Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-02 / 1. szám

12­1­g__________________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Elhunyt Kovács András Ferenc Életének 65. évében meghalt Ko­vács András Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas, Artisjus iro­dalmi nagydíjas erdélyi magyar költő, esszéíró, műfordító, a Di­gitális Irodalmi Akadémia tag­ja. Kovács András Ferenc 1959. július 17-én született Szatmár­németiben. Érettségi vizsgát 1978-ban tett szülővárosában, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban. Felsőfokú tanulmányokat a ko­lozsvári egyetemen folytatott, és 1984-ben magyar-francia sza­kos középiskolai tanári diplo­mát szerzett. 1984 és 1989 között a Szentábrahámon, Siménfalván és Székelykeresztúron tanított. 1990 előtt csak nagy nehézségek árán jelenhettek meg a versei. A rendszerváltás után néhány hónapig a marosvásárhelyi Nem­zeti Színház aligazgatója (a ma­gyar társulat művészeti vezető­je), a marosvásárhelyi Látó című szépirodalmi folyóirat versrova­tának szerkesztője és 2008-tól 2019-ig a lap főszerkesztője volt. 1983 óta 43 kötete - köztük gyer­­mekverskönyvek - jelent meg. Versei angol, bolgár, cseh, észt, francia, horvát, lengyel, német, olasz, orosz, román, svéd, szerb és szlovén nyelven is olvashatók. 2020. március 2-án a Requiem Tzimbalomra című versköteté­ért vehette át az Artisjus irodal­mi nagydíjat. NÉPSZAVA Meghalt Tom Wilkinson Életének 76. évében elhunyt az Alul semmi és a Michael Clay­ton sztárja, a Golden Globe-díjas Tom Wilkinson. A brit színészt kétszer jelölték Oscar-díjra, 2001-ben a legjobb férfi fősze­replő kategóriában A hálószo­bában című filmben nyújtott alakításáért, majd 2007-ben a legjobb mellékszereplő kategó­riában a Michael Clayton című filmben nyújtott játékáért. Leg­utóbb az Alul semmi alapján ké­szült, a Disney+ sorozatában ját­szott régi színésztársai, Robert Carlyle és Mark Addy társaságá­ban. Az eredeti film 1997-ben ha­talmas közönség és szakmai siker volt, számos kategóriában jelöl­ték Oscar- és BAFTA-díjra. Tom Wilkinson ez utóbbit el is nyer­te a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában. 2009-ben Golden Globe- és Primetime Emmy-dí­jat nyert az HBO John Adams című sorozatában nyújtott ala­kításáért. Több mint százhar­minc filmben szerepelt, köztük olyanokban, mint a Grand Buda­pest Hotel, Lány gyöngy fülbeva­lóval, Egy makulátlan elme örök ragyogása, és több BBC-adaptá­­cióban, köztük az Értelem és ér­zelem című Jane Austen-regény tévéfilmváltozatában. NÉPSZAVA zO '­ o; öo <­ z­z> < ÖO Tüntettek a butítás ellen TILTAKOZÁS Demonstrációt tartottak szombat délelőtt a Szépművészeti Múzeum előtt, hogy kiállj­anak a művészettörténet tantárgy megszüntetése ellen. P. SZABÓ DÉNES „Ha a művészettörténet helyett ha­zafias nevelés lesz, akkor a Szépmű­vészeti helyén katonai kiképzőköz­pont lesz?” - állt az egyik demonst­ráló tábláján december 30-án a Szépművészeti Múzeum előtti tün­tetésen. Az eseményre azok jöttek el, akik a tantárgy megszüntetése ellen álltak ki. Míg a múzeum előtt sokan azért várakoztak, hogy bejussanak a január 7-én záruló Renoir-kiállí­­tásra, addig a lépcső aljánál a kisebb tömeg gyűlt össze, többen transzpa­renssel kezükben jelezték nemtet­szésüket. A „Hogyan legyünk kön­­­nyen, gyorsan hülyék?” és a „Művé­szettörténet R.I.P. 2024” feliratok mellett még Renoir-tól is olvashat­tunk egy idézetet: „A művészet tehe­tetlen, ha az, akinek alkot­ vak.” Raszler György oktató, a de­monstráció fő szervezője felol­vasta a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Törté­nettudományi Osztálya Művé­szettörténeti Tudományos Bi­zottságának tiltakozását a művészet­­történet tárgy megszüntetése ellen. „Elfogadhatatlannak, átgondolat­lannak, rövid és hosszú távon egya­ránt rendkívül ártalmasnak tartjuk a döntést, amely a képző-, ipar- és épí­tőművészet több ezer éves múltjá­ról és kortárs alkotásairól úgy véli, hogy az nem szerves része az ál­talános műveltségnek. Minthogy ezzel párhuzamosan a film- és médiaismeret oktatását is kive­zetik a tantervből, a vizuális kultú­ra története, kortárs gyakorlata és elmélete teljességgel kívül kerül a gimnáziumi ismeretanyagon” - volt hallható. A szöveg kitért arra is, hogy a művészetek történetének ismere­te elősegíti az egyetemes, európai és nemzeti művészeti örökség tudatos gondozását, örökségünk fenntartá­sát és ápolását. „Alulírottak kérjük a döntéshozókat, hogy tegyék lehe­tővé ismét a művészettörténet tárgy­választásának lehetőségét a gimná­ziumokban, és állítsák vissza a lehe­tőségét a művészettörténetből való érettségi vizsgának” - mondta Rasz­ler György. György Péter is elégedetlen. „A művészettörténet középisko­lai tananyagként való megszün­tetése alapjában véve kétségbe vonja a múzeumok legitimitá­sát. Ilyen alapon ha ez valakinek nem tetszik, akkor lesznek szívesek a néprajzot is megszüntetni, mert akkor a Néprajzi Múzeum is tönk­remegy. Szóval ez teljes abszurdum mondta lapunknak az esztéta. Egy az eseményen résztvevő családa­pa szerint a művészettörténet tárgy megszüntetése rohamosan fogja el­butítani a népet. - Magam nem va­gyok képzett művészettörténetből, de amit tudok, azt a gimnáziumból tudom. És tudom, hogy az fontos. Két lányom és egy fiam hobbiból fog­lalkoznak képzőművészettel, és úgy gondolom, igenis jó, hogy az iskolá­ban van, aki ebben őket tudja támo­gatni. Nem örülnék, ha ez a jövőben nem lenne - mondta a Népszavának. Raszler György a tüntetés szer­vezésekor úgy vélte, mindenképpen jelezni kellene a Magyar Képzőmű­vészeti Egyetemnek és a Szépművé­szeti Múzeumnak, hogy idén meg­szűnik a közoktatásban a művészet­­történet tantárgy. - Gondoltam, erre úgy lehetne a leginkább felhívni a fi­gyelmet, ha felhasználva a még egy hétig tartó Renoir-kiállítás sikerét, transzparensekkel kiállunk az épü­let elé, hogy az ott várakozó, a mű­vészettörténet iránt érzékeny em­berek és a múzeum is felfigyeljen a problémára - mondta a szervező, aki két ELTE gyakorló gimnáziumban is tanít, az Apáczai Csere János Gim­náziumban vizuális kultúra, a Rad­nótiban pedig művészettörténet-ta­nár. - A jelen döntés következménye az lesz, hogy a diákok nem fogják is­merni a nagyobb művészettörténeti korszakokat, művészegyéniségeket és alkotásokat. De ez a kisebb prob­léma, hisz a művészettörténet nem­csak ezen tények összessége, hanem a képek, a látvány értelmezésének képessége is, illetve a kompozíciók, motívumok megértése. Mindez a huszonegyedik században a vizuális kommunikációban az egyik legfon­tosabb kompetencia - véli Raszler. A 2020-as új Nemzeti alaptan­tervnek (NAT) megfelelően az ál­lami fenntartású középiskolákban 2024-től már választható tárgyként sem lesz elérhető a művészettörté­net mint önálló tárgy, az abból való érettségi lehetősége pedig teljesség­gel (gimnáziumokban és szakgim­náziumokban egyaránt) megszűnik Magyarországon. A művészettörté­neti ismeretek minimálisra redukált anyagát az új NAT a vizuális kultúra 9-10. évfolyamon oktatott tárgyába olvasztja be (heti 1x45 percben), ami lehetetlenné teszi a tudományág át­fogó ismereteinek átadását. A meg­szüntetett művészettörténet érett­ségi vizsga mellett a vizuális kultú­ra középszintű érettségi vizsgájából is kimaradt a művészettörténeti és műelemző ismeretek mérésének le­hetősége. Rövid és hosszú távon egyaránt rend­kívül ártalmas­nak tartják a döntést A tárgy meg­szüntetése rohamosan fogja elbutíta­ni a népet «Sät«, stófisMŰM hÜVÉSZíTTORTÍHÜ U ?2m LÁS A2 Ú8 JELENTŐSÉG RASZLER GYÖRGY A demonstráció fő szervezője szerint a látvány értelmezésé­nek képessége, a XX. században a vizuális kom­munikációban az egyik legfon­tosabb kompe­tencia NÉPSZAVA-INTERJÚ / Értékelni egy gótikus templom homlokzatát Az idén megszűnő művészettör­ténet tantárgyról Révész Emese művészettörténészt, az ELTE BTK Művészettörténeti Intézetének tanszékvezető docensét kérdeztük. Milyen hatásai lesznek annak, hogy 2024-ben a művészettörténet kikerül az alaptantervből? Rövid és hosszú távon is a leg­főbb probléma, hogy a most felnö­vő nemzedék alapműveltségéből ke­rül ki a művészettörténet. A 2020-as Nemzeti Alaptanterv (NAT) ugyan­is a 9-10. évfolyamon oktatott vizuá­lis kultúra tárgyba ömlesztette bele a művészettörténeti ismereteket és a médiaismeretet heti egy tanórába. Ebbe a negyvenöt perces időtartam­ba kellene, hogy beleférjen a képal­kotás, a műelemzés, illetve az álló- és mozgóképek történetének áttekintése. Mindezt lehetetlen át­adni ennyi idő alatt. Kollektív vizu­ális örökségünk így teljesen kiszorul egy most érettségizett fiatal látókö­réből. Ezt a fejleményt azért tartom súlyosnak, mert amíg mindenki szá­mára természetes, hogy az általános műveltségnek része Szophoklész és Shakespeare, addig úgy tűnik, a NAT szerzői szerint ebbe nem tarto­zik bele Pheidiász, Rembrandt, Ba­rabás Miklós vagy Bak Imre. Mind­ez azt tükrözi, hogy a hazai kultúra mai alakítói úgy vélik, a kultúra el­sősorban írott forrásokat, szöve­ges kultúrát jelent, míg a vizualitást nem kezelik azzal egyenrangú mó­don. Vagyis ez a probléma nemcsak a művészettörténetről szól, hanem általában a vizuális ismeretek kiszo­rításáról az oktatásból, és tágabban a magyar kultúrából. Milyen készségekkel ruházza fel az embert, ha művészettörténetet tanul? Vegyük az egyszeri turistát, aki városnézőbe utazik egy hosszú hét­végére Székesfehérvárra vagy Bécs­­be. Ha nemcsak jókat akar enni és vásárolni, akkor értékelni fog­ja egy gótikus templom homlokza­tát, egy barokk kutat. Fehérváron talán felkeresi az Új Magyar Kép­tárat, és tudni fogja Bécsben, mit kell megnéznie a Kunsthistorisches Museumban. Mert hatezer kiállított műtárgy közül akkor tud élvezettel és értelemmel válogatni, ha rendel­kezik valami előzetes tudással. Kü­lönösen Európában, ahol több ezer év kulturális öröksége halmozó­dott fel. A kollektív tárgyi emléke­ket rendszerező művészettörténet tehát elengedhetetlen eszköze a vi­lág értelmes felfedezésének. Ebből az ismeretanyagból éppúgy követ­kezik a műemlékvédelem ügyének tudatos képviselete, mint a kortárs művészet felé megnyilvánuló nyi­tottság. A művészettörténet más te­kintetben közvetve fejleszti a vizuá­lis ízlést is, segíti az embert, hogy a közvetlen környezetét ízléssel for­málja, hogy eredeti és választékos módon állítsa össze a ruhatárát, avagy megrendelőként egy vizuá­lisan igényes weboldalt vagy hir­detést meg tudjon különböztetni a képileg szegényes versenytárstól. Hogy látja, a művészettörténet ok­tatás mennyire követte az általános műveltség változását az utóbbi évti­zedben? Nagyon sok múlik a tanár felké­szültségén, elhivatottságán. Ismerek olyan kollégát, aki tudatosan eme­li be a kortárs művészetet a rajzórái­ba. Általában az a helyzet, hogy kép­zőművész végzettségű szakemberek tanítanak, de egyes helyeken művé­szettörténészek. Egy aktív, kortárs al­kotó nagyobb hangsúlyt helyez nap­jaink képzőművészeti irányzataira, a történészi szemlélet inkább a múlt törekvéseinek megértését segíti. A művészettörténet ma már nemcsak általános műveltségi kérdés, hanem kőkemény gazdasági tényező. Nyu­­gat-Európában a műemlék- és mú­zeumlátogatás a nagy hasznot hozó turizmus egyik legfőbb hajtóereje. Ha az oktatásból töröljük ezt a tudás­­szegmenst, a kulturális iparág poten­ciális vásárlóit iktatjuk ki. P. SZ. D. Révész Emese: Ez ma már nem­csak műveltségi kérdés, hanem kőkemény gazda­sági tényező 2fee \Z OOQ<z<

Next