Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-09 / 7. szám

12 I agKy,________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Elhunyt Ferdinandy György Nyolcvannyolc évesen meghalt Ferdinandy György József At­tila- és Príma Primissima díjas magyar író, műfordító, egyete­mi tanár - közölte a hírt az MTI. Ferdinandy György 1935-ben született Budapesten. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar­francia szakára, ám csak rövid ideig járt az egyetemre, a forrada­lom leverése után pedig elhagy­ta az országot, Franciaországba költözött. Doktori címet a Stras­­bourgi Egyetemen szerzett. Ké­sőbb a Puerto Ricó-i Egyetem oktatója volt. Nyugdíjazása után kezdetben felváltva Puerto Ri­­cóban és a floridai Miamiban élt, a 2010-es évektől hazaköltözött Budapestre, de évente vissza­utazott Miamiba; 2019 óta nem járt Magyarországon. Irodalmi munkássága Franciaországban indult, egészen a Saint-Exupé­­ry-díjig vitte, első magyar kötete 1965-ben jelent meg Futószala­gon címmel. Első itthon megje­lent könyve 1988-as a Szerecsen­­ségem története. Ferdinandy Györgynek jelenleg folyamatban van az életműkiadása, amely­nek harmadik kötete, az Örökség 2023-ban jelent meg az Európa Könyvkiadónál. Friss írásokból álló kötete Szól a kakas címmel 2022-ben a Magyar Napló Ki­adónál jött ki. A rendkívül aktív szerző a francia írószövetség, a Magyar Írószövetség, a Magyar Művészeti Akadémia és a Nem­zetközi Magyar Filológiai Társa­ság tagja volt. Ferdinandy György november végén tüdőgyulladás­sal került kórházba Miamiban, állapota ezt követően nem javult, vasárnap hunyt el. MTI Meghalt Sarudi Gábor Életének 75. évében elhunyt Sarudi Gábor gyártásvezető, producer - közölte családja a Facebookon. Emlékét a ma­gyar filmgyártás több mint fél­száz alkotása őrzi, többek kö­zött olyan remekművek, mint a Csapd le csacsi, a Csinibaba, a Mikor lámpást adott az Úr ke­zembe Pesten, Az én XX. száza­dom vagy a Recsk. Filmes pálya­futását világosítóként kezdte, később gyakornok és felvétel­vezető lett. A Színház- és Film­­művészeti Főiskola gyártás­szervező szakán sajátította el a szakmát, majd a Mafilm gyár­tásvezetője lett. 1991-től függet­len gyártásvezetőként és pro­ducerként dolgozott hazai és nemzetközi filmekben. 1992- ben közönségdíjjal, 2002-ben a gyártásvezetők elismerésére alapított Rózsási György-díjjal ismerték el munkásságát. Bú­csúztatásáról családja később intézkedik. NÉPSZAVA i­z rS Aki a mai Budapestet megrajzolta GYÁSZ Nyolcvannyolc éves korában elhunyt Finta József, a Nemzet Művésze, Kossuth-, Prima Primissima és kétszeres Ybl-díjas építész, az MTA és az MMA rendes tagja. N.KÓSA JUDIT Éppen csak elmúlt harmincéves, amikor a tervei alapján építeni kezdték az akkoriban Duna Inter­continentalnak nevezett hatalmas pesti szállodát. Felfoghatatlan le­hetőség: talán Hauszmann-nak adatott hasonló, amikor gigan­tikus palotával koronázhatta a Várhegyet, vagy William Tierny Clarknak, amikor megálmodhatta, milyen legyen az első kőhíd. Finta József rajzasztalán dőlt el, milyen formát öltsön a pesti Duna-part, a városnak az a legforgalmasabb, leg­ismertebb pontja, amely minden­honnan látszik, s amelyről ilyetén­­formán mindenkinek határozott elképzelése van. Akkor, a hatvanas években fel sem merült, hogy a régi hoteleket, a patinás, ámde kiszolgált Hungá­riát, Bristolt és Carltont kéne a vi­lágháborús romokból újjáépíte­ni. Új kor, új építészet, új esélyek: ez volt a jelszó, és a korszellemtől az sem volt idegen, hogy egy egé­szen fiatal ember kapjon lehetősé­get az épületóriás megtervezésére. Számos kritika érte persze a kész művet, különösen a folyóra han­golt monstrum hátsó, teljesen zárt frontját vitatták, ő maga azonban csak egy dolgot sajnált. Azt, hogy a Dunára kifutó, a tervekben még szereplő terasz nem valósult meg. A kortárs építészetet kevéssé ismerő és ritkán becsülő magyar közegben talán nem magától ér­tetődő, de tény: Finta József hos­­­szú pályája során olyan mély hatást gyakorolt Budapest megjelenésére, mint utcanévvé magasztosult elő­dei közül Pollack, Ybl vagy Steindl. Az ő megvalósult épületei határoz­zák meg a legismertebb köztereket, hiszen a keze nyomát viseli példá­ul a Kongresszusi Központ, a Nem­zetközi Kereskedelmi Központ a Bazilika tőszomszédságában, az angyalföldi rendőrségi székház, a Szabadság téri Bank Center vagy éppen a Westend. Úgy mesélik, a legendás munka­bírású építész akkor is tervezett, ha erre éppen nem volt konkrét meg­bízása. Ha megpillantott a város valamely meghatározó pontján egy üres vagy méltatlanul hasznosított telket, máris felskiccelte a házat, amelyet ott szívesen látott volna. Kétségtelen, hogy az utóbbi fél év­században nem létezett olyan fon­tosabb tervpályázat, ahol ő vagy a munkatársaiból alakított stúdió ne indult volna. A fővárosban megva­lósult épületei sora rendkívül hos­­­szú, de meghatározó szerepe volt az új Salgótarján megtervezésében is. Igaz, azon tervek listája is tekin­télyes, amelyek végül papíron ma­radtak. Ezek közül néhányat éppen most láthatunk a Vigadóban, a So­semvolt Budapest című kiállításon. Finta József reneszánsz ember volt, nem pusztán tervező, hanem a festésben és írásban örömét lelő értelmiségi is. Főnökükként és ba­rátjukként búcsúznak tőle munka­társai, akik így írnak róla: „József soha nem a pillanatnak tervezett, alkotásai időn kívüliek, egész éle­tében a hosszú távon érvényesnek tartott értékeket kutatta. Az épí­tészetet komoly játéknak tartot­ta, melyet gyermeki lélekkel lehet csak művelni. A legutóbbi időkig töretlenül lelkesedett minden új dologért, miközben folyamatosan a maradandót és az időtlent próbálta megtalálni bennük.” K­NTA Finta József reneszánsz ember volt, nem pusztán tervező, ha­nem a festés­ben és írásban örömét lelő értelmiségi is Finta József rajzaszta­lán dőlt el, milyen formát öltsön a pesti Duna-part, ő tervezte az In­terContinental Budapest hotelt is ■<12 z Q< o Egy francia ritkaság, az Ys királya a Müpában KLASSZIKUS ZENE Csütörtök este látható a Müpában az Ys királya, Édouard Lalo szerzeménye. A kül­földről érkező énekeseket a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar kíséri a koncertszerű ope­ra-előadáson. A spanyol családból származó francia romantikus zene­szerző nevét hazáján kívül leginkább Spanyol szimfóniája tette ismertté, a franciák számára azonban az Ys királya (eredeti címén Le roi des) a legismertebb tőle. A háromfelvoná­­sos operát 1875-ben fejezte be Lalo, de igazán nagy sikert az átdolgozott verzió 1888-as párizsi, Théátre du Châtelet-beli bemutatója hozta, a műből ezt megelőzően csak részletek hangoztak el közönség előtt. A premi­er után egy évvel az Ys királya már a századik előadásnál járt. Az opera története egy breton le­gendát vesz alapul. A zeneszerző a téma iránti érdeklődése állítólag breton származású feleségétől, Julie de Maligny mezzoszoprán énekesnő­től ered, Margaret szerepét eredeti­leg neki írta Lalo. A Bretagne vidéké­ről származó történet, Ys városának legendája több verzióban ismert, és elsüllyedt a tengerben, bár területét gátak védték, árulás miatt valaki ki­nyitotta a zsilipet, és a tenger elpusz­tította a várost. Később ékelődhetett a legendába a megmentő, az önmagát a városért feláldozó lány, nőalak mo­tívuma. Lalo operájában a két király­ Az előadást Vashegyi György dirigálja majd lány, Margared és Rozenn ugyanab­ba a férfiba, Myliába szerelmes, ám az a fiatalabbat, Rozennt szereti. és királya egy békeszerződés részeként Margaredet odaígéri Karnac herceg­nek, a város egykori ellenségének. Margared szerelme miatt megtagadja a házasságot, mire Karnac bosszúval fenyegetőzik. A nővér végül szövet­kezik vele, miután megtudja, hogy Ys királya áldását adta Mylio és Rozenn frigyére, revansként odaadja Kranac­­nak a város zsilipj­einek kulcsait. Mar­gared a húga esküvőjén megtörik, és bevallja tettét, ám ekkor már késő, a várost elöntik a hullámok. Marga­red, akit lelkiismeret-furdalás gyötör, közli szeretteivel, hogy a tenger áldo­zatot követel, és egy magas szikláról a vízbe veti magát. Halála után megje­lenik Szent Corentin, és lecsendesíti a hullámokat, és megmenekül. Az Ys királya dallamvilága Wag­nert juttatja eszünkbe, mindeközben Gounod és Debussy hatása is érződik az operán. A Müpában látható, a Pa­­lazzetto Bru Zane-nal együttműkö­désben megvalósuló produkcióban az amerikai Kate Aldrich adja Marga­retet, a holland Judith van Warroij lesz Rozann. A férfi vokalisták mind franciák: Cyrille Dubois tenor Mylio, Jérôme Boutillier bariton pedig Kar­nac lesz. Nicolas Courjal basszista a címszereplő királyt formálja meg. ROSZNÁKY EMMA <=32oo INFO Az Ys királya január 11-én látható a Müpában, a koncertszerű opera-elő­adás három felvonásban, egy szünet­tel megy. Vezényel: Vashegyi György. co2<2<z [UNK]<o

Next