Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-12 / 10. szám
nr Iun InDl_ l_ rl_ YJ Intézkedések tanárhiány ellen OKTATÁS Egy januártól hatályos kormányrendelet szerint az alsós oktatók már 8. osztályig beoszthatók, óvónőként pedig középfokú végzettséggel is el lehet helyezkedni - tudtuk meg. JUHÁSZ DÁNIEL Több változás is történt a tanárok és az óvodapedagógusok foglalkoztatásának szabályaiban az új pedagógus-életpályatörvény, ismertebb nevén státusztörvény 2024. január 2-ától hatályos végrehajtási rendelete miatt - vette észre a Népszava. Az egyik az általános iskolák alapvetően alsós (1-4. évfolyamos) osztályaiban dolgozó tanítókat érinti. A kormányrendelet pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményeiről szóló melléklete szerint a tanítók már az általános iskola végéig, vagyis egészen 8. osztályig beoszthatók tanári feladatokra. A változtatás okaival kapcsolatban kerestük a köznevelésért felelős Belügyminisztériumot, de válaszukban csak annyit írtak, hogy a tanítók eddig is jogszerűen taníthattak az 5. és a 6. évfolyamokon, az új szabályozás csak kibővítette ezt a lehetőséget. A 2023. december 31-éig érvényes rendelet valóban lehetőséget adott erre, ugyanakkor abban az is szerepelt, hogy felsőbb évfolyamokon egy adott tantárgyat csak „a tantárgynak megfelelő műveltségi területet végzett” tanító taníthat. Az új szabályozásban ilyen feltétel már nem szerepel. Változtak az óvodapedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges végzettségi követelmények is. A hatályos rendelet szerint ebben a munkakörben már nemcsak felsőfokú óvodapedagógus diplomával, hanem a középfokú óvodai nevelő szakképzettség megszerzésével is lehet dolgozni. A Népszava tavaly nyáron számolt be arról, hogy a kormány ezzel az új, technikumokban és szakképző iskolákban elvégezhető öt-, illetve felnőttek esetében kétéves képzéssel enyhítene az óvónőhiányon, de a szakképzésért felelős Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) akkor azt közölte lapunkkal, hogy az óvodai nevelőket nem óvodapedagógusként, hanem szakképzett nevelést segítőként lehet majd foglalkoztatni. Az új kormányrendelet azonban ellentmond ennek. Ezzel kapcsolatban ismét érdeklődtünk a KIM-nél, továbbá szerettük volna megtudni azt is, amennyiben már elindultak az óvodai nevelő képzések, mennyien kezdték meg tanulmányaikat, de lapzártánkig nem kaptunk választ. Az Innovatív Képzéstámogató Központ honlapjáról annyit sikerült megtudnunk, hogy az óvodai nevelő képzést országszerte 25 szakképzési intézményben hirdették meg A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet a Népszavának azt mondta, egyértelműen a pedagógushiány az oka a foglalkoztatási szabályok változásának. Az érdekvédő szerint az, hogy a rendelet már nem írja elő a felső tagozatokon tanítók számára a tantárgyakhoz tartozó műveltségi területen szerzett képzettséget, azt jelenti, hogy lényegében bármilyen tantárgy oktatására beoszthatják az általános iskolák felső tagozatain az alsós tanítókat is. A tanítóképzés nem a felső tagozatos korosztály nevelésére, oktatására készít fel, sem pedagógiai, sem pszichológiai, sem pedig tantárgy-pedagógiai, módszertani értelemben. A pedagógushiányt a pályát vonzóvá tevő jogszabályi környezettel, biztos előmenetellel és abban mindenki számára garantált béremeléssel, jóval kevesebb munkaterheléssel és szakmai autonómiával lehet hatékonyan kezelni úgy, hogy ezzel együtt az oktatás színvonala is emelkedjen - fogalmazott Nagy Erzsébet. Hasonlóképp vélekedett a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is. Gosztonyi Gábor lapunknak azt nyilatkozta, a tanítók foglalkoztatásának „kibővítése” semmilyen más célt nem szolgálhat, minthogy elfedjék az általános iskolák felső tagozatain a szakos tanárok hiányát. Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy a tanári pálya nemcsak egy hivatás, hanem egy szakma. A tanítókat a felsőoktatási képzésük során a 6-10 éves korosztály nevelésére készítik fel, teljesen más módszertanokra van szükség, mint a 10-14 éves diákok esetében. Nem mellesleg a tanítók azért választották ezt a szakmát, mert ők az alsósokkal szeretnek és tudnak foglalkozni - mondta. Az óvodapedagógusokkal kapcsolatban úgy vélekedett, azzal, hogy már diploma nélkül, középfokú óvodai nevelő szakképesítéssel is lehet valaki óvodapedagógus, visszamentünk az 1960-as, 1970-es évekbe. Az óvodai nevelő szakképzés pedig szerinte a háttérbe szoríthatja, majd kiválthatja az egyetemi óvodapedagógus-képzést. * ■ w A diploma nélküli óvodapedagógusokkal 60-70 évet lépünk vissza KÜLÖNBSÉG GOSZTONYI GÁBOR: Jó lenne, ha a kormány megértené, hogy a tanári pálya nemcsak egy hivatás, hanem egy szakma OQ>< < mOO 140 ezren kapnak magasabb bért „Minden pedagógus jól fog járni a béremeléssel, a következő években minden tanárnak, minden óvónőnek emelkedni fog a fizetése" - állította Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön. Azt mondta, lesznek, akik „duplán jól járnak", ilyenek a pályakezdők, hiszen az ő bérük nem lehet kevesebb 528 ezer forintnál. Ez esetben Rétvári kissé túlzásba esett, a pályakezdők kétségkívül örülhetnek a 32 százalékos emelésnek, de azért szó sincs duplázásról. Arról pedig nem beszélt az államtitkár, hogy az érdekvédők számításai szerint lesznek olyan tanárok is, akik legfeljebb 25 százalékos többletre számíthatnak, holott a kormányzat illetékesei, így például tegnap maga Rétvári Bence is 32 százalékos általános emelésről beszélt. Közben megérkezett az Európai Bizottságtól az a „technikai jóváhagyás", amely Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az utolsó akadály volt, így január 1-jétől biztosan emelkedik a tanárok, óvópedagógusok bére. Az emelés mintegy 140 ezer embert érint, népszava , 2024. január 12., péntek I «J Még mindig nincs magyar jóváhagyás „DIPLOMÁCIA” Az EU-tagállamok nagyköveteinek szerdai ülésén Magyarország nem adta a beleegyezését Ukrajna 50 milliárd eurós támogatásához. Még azt is ellenezte - de nem tudta megakadályozni -, hogy hamarosan elkezdődhessenek a tárgyalások a döntéshozó intézmények között arról a jogszabályról, amely rendelkezik a megtámadott ország segélyezését 2024-2027 között lehetővé tevő pénzügyi eszköz felállításáról. A rendelettervezetről kialakított részleges közös álláspont elfogadásához ugyanis elég volt a 27 ország minősített többségének az igen szavazata. A tanácskozáson egyedül a magyar nagykövet mutatott fel piros lapot. A szerdai kormányközi megállapodás ugyanakkor nem terjed ki sem az Ukrajnának szánt támogatás összegére, sem ezen belül a vissza nem térítendő támogatás és a hitel arányára. Mindezekről a február elsejére összehívott rendkívüli EU-csúcs résztvevői hivatottak dönteni konszenzussal, mégpedig a hétéves uniós költségvetés felülvizsgálatának a keretében. Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint az EU27-ek 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 33 milliárd euró kölcsönt nyújtanának Ukrajnának négy éven át. A 17 milliárdot az uniós büdzséből folyósítanák, a többit közös hitelfelvételből fedeznék. 26 tagállam egyetért az elképzeléssel, Magyarország azonban ellenzi, ahogyan ezt Orbán Viktor vétója világossá tette a múlt decemberi brüsszeli csúcstalálkozón. Az EU székhelyén folyó tárgyalásokon némiképp enyhülni látszik a magyar ellenállás. A jelek szerint a kormány hozzájárulna Ukrajna finanszírozásához, de a javasoltnál szigorúbb és a többiek számára egyelőre elfogadhatatlan feltételekkel. Budapest szeretné, ha a tagállamok egy költségvetésen kívüli pénzügyi eszközből fedeznék a kelet-európai ország szükségleteit, a támogatást pedig évente felülvizsgálnák, majd egyhangú szavazással határoznának a folytatásáról. Mint Brüsszelben emlékeztetnek rá, ez lehetővé tenné Orbán Viktor számára, hogy évente blokkolja a pénz folyósítását, vagy igen szavazatáért cserébe engedményeket csikarjon ki az EU-tól. Két, egymástól független forrásunk szerint a szerdai nagyköveti tanácsülésen egyetlen másik tagállam képviselője sem támogatta a magyar álláspontot. Egy magas rangú EU-tisztviselő csütörtökön megerősítette: továbbra is az a céljuk, hogy Magyarország csatlakozzon az Ukrajna pénzügyi megsegítéséről tavaly decemberben megszületett többségi állásponthoz. A kormányok képviselőinek szerdai ülésén a magyar nagykövet felvetette, hogy hosszabbítsák meg a járvány utáni helyreállítási alapból járó kifizetéseket. A javaslat háttere, hogy Magyarország mindeddig nem jutott hozzá a neki megítélt 10,4 milliárd euróhoz korrupciós és jogállamisági problémák miatt. Brüsszel 2026. december végéig teljesíti a kifizetéseket, Budapest ezt szeretné megfejelni két évvel. Nem világos, hogy az Orbán-kormány ezt szabja-e engedékenysége feltételéül, de egy brüsszeli forrás szerint a kérés teljesítéséhez legalább két uniós jogszabály módosítására, valamint az EU bevételi forrásairól szóló döntés nehezen kivitelezhető egyhangú megváltoztatására lenne szükség. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Orbán Viktor mappával. Csak az ő nagykövete mutatott fel piros lapot az< 2 <43 <öo