Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-11 / 9. szám
nr IrrS n DLrvJLu népszava , 2024. január 11., csütörtök I Egy út van: a tarifaközösség • • A KÖZLEKEDÉS Még a végleges kormánydöntés előtt, de a városvezetés számára nem teljesen váratlanul tett ajánlatot Lázár János miniszter a fővárosnak. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Erre utal, hogy Karácsony egyik helyettese, az önkormányzati választásokon az V. kerületben polgármesterjelöltként indulni akaró Kerpel-Fronius Gábor jelölő pártja, a Momentum petíciót indított a Budapest-bérlet megvédéséért. Alapvetésként le kell szögezni: a regionális tarifaközösség bevezetését minden közlekedési szakember helyesli és már régóta ajánlgatja. (Az utazóközönség számára ez erősen leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyetlen bérlettel használhatnak valamennyi közösségi közlekedési eszközt az adott régióban, jelen esetben Budapesten és Pest megyében.) A főváros utolsó, még Vitézy Dáviddal mint közlekedési államtitkárral aláírt, agglomerációs járatokról szóló megállapodásába is bekerült, hogy távlati cél egy új közös jegy- vagy bérlettípus kidolgozása. Csakhogy az Orbán-kormány és az ellenzéki vezetésű főváros közötti mindennapos csatározássá felerősödő konfliktus a távoli jövőbe lökte ezt a tervet. Erre rakódott rá az agglomerációs járatok körüli elszámolási vita és az évi 12 milliárd forintos állami támogatás ügye. Erről ugyanis a szokásos önkormányzati feladathoz kötött normatíváktól - például óvodaműködtetés - eltérően évről évre támogatási szerződést kell kötni. Ráadásul a kormány hol csak az év végén, hol pedig csak egy részét fizette ki az összegnek. Tavaly például csak 10 milliárdot kapott ezen a címen Budapest. Ehhez képest volt igen meglepő Lázár János ajánlata a tarifaközösség létrehozására. A Népszava értesülése szerint a fővárost nem érte teljesen váratlanul a javaslat. A régi mederben nem volt folytatható az együttműködés, a váltás pedig csak a tarifaközösség keretei között képzelhető el. A közlekedési miniszter egy szóval sem említette, de a városvezetés elképzelhetetlennek tartja a kölcsönösen elfogadott modell szerinti elszámolás nélküli bérletelfogadást. „Ez olyan lenne, mintha egy színházigazgató azt mondaná: a nálam megvett jeggyel a szomszédos teátrum előadására is beülhetsz” - hoztak érzékletes példát lapunknak. Az elszámolás nélküli bérletelfogadás a MÁV-HÉV Zrt. számára is jelentős kiesés lenne, hiszen akár egyharmados menetdíjkiesést is jelenthet a BKK-nak, ha a budapestiek inkább a vármegyebérletet fogják megvenni. a Budapesti Közlekedési Központtal kötött megállapodás alapján a BKK menetdíjbevételeiből befolyó összeg 11 százalékát kapja meg. A MÁV és a Volánbusz a vonatok és a távolsági buszok városhatáron belüli használatáért a menetdíjbevétel 1 százalékára jogosult, így a főváros a BKK menetdíjbevételének 12 százalékát fizeti ki az állami cégeknek. Ez több milliárd forintos tétel évente. A BKK 2023-as üzleti tervében 240 milliárd forint ráfordítás szerepel. Ennek zömét a BKV viszi el, de jelentős összeget hasít ki belőle a több fővárosi buszjáratot üzemeltető ArrivaBus is, míg a keret harmadik, legkisebb része a BKK közlekedésszervezői feladatainak finanszírozására megy el. A bevétel legjelentősebb részét a fővárosi önkormányzat közösségi közlekedésre biztosított forrása teszi ki, ami tavaly cirka 138 milliárd forint volt. Erre jön rá a fent már említett 12 milliárdos állami normatíva, a BKK egyéb bevételei - reklám, Mól Bubi stb. -, illetve a menetdíjbevétel. Ez utóbbi szintén két részből áll: a bérletek és jegyek eladásából a járvány után lassan visszakapaszkodva tavaly már 68-70 milliárdra nőtt az összeg. Ehhez adódik hozzá az állam által törvényben rögzített, a 65 év felettiek ingyenes utazását ellentételező szociálpolitikai kedvezmény. Ennek összege 12,5- 13 milliárd forint volt 2023-ban. Itt érdemes hozzátenni: a Lázár által kedden bejelentett tarifarendszerátalakítás, amelynek során a 65-ből csak 22 kedvezménytípus marad, üzletpolitikai kedvezmények törlését jelenti. Ezek a MÁV és a Volánbusz üzleti szabályzatában szerepeltek, nincs törvényi hátterük, ezekre a két cég nem kapott szociálpolitikai támogatást az államtól, így megszüntetésükhöz, átalakításukhoz sem volt szükség törvénymódosításra. Ehhez hasonlatosan saját üzleti (közgyűlési) döntéssel biztosítja az ingyenes utazást a 14 év alattiaknak a fővárosi önkormányzat. Ennek kieső bevételét szintén nem ellentételezi az állam. Az agglomerációs elszámolás összege 2024-ben már akkora lenne, hogy meghaladná a 12 milliárdos normatíva összegét, ha pedig ki sem fizetik a teljes összeget, jelentős mínuszt jelentene a fővárosnak. Ezért állhat a főváros érdekében egy új típusú megállapodás, amelynek nehézségét a bevételek meglenne, hogy meghaladná a 12 milliárdos állami normatíva összegét, osztása jelenti. Ha nincs semmilyen megállapodás, akkor a főváros által adott pénz nagyon hiányozna az állami cégek kasszájából is, így mindkét fél számára elemi érdek a korrekt elszámolás, kérdés, hogy ez ebben a politikai viharban kialakítható-e. Az ügylet a főváros számára nagyon sok kockázatot rejt. Ha a teljes árú vármegyebérlet (9450 forint) hajszállal olcsóbb is, mint a Budapest-bérlet (9500 forint), ráadásul azzal mindenen lehet utazni, míg a BKK-bérlettel nem, akkor a budapestiek a vármegyebérletet fogják megvenni. Ez akár egyharmados menetdíj kiesést is jelenthet a BKK-nak. (Információink szerint Pest megyében 15 milliárd forint értékben adtak el tavaly vármegyebérletet.) Kivéve persze, ha a Budapest-bérlet árát annyira lecsökkentenék, hogy érdemesebb legyen ezt venni. A 14 év alattiak törvénybe foglalt ingyenes utazása esetén állami ellentételezés jár, így a BKK a jelenlegihez képest pluszbevételhez jutna. A vármegyebérlet 25 éves korig nyújtott 50 százalékos kedvezményének ellensúlyozása viszont szintén fogas feladvány lesz a BKK-nak. (Budapest-bérlet vásárlása esetén teljes árat kell fizetni.) A pluszok és mínuszok számítgatása zajlik most mindkét oldalon. A főváros a korábbitól eltérő modellt alakítana ki, amelynek alapja egy tisztán utaskilométereken alapuló, menetdíjbevétel-alapú elszámolás lenne. (A különféle BKK-szolgáltatásokat az állami cégek ettől függetlenül rendelnék meg és ettől függetlenül számolnák el.) A mindenki számára elfogadható mechanizmus kialakítására nagyon kevésnek tűnik a március elsejéig rendelkezésre álló idő, de az önkormányzat azt reméli, hogy az átmeneti időre szóló, tavaly december végén kötött megállapodást nem mondja fel a MÁV és a Volánbusz. Ám sem erre, sem egy korrekt elszámolási metódus elfogadására nincs garancia. Rendkívüli közgyűlés összehívását mindenesetre nem tervezi a városvezetés, mivel a közgyűlésen egy konkrét, a minisztériummal kitárgyalt megállapodásról lenne értelme beszélni, ehhez viszont kemény szakmai előkészítésre van szükség. Ilyen kérés egyébként nem érkezett a képviselőktől sem. SZALAI ANNA IQIQ Boráros tér Csepel 84 A pluszok és a mínuszok számolgatása zajlik most a kormány és a főváros oldalán is Az agglomerációs elszámolás összege 2024-ben már akkora 'OQ> '< mO 3 Ismét terítékre kerül az Orbán-kormány FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A Zöldek frakciójának kezdeményezésére létrejött többpárti megállapodás alapján a képviselő-testület tagjai szóban és írásban is véleményt fognak nyilvánítani az Ukrajna finanszírozását akadályozó magyar vétóról. Kifejtik az álláspontjukat arról a múlt decemberi brüsszeli döntésről is, amelynek nyomán Magyarország hét éven át fokozatosan hozzájuthat 10,2 milliárd euró közösségi támogatáshoz, vagyis a számára megítélt felzárkóztatási forrásoknak csaknem feléhez, és várhatóan ismét hangot adnak a júliusban hivatalba lépő magyar EU-elnökséggel kapcsolatos aggodalmaiknak. Közben gyűlnek az aláírások a Magyarország szavazati jogának megvonását szorgalmazó petícióhoz is, amelynek kezdeményezője, Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata képviselő szintén egy parlamenti határozatban adna nyomatékot a követelésnek. Az EP többségi véleményéről képet adhat a Politico nevű brüsszeli hírportál által a múlt héten ismertetett levél, amelyet a mérsékelt jobboldali pártokat tömörítő frakció vezető tisztségviselői írtak a parlament elnökének. Ebben követelik a 10,2 milliárd euró felszabadításáról szóló európai bizottsági döntés felülvizsgálatát, és kifejtik: Orbán Viktor „az EU stratégiai érdekeit teljes mértékben semmibe véve és megsértve” megakadályozta az EU hosszú távú költségvetésének a felülvizsgálatát és ezzel együtt Ukrajna pénzügyi támogatását. Az uniós törvényhozó testületben utoljára tavaly novemberben rendeztek vitát a magyarországi jogállamiságról és a befagyasztott közösségi támogatásokról. Akkor a képviselők többsége azon a nézeten volt, hogy az Európai Bizottság ne engedjen Orbán Viktor zsarolásának, és ne szabadítsa fel a zárolt pénzügyi támogatásokat mindaddig, amíg a magyar kormány maradéktalanul nem teljesíti annak összes feltételét. Ezt megelőzően a májusi plenáris ülés napirendjén szerepelt a téma, és az EP akkor állásfoglalást is elfogadott, amelyben megkérdőjelezte, hogy az Orbán-kormány hitelesen be tudja-e tölteni az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét 2024 júliusa és decembere között. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) : 3 3 3 Az EP-ben legutóbb tavaly novemberben rendeztek vitát a magyarországi jogállamiságról