Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-10 / 8. szám
< öo 1 NÉPSZAVA / II AI I 2024. január 10., szerda VII_/0 Stockholm katonákat telepít Lettországba NATO Svédország jövőre katonákat küld Lettországba egy Kanada vezette misszió keretében, hogy ezzel is elrettentse Oroszországot egy támadástól - jelentette be a svéd miniszterelnök egy hétfői konferencián. Ulf Kristersson megjegyezte, nem kívánnak időt vesztegetni arra, hogy megvárják az ország NATO-tagságának végleges ratifikálását. „Mi és szomszédaink Oroszország Ukrajna elleni háborújának árnyékában élünk, de Oroszország Európa egészét próbálja destabilizálni fenyegetésekkel, dezinformációs és kibertámadásokkal”. Szavai szerint „Amerika elégtelen szerepvállalásának bírálata rosszul hangzik, ha mi magunk nem védjük meg a kontinensünket”. Ukrajna bebizonyította mondta, hogy háború idején az ország legfontosabb erőforrása az általános védekezési akarat, ezért polgári védelmi tárcát hoztak létre, és még januárban bevezetik a kötelező polgári szolgálatot. NÉPSZAVA 8 Folk Försvai Ulf Kristersson svéd kormányfő közölte: országa még januárban bevezeti a kötelező polgári szolgálatot . O Boszniai szerb kitüntetés Orbánnak BANJA Luka Egy évvel Vlagyimir Putyin orosz elnök után idén mások mellett Orbán Viktor magyar kormányfőnek ítélte oda a boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb kitüntetését Milorad Dodik elnök, az entitás alapításának ünnepén. „Hálásak vagyunk ennek az embernek, amiért reális politikai szereplőként tekint ránk” - mondta Dodik. Az amerikai szankciókkal sújtott szeparatista vezetőnek tavaly augusztus 20-i budapesti látogatásakor a magyar kormány 45 milliárd forintnyi befektetést ígért oda. NÉPSZAVA Dodik boszniai szerb vezető tavaly augusztusi budapesti látogatásakor <ooo< o7 öz2 o HIRDFT Hungária Életjáradék és Hungária Járadékbiztosítások kamatai 2024. évre. A 2024. évre vonatkozó éves kamatlábak a következők: A HÉK biztosításokra vonatkozó kamatok: egyösszegű szolgáltatásra járadékra váltásra 7 °/c 12% A HJK biztosításokra vonatkozó kamatok: egyösszegű szolgáltatásra járadékra váltásra Allianz Hungária Irt 4% 4% Macron már 2027-re tekint CSERE Franciaország történetének legfiatalabb kormányfőjét nevezte ki a francia elnök Gabriel Attal személyében. Kockázatos döntés a részéről. RÓNAY TAMÁS Nem csak kormányfőcserét hajtott végre Emmanuel Macron elnök azzal, hogy a mindössze 34 éves liberális politikust, Gabriel Attalt nevezte ki a kabinet élére. Az államfő ezzel vélhetően utódját is kijelölte. Ne feledjük ugyanis, hogy a következő, 2027-ben esedékes elnökválasztáson Macron már nem indulhat újra, s amennyiben Attal sikeresnek bizonyul a kormányfői bársonyszékben, úgy az egyik legesélyesebb jelölt lehet. Macron azonban 19-re húzott lapot, hiszen a távozó vagy inkább lemondatott miniszterelnök, Elisabeth Borne sorsa mutatja, nem egyszerű kormányfőnek lenni Franciaországban, különösen úgy, hogy az elnöki pártnak, az Újjászületésnek nincs többsége a képviselőházban. Macron azonban abból indulhatott ki: a baloldalhoz sorolt Borne „elvitte a balhét” azzal, hogy sikerült keresztülvinnie több népszerűtlen jogszabályt, köztük a nyugdíjreformot vagy a kemény kitételeket tartalmazó bevándorlási törvényt, amely nagy felzúdulást keltett Macron pártján belül a jobboldalnak tett gesztusok miatt, s amelynek több elemét még akár meg is semmisítheti az alkotmánytanács. Azért sem számíthat könnyű időszakra Attal, mert Macron sosem vette jó néven, ha egy miniszterelnöke népszerűbb volt nála. Az elnöki tisztségre állítólag pályázó Edouard Philippe-nek például hírek szerint ezért is kellett távoznia 2020 júliusában a miniszterelnöki bársonyszékből. Macron azonban a következő években talán félre tudja tenni személyes ambícióit és sérelmeit, hiszen elnök harmadszorra már nem lehet. Attallal pedig más a viszonya, mint bármelyik előző kormányfővel, aki elnöksége alatt szolgált. Már-már atyai gondoskodással figyeli a tehetséges fiatal politikus előmenetelét. A mostani váltásnál az is fontos szempont lehetett, hogy Macron a júniusi európai parlamenti választásra készül, s jelenleg a közvélemény-kutatásokban elég rosszul áll a pártja, a felméréseket a Marine Le Pen által fémjelzett populista Nemzeti Tömörülés (RN) vezeti. Azzal talán új lendületet adhat a politikai erőnek. A kérdés azonban az, mennyire áll mögötte a párt. Bár a közvélemény szemében népszerű, s oktatási miniszterként sikerült is gyarapítania híveinek táborát, az Újjászületés tekintélyesebb politikusai és Macron egyes tanácsadói fenntartásokkal figyelték felfelé ívelő csillagát. Közéjük tartozik Gérald Darmanin belügyminiszter, bár utóbbi helyzete igencsak megingott, miután nem sikerült keresztülvinni a parlamenten az ő bevándorlásügyi törvényjavaslatát. Mindenesetre egyes pártbéli „erős emberek” kifogásai miatt is hezitálhatott Macron egészen mostanáig Attal kinevezésével, hiszen hírek szerint Borne menesztéséről már jóval korábban döntött. Ahogy Jean-Luc Mélenchon, az Elégedetlen Franciaország (LFI) baloldali populista párt elnöke maliciózusan megjegyezte, „Gabriel Attal visszatért szóvivői posztjára. A miniszterelnöki hivatal eltűnik. Az elnök egyedül uralkodik az udvarával.” Ezzel arra utalt, hogy a korábban kormányszóvivőként szolgált Attalnak miniszterelnökként semmi önállósága nem lesz. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen mint említettük Macronnak szívügye, hogy Attal sikeres legyen. Persze más ellenzéki politikusok is élcelődtek az elnök húzásán, Olivier Faure, a szocialisták főtitkára például megjegyezte: „Macron önmagát követi.” Eric Ciotti, a Republikánusok elnöke felelős ellenzéki szerepvállalást ígért. Attalnak jó kapcsolatokra kell törekednie Ciottival, mert a kormánytábor az egyes törvényjavaslatok elfogadásánál elsősorban a Republikánusok támogatását reméli. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke úgy fogalmazott, Macront csak a népszerűség érdekli, s könnyen magával rántja a volt oktatási minisztert. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy Macron kísérletét siker koronázza, és Attal beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ha azonban az új kormányfő rácáfol a kétkedőkre, azzal Macron elnökségének történelmi megítélését is jelentősen javíthatja. Macron már-már atyai gondoskodással figyeli a tehetséges fiatal politikus előmenetelét Jelenleg a közvélemény-kutatásokban elég rosszul áll az elnök pártja. Hányni tudna a trolloktól Gabriel Attal a francia belpolitika csodagyerekének számít: 29 évesen került a parlamentbe, majd lett Macron pártjának szóvivője. 2018 októberétől töltött be kormányzati posztokat, legutóbb az oktatási és ifjúsági ügyekért felelős tárcát vezette. Az ország történelmének legfiatalabb kormányfőjének apja, Yves Attal ügyvéd és filmproducer volt, félig elzászi, félig tunéziai zsidó származású. Édesanyja, Marie de Couriss francia és görög-orosz gyökerekkel bír, egy filmgyártó cégnél dolgozott. Attal 2012-ben diplomázott a Sciences Pónál, 2008 és 2011 között jogot tanult a Panthéon-Assas Egyetemen. Nyíltan vállalja homoszexualitását, élettársi kapcsolatban él Stéphane Séjournéval, Macron pártjának EP-képviselőjével. Politikai karrierje során antiszemita és homofób támadások is érték a közösségi médiában. Az új kormányfő egyszer úgy fogalmazott, hányni tudna az internetes trolloktól. <27 >ooz> <ÖO Blinken arab üzeneteket vitt Izraelnek DIPLOMÁCIA Az amerikai külügyminiszter kedden felszólította az izraeli vezetőket, hogy a gázai háborúban kíméljék a civileket, és keressék a palesztin állam létrehozásához vezető utat. Antony Blinken a Hamász és Izrael háborújának októberi kitörése óta negyedszer látogatott a Közel-Keletre, miközben egyre nő a nemzetközi aggodalom a Gázai övezetben három hónapja zajló izraeli offenzíva palesztin halálos áldozatainak száma és a több százezer embert sújtó gázai humanitárius válság miatt. Az Egyesült Államok és más országok is próbálják megakadályozni a háború átterjedését a szélesebb régióra. Blinken a tel-avivi Kirja támaszponton találkozott Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel, majd háborús kabinetjével, és Matthew Miller külügyi szóvivő szerint hangsúlyozta „a további civil veszteségek elkerülésének és a gázai polgári infrastruktúra védelmének fontosságát”. Blinken a palesztin enklávé jövőbeli kormányzására vonatkozó tervekről is tárgyalt. Netanjahunak „megismételte, hogy fenntartható békét kell biztosítani Izrael és a régió számára, többek közt egy palesztin állam megvalósításával”. Izraelbe érkezése előtt Blinken Jordániában, Katarban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szaúd-Arábiában folytatott megbeszéléseket főként az izraeli-palesztin konfliktus hosszabb távú rendezésének módjáról. A Washington arab szövetségeseivel tartott találkozóiról Blinken azt mondta, hogy szorosabb kapcsolatokat akarnak Izraellel, de csak ha ez magában foglalja a palesztin államhoz vezető „gyakorlati utat”. „Úgy gondolom, hogy vannak valódi lehetőségek” - mondta izraeli kollégájának, Israel Katznak. Az Egyesült Államok által közvetített tárgyalások egy palesztin állam létrehozásáról az Izrael által megszállt területen csaknem egy évtizede meghiúsultak, s a jelenlegi izraeli kormánykoalíció jobboldali vezetői nyíltan ellenzik a palesztin államiságot. HARSÁNYI GYÖRGY Az amerikai külügyminiszter a palesztin enklávé jövőbeli kormányzására vonatkozó tervekről is tárgyalt Benjamin Netanjahuval zO Q o o <oo