Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-15 / 12. szám
12 I _________________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Elhunyt Ónodi György Meghalt Ónodi György producer, rendező, író - adta hírül az RTL. Egyik legismertebb műsora a 17 éven át futó Heti hetes volt. A műsor egyik állandó szereplőjével, Gálvölgyi Jánossal harmincéves ismertség kötötte össze. „Döbbenettel fogadtam, mint minden ilyen hírt az ember (...) Gyuri nekem több mint 30 éves barátom, munkatársam volt. Az embernek eszébe jut, hogy az élet nagyon gyorsan múlandó” - fogalmazott a színművész. Mint mondta, szilveszter előtt beszélt vele utoljára, azt mondta, jó hangulatban volt. Bár a munkakapcsolat megszűnt közöttük, rendszeresen tartották a kapcsolatot. „Nagyon jól írt, amit kevesen tudtak róla, és a ma már szidott, szeretett, emlegetett Gálvölgyi Show-nak a 80 százalékát a Gyuri írta. Isteni, néha morbid humora volt, ezen mi nagyon egy húron pendültünk. Mint szerkesztő is meg mint a Heti hetes vezetője is úgy tett helyre dolgokat egy fél mondattal, hogy azon sírva nevettünk” - tette hozzá. Ónodi György 71 éves korában hunyt el. NÉPSZAVA Meghalt Csíky András Életének 94. évében meghalt Csíky András Kossuth- és Jászai Mari-díjas, UNITER-életműdíjas színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagja. Szakmai tanulmányait Kolozsváron végezte 1949 és 1953 között, a Szentgyörgyi István Színművészeti Intézetben. Alapító tagja és vezetője volt a Nagybányai Állami Színház magyar tagozatának, a társulat Szatmárnémetibe költözése után pedig a Szatmári Állami Magyar Színház (később Északi Színház) tagja, 1960 és 1969 között igazgatója. 1977-től a Kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, örökös tagja. Később a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata is örökös tagjává avatta. A 20. század második felének egyik legmarkánsabb erdélyi magyar színészegyénisége. 1990 után a kolozsvári magyar nyelvű színészképzés egyik újraindítója, éveken át a Babes-Bolyai Tudományegyetem Színházi Tanszékének tanára. Emlékezetes alakításai között az egyetemes drámairodalom nagy szerepeinek egész sorát találjuk. Jelentős alakításait román és magyar filmekben egyaránt láthatjuk, többek között a Liviu Ciulei rendezte Akasztottak erdeje című kétrészes filmeposzban, amely az 1965-ös cannes-i filmfesztiválon az egyik legjobb alkotásnak bizonyult. A kétezres évek második felétől kezdődően fokozatosan visszavonult, 2008 óta nem vállalt fellépéseket. SZINHAZ.ONLINE o<< o ooo oUJ o in Látomásos visszhangok ÖSSZMŰVÉSZET „Földöntúli élményben” lehetett részük azoknak, akik szombat este ellátogattak a Trafóba. Simon Márton szidta a ChatGPT-t, Sena dzsungelimát énekelt az Off Beat Echo koncertjén. NÁDASDI ÉVA ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK A Trafó nagytermében nem lehetett figyelmen kívül hagyni a tömeg morajlását, a telt házas Off Beat Echo elnevezésű eseményen sokan a színpad közvetlen közelében ültek le, de voltak, akik már az ajtóban állva várták a koncert kezdetét. Majd amikor az estet megnyitó Simon Márton költő fellépett a színpadra, valaki az ajtóból bekiabálta: „Álljatok fel, mert nem férünk be.” A színpad előtt lebzselők a parancsszóra valóban felálltak, és még több ember zsúfolódott be a már így is túlzsúfolt térbe. „A ChatGPT szerint nem őszinték a verseim” - mondta Simon Márton az est jégtörőjeként egy Slam Poetry keretében. Marci előadásában megvolt a potenciál arra, hogy ütős kezdés legyen, mivel a szlemmer múltjából eredően előadásmódjában hozta a tőle megszokott minőséget, de a szöveg túlzott direktsége a telefonokkal és instaposztokkal teli világunkról ezt kissé megtöri. Majd Marci felszólította a közönséget, hogy mindenki indítson el egy boldog számot a telefonján, mert az egyik barátja, aki jelen van, nagyon szomorú, és fel kell vidítani. Először a nézők zavarban voltak, de ahogy felfénylettek a telefonok, egy dalháború vette kezdetét, egy boldog szám sem volt kihallható, egy pillanatra csak a közösség zavara volt érzékelhető és a zajparádé. Aztán felcsendült a zene a színpadon, a telefonok elhallgattak, és megkezdődött Kocsis Bence (művésznevén OIEE), az Off Beat megálmodója és WaTa, a dj pszichedelikus kavalkádja. Az elektronikus beatek, Kocsis Ben-Off Beat Echo Trafó - Kortárs Művészetek Háza 2024. 01.13. ce éneklése, a tölcsérszerű vászonra kivetített, Karcis Gábor által készített animációk és a fel-felvillanó fényoszlopok tökéletes harmóniában álltak egymással teljesen végig a koncerten, így akaratlanul is beszippantotta a nézőket a látvány. Sasu kortárs táncelőadása pedig csak mélyítette az élményt: egy fehér lepedővel előadott tánca közben mintha megszűnt volna embernek lenni, egy amorf, alaktalan lénnyé változott. Majd a lepedő nélkül belépett a közönség soraiba, amely, mint Mózes előtt a tenger, ahogy beljebb és beljebb haladt, szétvált előtte. Két dal erejéig az Irrie Maffia énekese, Sena Dagadu is megjelent a színpadon, akinek sejtelmes áriája egy dzsungelben élő őslakos nép imadalává avanzsálta a számokat. Simon Marci az eseményen vissza-visszatért egy-egy slam vagy egy általa írt népdal eléneklése erejéig, azonban Az Off Beat Echo formációnak sajnálatos módon ez volt az első és egyetlen fellépése a Trafóban, remélhetőleg a jövőben újra színpadon láthatjuk egy másik helyszínen ezt a csapatot, az ő fellépései a koncert többi eleméhez képest kevésbé voltak maradandóak, illetve az eddig hallott magas színvonalú slamjeihez képest ezen az eseményen kissé alulteljesített. Az összképen azonban ez mit sem változtatott. A koncert folyamatosan jutott el a zárószámnál megszületett katarzisig: a tölcsérszerű vászon alól eltávolították a tartóállványt, majd Sasu, a táncos belépett a tölcsér alá, és a fejére húzta a leplet. A tölcsér - amire közben folyamatosan különféle videókat vetítettek - és az emberi test összeillesztésével mintha egy animációs film élő szereplős változata tárult volna a nézők elé. Az Off Beat Echo formációnak sajnálatos módon ez volt az első és egyetlen fellépése a Trafóban, remélhetőleg a jövőben újra színpadon láthatjuk egy másik helyszínen ezt a csapatot, mert ezt a koncertet kár lenne nem megismételni. Az Off Beat Echo és az est megálmodója és frontembere, Kocsis Bence INFÓ Múzeumot kapott Róma márványtérképe FORMA URBIS Az olasz fővárosban, nem messze a Colosseumtól pénteken új múzeumot és régészeti parkot avattak a Caelius-dombon. A Celio Régészeti Parkban egy korábbi edzőterem épületének az átalakításával jött létre a Forma Urbis Museum, amely az ókori Róma gigantikus márványtérképének megmaradt töredékeit mutatja be. A Forma Urbis Romáé más néven a severusi márványtérkép 203-211 között, Septimius Severus (193-211) császár uralkodása alatt készült, 1:240 arányban ábrázolja az ókori Róma templomainak, fürdőinek, köz- és magánépületeinek, insuláinak, bérházainak alaprajzait, neveit, külön jelölve az oszlopokat, lépcsőket is. A térkép déli tájolású volt, 18 méter széles és 13 méter magas, 150 márványlapra vésték fel. Vespasianus fórumán a Béke templomának a falára rögzítették. Ez a fal máig fennmaradt a Szent Kozma és Szent Damján-templomhoz tartozó épületegyüttes részeként - a falon látható lyukak sorozata mutatja, hogy az egyes márványlapokat fémbilincsekkel rögzítették. A severusi márványtérképet az V században több ezer darabra bontották, részei szétszóródtak a városban, amelyeket az évszázadok során különféle építkezéseken hasznosítottak - a nagyobb darabokat beépítették más épületekbe, a kisebbeket mész készítésére használták fel. A Forma Urbis egyes töredékeit 1562-ben egy fiatal építész és szobrász, Giovanni Antonio Dosio fedezte fel a Szent Kozma és Szent Damján-templom közelében. A reneszánsz tudósoknak végül a térkép mintegy 250 darabját sikerült összeilleszteni és azonosítani, olyan nevezetességek felismerésével, mint a Colosseum és a Circus Maximus. (Felismerhető a térképen a Traianus császár fórumán emelt Ulpia-bazilika is, amelynek rekonstrukciós munkálatai 2021 óta folynak a világ 100 leggazdagabb emberének egyike, Aliser Uszmanov üzbég-orosz oligarcha másfél millió eurós adományának köszönhetően. A márványtérkép 1742 óta a Capitoliumi Múzeumok gyűjteményének része, legutóbb 1903 és 1924 között mutatták be részleteiben a Palazzo dei Conservatori kertjében, majd 1939-ig a Caelianus Antiquariumban volt látható néhány jelentősebb darabja A legnagyobb kirakós játék a puzzle-darabkák felkutatása és értelmezése mintegy 460 éve folyik, a XX. század második felében kapott új lendületet. A térkép fragmentumaiból huszonnégyet 1996-ban a Johns Hopkins Egyetem professzora, Pier Luigi Tucci tudott elhelyezni régészeti és irodalmi források felhasználásával, míg 2002-ben a Stanford Egyetemen kutatási projektje tizenhárom töredéket illesztett össze mintafelismerő algoritmusok segítségével. A térkép töredékesen is létfontosságú a régészek száma A márványtérkép töredékeinek mintegy 10-15 százaléka került elő rá - mutatott rá a Stanford Egyetem professzora, Jennifer Trimble -, mivel ez az egyetlen forrásuk arról, milyen volt az ókori Róma elrendezése, felépítése, hogyan működtek együtt a különböző terek és épületek, milyenek voltak az egyes utcák és városrészek. A modern Róma az ősi maradványok fölé épült, az ókori város szövetéről pedig csak részleteket árulnak el a műemlékek romjai vagy a városszerte végzett építkezéseket megelőző, feltáró ásatások. A severusi márványtérkép töredékeinek mintegy 10-15 százaléka került elő az évszázadok folyamán, 1200 töredéket sikerült megmenteni. Utóbb 2005-ben a metróépítkezés során, 2014-ben a Vatikán tulajdonában lévő Palazzo Maffei Marescotti épületéből is előkerült a Forma Urbis Romáé egy-egy darabja. A Forma Urbis töredékeit a most megnyitott múzeum nagytermének padlóján Giovanni Battista Nolli földmérő 1748-as Pianta Grande térképének felnagyított kópiájára - mint planimetrikus alapra - helyezték, mindezt üvegpadló védi, így a múzeum látogatói hosszabb időt tölthetnek a térkép szemlélésével, amelynek megértése időigényes annak terjedelme és töredékes állapota miatt. TÖLGYESI GÁBOR zét in <zo ODl z<öo £> z ÖO