Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-15 / 12. szám

12 I _________________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Elhunyt Ónodi György Meghalt Ónodi György producer, rendező, író - adta hírül az RTL. Egyik legismertebb műsora a 17 éven át futó Heti hetes volt. A mű­sor egyik állandó szereplőjével, Gálvölgyi Jánossal harmincéves ismertség kötötte össze. „Döb­benettel fogadtam, mint minden ilyen hírt az ember (...) Gyuri ne­kem több mint 30 éves barátom, munkatársam volt. Az embernek eszébe jut, hogy az élet nagyon gyorsan múlandó” - fogalmazott a színművész. Mint mondta, szil­veszter előtt beszélt vele utoljára, azt mondta, jó hangulatban volt. Bár a munkakapcsolat megszűnt közöttük, rendszeresen tartot­ták a kapcsolatot. „Nagyon jól írt, amit kevesen tudtak róla, és a ma már szidott, szeretett, emlegetett Gálvölgyi Show-nak a 80 százalé­kát a Gyuri írta. Isteni, néha mor­bid humora volt, ezen mi nagyon egy húron pendültünk. Mint szerkesztő is meg mint a Heti hetes vezetője is úgy tett helyre dolgokat egy fél mondattal, hogy azon sírva nevettünk” - tette hoz­zá. Ónodi György 71 éves korában hunyt el. NÉPSZAVA Meghalt Csíky András Életének 94. évében meghalt Csí­ky András Kossuth- és Jászai Ma­ri-díjas, UNITER-életműdíjas színművész, a Kolozsvári Álla­mi Magyar Színház örökös tagja. Szakmai tanulmányait Kolozsvá­ron végezte 1949 és 1953 között, a Szentgyörgyi István Színművé­szeti Intézetben. Alapító tagja és vezetője volt a Nagybányai Álla­mi Színház magyar tagozatának, a társulat Szatmárnémetibe köl­tözése után pedig a Szatmári Álla­mi Magyar Színház (később Észa­ki Színház) tagja, 1960 és 1969 között igazgatója. 1977-től a Ko­lozsvári Állami Magyar Színház tagja, örökös tagja. Később a Szat­márnémeti Északi Színház Harag György Társulata is örökös tagjá­vá avatta. A 20. század második felének egyik legmarkánsabb er­délyi magyar színészegyénisége. 1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újra­­indítója, éveken át a Babes-Bo­­lyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára. Emlékeze­tes alakításai között az egyetemes drámairodalom nagy szerepei­nek egész sorát találjuk. Jelen­tős alakításait román és magyar filmekben egyaránt láthatjuk, többek között a Liviu Ciulei ren­dezte Akasztottak erdeje című kétrészes filmeposzban, amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon az egyik legjobb alkotásnak bizo­nyult. A kétezres évek második fe­létől kezdődően fokozatosan vis­­­szavonult, 2008 óta nem vállalt fellépéseket. SZINHAZ.ONLINE o<< o ooo oUJ o in Látomásos visszhangok ÖSSZMŰVÉSZET „Földöntúli élményben” lehetett részük azoknak, akik szombat este ellátogattak a Trafóba. Simon Márton szidta a ChatGPT-t, Sena dzsungelimát énekelt az Off Beat Echo koncertjén. NÁDASDI ÉVA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A Trafó nagytermében nem lehe­tett figyelmen kívül hagyni a tö­meg morajlását, a telt házas Off Beat Echo elnevezésű eseményen sokan a színpad közvetlen közelé­ben ültek le, de voltak, akik már az ajtóban állva várták a koncert kez­detét. Majd amikor az estet meg­nyitó Simon Márton költő fellépett a színpadra, valaki az ajtóból be­kiabálta: „Álljatok fel, mert nem fé­rünk be.” A színpad előtt lebzselők a parancsszóra valóban felálltak, és még több ember zsúfolódott be a már így is túlzsúfolt térbe. „A ChatGPT szerint nem őszinték a verseim” - mondta Simon Márton az est jégtörőjeként egy Slam Poetry keretében. Marci előadásában meg­volt a potenciál arra, hogy ütős kez­dés legyen, mivel a szlemmer múlt­jából eredően előadásmódjában hozta a tőle megszokott minőséget, de a szöveg túlzott direktsége a tele­fonokkal és instaposztokkal teli vilá­gunkról ezt kissé megtöri. Majd Marci felszólította a közön­séget, hogy mindenki indítson el egy boldog számot a telefonján, mert az egyik barátja, aki jelen van, nagyon szomorú, és fel kell vidítani. Először a nézők zavarban voltak, de ahogy felfénylettek a telefonok, egy dalhá­ború vette kezdetét, egy boldog szám sem volt kihallható, egy pillanatra csak a közösség zavara volt érzékel­hető és a zajparádé. Aztán felcsen­dült a zene a színpadon, a telefonok elhallgattak, és megkezdődött Ko­csis Bence (művésznevén OIEE), az Off Beat megálmodója és WaTa, a dj pszichedelikus kavalkádja. Az elektronikus beatek, Kocsis Ben-Off Beat Echo Trafó - Kortárs Művészetek Háza 2024. 01.13. ce éneklése, a tölcsérszerű vászon­ra kivetített, Karcis Gábor által ké­szített animációk és a fel-felvillanó fényoszlopok tökéletes harmóniá­ban álltak egymással teljesen végig a koncerten, így akaratlanul is beszip­pantotta a nézőket a látvány. Sasu kortárs táncelőadása pedig csak mélyítette az élményt: egy fehér le­pedővel előadott tánca közben mint­ha megszűnt volna embernek lenni, egy amorf, alaktalan lénnyé válto­zott. Majd a lepedő nélkül belépett a közönség soraiba, amely, mint Mó­zes előtt a tenger, ahogy beljebb és beljebb haladt, szétvált előtte. Két dal erejéig az Irrie Maffia énekese, Sena Dagadu is megjelent a szín­padon, akinek sejtelmes áriája egy dzsungelben élő őslakos nép imada­lává avanzsálta a számokat. Simon Marci az eseményen vissza-vissza­­tért egy-egy slam vagy egy általa írt népdal eléneklése erejéig, azonban Az Off Beat Echo for­mációnak sajnálatos módon ez volt az első és egyetlen fellépése a Trafóban, remél­hetőleg a jövőben újra színpadon láthatjuk egy másik hely­színen ezt a csapatot, az ő fellépései a koncert többi elemé­hez képest kevésbé voltak maradan­­dóak, illetve az eddig hallott magas színvonalú slamjeihez képest ezen az eseményen kissé alulteljesített. Az összképen azonban ez mit sem változtatott. A koncert folyamatosan jutott el a zárószámnál megszületett katarzisig: a tölcsérszerű vászon alól eltávolították a tartóállványt, majd Sasu, a táncos belépett a tölcsér alá, és a fejére húzta a leplet. A tölcsér - amire közben folyamatosan külön­féle videókat vetítettek - és az embe­ri test összeillesztésével mintha egy animációs film élő szereplős változa­ta tárult volna a nézők elé. Az Off Beat Echo formációnak sajnálatos módon ez volt az első és egyetlen fellépése a Trafóban, re­mélhetőleg a jövőben újra színpadon láthatjuk egy másik helyszínen ezt a csapatot, mert ezt a koncertet kár lenne nem megismételni. Az Off Beat Echo és az est megálmodója és frontem­bere, Kocsis Bence INFÓ Múzeumot kapott Róma márványtérképe FORMA URBIS Az olasz főváros­ban, nem messze a Colosseumtól pénteken új múzeumot és régészeti parkot avattak a Caelius-dombon. A Celio Régészeti Parkban egy korábbi edzőterem épületének az átalakításával jött létre a Forma Urbis Museum, amely az ókori Róma gigantikus márványtérképé­nek megmaradt töredékeit mutat­ja be. A Forma Urbis Romáé­­ más néven a severusi márványtérkép 203-211 között, Septimius Severus (193-211) császár uralkodása alatt készült, 1:240 arányban ábrázolja az ókori Róma templomainak, für­dőinek, köz- és magánépületeinek, insuláinak, bérházainak alaprajza­it, neveit, külön jelölve az oszlopo­kat, lépcsőket is. A térkép déli tájo­lású volt, 18 méter széles és 13 méter magas, 150 márványlapra vésték fel. Vespasianus fórumán a Béke temp­lomának a falára rögzítették. Ez a fal máig fennmaradt a Szent Kozma és Szent Damján-templomhoz tarto­zó épületegyüttes részeként - a fa­lon látható lyukak sorozata mutatja, hogy az egyes márványlapokat fém­bilincsekkel rögzítették. A severusi márványtérképet az V században több ezer darabra bontot­ták, részei szétszóródtak a városban, amelyeket az évszázadok során kü­lönféle építkezéseken hasznosítottak - a nagyobb darabokat beépítették más épületekbe, a kisebbeket mész készítésére használták fel. A Forma Urbis egyes töredékeit 1562-ben egy fiatal építész és szobrász, Giovan­ni Antonio Dosio fedezte fel a Szent Kozma és Szent Damján-templom közelében. A reneszánsz tudósoknak végül a térkép mintegy 250 darabját sikerült összeilleszteni és azonosíta­ni, olyan nevezetességek felismeré­sével, mint a Colosseum és a Circus Maximus. (Felismerhető a térképen a Traianus császár fórumán emelt Ulpia-bazilika is, amelynek rekonst­rukciós munkálatai 2021 óta folynak a világ 100 leggazdagabb emberének egyike, Aliser Uszmanov üzbég-orosz oligarcha másfél millió eurós adomá­nyának köszönhetően.­ A márványtérkép 1742 óta a Ca­­pitoliumi Múzeumok gyűjtemé­nyének része, legutóbb 1903 és 1924 között mutatták be részle­teiben a Palazzo dei Conservatori kertjében, majd 1939-ig a Caelianus Antiquariumban volt látható né­hány jelentősebb darabja A legnagyobb kirakós játék­­ a puzzle-darabkák felkutatása és ér­telmezése­­ mintegy 460 éve folyik, a XX. század második felében kapott új lendületet. A térkép fragmentu­maiból huszonnégyet 1996-ban a Johns Hopkins Egyetem profes­­­szora, Pier Luigi Tucci tudott elhe­lyezni régészeti és irodalmi forrá­sok felhasználásával, míg 2002-ben a Stanford Egyetemen kutatási pro­jektje tizenhárom töredéket illesztett össze mintafelismerő algoritmusok segítségével. A térkép töredékesen is létfontosságú a régészek száma­ A márványtérkép töredékeinek mintegy 10-15 százaléka került elő rá - mutatott rá a Stanford Egyetem professzora, Jennifer Trimble -, mi­vel ez az egyetlen forrásuk arról, mi­lyen volt az ókori Róma elrendezése, felépítése, hogyan működtek együtt a különböző terek és épületek, mi­lyenek voltak az egyes utcák és vá­rosrészek. A modern Róma az ősi maradványok fölé épült, az ókori vá­ros szövetéről pedig csak részleteket árulnak el a műemlékek romjai vagy a városszerte végzett­­ építkezéseket megelőző, feltáró­­ ásatások. A severusi márványtérkép töre­dékeinek mintegy 10-15 százaléka került elő az évszázadok folyamán, 1200 töredéket sikerült megmente­ni. Utóbb 2005-ben a metróépítkezés során, 2014-ben a Vatikán tulajdoná­ban lévő Palazzo Maffei Marescotti épületéből is előkerült a Forma Urbis Romáé egy-egy darabja. A Forma Urbis töredékeit a most megnyitott múzeum nagytermének padlóján Giovanni Battista Nolli föld­mérő 1748-as Pianta Grande térké­pének felnagyított kópiájára - mint planimetrikus alapra - helyezték, mindezt üvegpadló védi, így a múze­um látogatói hosszabb időt tölthet­nek a térkép szemlélésével, amelynek megértése időigényes annak terje­delme és töredékes állapota miatt. TÖLGYESI GÁBOR zét in <zo ODl z<öo £> z Ö­O

Next