Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-16 / 13. szám

p I­PPiDT r\l­ V_/r\ I NÉPSZAVA I r 2024. január 16., kedd I D Van, aki nem neheztel, de sokan szégyenkeznek HÁBORÚ Ungvár magyarjai közül többen bírálják Orbán Viktort amiatt, hogy gátolni próbálja Ukrajna uniós támogatását A régió magyar falvaiban viszont töretlen a bizalom a kormányfő iránt - derült ki helyszíni riportunkból. UNGÁR TAMÁS ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Most nem jó itt magyarnak lenni. Nem az ukránok miatt. Orbán miatt. Szégyelljük magunkat, hogy Orbán így viselkedik. Az nem gond, hogy nem támogatja Ukrajna uniós meg NATO-tagságát, azok a tárgyalások majd akkor kezdődnek, ha béke lesz, és eltartanak évekig, az most nem érdekes. Az viszont igen, hogy aka­dályozza az Uniót Ukrajna támoga­tásában. Az Unió meg fogja oldani nélküle is, de az akkor is szégyen, hogy Magyarország nem akar min­ket támogatni, és még azt se akarja, hogy az Unió megtegye ezt. Ezzel Magyarország Putyin mellé állt, nem mellénk. Az Ungváron élő, 53 éves mérnök, István így fogalmazta meg érzéseit. A feleségével két gyermeket neve­lő, magyar, ukrán, szlovák és ruszin felmenőkről számot adó férfi - bár szavait magnóra mondta az egyik ungvári étteremben - kérte, hogy ve­zetéknevét ne írjam le, nem akarja, hogy utóbb bárki is „rászálljon”. Az Istvánnal kvaterkázó, magyar isme­rősök is a mérnök igazságát erősítet­ték, és úgy látták, hogy Orbán Viktor konfliktusa Ukrajna elnökével, Volo­­dimir Zelenszkijjel az ukrajnai ma­gyaroknak okoz igazán belső feszült­séget. Rossz a közérzetük attól, hogy Magyarország nem segíti Ukrajnát az orosz támadók ellen. Kárpát-Ukrajnában járva arról kérdeztem az ottani magyarokat, hogy miképp élik meg az Orbán- Zelenszkij ellentétet, illetve, hogy mennyire látják veszélyeztetettnek a magyarság kisebbségi létét, miu­tán az ukrán törvényhozás az elmúlt években szűkítette az itt élő nem­zetiségek nyelvhasználati jogát? Igaz, 2023 októberében Magyaror­szág és a Velencei Bizottság elvárá­sai alapján kedvezően módosítot­ták a 2017-es oktatási törvényt (ami csak idén lépett volna életbe), ám az Orbán-kormány elégedetlen a válto­zással, és a 2012-es állapotok vissza­állítását várja. A fenti kérdésekre másképp vála­szoltak az ungvári és a környező fal­vakban élő magyarok. Abban viszont teljes az egyezség, hogy a végül ha­tályba nem lépő 2017-es oktatási tör­vény nyíltan kisebbségellenes volt. Hisz a tervek szerint ez a jogszabály 2024-től fokozatosan felszámolta volna az önálló nemzetiségi iskolá­kat, és a tantárgyak többségét csak ukrán nyelven oktatták volna.­­ Ha egy magyar gyereknek a ma­tematikát meg biológiát ukránul ta­nítják, attól az a gyerek nem fog job­ban beszélni ukránul, viszont sokkal gyengébb lesz matekból és bioszból - vélte István, majd hozzátette: - De módosították a törvényt, és így már nincs vele gond. A közeli, túlnyomó részt magya­rok lakta falvakban, Kistégláson, Csongoron, Szürtén is hasonlóan vé­lekedtek a helybéliek. A 6020 lelkes Nagydobrony lakóinak 98 százaléka magyarnak vallja magát, s az itt élő Balog Éva örül, hogy a 2017-es tör­vény nem lépett hatályba. - Ugyanúgy magyarul tanítanak az iskolában, mint régen - mondta a két gyermeket nevelő, online értéke­sítéssel foglalkozó, 38 éves asszony. - A törvény azt akarta, hogy nem­csak a hivatalokban, de még a boltok­ban is ukránul beszéljünk. De ez ér­telmetlen, hisz két magyar nem fog a boltban egymással ukránul beszélni. Gál Erika a dobronyi református líceum igazgatója is ezt mondta, ám hozzátette: - Az viszont továbbra is hátrá­nyos a magyar diákoknak, hogy az érettségin és az egyetemi felvéte­lin ukránul kell vizsgázniuk. Nem volt ez így 1995-ben, amikor még én felvételiztem, a törvényt úgy kel­lene módosítani, hogy erre megint legyen lehetőség. Az se szerencsés, hogy most, ha bemegyünk Ungvár­­ra ügyet intézni, ott csak ukránul van rá mód. A kárpátaljai falvakban élő magyarok, ha értenek is ukrá­nul, nem beszélnek olyan szinten, hogy hivatalos ügyekben megértes­sék magukat, ezért tolmácsot kell vigyenek magukkal. Amúgy a kárpátaljai magyar fal­vakban nem találkoztam húszas és harmincas éveikben járó férfiakkal. Ők vagy a fronton vannak, vagy el­bújtak. Bár a mozgósítás alsó kor­határa 27 év, ennek ellenére a 18-26 évesek közül is sokan elmenekültek a falvakból és gyakran Ukrajnából is. Balog Éva sem tudja, merre jár a fér­je. Eddig hétszer próbálták a férfinak kézbesíteni a behívót, de sosem ta­lálták otthon. Éva nem titkolja, hogy férje nem akar a frontra menni. - Mi nem akarunk háborúzni - mondta Éva -, legyen minél hama­rabb béke. Tíz asszonyt kérdeztem meg Dob­­ronyban, s valamennyien ugyanezt ismételték. Megjegyeztem nekik, hogy Zelenszkij csak akkor hajlandó tárgyalni a békéről, ha az orosz csa­patokat kiűzik a megszállt terüle­tekről, vagy ha a támadók maguktól kivonulnak onnan, s erre egyelőre kevés az esély. Az asszonyok mind­annyian azt válaszolták, hogy legyen előbb béke, és utána tárgyaljanak a területekről. Az asszonyok nem ne­heztelnek Orbán Viktorra azért, mert a magyar kormányfő nem akar fegyvert szállítani az ukránoknak, szerintük Orbán tudja, hogy mi a jó Magyarországnak. Többen úgy vél­ték: azért se lenne helyes, ha ha­zánk fegyvert szállítana, mert akkor az oroszok bosszúból bombáznák a kárpátaljai magyar falvakat. Nagydobrony polgármestere, Nagy Ferenc viszont egyetért az uk­rán elnökkel, hogy amíg Kelet-Uk­­rajnából nem távoznak az oroszok, addig nem szabad tárgyalni. Az ál­latorvos végzettségű, 49 éves, erős felépítésű férfi hazugnak tartja azt az orosz állítást, hogy a Krímben és Donbászban többségben voltak az oroszok, és ők akartak Oroszország­hoz tartozni. Nem az oroszok voltak ott több­ségben, hanem az oroszul beszélő ukránok - érvelt Nagy Ferenc. - Va­laha itt mindenki oroszul tanult az iskolában, én is, az ukránt az élet­ben tanultam meg, és ma is gyakran előfordul, hogy orosz szavakat hasz­nálok, mert nem jut eszembe a meg­felelő ukrán szó. Az oroszul beszélő kelet-ukrajnaiak százezrei menekül­tek el az orosz csapatok elől. Jöttek hozzánk is, volt, amikor félezer me­nekültről kellett itt gondoskodnunk. Ők csak oroszul tudtak beszélni, még­se akartak Oroszországhoz tartozni. Ez a háború nem az ukrán-orosz el­lentétről szól, hanem arról, hogy Uk­rajna Európához akar tartozni, és Putyin ezt nem akarja. Nehéz lesz majd tárgyalni az oroszokkal, mert a zsoldosaik kínozták, megcsonkítot­ták, megölték, lefejezték a foglyokat, és ezt az ukránok sosem bocsátják meg. Ezekről a kegyetlenségekről a magyar tévé nem tudósít. Megjegyeztem, hogy a kormány­hoz közel álló média hallgatja el az orosz zsoldosok tetteit. A polgár­­mester nem tiltakozott, ezért neki is feltettem a kérdést, hogy mindezek miatt, illetve azért, hogy Orbán ed­dig nem volt hajlandó tárgyalni Ze­lenszkijjel nem neheztel-e a magyar miniszterelnökre? - Én egy falusi polgármester va­gyok - felelte Nagy Ferenc rövid őr­­lődés után - nem foglalkozom nagy­­politikával. - Az se bántja, hogy az Orbán-kor­mány blokkolni akarja az Unió Uk­rajnának szánt segítségét? - Orbánnak vannak szakértői, na-Kárpátaljai riport­alanyaink kizártnak tartják, hogy Or­bán néhány ukrajnai színmagyar falu vissza­csatolásában bíz na­­gyobb rálátása van a nagypolitikai ügyekre, mint nekem. Zelenszkij és Orbán hamarosan tárgyalni fog, biz­tos vagyok benne, hogy megegyez­nek. Amikor szóba hoztam Nagy Fe­rencnek, hogy a falu szélén nem lát­tam magyar nyelvű helységnévtáb­lát, határozottan rázta a fejét, hogy ott van az, vagy, ha még­se, akkor az útépítők szerelhették le, majd vis­­­szateszik. Most nincs útépítés. - De nem rég volt - érvelt kitar­tóan -, nézze, a falunkban minden intézményen kint a magyar tábla, a hátam mögött - hisz látja - ott a ma­gyar zászló. Az ukránok ezt nem el­lenzik. Magyarországon radikális jobbos körökben fel-felbukkan az a véleke­dés, hogy Orbán azért „szorongatja” Zelenszkijt, mert azt reméli - a se­gítségért cserébe - tárgyalhat az uk­rán elnökkel a kárpátaljai magyar falvak területi autonómiájáról. Az általam megszólított ukrajnai ma­gyarok alaptalannak látják ezt a fel­tevést. István, az ungvári éteremben így beszélt: - Az ukránok már az autonómia­tervek felvetéséből is azt vennék ki, hogy Magyarország néhány falut vissza szeretne szerezni. Nincs olyan ukrán elnök, akivel erről tárgyalni lehetne. Ukrajna rettenetesen nagy áldozatot hoz azért, hogy keleten visszafoglalja a Krímet és Donbászt. Eközben harc nélkül mondjon le né­hány faluról nyugaton, mert ott ma­gyarok élnek? Képtelenség! Orbán tudja ezt, és nem is ezért szorongatja Zelenszkij­t, hanem mert bizonyítani akarja a választóinak, hogy kiáll a ha­táron túli magyarokért. De most úgy tudna kiállni értünk igazán, ha Uk­rajna mellé állna. BEJIMKA nOBPOHb velyka dobron A falu hatá­rában nincs magyar tábla, pedig nincs útépítés 70 ezer Ekkorára becsülik a Kárpát- Ukrajnában élő magyarság létszámát Nagydobrony polgármeste­re, Nagy Fe­renc egyetért Orbánnal és Zelenszkijjel is .'< Cti sZZD Do Fogyatkozó magyarság Nehéz pontosan megmondani, hogy Kárpát-Ukrajná­ban jelenleg hány magyar él, hisz a háború elől sokan elmenekültek a térségből. 2001-ben még 152 ezer ma­gyar élt a régióban, most a demográfusok 70 ezerre becsülik az itteni magyarság létszámát. A városokban jóval kisebb a magyarok aránya, a 116 ezer lelkes Ung­vár 6-7, a 86 ezres Munkács 8, a 27 ezres Beregszász 45 százaléka magyar. A körzet falvai között viszont számos olyat találunk, ahol a magyarság aránya meg­haladja a 95 százalékot. Ilyen például Akii, Dercen, For­­nos, Nagydobrony, Szőlősgyula, Tiszapéterfalva, ezen felül tucatnyi olyan község van, ahol túlnyomó több­ségben van a magyarság, -< z>Ooz-<o‹c

Next