Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-10 / 8. szám

12 I ________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Divat, dizájn, Budapest Húsznál is több márka mutat­kozik be az idei Budapest Cent­ral European Fashion Weeken (BCEFW), a rendezvénynek a Szépművészeti Múzeum és az Andrássy úti Hungarian Art and Business épülete ad otthont ja­nuár 22. és 28. között. A Ma­gyar Divat & Design Ügynökség (MDDÜ) a programról kiadott közleményében felidézi: a BCE­FW az elmúlt évek során a kö­zép-európai régió egyik legfon­tosabb divateseményévé vált, a divathét a szakma képviselői, a buyerek, a tervezők, valamint a hazai és nemzetközi média talál­kozásának első számú platform­ja a térségben. Az idei esemény témája a tradíciók és a moderni­­tás találkozása, a magyarok mel­lett régiós tervezők munkáival is találkozhat a közönség. A cat­­walk show-k és a kollektív be­mutatók a Szépművészeti Mú­zeumban lesznek, a Hungarian Art and Business épületében pe­dig a Fashion Hubot tartják meg, melynek célja a fiatalok, a Z ge­neráció megszólítása, inspirá­­lása. A rendezvény keretében szakmai előadások, a fenntart­hatóságra fókuszáló worksho­­pok várj­ák az érdeklődőket. MT­I Rátóti és Pozsgai is tévéfilmet rendez Hat televíziós alkotás, köztük négy tévéfilm, egy dokumen­tumfilm és egy animációs me­sesorozat gyártását támogat­ja a Nemzeti Filmintézet (NFI) tájékoztatta a filmintézet az MTI-t hétfőn. Az NFI 130 millió forint támogatást szavazott meg a Nemzeti Színházban is futó Hubay Miklós-darab tévéfilmes adaptációjára, az Ok tudják, mi a szerelem című tévéfilmben Udvaros Dorottya és Blaskó Pé­ter (képünkön) lesznek a fősze­replők és Rátóti Zoltán rendezi, aki a Nemzetiben futó előadást is jegyzi. A Visegrádi Együttmű­ködés, a mai V4-ek középkorra visszanyúló előzményeit mutat­ja be Pozsgai Zsolt új tévéfilmje, A királytalálkozó, ez 353,75 mil­lió forintos támogatásból való­sulhat meg. 19,95 millió forintot kap Berecz Péter Szenes Han­na költőről szóló, Percek tán­ca című dramatizált dokumen­tumfilmje, a Széchenyi István halála napját feldolgozó tévéfilm Szilágyi Andor rendezésében pedig 345 milliót. Bicskei Zoltán vajdasági rendező jegyzi majd a Bolondmese című filmet, mely­nek készítéséhez az NFI 297,85 millió forinttal járul hozzá. To­vábbá újabb öt epizód készül Kelen Gábor rendezésében a Draco, a borzasztó című 2D-s animációs sorozatból 108 millió forint támogatásból. NÉPSZAVA ug­ro o­o< o öo Búcsú Benedek Miklóstól GYÁSZ Méltósággal viselt betegség után, életének 78. évében kedden reggel elhunyt Benedek Miklós, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, színházi rendező, érdemes és kiváló művész.­­ BALOGH GYULA Benedek Miklós hosszabb ideje betegeskedett, mégis, amíg tudott, szinte a haláláig játszott. Decem­ber közepén még színpadra lépett a Vígszínházban, Molnár Ferenc darabjában, a Játék a kastélyban című előadásban. Ezt az előadást többször láthattam. Túráit játszot­ta, a színműírót, Benedek Miklós elképesztő természetességgel tu­dott szmokingot, vagy frakkot vi­selni, önmagában hordozta azt az eleganciát, amit a külsőségekben is képes volt megjeleníteni. Mol­nár egyébként is az egyik kedvence volt, többször rendezte is a gyak­ran játszott szerző műveit. Édesapja Benedek Tibor nép­szerű komikus, kabaréműsorok szereplője volt. Nyilván volt sze­repe abban, hogy Miklós is a szí­nészetet választotta. A főiskolán Szinetár Miklós volt az osztályfő­nöke. Először a Nemzetibe került, majd a Katona József Színház ala­pító tagja lett, ahol húsz évet töl­tött. Meghatározó előadásokban szerepelt, a társulattal sokat járt külföldön. Az ő nevéhez fűző­dik a Budapest Orfeum című elő­adás kezdeményezése, amelyben Császár Angela és Szacsvay Lász­ló partnereként énekelt, táncolt. Anyanyelvi szinten tudott kuplé­­kat előadni, a jó értelemben vett polgári ízlést, sármos, szigorú, ám mégis megnyerő színpadi stílust képviselni. Ezt később tanította is a főiskolán. A Benedek-tanít­­ványok el is sajátították a stílust, tanárként is nagyon kedvelték őt, hiszen maga volt az élő színház­­történet, tele jobbnál jobb színhá­zi anekdotákkal. A tanítványai egy részével pedig szinte baráti kap­csolatot ápolt és figyelte a pályá­jukat később is, miután végeztek. A színművészt Schwajda György hívta az új Nemzetibe, ahová 2009-ig kötődött. Aztán szabad­úszó lett és az utóbbi években az Orlai Produkciós Iroda társulatá­nak tagjaként dolgozott. Filmen is keresett volt, népsze­rű mozgóképekben, tévéfilmek­ben tűnt fel, leginkább jellegzetes karakterszerepekben. Sokfelé ját­szott, szívesen látott vendég volt a Játékszínben, legutóbb a József At­tila Színházban, de ment minden­felé, amerre hívták. Interjúknál, amikor kérdezték, nem könnyen nyílt meg, mindig mérlegelte, mennyi tartozik a kö­zönségre a lelkéből, a magánéleté­ből, a tragédiáiból. 2020-ban vesz­tette el nagyobbik fiát, Tibort, az olimpiai bajnok vízilabdázót. A gyász, halálig az arcán maradt. Vo­násai még szomorúbbak lettek. Egy apa sohasem tudja teljesen fel­dolgozni, elfogadni, ha a fiát neki kell eltemetnie. Mindezt a fájdal­mat Benedek Miklós nem titkolta, de igyekezett, amennyire lehetsé­g gyász, halálig az ar­cán maradt. Vonásai még szomorúb­bak lettek. Egy apa so­hasem tudja teljesen feldolgozni, elfogadni, ha a fiát neki kell eltemet­nie. ges, fegyelmezetten, méltósággal kezelni. Az utolsó időkben is a szín­pad, na és az unokák jelentették a gyógyírt. A József Attila Színház­ban fellépett Az imposztorban, a GSZIN-ben pedig a Hárman a pa­don című előadásban. A Corvina Kiadó gondozásában épp a nyom­daleadás előtti állapotban van az a kötet, amelyben Vajda Katalinnal beszélgetett az életéről. Erre na­gyon készült, gondosan válogatta a képanyagot, gondozta a szöveget. Tavaly szeptemberben választot­ták pályatársai a Nemzet Színészei közé. Ez boldoggá tette, úgy érez­hette joggal, hogy szakmailag, meg­becsülésben a helyére került. Sajnos nem élvezhette sokáig ezt a helyze­tet. Napról napra mennek el kö­zülünk, akiket nagyon szerettünk. Benedek Miklós is ebbe a körbe tar­tozik, nem lehet őt pótolni, az emlé­két kell, hozzá méltóan őriznünk. 1946-2024 Tíz év magyar alkotásai a BIDF-en MUSTRA Január 27. és február 4. között országszerte összesen 70 alkotást láthatnak az érdeklődők a 10. Budapest Nemzetközi Doku­mentumfilm Fesztiválon (BIDF- en), díjnyertes filmek érkeznek hazánkba. A fővárosban a Cinema City Mammut moziban, vidéken pedig Debrecenben, Egerben, Győr­ben, Jászberényben, Pécsett, Szege­den, Székesfehérváron, Szolnokon, Szombathelyen és Veszprémben zajlanak a vetítések. A hazai szakma előtt az elmúlt 10 év magyar film­jeiből készült válogatással (Best of BIDF) tiszteleg a fesztivál, GÁZA címmel pedig a korábbi évek izraeli és palesztin témájú munkáit vetítik újra. Negyven versenyfilm került a BIDF öt szekciójába, amelyek a következő neveket kapták: A Te or­szágod, A Te harcod, A Te titkod, A Te hited, A Te vágyad. A Te orszá­god szekciójának témái: jakutföldi erdőtüzek (A szibériai Sárkány), gátomlások Brazíliában (Gátszaka­dás), Venezuela történelme egy bör­tönviselt családapa életén keresztül (Apám börtöne), Ecuador Kína álta­li kizsákmányolása (Ellopott orszá­gom), iráni kényszervallatások gya­korlata (Legrosszabb ellenségem), egy rezsim titkos fotóarchívuma (Szíria elveszett lelkei), a kínai ál­lam megfigyelőrendszere (Tökéle­tes bizalom) és az ukrán kormány­zat napjai a háború alatt (Harcban). A Te harcod szekció filmjei közt akadnak a szólásszabadság védel­méről (Amíg még nézhetjük, Egy új­­­ság elhaló hangja), a hagyományok­kal küzdő iráni pásztorcsaládról (A húgaimat nem adom), egy korrup­ciógyanús kongaversenyről (Lazaro és a kollaboráns Cápa), a megtáma­dott török popsztárlányról (A ne­vem: Boldogság), és igazságtalanul bebörtönzött nőkről (Hét tél Tehe­ránban) szóló alkotás. A Keleti front az ukrán hadseregnek elsősegélyt nyújtó fiatalokról állít portrét, a szekcióba egy orosz alkotás is beke­rült, a Kiáltvány a gyerekekért, mely tizenéves fiatalok videóin keresztül mutatja be, milyen az ifjúság élete Putyin Oroszországában. A Te titkod szekcióban krimi­szerű dokumentumfilmek látha­tók (A gullspangi rejtély, La Singla, a flamenco-királynő rejtélye), egyes munkák pedig az ember alkotta tit­kos világokba kalauzolnak (A hi­­úz-ember, A túlélő sziget). A Te hited szekcióban a vallá­si fanatizmusról szóló dokumen­tumfilmek (A mi keresztünk, Len­gyel hitfüggők, Négy nővér) mellett megjelenik a háború és az ember­telenség miatti hitben való meg­ingás is (Ahol nincs isten, Bombák helyett Hans Blix). A Te vágyad szekció talán a legszórakoztatóbb, itt látható film izlandi focistákról (A mi kis hazai pályánk), és valódi vadnyugati életet élő marhapász­tor hölgyekről (Cowboy-lányok). A szekcióban megjelenik a szerelem és szexualitás témaköre (Az utolsó szépfiú, Evekien és a szex, Keskeny út a boldogság felé - ez egy ma­gyar film homoszexuális roma fia­talokról). A Te vágyad filmjei közül sem hiányozhat a háborús tema­tika (Metalurg Hotel, Auróra tün­döklése, Arcok visszapillantóban). ROSZNÁKY EMMA Jelenet az izraeli Shirly Berkovitz Az üres szoba című filmjéből Q '< a;O < öo201<

Next