Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-02 / 1. szám

pm rrSI n Du­rvJLU' népszava­­ o 2024.január 2., kedd I O Kamarai behajtó nyit új frontot a vadász-gazdálkodó csatában LOBBI Bár egyre több az erdőkben a puskás ember, elszaporodtak a vadak, amelyek mind nagyobb kárt okoznak. Az agrárkamara céget alapít, hogy bevasalja a pénzt a vadásztársaságoktól. DOHOS JUDIT Jó néhány vadásztársaság „le fog térdepelni”, ha a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara (NAK) átvállalja a gazdálkodóktól a vadkárkövetelések behajtását, és a korábbinál hatéko­nyabb eszközökkel lép fel a pénz beszedése érdekében - reagáltak lapunknak vadászok arra a nemré­giben tett bejelentésre, miszerint a NAK, „megértve a gazdák elke­seredettségét”, saját behajtócéget alapít és így próbálja elérni, hogy a vadásztársaságok kifizessék a vad­károk ellenértékét. Az agrárkamara közleménye szerint évente mintegy 21 milliárd forintos vadkár keletke­zik Magyarországon, ám ennek csak a töredékét, alig 3 milliárd forintot térítenek meg a vadásztársaságok a gazdálkodóknak. Az elmúlt 20 év­ben évről évre egyre nőtt a vadkárok mértéke, aminek oka leginkább a vadállomány túlszaporodása. Az el­múlt fél évszázadban az öt nagyvad - a gím- és dámszarvasok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok - létszáma az ötszörösére nőtt, an­nak ellenére, hogy napjainkban már évente tizenhétszer több nagyvadat lőnek ki átlagban, mint az 1960-as években. Az Országos Vadgazdál­kodási Adattár összesítése szerint jelenleg mintegy 800 ezer nagyvad él hazánk területén, s a táplálékigé­nyük alapján évente közel másfél millió tonna szálas, lédús és szemes takarmányt fogyasztanak el. Ennek azonban alig nyolc százalékát - 110 ezer tonnát - juttatj­ák ki az etetőkbe, szórókra a vadásztársaságok, vagyis a vad az élelme nagyobb hányadát a legelőkről, szántóföldekről, zöldsé­gesekből és gyümölcsösökből szerzi meg - állítják a gazdák. Számításaik szerint legalább 700 ezer tonnányi termés minden esztendőben vad­kárként realizálódik, aminek értéke 21 milliárd forint. Vagyis - vélik - az elszaporodott nagyvadállományt voltaképpen a mezőgazdaságok és erdészetek „tartják el”, amiatt, mert a vadásztársaságok nem gondoskod­nak hatékonyan a vadgyérítésről. A vadkárok kifizettetése eddig nem volt túlságosan hatékony, a pe­res ügyek pedig elhúzódtak. Ezért döntött úgy a Nemzeti Agrárgaz­dasági Kamara, hogy a behajtás­ra saját külön céget alapít. Győrffy Balázs, a NAK elnöke egy novem­ber végi konferencián kijelentette: nem a gazdálkodók és a vadásztár­sadalom közötti konfliktust akarják ezzel erősíteni, sőt annak kezelé­se, csillapítása a fő céljuk, ami a va­dásztársadalom érdeke is. Gyakor­lati tapasztalat, hogy a vadkárigény jogi úton történő akár több évig is eltarthat, ami egy-egy gazdálkodó­nak olyan mértékű bevételkiesést okozhat, hogy ellehetetleníti a mű­ködését. A NAK ezért a vadásztár­saságok által el nem ismert, de iga­zoltan valós vadkár anyagi terhét átvállalja a gazdálkodótól, azaz a bírósági szakaszban az agrárkama­ra cége áll majd a követelői oldalon. Hozzátette: nem az a céljuk, hogy egy-egy vadásztársaság csődbe menjen a vadkárok térítése miatt, de fontos, hogy a gazdálkodók se kerüljenek nehéz anyagi helyzetbe. A vadásztársadalomnak, a gödöllői Ma­gyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem profes­­­szora: Minden­képpen kevesebb kár és konfliktus lenne várható, ha a mainál kisebb volna a szarvas-és vaddisznó­állomány amelynek tagjai alapvetően hob­biból vadásznak, éreznie kell azt a súlyt, amit az élelmiszert termelő gazdálkodókra a vadak okozta kár ró. Az elszaporodott nagyvadállo­mány létszámának csökkentéséért pedig főként a vadászok tudnak ten­ni - mondta Győrffy Balázs. Hozzá­tette: az éves országos vadkár még a kimutatott statisztikáknál is jóval magasabb lehet, a gazdák jelentős része ugyanis nem kér kártérítést: vagy nem akar vesződni az eljárás­sal, vagy nem szívesen konfrontá­lódik helyben a vadászokkal, illet­ve nem szeretne végeláthatatlan pereskedést a nyakába. Egy részük pedig bizonyos mértékig elfogadja a „terményfogyást”, annak ellené­re is, hogy a jogszabály szerint kér­hetne kártérítést, mert az nem kü­szöbértékhez kötött.­­ A gazdának gazdálkodnia kell, nem vitatkoznia, bíróságra járnia. Ha oda kerül az ügy, akkor a NAK által létrehozott cég lesz a peres fél, amely előzetesen már átvállalta a követelést a káro­sulttól - mondta az elnök. Megkér­deztük a NAK-tól: Ha ők előre kifi­zetik a gazdáknak a kárt a követelés átvállalásával, a pénzt milyen for­rásból teremtik elő? Mit gondolnak, a tényleges vadkár hány százalékát sikerül majd beszedniük a vadász­­társaságoktól? Milyen létszámú és költségvetésű lesz a behajtó cégük? Kérdéseinkre nem kaptunk érdemi választ, ehelyett a már fentebb idé­zett konferencia anyagát ajánlották a figyelmünkbe. Az Országos Ma­gyar Vadászati Védegylettől a va­dásztársaságok álláspontját szeret­tük volna megtudni, ők azonban úgy reagáltak: elnökségük jelenleg is foglalkozik a témával, háttéregyez­tetések folynak az érdekképvisele­ti szervezetek között, így egyelőre nem tudnak érdemben felelni. A gödöllői Magyar Agrár-, és Élettudományi Egyetem minden évben kiadja az Országos Vadgaz­dálkodási Adattárat, amelynek sta­tisztikái megerősítik, hogy noha évről évre egyre több a vadász - lét­számuk mára majdnem eléri a 70 ezret -, és többet is használják a fegyverüket, mint korábban, mégis egyre több a vad az erdőkben. Csá­­nyi Sándor professzort, az egyetem Vadbiológiai és Vadgazdálkodá­si Tanszékének vezetőjét, az adat­tár sorozatszerkesztőjét erről az ellentmondásról is megkérdeztük. Szavai szerint a vadkárt számos té­nyező befolyásolja, például az adott terület vadlétszáma, a termesz­tett növénykultúra fajtája, kárérzé­kenysége, az adott évi termésátlag, a termények felvásárlási ára, a tábla kitettsége. Ezek között a vadászok­nak csak a vad létszámára van hatá­sa, az összes többi tőlük független. Hozzátette: vadkár akkor is lehet, ha sokkal alacsonyabb a vadállo­mány létszáma, de mindenképpen kevesebb kár és konfliktus várha­tó, ha a mainál kisebb lenne a szar­vas- és vaddisznóállomány. Fél év­százada évente 1,1 nagyvadat lőtt az „átlag” magyar vadász, az utób­bi 3 évben 5,5-öt. Ha a károk mi­atti konfliktusokat nézzük, ez ed­dig kevésnek bizonyult - mondta a szakértő, aki szerint két megol­dás lehetséges: vagy fejenként több nagyvadat lő a mostani, lassan 70 ezer vadász, vagy az aktív vadászok számának kell tovább emelkednie. NAGYVAD CSÁNYI SÁNDOR, FELELŐSSÉG GYŐRFFY BALÁZS, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke: A vadásztár­sadalomnak, amelynek tagjai alapvetően hob­biból vadásznak, éreznie kell azt a súlyt, amit a gazdálkodókra a vadak okozta kár ró Az elmúlt fél évszázadban ötszörösére nőtt a gím- és dámszarva­sok, az őzek, a vaddisznók, továbbá a muflonok 21 száma milliárd forintra rúg egyes számítások szerint évente a vadak okozta mezőgazdasági kár­ho­z in CO Drága hobbi KÖLTSÉGEK Jól bele kell nyúlnia a zsebébe annak, aki vadász szeretne lenni: 1-2 milliótól akár 10-15 mil­lió forintba is kerülhet e költséges hobbi. Drobny Lászlóval, a Magor Vadász Egyesület elnökével, egy, a vadászok képzését felvállaló oktatási cég ügyvezetőjével vettük sorra, mi­lyen kötelező és szabadon választha­tó tételek terhelik e szenvedélyt. Magyarországon ma csak az va­dászhat, aki kötelezően elvégez egy 100 órás tanfolyamot, ennek költsé­ge nagyjából 200 ezer forint, a vizsga díja 25 ezer, és ugyanennyi az esetle­ges pótvizsgák összege is. A sikeres oklevél birtokában kiváltható az ál­lami vadászjegy, ami évente 25 ezer forint, s mindössze azt igazolja, hogy viselője vadászatra jogosult. Aki va­dászni akar, az vadásztársasági tag­ként, bérvadászként vagy vendég­ként lőhet vadat. A vadásztársasági tagság ára borsos: ott, ahol terüle­tekkel is rendelkezik az adott egye­sület, általában elkérnek egy egysze­ri 2-5 millió forintos belépési díjat, az éves tagdíj pedig jellemzően 50 és 100 ezer forint között mozog. A terü­let nélküli vadásztársaságoknál a be­lépési díj alacsonyabb, néhány száz­ezer forint, ott viszont jellemzően a tagdíj magasabb, évi 200-250 000 forint, hiszen itt területet kell bérel­ni vagy alkalmanként megvásárol­ni a vadászati jogosultságot. Minden vadásznak el kell mennie bizonyos időnként kötelező orvosi vizsgálatra, számukra jó hír, hogy ezt összhangba lehet hozni a jogosítvány alkalmas­­sági vizsgálatával, így egyszerre, egy költséggel letudható a kettő, néhány ezer forintért. Kötelező a pszicholó­gusi vizsgálat is - ezt a hivatásos va­dászoknál 4-5 évente meg is kell is­mételni - aminek díja jellemzően 15 és 20 ezer forint között mozog. Ez azonban csak a kezdet. Ren­delkezniük kell egy biztonságos, jól zárható, fegyverszekrénnyel, ami 80 ezer forint körül kapható. Meg kell venni legalább egy sörétes és egy go­lyós puskát: az előbbi használtan már 80-100 ezer forintért kapható, az új inkább fél-, vagy egymillió forint. A golyós ennek minimum a kétszerese, de vannak olyan gyártmányok, ame­lyekért akár 7 millió forintot is elkér­nek. Egy vadásznak általában kettő­nél több puskája van, inkább 5-8, de a tízet igyekeznek nem átlépni, mert onnantól szigorúbbak a biztonsá­gi előírások, riasztót kell beszerelni például. Minden vadásznál kötelező­en lennie kell egy keresőtávcsőnek, aminek ára 100 ezer és félmillió fo­rint között mozog, a puskára szerel­hető távcső pedig szintén több tíz­ezer forint. Egy doboz 25 darabos sörét 6000 forint, egy doboz 20 dara­bos golyó 40 ezer. S akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy vadásznak fel is kell öltöznie, jó ha van legalább egy gumicsizmája, bakancsa, hótapo­­sója, téli-nyári öltözete, ami minő­ségtől függően szintén elérheti akár a milliós tételt is. D.J. Luxusgondok. Lázár János miniszter föld­­birtokosként és vadászként is érintett lehet a vitás ügyekben. z'<o­cü '< öo

Next