Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-17 / 14. szám
81 NÉPSZAVA / NA rI 2024. január 17., szerda VIL/AvJ LAPSZÉL Phenjan nem békül Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kijelentette, hogy nem szándékoznak a továbbiakban békét kötni Dél-Koreával és egyesíteni a kettészakadt Koreai-félszigetet - számolt be tegnap az AP hírügynökség. A történelmi lépéssel egy évtizedes terv esik kútba, amely az etnikai összetételre építve a békés egyesítést célozta mindkét fél részéről. A két ország között kölcsönösen fokozódó feszültséget Kim fegyverkezési ambíciói, valamint az Egyesült Államok és Dél-Korea közös hadgyakorlatai is jelzik. Szakértők szerint a nyilatkozattal az észak-koreai vezető meg akarja kerülni a szomszédját, hogy közvetlenül az USA-val tárgyalhasson nukleáris programjáról, amely miatt jelenleg szigorú amerikai szankciók alatt áll. NÉPSZAVA USA-küldöttség Tajvanon A Demokratikus Haladó Párt szombati választási győzelmével Tajvan a folytonosság mellett és Kína annexiós törekvései ellen szavazott, amely után az Egyesült Államok „sziklaszilárdan” áll Tajvan mögött - jelentette ki Stephen Hadley korábbi nemzetbiztonsági tanácsadó Tajvan köztársasági elnökével, Caj Jing-vennel folytatott találkozóján. Az ORF.at beszámolója szerint Hadley az önigazgatású sziget demokráciáját „a világ számára fényes példaként” dicsérte. A szombati tajvani parlamenti választások győztese elkötelezte magát amellett, hogy folytatja elődje szoros együttműködését az Egyesült Államokkal, amely a sziget legfontosabb szövetségese, katonai és hírszerzési partnere. Kína tiltakozott az amerikai látogatás ellen, de az incidens miatt nem várható eszkaláció a térségben. NÉPSZAVA <z OJ <Ö o Iráni válaszcsapások Ballisztikus rakéták csapódtak be tegnap az Irak kurdok lakta északi részén található Erhiben - tudósít az Aljazeera. A támadást kivitelező Iráni Forradalmi Gárda szerint izraeli kémközpontot számoltak fel az akcióval. A helyi biztonsági tanács jelentése szerint a támadásban négy ember meghalt, hat pedig megsebesült. Az iraki külügyminisztérium „agressziónak” nevezte a lakóövezeteket érintő támadást, amely megsérti az ország szuverenitását és veszélybe sodorja polgárai életét. Egy másik helyszínen, Szíria északi részén az Iszlám Állam terrorcsoport sejtjeire mértek csapást ugyanezen akció keretén belül. Az iraki kormány panasztételt fontolgat az ENSZ Biztonsági Tanácsánál. NÉPSZAVA < Q<0 z<;1 < z Trump-henger Iowában GYŐZELEM A volt elnök fölényesen nyerte hétfőn az első republikánus előválasztást, ám DeSantis és Haley továbbra is versenyben maradt. MOSOLYGÓ MIKLÓS Az iowai republikánus előválasztás 99 százalékos feldolgozottságánál Donald Trump imponáló eredménnyel, a leadott szavazatok 51 százalékának bezsebelésével hirdetett győzelmet - adta hírül a Washington Post. A mögötte második floridai kormányzó, Ron DeSantis a szavazatok 21,2 százalékát, míg a volt ENSZ-nagykövet Nikki Haley a 19,1 százalékát szerezte meg. Vivek Ramaswamy indiai-amerikai üzletember, akit az amerikai politológusok a jövő ígéretének, egyfajta „Trump 2.0”-nak tartottak, 7,7 százalékkal csupán negyedik helyen zárt, és felfüggesztette további kampányát az elnöki posztért. Trump sikere megfelel a közvélemény-kutatások által mutatott előzetes várakozásoknak, egyedül a látszólag lendületet nyerő Haley maradt el a várakozásoktól azzal, hogy nem sikerült megelőznie DeSantis kormányzót a második helyért folytatott versenyben. Az előválasztási naptár következő állomása január 23-án New Hampshire államban lesz, ahol Haley már egy számjegyűre faragta le hátrányát az éllovas Trumppal szemben. Trump diadala több kérdésre is választ adott. Kiderült, hogy a volt elnök támogatottságát nemhogy kikezdte, hanem egyenesen növelte az ellene összesen 91 vádpontban indított büntetőjogi eljárás, amely többségében a 2020-as választási eredmények erőszakos megváltoztatásával függ össze. Ezt alátámasztó adat, hogy közvetlenül a szavazás előtt végzett felmérés szerint minden tíz Trump-szavazóból csupán egy gondolja azt, hogy Joe Bident legitim úton választották meg az Egyesült Államok elnökének. Meglepetést jelentett, hogy bár Trump hagyományosan a középfokú vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkező szavazók körében népszerű, ezúttal szavazóinak 37 százaléka a diplomások közül került ki. Főként a gazdaság állapota és a migráció kérdése foglalkoztatta az iowai polgárokat, tízből hét szavazó ezeket jelölte meg mint legfontosabb elnöki teendőket. Az abortusz témája nem bizonyult ügydöntőnek, így DeSantis floridai szigorú abortuszpolitikája nem rezonált a választók többségénél. Az abortusztilalmat követelő szavazók majdnem fele DeSantisra szavazott, míg csak 25 százalékuk adta Trumpra a voksát annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Trump-kormányzat alatt helyezte hatályon kívül az abortuszhoz való alkotmányos jogot biztosító Roe kontra Wade ítéletet. Az erős havazás és fagy miatt a részvétel elmaradt Trump 2016-os és 2020-as előválasztási arányától, ez aggodalomra is okot adhatott volna a Make America Great Again (Újra Tegyük Naggyá Amerikát) trumpista kampány stratégái számára. Ennek ellenére a több mint 50 százalékos határ átlépése a rekord abból a szempontból, hogy nem hivatalban levő elnökjelölt még sohasem ért el ilyen magabiztos győzelmet iowai előválasztási megmérettetésen. A stáb számításai szerint a következő New Hampshire-i választáson aratott esetleges győzelem puszta formalitássá tenné a Trump népszerűségét nem kezdték ki, inkább növelték az ellene indított -összesen 91 vádpontot felvonultató - büntetőeljárások, március 5-ei szuperkeddet is magában foglaló eseményeket. Az iowai siker azt is jelenti, hogy Trump végleg megszilárdította a hatalmát a republikánus párton belül, és a júliusi, Milwaukeeban tartott elnökjelölő gyűlésig eltűnhetnek a törések a mérsékelt és radikális konzervatívok között. Ezt a feltevést megerősíti, hogy az előválasztási verseny korábbi szakaszában még versenyben levő Doug Burgum észak-dakotai kormányzó mellett Vivek Ramaswamy is bejelentette, hogy a továbbiakban Trump jelöltségét támogatja. Az iowai előválasztás eredménye azt a feltevést is igazolhatja, hogy a novemberi elnökválasztáson négy év után újra Donald Trump és Joe Biden feszül majd egymásnak, tovább élezve az amerikai társadalomban jelenleg uralkodó politikai szembenállást. Trump végső győzelmével világszerte új lendületet kapnának a jobboldali populizmus eszméi. Ezt támasztja alá Orbán Viktor miniszterelnök az X közösségi oldalon megosztott bejegyzése is, amelyben „Régóta várt győzelem!”-ként aposztrofálta Trump sikerét. Trump fölényes győzelme elhallgattathatja a kétkedőket a republikánus párton belül <Öo Egymásra utalt szuverenisták VIZIT „Középhatalmak vezetőinek kijáró pompával fogadta Orbán Ficót Budapesten”, ezzel a címmel számolt be a szlovákiai magyar, liberálisnak nem nevezhető, a budapesti kormánnyal egyértelműen szimpatizáló szlovákiai magyar portál, a Körkép. „Lovashuszárok, díszőrség, felvonulás, szlovák és magyar himnusz, zászlórengeteg, lezárt főváros. ... Robert Fico előtt vigyázzba vágta magát Budapest”, írta a portál. A szlovák miniszterelnök meg is hálálta a felhajtást, közös sajtótájékoztatójukon határozottan kijelentette, hogy ő soha nem fog megszavazni olyan európai uniós határozatot, amellyel Brüsszel a szuverén nemzetállamok ügyeibe avatkozik be, azaz vétózna, ha Magyarország szavazati jogát próbálnák megvonni az EU-ban. Kérdésre válaszolva Fico azt is hozzátette, hogy elutasít minden olyan törekvést is, amellyel megfosztanák Magyarországot az Unió soros elnöki tisztétől. Azt már Orbán Viktor mondta el a magyar köztévé kérdésére, hogy sem neki, sem pártjának nincsenek európai ambíciói, nem kívánja betölteni a Charles Michel, az Európai Tanács elnöke lemondásával megüresedő tanácselnöki tisztséget. „Jól érezzük magunkat itthon”, tette hozzá. A miniszterelnökök hangsúlyozták, hogy a két kormány között külpolitikai, európai kérdésekben nézetazonosság van, mindketten szuverenista álláspontot képviselnek, azonos módon viszonyulnak az illegális migrációhoz és az ukrajnai háborúhoz, nem hiszik, hogy annak van katonai megoldása, egyetértenek az európai diktátumokkal szembeni közös fellépésben. Fico ugyan megértéssel nyilatkozott a magyar kormány álláspontját illetően az uniós költségvetés módosítása és Ukrajna támogatása kapcsán, azt viszont egyáltalán nem ígérte - legalábbis nyilvánosan a sajtótájékoztatón -, hogy a február eleji uniós csúcstalálkozón ő is vétózni fog e kérdésekben. A pragmatikus populistának tartott Fico decemberben is megszavazta mind Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak elkezdését, mind anyagi támogatását, álláspontján vélhetően mindaddig nem is fog változtatni, amíg az előző szlovák kormányok által megszerzett és letárgyalt uniós források zavartalanul érkeznek országába. Fico és Orbán azonban sok tekintetben egymásra van utalva. Azt maga a szlovák kormányfő mondta el, hogy a nemzetközi politikában már rosszfiúként, szélsőségesként bélyegezték meg „azért, mert nem ért egyet kritikátlanul a fősodorral”. Azt is elmondta, hogy az Európai Parlament szerdán határozatot készül elfogadni a szlovák kormánnyal szemben a rendvédelmi szervek és az igazságszolgáltatás átalakítása miatt. (Amint arról lapunk is beszámolt, Fico kormánya első intézkedései között elkezdte a tisztogatást a rendőrségen, és a speciális ügyészség felszámolását, a korrupcióellenes küzdelem átszervezését, egy hozzá lojális főügyész alá való besorolását próbálja épp megvalósítani, ami ellen rendszeresen tízezrek tüntetnek.) Hasonló támadásokat Magyarországnak is el kell szenvednie, mondta Fico, ekkor ígérve meg, hogy nem fogja megszavazni azt, hogy Magyarországot azért büntessék, mert szuverenitásáért küzd. GÁL MÁRIA október 25-ei beiktatása óta a budapesti a második külföldi útja Robert Fico szlovák miniszterelnöknek, aki után nem kapkodnak a nyugati partnerek nite to CDoo <co zO <£