Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-18 / 15. szám

£­I NÉPSZAVA I I 2024. január 18., csütörtök r AynAC AT ------■ ■! ■! ■!— W wim m--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------a­ „Magasabb" szinten nem akarták, hogy elsők legyünk a régióban Q>'<O '< Most sem ugrottunk az élre SORREND A jóslatok ellenére a hazai üzemanyagárak a január 1-jé­­től hatályos, literenként 41 forintos jövedékiadó-emelés második, 21 forintos részletének e hét hétfői ér­vényesítése ellenére sem ugrottak a térségi sorrend élére - számítottuk ki a Holtankoljak.hu tegnapi adatso­ra alapján. Eszerint ugyanis Magyar­­ország és a velünk határos hét állam sorrendjében literenként átlag 592 forinttal a szlovákok benzine, illet­ve 630 forinttal a szerbek gázolaja a legdrágább. De literenként 584, illet­ve 622 forinttal az osztrákok is töb­bet kérnek a két üzemanyagfajtáért. Tegnap érvényes, 578 forintos ben­zin- és 610 forintos gázolaj-átlagtari­fánk a térségben így „csak” a harma­dik legmagasabb, a legdrágábbaktól 14, illetve 20 forinttal lemaradva. A múlt héthez képest annyi változott, hogy benzinben a szerbeket, gázo­lajban pedig a horvátokat beelőztük. Alig romló helyzetünk azért szorul magyarázatra, mert szakértők sze­rint a környező államokban nem vagy nem ennyivel nőtt az adó. Ipar­ági megfigyelők arra gyanakszanak, hogy a piacvezetőként irányadó Mól az elmúlt hónap során literenként 30-40 forinttal is csökkenthette árrését. A jelenséget többen össze­függésbe hozzák Orbán Viktor ama állítólagos óhajával, miszerint a ja­nuári, literenként bruttó 41 forintos adóemelés miatt ne mi ugorjunk a térségi lista élére. (Az okként emle­getett EU egyébként ennek valami­vel több mint felével is beérte volna.) Üzemanyagárak* (forint/liter) Benzin Gázolaj Ukrajna 496 494 Románia 509 545 Szlovénia 526 539 Horvátország 556 604 Szerbia 565 630 Magyarország 578 610 Ausztria 584 622 Szlovákia 592 573 jemucn­i/.,auag Jelen állás szerint a legolcsóbb Ukrajna benzinén 82, gázolaján pedig 116 forintot foghatunk lite­renként. Romániában - az otta­ni, tiltakozásokat kiváltó jövedéki­adó-emelés dacára - a benzin 69, a gázolaj 65 forinttal olcsóbb. A szlo­vén tarifák átlag 52, illetve 71 forint­tal kedvezőbbek. Pénteken a benzin nagykereske­delmi ára 3, a gázolajé pedig - a szer­dai 3 forint után - további 4 forinttal emelkedik - közölte a Holtankoljak. hu. MARNI­TZ ISTVÁN RÉSZVÉNYEK MTelekom 739 Ft OTP 16 710 Ft Richter 4 * qiro/ 0,68% BUX 63 019,94 Mol 2802 Ft 9150 Ft * 0,43% +0,77% CYL cy %/HUF $/HUF CHF/HUF 380,88 ^+0,33% 350,78 ^+0,45% 404,70^-0,17% m Nagyobb lesz a hiány PROGNÓZIS Az idén 3 százalékkal nőhet GDP a Raiffeisen Bank elemzői szerint, és ezzel akár uniós éllovasok is lehetünk. PAPP ZSOLT Az elsőkből lesznek az utolsók, több értelemben is ez a mottója a Raiffei­sen Bank idei első gazdasági előre­jelzésének - mondta Török Zoltán, a bank vezető elemzője tájékoztatóju­kon. Tavaly a bank becslése szerint fél százalékkal csökkent a magyar gazdaság, a GDP, ezzel szemben a cég idénre háromszázalékos gazdasági növekedést jelez előre, ami az egyik legjobb lehet a régióban, de akár az egész Unióban is. Az előrejelzés sze­rint a gazdasági növekedést jelentős részben a növekvő reálbérek és a normalizálódó lakossági fogyasz­tás húzza majd. Török Zoltán sze­rint a következő években tere lehet egy erőteljesebb bérnövekedésnek, miután a vállalati profitok kellően magasak voltak, másrészt az elmúlt években az árak már felzárkóztak a nyugat-európai színvonalra, így egy erőteljesebb béremelkedés sem fel­tétlenül gerjeszt inflációt. Ha a kor­mány újra megpróbálkozik a „magas nyomású gazdasággal”, vagyis az erőltetett gazdasági növekedéssel, akkor az csakis béroldalról lehetsé­ges, ugyanis költségvetési támoga­tásokra nem képes az állam a büdzsé jelenlegi helyzetében - vélekedett Török Zoltán. Bizonyos értelemben az infláció esetében is fordulat ment végbe, hiszen míg 2023 elején is messze a legmagasabb volt a pénzromlás idehaza, addig a KSH által publi­kált decemberi adat az egyik leg­jobb a régióban. Az elemzők sze­rint januárban 4,3 százalékra csökkenhet a mutató. Ezt követő­en viszont hullámozni fog, és több hónapban is benézhet 4 százalék alá, ami azért fontos szám, mert az MNB inflációs célja a 2-4 százalé­kos pénzromlás elérése. Az elem­zők szerint a tavalyi 17,6 százalék után 2024-ben az éves drágulás mértéke 4,3 százalékra csökken, 2025-ben pedig 4 százalékos inflá­ciót várnak. Idén decemberre a Raiffeisen Bank elemzői 4,7 százalékos infláci­óra számítanak, ami lehetővé teszi a jegybanki alapkamat jelentős csök­kentését, s ez az MNB alelnökének tegnapi nyilatkozatában is vissza­köszön. A bank arra számít, hogy a jelenleg 10,75 százalékos alapka­mat 2023 végére 5,5, 2025 végé­re pedig 4,5 százalékra csökken. Az elemzők úgy vélik, a jelentős esés ellenére sem várható a forint szá­mottevő gyengülése. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban kiala­kult 380 forintos euróárfolyam az új egyensúlyi szint a piacon, és ekö­­rüli értékekre számítunk az évben - mondta Török Zoltán. Az euró ára várhatóan nem csökken 375 forint alá, és az is nehezen elképzelhető, hogy 400 forint fölé emelkedjen - tette hozzá. Az államháztartás helyzete nem teljesen megnyugtató, hiszen ta­valy sem sikerült teljesíteni a kor­mánynak a hiánycélját, és ez idén sem lesz másképp. A kabinet arra számít, hogy a tavalyi 5,9 száza­lékról idén a GDP 2,9 százalékára csökken a hiány, ezzel szemben a Raiffeisen Bank 4,2 százalékos hi­ányt vár azzal együtt, hogy a kiadá­sokat a kormány mérsékelni fogja. Ennél jelentősebb hiánycsökken­téshez rendkívüli intézkedésekre lenne szükség, ilyenekre viszont nem számítanak az elemzők. Az elmúlt évek­ben az árak már felzárkóztak a nyugat-európai színvonalra, így egy erőteljesebb béremelkedés sem feltétlenü gerjeszt inflációt AVI.h­­ o in >­­ej­e o A fogyasztás helyreállásá­tól is várják a növekedés beindulását az elemzők ■9 százalék kamatvágást is elképzelhetőnek tartanak az elemzők BÉRVERSENY TÖRÖK ZOLTÁN MNB: gyorsabb kamatcsökkentés jöhet Az alapkamat decemberben 10,75 százalék volt, amit a piaci várako­zások szerint a következő időszakban havonta 0,75 százalékkal vágott volna a jegybank. Ám a tavaly év végi, a vártnál gyorsabb inflációcsök­kenés miatt gyorsíthat a kamatcsökkentés sebességén a Magyar Nem­zeti Bank - erről Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke beszélt Bécsben a Euromoney konferenciáján. A bejelentésre kismértékben gyengült a forint: az euró ára 379,5 forintról 381,4 forintig emelkedett. Virág nem kötelezte el magát a gyorsítás mellett, de elmondta, hogy a decemberi 5,5 százalékos inflációs adat kisebb a jegybanki elemzők vára­kozásainál, és ezért is kerülhet napirendre a 100 bázispontos csökkenés a Monetáris Tanács január végi ülésén. Az MNB most arra számít, hogy a tavaszi hónapokban - átmenetileg - akár 4 százalék alá is benézhet az infláció, illetve arra készülnek, hogy a jegybaki alapkamatot nyárra 6-7 százalék körüli szintre csökkentsék. Az MNB decemberben kiadott prog­nózisa 2024-re 4-5,5 százalékos inflációval számol, amely 2025-ben 3 százalékosra mérséklődhet, Nagyot javult a magyar infláció HELYEZÉS Tavaly decemberben 5,5 százalékra csökkent a hazai 12 havi infláció mértéke, és ezzel az eredménnyel már messze nem mi vagyunk a legrosszabbak - derül ki az Eurostat most publikált ada­taiból. A magyar inflációs mutató mintegy másfél éven keresztül a legmagasabb volt az Európai Uni­óban. Az árhullám 2023 januárjában 25,7 százalékon - uniós módszer­tan szerint számolva 26,2 százalé­kon - tetőzött. A második fél évben - lassú csökkenést követően - zu­hanásba kezdett a mutató, és de­cemberre 5,5 százalékra mérsék­lődött a 12 havi drágulás üteme. Ez utóbbi már „csak” a hatodik legma­gasabb adat, viszont a régióban ki­fejezetten jó eredménynek számít: az Eurostat közlése szerint tavaly decemberben Csehországban mér­ték a leggyorsabb áremelkedést, ott a fogyasztói árak átlag 7,6 száza­lékkal nőttek, a második helyezett Románia lett (7 százalék), a dobo­gó harmadik fokát Szlovákia csíp­te meg 6,6 százalékkal. Érdekesség, hogy az osztrák infláció december­ben 5,7 százalék volt, vagyis kicsit magasabb, mint idehaza. Nem csak az inflációval kerültünk az osztrá­kokkal egy szintre: az elmúlt évi át­lagos 17,6 százalékos áremelkedés hatására gyakorlatilag a magyar ár­színvonal csaknem megegyezik az osztrák árakkal, csak eközben az osztrák átlagbér háromszorosa a magyarnak. Az Eurostat adatai szerint az Unió egészében az árak 3,4 száza­lékkal voltak magasabbak decem­berben, mint egy évvel korábban, míg az eurózónában 2,9 százalé­kos inflációt mértek. A leglassab­ban Dániában emelkedtek az árak, 0,4 százalékkal, de Belgiumban és Olaszországban is csak félszázalé­kos drágulást mértek, és nem egy, hanem 12 hónap alatt. Az Európai Központi Bank inflációs célja az eurózónában a kétszázalékos mér­ték elérése, ami akár már az idei év­ben teljesülhet. A nemzeti inflációs mutatók jelentősen szórnak, hi­szen már négy olyan ország is volt 2023 decemberében, ahol egy szá­zaléknál kisebb 12 havi áremelke­dést mértek, és ezzel együtt már 10 tagállamban teljesítették a 2 száza­léknál kisebb áremelkedést. P­­zs. Infláció az EU-ban Százalék Cseho, Románia Szlovákia Lengyelo, Ausztria Magyarország Horváto, Bulgária Észto Franciao, Németo, Szlovénia Görögo, Málta EU Spanyolo, Írország Luxemburg Eurózóna Ciprus Portugália Svédo, Litvánia Finno, Forrás: Eurostat/NÉPSZAVA-grafika 2023. jan. 2023. dec. 1­20 Hollandia Letto Belgium Olaszo, Dánia

Next