hallgatóságát. A demokrácia szentélye elleni támadást vezetett, diktátorokat méltatott, sőt maga is igaz, csak egy napra diktátornak ajánlotta magát győzelme esetén. Biden szerint Trumpot az elnöki versenyben nem érdekli sem a választók, sem Amerika, kizárólag a saját, öncélú érdekét követi. Trump szombaton az iowai Sioux Centerben tartott kampányrendezvényén nem maradt adósa a hivatalban lévő elnöknek. Következetesen „Csaló Joe Biden” néven emlegette, ami jelzi, hogy továbbra is kitart a 2020-as választások elcsalásának teóriája mellett. A beszédben további összeesküvés-elméletek kerültek elő a „deep state”-ről (mély állam), amelynek megtörése csak az ő győzelmével biztosítható. Magyar szempontból érdekes lábjegyzet, hogy perceken át dicsérte Orbán Viktor miniszterelnököt, amiért rettegettnek nevezte Trumpot, aki nélkül kizárt a béke eljövetele Ukrajnában. Más szövetségesre is talált a volt elnök: a republikánus elnökjelölti versenyben induló indiai-amerikai üzletember, Vivek Ramaswamy Iowában az NBC News csatornának adott interjújában megismételte korábbi állítását, miszerint a január 6-ai ostromot az FBI és más szövetségi fegyveres szervezetek ügynökei provokálták ki, valamint kilátásba helyezte a coloradói visszalépését, ha Trump az állam legfelsőbb bíróságának döntése alapján nem indulhatna a helyi előválasztáson. Eközben a Washington Post számára a Marylandi Egyetem által készített felmérés szerint a demokraták 86 százaléka, míg a republikánus szavazók csak 24 százaléka vélekedik úgy, hogy a január 6-i erőszakos cselekményeknek intő példaként „soha nem szabad feledésbe merülniük”. Ugyanezen felmérés szerint csupán a republikánusok 31 százaléka fogadja el Bident legitim elnöknek. A volt elnök sorsa hamarosan eldőlhet, ugyanis a múlt hét végén a szövetségi legfelsőbb bíróság bejelentette, hogy tárgyalni fogja Trump kampánycsapatának fellebbezését a coloradói kizárás ellen. A bírói testület már február 8-ra személyes meghallgatást tűzött ki, így előfordulhat, hogy már a március 5-i „szuperkedd” előtt szövetségi ítélet születik Trump indulásáról. Aznap összesen tizenhat államban és az Egyesült Államokhoz tartozó Szamoán szavaznak majd a leendő elnökjelöltek személyéről. MOSOLYGÓ MIKLÓS Joe Biden gyújtó hangú beszédet mondott a nemzeti emlékhelyként tisztelt Valley Forge-ban . < <öo zz< <:in zo