Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-15 / 12. szám
61 S&gffth_________________________________________________GAZDASÁG NAPSZÉL Mától lehet napelemre pályázni Hétfőn 10 órakor kezdődik a lakosság előregisztrációja a Napenergia Plusz Programban. A Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. https://napenergiaplusz.nffku. hu/ oldalán történő sikeres előregisztrációt követően adhatnak majd be támogatási kérelmet a már megkötött kivitelezői szerződéssel rendelkezők. A kormány ingatlanonként akár 5 millió forintos hozzájárulással segíti a családok zöldenergia-termelését és a későbbi fogyasztásra eltárolást - közölte az Energiaügyi Minisztérium (BM). Az előregisztrációhoz ügyfélkapus azonosító szükséges. Alapdokumentumként minden pályázónak fel kell töltenie személyi okmányait, a lakóingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját és a legutolsó elszámolási időszakra vonatkozó villamosenergia-számlát. Az előregisztráció jóváhagyásáról a támogató 15 munkanapon belül dönt. A pályázó ezután jelölhet ki a - jelenleg 555 regisztrációval rendelkező kivitelezőből három lehetségest, akik közül ajánlataik alapján választhat. Az adminisztrációt jelentősen megkönnyíti a szerződésminta kötelező használata. A kérelem kedvező elbírálása esetén, a támogatói okirat kiadásával válik hatályossá a vállalkozási szerződés. A program jóvoltából megépülő napelemes rendszerek automatikusan bruttó elszámolásban működnek majd. NÉPSZAVA A világ helyzetéről vitáznak Davosban Január 15-19. között rendezik meg az 54. davosi Világgazdasági Fórumot (World Economic Forum, WEF), amelynek idei mottója: A bizalom újjáépítése. Az 1971 ben létrehozott svájci nonprofit alapítvány immár független nemzetközi szervezetként a világ helyzetének javítása mellett kötelezte el magát. A davosi fórum előtt minden évben közzéteszik a Globális kockázatok című jelentést. Az idei elemzés szerint a legsúlyosabb rövid távú (két évre kiterjedő) kockázati tényezők a félretájékoztatás és dezinformáció, a szélsőséges időjárás, a társadalmi polarizáció, a kiberbiztonsági bizonytalanság és az államközi fegyveres konfliktus. A legsúlyosabb hosszú távú (tízéves távlatú) kockázatokat a szélsőséges időjárás, a kritikus változás a Föld rendszereiben (geoszféra, bioszféra, krioszféra, hidroszféra és atmoszféra), a biodiverzitás csökkenése és az ökoszisztéma összeomlása, a természeti erőforrások kimerülése, illetve a félretájékoztatás és dezinformáció jelentik. MTI-NÉPSZAVA 7<5 I > < Stabilabb forint várható ÁRFOLYAM Ha nem lesz nagy felfordulás a világban és a monetáris politikai se tesz bakugrásokat, nem gyengül tovább a devizánk. A jövő évi jegybankelnökváltás még bezavarhat. PAPP ZSOLT Tavaly megtört a forint hosszú évek óta tartó trendszerű leértékelődése: 2023 elején még 400 forint volt az euró ára, ezzel szemben 2024 elején 380 forint körül ingadozik az árfolyam. Ezzel az éves teljesítménnyel a forint - lengyel zlotyval együtt - a globális feltörekvő piaci mezőny élén helyezkedik el. A középső táborba tartozik a régióból a román, valamint a cseh fizetőeszköz teljesítménye, míg a sereghajtók között az euróval szembeni legnagyobb veszteségeket a török líra és az orosz rubel könyvelte el. Mindehhez kellett a szigorú monetáris politika az extra magas, az év elején még 18 százalékos jegybanki kamat, és a csökkenő inflációs pálya. Trippon Mariann szerint idén fennmaradhat a forint stabilitása. Az elemző szerint a forint árfolyamára elsősorban a külső kockázati környezet alakulása lesz befolyással, illetve idehaza az infláció és ezzel párhuzamosan az MNB várható kamatcsökkentési pályájának alakulása - nyilatkozta lapunknak a CIB Bank elemzője. A piac már eddig is komoly kamatcsökkentéseket várt a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) - ezeket a várakozásokat csak fokozta a múlt hét végén vártnál fényesen kedvezőbb 2023 decemberi inflációs adat közlése. Mint arról mi is beszámoltunk, a 12 havi árindex a várt 5,9 százalékkal szemben 5,5 százalékra csökkent, ez pedig felerősítheti azon spekulációkat, hogy a magyar jegybank nagyobb mértékben csökkenti a kamatát a következő hónapokban, ami viszont gyengítené a forintot. Épp ezért a CIB Bank elemzői azon a véleményen vannak, hogy a jelen helyzetben sem kellene a jegybanknak gyorsítani a kamatcsökkentéseken. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint valójában ezt a dezinflációs folyamatok sem indokolják, mert az csak az érem egyik fele, hogy 2024 első felében erőteljesen csökken a drágulás üteme. Az év második felében viszont az infláció gyorsulása várható különböző okok miatt, másrészt ha az MNB engedne a piaci szirénhangoknak, akkor az akár a forint gyengülését is eredményezhetné. Az idei évre az éves átlagban a mostanihoz hasonló 380 forint körüli árfolyamot várunk, de viszonylag szélesen 380 forint körüli euróárfolyamot várnak az elemzők idén gadozással - mondta Trippon Mariann. Ez azt jelenti, hogy éven belül az euró ára 375-395 forintos sávban ingadozhat, attól függően, hogy mi történik a világban, illetve milyen gazdaságpolitikai döntések születnek idehaza Ennél némileg optimistábban vélekednek a Raiffeisen Bank elemzői, akik szerint az euró ára viszonylag széles sávban, 360-400 forintos szintek között ingadozhat az idén. A múlt héten publikált elemzés szerint a forint viszonylag erősen kezdte az évet és az első napokban már tesztelte a 380 alatti árfolyamokat is a kedvező piaci hangulatban. Amennyiben ez a hangulat fennmarad, az támogathatja a forinterősödést, ami lassan fontos árszintek tesztelését jelentheti. Első körben 375,6 forint jelent erős támaszt az árfolyamban, ami a novemberi mélypont volt, kicsit lejjebb 374,4-nél azonban ott van a sokéves emelkedő trendvonal. Amennyiben ezek a szintek „elesnének”, úgy a forint átmenetileg komoly további hátszelet kaphat még a folytatódó kamatvágások ellenére is, amivel akár a 360 körüli, vagyis az ukrajnai háború kitörése előtti szinteket is visszatesztelheti - írták az elemzők. A Raiffeisen és CIB Bank előrejelzésében a közös pont a 380 forintos átlagos árfolyam mellett, hogy egyikük sem vár 400 forint fölé emelkedő árfolyamot. Trippon Mariann szerint 400 forint feletti euróárfolyam tartósan azért nem várható, mert az e feletti szint mind pénzügyi-stabilizációs, másrészt inflációs szempontból kockázatot jelentene az MNB számára. A másik oldalon jelentős erősödés sem várható, hisz még mindig vannak kockázatok a magyar gazdaságban, illetve a kamatkülönbözet az év során csökkenni fog. Jelenleg az MNB alapkamata 10,75 százalékon áll, ezzel szemben az Európai Központi Bank (EKB) 4,5 százaléknál tart. Az elemzői várakozások szerint az EKB csak az év második felében csökkenti a kamatait, ezzel szemben az MNB-nél ez folyamatos. Tavaly a forint egyik fő támasza magas kamat, pontosabban a nagy kamatkülönbözet volt, ennek elolvadásával megszűnik az az erő, amely a forint felértékelődését segíthetné. A kiszámítható árfolyam mind a külfölddel kereskedőknek, mind az utazóknak fontos lenne GYORSÍTÁS TRIPPON MARIANN A jelen helyzetben semmi sem indokolja, hogy a jegybank gyorsítson a kamatcsökkentések ütemén A forint tudatos leértékelése folyt Az elmúlt 10-15 évben trendszerűen gyengült a forint, ám ennek egyelőre vége. A korábbi évtized(ek) forintgyengítése egy tudatos gazdaságpolitika eredménye volt, így próbálták az magyar gazdaság versenyképességét növelni. Tere is volt a volt a forint leértékelésének az elmúlt években, hiszen nem volt globális infláció, így az nem is tudott a gyengébb árfolyamon keresztül begyűrűzni magyar gazdaságba, és stabilitási kockázatot sem okozott. A világ azonban megváltozott az elmúlt két évben, a meghatározó jegybankok kamatai magasba emelkedtek, és ilyen környezetben a magyar gazdaságpolitika nem tudja a forintot leértékelni. Pontosabban, ha piac megneszeli, hogy van egy ilyen cél, akkor forint ellen támadás indulhatna. Ha kiszámítható marad a monetáris politika, akkor egy viszonylag nyugodt év vár idén a forintra. Ezt a nyugalmat kavarhatja fel 2025 elején a jegybankelnökváltás abban az esetbe, ha az új menedzsmenttel új monetáris politika is jön - mondta Trippon Mariann. '<2 ÖQ<'<ZM O Fulladoznak a kis kutak PANASZ A közel ezer „kis” hazai töltőállomást képviselő Független Benzinkutak Szövetsége levélben tudakozódik az üzemanyagügyeket kormányszinten kezelő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternél a tavaly év végén Orbán Viktornak címzett, jelen állás szerint teljesítetlen kéréseik sorsa iránt - tudtuk meg. Anyagukban felhívják a figyelmet az üzemanyag-kiskereskedelem egyre növekvő terheire. Ilyen például a (most emelt) jövedéki adón és az áfán kívül az energiacégek nyereségére kivetett Robin Hood-adó, az árbevétel-arányos kiskereskedelmi („normál” és „pót”), valamint a helyi iparűzési adó, a tárolási díj, az energiahatékonysági kötelezési rendszer, a szén-dioxid-kvótaadó, a megemelkedő bérek, járulékok, rezsi, banki költségek, extraadók, kötelező biztosítások, valamint az új hulladékrendszerrel kapcsolatos kiadások panaszolják. Tavaly év végi, a kormányfőnek címzett petíciójukhoz hasonlóan, azt is felróják a kormánynak, hogy míg ez év eleji hatállyal, a „félreértelmezett versenysemlegesség” jegyében, a nagy hazai láncok kiskereskedelmi pótadóját harmadával csökkentették, addig a kisebbekét hússzorosára - literenként 12-15 forinttal - emelték. A piacvezető Mal év eleji döntését - melyben az olajcég az év első két hetében az elsejétől hatályos, literenkénti, bruttó 41 forintos jövedékiadó-emelésből csak 20 forintot érvényesítve, 21 forintot magára vállalt manipulatívnak minősítik. A kormány és a Mal lépései ugyanis, szavaik szerint, oly mértékben csökkentik a megélhetést fedező árrést, hogy ezzel „megfojtják” a jellemzően családi hátterű, kis töltőállomásokat. A hazai kútszám csökkenéséről KSH-statisztikákat is idéznek. Levelükben emlékeztetnek Nagy Márton hazai kis- és középvállalkozások melletti, korábbi kiállására is. Úgyszintén sérelmezik, hogy a kis kutakat kihagyták a miniszter és a nagy hazai láncokat képviselő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) elnöke egyben a Mol ügyvezetője, Ratatics Péter tavalyi egyeztetéséből. Márpedig szerintük 2022. év vége megmutatta, milyen, ha a „nagyok” magukra maradnak: ellátatlanság, sorállások és elégedetlen lakosság. Bár lapunk korábbi megkeresésére Grád Ottó MÁSZ-főtitkár igazságosabbnak nevezte a kiskereskedelmi pótadó iparágon belüli - az FBSZ által sérelmezett - egységesítését, szintén kifogásolta az ágazatra kivetett, korábban ideiglenesnek nevezett különadók hatályának folyamatos meghosszabbítását. M. I. A kis kutakat kihagyták a miniszter és a nagy láncok egyeztetéséből is