Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-11 / 9. szám

nr I­rrS­ n DL­rvJLu népszava­­ , 2024. január 11., csütörtök I Egy út van: a tarifaközösség • • A KÖZLEKEDÉS Még a végleges kormánydöntés előtt, de a városvezetés számára nem teljesen váratlanul tett ajánlatot Lázár János miniszter a fővárosnak. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Erre utal, hogy Karácsony egyik helyettese, az önkormányzati vá­lasztásokon az V. kerületben pol­gármesterjelöltként indulni akaró Kerpel-Fronius Gábor jelölő pártja, a Momentum petíciót indított a Bu­­dapest-bérlet megvédéséért. Alapvetésként le kell szögezni: a regionális tarifaközösség beveze­tését minden közlekedési szakem­ber helyesli és már régóta ajánlgat­­ja. (Az utazóközönség számára ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyetlen bérlettel használhat­nak valamennyi közösségi közleke­dési eszközt az adott régióban, jelen esetben Budapesten és Pest megyé­ben.) A főváros utolsó, még Vitézy Dáviddal mint közlekedési állam­titkárral aláírt, agglomerációs jára­tokról szóló megállapodásába is be­került, hogy távlati cél egy új közös jegy- vagy bérlettípus kidolgozása. Csakhogy az Orbán-kormány és az ellenzéki vezetésű főváros közötti mindennapos csatározássá felerő­södő konfliktus a távoli jövőbe lök­te ezt a tervet. Erre rakódott rá az agglomerációs járatok körüli elszá­molási vita és az évi 12 milliárd fo­rintos állami támogatás ügye. Erről ugyanis a szokásos önkormányzati feladathoz kötött normatíváktól - például óvodaműködtetés - eltérő­en évről évre támogatási szerződést kell kötni. Ráadásul a kormány hol csak az év végén, hol pedig csak egy részét fizette ki az összegnek. Ta­valy például csak 10 milliárdot ka­pott ezen a címen Budapest. Ehhez képest volt igen megle­pő Lázár János ajánlata a tarifakö­zösség létrehozására. A Népszava értesülése szerint a fővárost nem érte teljesen váratlanul a javaslat. A régi mederben nem volt folytat­ható az együttműködés, a váltás pe­dig csak a tarifaközösség keretei kö­zött képzelhető el. A közlekedési miniszter egy szóval sem említette, de a városvezetés elképzelhetetlen­nek tartja a kölcsönösen elfogadott modell szerinti elszámolás nélkü­li bérletelfogadást. „Ez olyan len­ne, mintha egy színházigazgató azt mondaná: a nálam megvett jeggyel a szomszédos teátrum előadására is beülhetsz” - hoztak érzékletes pél­dát lapunknak. Az elszámolás nélküli bérletel­fogadás a MÁV-HÉV Zrt. számá­ra is jelentős kiesés lenne, hiszen akár egyhar­mados me­netdíjkiesést is jelenthet a BKK-nak, ha a budapes­tiek inkább a várme­gyebérletet fogják meg­venni. a Budapesti Közlekedési Központ­tal kötött megállapodás alapján a BKK menetdíjbevételeiből befo­lyó összeg 11 százalékát kapja meg. A MÁV és a Volánbusz a vonatok és a távolsági buszok városhatáron be­lüli használatáért a menetdíjbevé­tel 1 százalékára jogosult, így a fővá­ros a BKK menetdíjbevételének 12 százalékát fizeti ki az állami cégek­nek. Ez több milliárd forintos tétel évente. A BKK 2023-as üzleti tervében 240 milliárd forint ráfordítás sze­repel. Ennek zömét a BKV viszi el, de jelentős összeget hasít ki belő­le a több fővárosi buszjáratot üze­meltető ArrivaBus is, míg a keret harmadik, legkisebb része a BKK közlekedésszervezői feladatainak finanszírozására megy el. A bevé­tel legjelentősebb részét a főváro­si önkormányzat közösségi közle­kedésre biztosított forrása teszi ki, ami tavaly cirka 138 milliárd forint volt. Erre jön rá a fent már említett 12 milliárdos állami normatíva, a BKK egyéb bevételei - reklám, Mól Bubi stb. -, illetve a menetdíjbevé­tel. Ez utóbbi szintén két részből áll: a bérletek és jegyek eladásából a járvány után lassan visszakapasz­kodva tavaly már 68-70 milliárdra nőtt az összeg. Ehhez adódik hoz­zá az állam által törvényben rögzí­tett, a 65 év felettiek ingyenes uta­zását ellentételező szociálpolitikai kedvezmény. Ennek összege 12,5- 13 milliárd forint volt 2023-ban. Itt érdemes hozzátenni: a Lázár által kedden bejelentett tarifarendszer­átalakítás, amelynek során a 65-ből csak 22 kedvezménytípus marad, üzletpolitikai kedvezmények tör­lését jelenti. Ezek a MÁV és a Vo­lánbusz üzleti szabályzatában sze­repeltek, nincs törvényi hátterük, ezekre a két cég nem kapott szociál­politikai támogatást az államtól, így megszüntetésükhöz, átalakításuk­hoz sem volt szükség törvénymó­dosításra. Ehhez hasonlatosan saját üzleti (közgyűlési) döntéssel bizto­sítja az ingyenes utazást a 14 év alat­tiaknak a fővárosi önkormányzat. Ennek kieső bevételét szintén nem ellentételezi az állam. Az agglomerációs elszámolás összege 2024-ben már akkora len­ne, hogy meghaladná a 12 milliár­dos normatíva összegét, ha pedig ki sem fizetik a teljes összeget, jelen­tős mínuszt jelentene a fővárosnak. Ezért állhat a főváros érdekében egy új típusú megállapodás, amely­nek nehézségét a bevételek meg­lenne, hogy meghaladná a 12 milliár­dos állami normatíva összegét, osztása jelenti. Ha nincs semmi­lyen megállapodás, akkor a főváros által adott pénz nagyon hiányozna az állami cégek kasszájából is, így mindkét fél számára elemi érdek a korrekt elszámolás, kérdés, hogy ez ebben a politikai viharban kialakít­­ható-e. Az ügylet a főváros számára na­gyon sok kockázatot rejt. Ha a tel­jes árú vármegyebérlet (9450 fo­rint) hajszállal olcsóbb is, mint a Budapest-bérlet (9500 forint), rá­adásul azzal mindenen lehet utaz­ni, míg a BKK-bérlettel nem, akkor a budapestiek a vármegyebérletet fogják megvenni. Ez akár egyhar­mados menetdíj kiesést is jelenthet a BKK-nak. (Információink sze­rint Pest megyében 15 milliárd fo­rint értékben adtak el tavaly vár­megyebérletet.) Kivéve persze, ha a Budapest-bérlet árát annyira le­­csökkentenék, hogy érdemesebb legyen ezt venni. A 14 év alattiak törvénybe foglalt ingyenes utazása esetén állami ellentételezés jár, így a BKK a jelenlegihez képest plusz­­bevételhez jutna. A vármegyebérlet 25 éves korig nyújtott 50 százalé­kos kedvezményének ellensúlyozá­sa viszont szintén fogas feladvány lesz a BKK-nak. (Budapest-bérlet vásárlása esetén teljes árat kell fi­zetni.) A pluszok és mínuszok számítga­­tása zajlik most mindkét oldalon. A főváros a korábbitól eltérő modellt alakítana ki, amelynek alapja egy tisztán utaskilométereken alapuló, menetdíjbevétel-alapú elszámolás lenne. (A különféle BKK-szolgál­tatásokat az állami cégek ettől füg­getlenül rendelnék meg és ettől füg­getlenül számolnák el.) A mindenki számára elfogadható mechanizmus kialakítására nagyon kevésnek tű­nik a március elsejéig rendelkezésre álló idő, de az önkormányzat azt re­méli, hogy az átmeneti időre szóló, tavaly december végén kötött meg­állapodást nem mondja fel a MÁV és a Volánbusz. Ám sem erre, sem egy korrekt elszámolási metódus elfo­gadására nincs garancia. Rendkívü­li közgyűlés összehívását minden­esetre nem tervezi a városvezetés, mivel a közgyűlésen egy konkrét, a minisztériummal kitárgyalt meg­állapodásról lenne értelme beszél­ni, ehhez viszont kemény szakmai előkészítésre van szükség. Ilyen ké­rés egyébként nem érkezett a képvi­selőktől sem. SZALAI ANNA IQI­Q Boráros tér Csepel 84 A pluszok és a mínuszok számolgatása zajlik most a kormány és a főváros oldalán is Az agg­lomerációs elszámolás összege 2024-ben már akkora '­OQ> '< mO 3 Ismét terítékre kerül az Orbán-kormány FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Zöldek frakciójának kezdemé­nyezésére létrejött többpárti meg­állapodás alapján a képviselő-tes­tület tagjai szóban és írásban is véleményt fognak nyilvánítani az Ukrajna finanszírozását akadályo­zó magyar vétóról. Kifejtik az állás­pontjukat arról a múlt decemberi brüsszeli döntésről is, amelynek nyomán Magyarország hét éven át fokozatosan hozzájuthat 10,2 mil­liárd euró közösségi támogatáshoz, vagyis a számára megítélt felzárkóz­tatási forrásoknak csaknem feléhez, és várhatóan ismét hangot adnak a júliusban hivatalba lépő magyar EU-elnökséggel kapcsolatos ag­godalmaiknak. Közben gyűlnek az aláírások a Magyarország szavazati jogának megvonását szorgalmazó petícióhoz is, amelynek kezdemé­nyezője, Petri Sarvamaa finn keresz­ténydemokrata képviselő szintén egy parlamenti határozatban adna nyomatékot a követelésnek. Az EP többségi véleményéről képet adhat a Politico nevű brüs­­­szeli hírportál által a múlt héten is­mertetett levél, amelyet a mérsékelt jobboldali pártokat tömörítő frakció vezető tisztségviselői írtak a parla­ment elnökének. Ebben követelik a 10,2 milliárd euró felszabadításáról szóló európai bizottsági döntés fe­lülvizsgálatát, és kifejtik: Orbán Vik­tor „az EU stratégiai érdekeit teljes mértékben semmibe véve és meg­sértve” megakadályozta az EU hos­­­szú távú költségvetésének a felül­vizsgálatát és ezzel együtt Ukrajna pénzügyi támogatását. Az uniós törvényhozó testületben utoljára tavaly novemberben ren­deztek vitát a magyarországi jogálla­miságról és a befagyasztott közösségi támogatásokról. Akkor a képviselők többsége azon a nézeten volt, hogy az Európai Bizottság ne engedjen Orbán Viktor zsarolásának, és ne szabadítsa fel a zárolt pénzügyi tá­mogatásokat mindaddig, amíg a ma­gyar kormány maradéktalanul nem teljesíti annak összes feltételét. Ezt megelőzően a májusi plenáris ülés napirendjén szerepelt a téma, és az EP akkor állásfoglalást is elfogadott, amelyben megkérdőjelezte, hogy az Orbán-kormány hitelesen be tud­­ja-e tölteni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024 júliusa és de­cembere között. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) : 3 3 3 Az EP-ben legutóbb tavaly novem­berben rendeztek vitát a magyaror­szági jogállamiságról

Next