Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-10 / 8. szám

< öo 1 NÉPSZAVA­­ / I­I AI I 2024. január 10., szerda V­I­I_/­0 Stockholm katonákat telepít Lettországba NATO Svédország jövőre katoná­kat küld Lettországba egy Kanada vezette misszió keretében, hogy ezzel is elrettentse Oroszorszá­got egy támadástól - jelentette be a svéd miniszterelnök egy hét­fői konferencián. Ulf Kristersson megjegyezte, nem kívánnak időt vesztegetni arra, hogy megvárják az ország NATO-tagságának vég­leges ratifikálását. „Mi és szomszé­daink Oroszország Ukrajna elleni háborújának árnyékában élünk, de Oroszország Európa egészét próbálja destabilizálni fenyegeté­sekkel, dezinformációs és kibertá­­madásokkal”. Szavai szerint „Ame­rika elégtelen szerepvállalásának bírálata rosszul hangzik, ha mi ma­gunk nem védjük meg a kontinen­sünket”. Ukrajna bebizonyította mondta­­, hogy háború idején az ország legfontosabb erőforrása az általános védekezési akarat, ezért polgári védelmi tárcát hoztak létre, és még januárban bevezetik a köte­lező polgári szolgálatot. NÉPSZAVA 8 Folk Försvai Ulf Kristersson svéd kormányfő közölte: országa még januárban be­vezeti a kötelező polgári szolgálatot . O Boszniai szerb kitüntetés Orbánnak BANJA Luka Egy évvel Vlagyimir Putyin orosz elnök után idén má­sok mellett Orbán Viktor magyar kormányfőnek ítélte oda a boszniai Szerb Köztársaság legmagasabb ki­tüntetését Milorad Dodik elnök, az entitás alapításának ünnepén. „Há­lásak vagyunk ennek az embernek, amiért reális politikai szereplőként tekint ránk” - mondta Dodik. Az amerikai szankciókkal sújtott sze­paratista vezetőnek tavaly augusz­tus 20-i budapesti látogatásakor a magyar kormány 45 milliárd forint­nyi befektetést ígért oda. NÉPSZAVA Dodik boszniai szerb vezető tavaly augusztusi budapesti látogatásakor <ooo< o7 öz2 o HIRDFT Hungária Életjáradék és Hungária Járadékbiztosítások kamatai 2024. évre. A 2024. évre vonatkozó éves kamatlábak a következők: A HÉK biztosításokra vonatkozó kamatok: egyösszegű szolgáltatásra járadékra váltásra 7 °/c 12% A HJK biztosításokra vonatkozó kamatok: egyösszegű szolgáltatásra járadékra váltásra Allianz Hungária Irt 4% 4% Macron már 2027-re tekint CSERE Franciaország történetének legfiatalabb kormányfőjét nevezte ki a francia elnök Gabriel Attal személyében. Kockázatos döntés a részéről. RÓNAY TAMÁS Nem csak kormányfőcserét hajtott végre Emmanuel Macron elnök azzal, hogy a mindössze 34 éves liberális politikust, Gabriel Attalt nevezte ki a kabinet élére. Az ál­lamfő ezzel vélhetően utódját is kijelölte. Ne feledjük ugyanis, hogy a következő, 2027-ben esedékes el­nökválasztáson Macron már nem indulhat újra, s amennyiben Attal sikeresnek bizonyul a kormányfői bársonyszékben, úgy az egyik leg­esélyesebb jelölt lehet. Macron azonban 19-re húzott lapot, hiszen a távozó vagy inkább lemondatott miniszterelnök, Eli­sabeth Borne sorsa mutatja, nem egyszerű kormányfőnek lenni Fran­ciaországban, különösen úgy, hogy az elnöki pártnak, az Újjászületés­nek nincs többsége a képviselőház­ban. Macron azonban abból indul­hatott ki: a baloldalhoz sorolt Borne „elvitte a balhét” azzal, hogy sikerült keresztülvinnie több népszerűt­len jogszabályt, köztük a nyugdíj­­reformot vagy a kemény kitételeket tartalmazó bevándorlási törvényt, amely nagy felzúdulást keltett Mac­ron pártján belül a jobboldalnak tett gesztusok miatt, s amelynek több elemét még akár meg is semmisít­heti az alkotmánytanács. Azért sem számíthat könnyű időszakra Attal, mert Macron so­sem vette jó néven, ha egy minisz­terelnöke népszerűbb volt nála. Az elnöki tisztségre állítólag pályázó Edouard Philippe-nek például hí­rek szerint ezért is kellett távoznia 2020 júliusában a miniszterelnöki bársonyszékből. Macron azonban a következő években talán félre tud­ja tenni személyes ambícióit és sé­relmeit, hiszen elnök harmadszorra már nem lehet. Attallal pedig más a viszonya, mint bármelyik előző kor­mányfővel, aki elnöksége alatt szol­gált. Már-már atyai gondoskodással figyeli a tehetséges fiatal politikus előmenetelét. A mostani váltásnál az is fontos szempont lehetett, hogy Macron a júniusi európai parlamenti válasz­tásra készül, s jelenleg a közvéle­mény-kutatásokban elég rosszul áll a pártja, a felméréseket a Marine Le Pen által fémjelzett populista Nem­zeti Tömörülés (RN) vezeti. Azzal talán új lendületet adhat a politikai erőnek. A kérdés azonban az, men­­nyire áll mögötte a párt. Bár a köz­vélemény szemében népszerű, s oktatási miniszterként sikerült is gyarapítania híveinek táborát, az Újjászületés tekintélyesebb politi­kusai és Macron egyes tanácsadói fenntartásokkal figyelték felfelé ívelő csillagát. Közéjük tartozik Gé­­rald Darmanin belügyminiszter, bár utóbbi helyzete igencsak megingott, miután nem sikerült keresztülvinni a parlamenten az ő bevándorlásügyi törvényjavaslatát. Mindenesetre egyes pártbéli „erős emberek” kifo­gásai miatt is hezitálhatott Macron egészen mostanáig Attal kinevezé­sével, hiszen hírek szerint Borne menesztéséről már jóval korábban döntött. Ahogy Jean-Luc Mélenchon, az Elégedetlen Franciaország (LFI) baloldali populista párt elnöke ma­liciózusan megjegyezte, „Gabriel Attal visszatért szóvivői posztjára. A miniszterelnöki hivatal eltűnik. Az elnök egyedül uralkodik az ud­varával.” Ezzel arra utalt, hogy a ko­rábban kormányszóvivőként szol­gált Attalnak miniszterelnökként semmi önállósága nem lesz. Ám a helyzet nem ilyen egyszerű, hiszen mint említettük­­ Macronnak szívügye, hogy Attal sikeres legyen. Persze más ellenzéki politikusok is élcelődtek az elnök húzásán, Oli­vier Faure, a szocialisták főtitkára például megjegyezte: „Macron ön­magát követi.” Eric Ciotti, a Repub­likánusok elnöke felelős ellenzé­ki szerepvállalást ígért. Attalnak jó kapcsolatokra kell törekednie Ciot­­tival, mert a kormánytábor az egyes törvényjavaslatok elfogadásánál el­sősorban a Republikánusok támo­gatását reméli. Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke úgy fo­galmazott, Macront csak a népsze­rűség érdekli, s könnyen magával rántja a volt oktatási minisztert. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy Macron kísérletét siker koronázza, és Attal beváltja a hozzá fűzött reményeket. Ha azonban az új kormányfő rácáfol a kétkedőkre, azzal Macron elnökségének törté­nelmi megítélését is jelentősen ja­víthatja. Macron már-már atyai gondosko­dással figyeli a tehetséges fiatal politikus előmenetelét Jelenleg a közvéle­mény-ku­tatásokban elég rosszul áll az elnök pártja. Hányni tudna a trolloktól Gabriel Attal a francia belpolitika csodagyerekének számít: 29 évesen került a parlamentbe, majd lett Macron pártjának szóvivője. 2018 októ­berétől töltött be kormányzati posztokat, legutóbb az oktatási és ifjúsági ügyekért felelős tárcát vezette. Az ország történelmének legfiatalabb kor­mányfőjének apja, Yves Attal ügyvéd és filmproducer volt, félig elzászi, félig tunéziai zsidó származású. Édesanyja, Marie de Couriss francia és görög-orosz gyökerekkel bír, egy filmgyártó cégnél dolgozott. Attal 2012-ben diplomázott a Sciences Pónál, 2008 és 2011 között jogot tanult a Panthéon-Assas Egyetemen. Nyíltan vállalja homoszexualitását, élettársi kapcsolatban él Stéphane Séjournéval, Macron pártjának EP-kép­­viselőjével. Politikai karrierje során antiszemita és homofób támadások is érték a közösségi médiában. Az új kormányfő egyszer úgy fogalmazott, hányni tudna az internetes trolloktól. <27 >ooz> <ÖO Blinken arab üzeneteket vitt Izraelnek DIPLOMÁCIA Az amerikai kül­ügyminiszter kedden felszólította az izraeli vezetőket, hogy a gázai háborúban kíméljék a civileket, és keressék a palesztin állam létreho­zásához vezető utat. Antony Blinken a Hamász és Iz­rael háborújának októberi kitöré­se óta negyedszer látogatott a Kö­zel-Keletre, miközben egyre nő a nemzetközi aggodalom a Gázai öve­zetben három hónapja zajló izraeli offenzíva palesztin halálos áldoza­tainak száma és a több százezer em­bert sújtó gázai humanitárius válság miatt. Az Egyesült Államok és más országok is próbálják megakadá­lyozni a háború átterjedését a széle­sebb régióra. Blinken a tel-avivi Kirja támasz­ponton találkozott Benjamin Ne­tanjahu izraeli kormányfővel, majd háborús kabinetjével, és Matthew Miller külügyi szóvivő szerint hang­súlyozta „a további civil vesztesé­gek elkerülésének és a gázai polgári infrastruktúra védelmének fontos­ságát”. Blinken a palesztin enklávé jövőbeli kormányzására vonatkozó tervekről is tárgyalt. Netanjahunak „megismételte, hogy fenntartható békét kell biztosítani Izrael és a ré­gió számára, többek közt egy palesz­tin állam megvalósításával”. Izraelbe érkezése előtt Blinken Jordániában, Katarban, az Egye­sült Arab Emírségekben és Sza­­úd-Arábiában folytatott megbeszé­léseket főként az izraeli-palesztin konfliktus hosszabb távú rende­zésének módjáról. A Washington arab szövetségeseivel tartott talál­kozóiról Blinken azt mondta, hogy szorosabb kapcsolatokat akarnak Izraellel, de csak ha ez magában foglalja a palesztin államhoz vezető „gyakorlati utat”. „Úgy gondolom, hogy vannak valódi lehetőségek” - mondta izraeli kollégájának, Israel Katznak. Az Egyesült Államok által köz­vetített tárgyalások egy palesztin állam létrehozásáról az Izrael által megszállt területen csaknem egy évtizede meghiúsultak, s a jelenlegi izraeli kormánykoalíció jobboldali vezetői nyíltan ellenzik a palesztin államiságot. HARSÁNYI GYÖRGY Az amerikai külügyminiszter a pa­lesztin enklávé jövőbeli kormányzá­sára vonatkozó tervekről is tárgyalt Benjamin Netanjahuval zO Q o o <oo

Next