Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-18 / 15. szám
£I NÉPSZAVA I I 2024. január 18., csütörtök r AynAC AT ------■ ■! ■! ■!— W wim m--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------a „Magasabb" szinten nem akarták, hogy elsők legyünk a régióban Q>'<O '< Most sem ugrottunk az élre SORREND A jóslatok ellenére a hazai üzemanyagárak a január 1-jétől hatályos, literenként 41 forintos jövedékiadó-emelés második, 21 forintos részletének e hét hétfői érvényesítése ellenére sem ugrottak a térségi sorrend élére - számítottuk ki a Holtankoljak.hu tegnapi adatsora alapján. Eszerint ugyanis Magyarország és a velünk határos hét állam sorrendjében literenként átlag 592 forinttal a szlovákok benzine, illetve 630 forinttal a szerbek gázolaja a legdrágább. De literenként 584, illetve 622 forinttal az osztrákok is többet kérnek a két üzemanyagfajtáért. Tegnap érvényes, 578 forintos benzin- és 610 forintos gázolaj-átlagtarifánk a térségben így „csak” a harmadik legmagasabb, a legdrágábbaktól 14, illetve 20 forinttal lemaradva. A múlt héthez képest annyi változott, hogy benzinben a szerbeket, gázolajban pedig a horvátokat beelőztük. Alig romló helyzetünk azért szorul magyarázatra, mert szakértők szerint a környező államokban nem vagy nem ennyivel nőtt az adó. Iparági megfigyelők arra gyanakszanak, hogy a piacvezetőként irányadó Mól az elmúlt hónap során literenként 30-40 forinttal is csökkenthette árrését. A jelenséget többen összefüggésbe hozzák Orbán Viktor ama állítólagos óhajával, miszerint a januári, literenként bruttó 41 forintos adóemelés miatt ne mi ugorjunk a térségi lista élére. (Az okként emlegetett EU egyébként ennek valamivel több mint felével is beérte volna.) Üzemanyagárak* (forint/liter) Benzin Gázolaj Ukrajna 496 494 Románia 509 545 Szlovénia 526 539 Horvátország 556 604 Szerbia 565 630 Magyarország 578 610 Ausztria 584 622 Szlovákia 592 573 jemucni/.,auag Jelen állás szerint a legolcsóbb Ukrajna benzinén 82, gázolaján pedig 116 forintot foghatunk literenként. Romániában - az ottani, tiltakozásokat kiváltó jövedékiadó-emelés dacára - a benzin 69, a gázolaj 65 forinttal olcsóbb. A szlovén tarifák átlag 52, illetve 71 forinttal kedvezőbbek. Pénteken a benzin nagykereskedelmi ára 3, a gázolajé pedig - a szerdai 3 forint után - további 4 forinttal emelkedik - közölte a Holtankoljak. hu. MARNITZ ISTVÁN RÉSZVÉNYEK MTelekom 739 Ft OTP 16 710 Ft Richter 4 * qiro/ 0,68% BUX 63 019,94 Mol 2802 Ft 9150 Ft * 0,43% +0,77% CYL cy %/HUF $/HUF CHF/HUF 380,88 ^+0,33% 350,78 ^+0,45% 404,70^-0,17% m Nagyobb lesz a hiány PROGNÓZIS Az idén 3 százalékkal nőhet GDP a Raiffeisen Bank elemzői szerint, és ezzel akár uniós éllovasok is lehetünk. PAPP ZSOLT Az elsőkből lesznek az utolsók, több értelemben is ez a mottója a Raiffeisen Bank idei első gazdasági előrejelzésének - mondta Török Zoltán, a bank vezető elemzője tájékoztatójukon. Tavaly a bank becslése szerint fél százalékkal csökkent a magyar gazdaság, a GDP, ezzel szemben a cég idénre háromszázalékos gazdasági növekedést jelez előre, ami az egyik legjobb lehet a régióban, de akár az egész Unióban is. Az előrejelzés szerint a gazdasági növekedést jelentős részben a növekvő reálbérek és a normalizálódó lakossági fogyasztás húzza majd. Török Zoltán szerint a következő években tere lehet egy erőteljesebb bérnövekedésnek, miután a vállalati profitok kellően magasak voltak, másrészt az elmúlt években az árak már felzárkóztak a nyugat-európai színvonalra, így egy erőteljesebb béremelkedés sem feltétlenül gerjeszt inflációt. Ha a kormány újra megpróbálkozik a „magas nyomású gazdasággal”, vagyis az erőltetett gazdasági növekedéssel, akkor az csakis béroldalról lehetséges, ugyanis költségvetési támogatásokra nem képes az állam a büdzsé jelenlegi helyzetében - vélekedett Török Zoltán. Bizonyos értelemben az infláció esetében is fordulat ment végbe, hiszen míg 2023 elején is messze a legmagasabb volt a pénzromlás idehaza, addig a KSH által publikált decemberi adat az egyik legjobb a régióban. Az elemzők szerint januárban 4,3 százalékra csökkenhet a mutató. Ezt követően viszont hullámozni fog, és több hónapban is benézhet 4 százalék alá, ami azért fontos szám, mert az MNB inflációs célja a 2-4 százalékos pénzromlás elérése. Az elemzők szerint a tavalyi 17,6 százalék után 2024-ben az éves drágulás mértéke 4,3 százalékra csökken, 2025-ben pedig 4 százalékos inflációt várnak. Idén decemberre a Raiffeisen Bank elemzői 4,7 százalékos inflációra számítanak, ami lehetővé teszi a jegybanki alapkamat jelentős csökkentését, s ez az MNB alelnökének tegnapi nyilatkozatában is visszaköszön. A bank arra számít, hogy a jelenleg 10,75 százalékos alapkamat 2023 végére 5,5, 2025 végére pedig 4,5 százalékra csökken. Az elemzők úgy vélik, a jelentős esés ellenére sem várható a forint számottevő gyengülése. Úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban kialakult 380 forintos euróárfolyam az új egyensúlyi szint a piacon, és ekörüli értékekre számítunk az évben - mondta Török Zoltán. Az euró ára várhatóan nem csökken 375 forint alá, és az is nehezen elképzelhető, hogy 400 forint fölé emelkedjen - tette hozzá. Az államháztartás helyzete nem teljesen megnyugtató, hiszen tavaly sem sikerült teljesíteni a kormánynak a hiánycélját, és ez idén sem lesz másképp. A kabinet arra számít, hogy a tavalyi 5,9 százalékról idén a GDP 2,9 százalékára csökken a hiány, ezzel szemben a Raiffeisen Bank 4,2 százalékos hiányt vár azzal együtt, hogy a kiadásokat a kormány mérsékelni fogja. Ennél jelentősebb hiánycsökkentéshez rendkívüli intézkedésekre lenne szükség, ilyenekre viszont nem számítanak az elemzők. Az elmúlt években az árak már felzárkóztak a nyugat-európai színvonalra, így egy erőteljesebb béremelkedés sem feltétlenü gerjeszt inflációt AVI.h o in >eje o A fogyasztás helyreállásától is várják a növekedés beindulását az elemzők ■9 százalék kamatvágást is elképzelhetőnek tartanak az elemzők BÉRVERSENY TÖRÖK ZOLTÁN MNB: gyorsabb kamatcsökkentés jöhet Az alapkamat decemberben 10,75 százalék volt, amit a piaci várakozások szerint a következő időszakban havonta 0,75 százalékkal vágott volna a jegybank. Ám a tavaly év végi, a vártnál gyorsabb inflációcsökkenés miatt gyorsíthat a kamatcsökkentés sebességén a Magyar Nemzeti Bank - erről Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke beszélt Bécsben a Euromoney konferenciáján. A bejelentésre kismértékben gyengült a forint: az euró ára 379,5 forintról 381,4 forintig emelkedett. Virág nem kötelezte el magát a gyorsítás mellett, de elmondta, hogy a decemberi 5,5 százalékos inflációs adat kisebb a jegybanki elemzők várakozásainál, és ezért is kerülhet napirendre a 100 bázispontos csökkenés a Monetáris Tanács január végi ülésén. Az MNB most arra számít, hogy a tavaszi hónapokban - átmenetileg - akár 4 százalék alá is benézhet az infláció, illetve arra készülnek, hogy a jegybaki alapkamatot nyárra 6-7 százalék körüli szintre csökkentsék. Az MNB decemberben kiadott prognózisa 2024-re 4-5,5 százalékos inflációval számol, amely 2025-ben 3 százalékosra mérséklődhet, Nagyot javult a magyar infláció HELYEZÉS Tavaly decemberben 5,5 százalékra csökkent a hazai 12 havi infláció mértéke, és ezzel az eredménnyel már messze nem mi vagyunk a legrosszabbak - derül ki az Eurostat most publikált adataiból. A magyar inflációs mutató mintegy másfél éven keresztül a legmagasabb volt az Európai Unióban. Az árhullám 2023 januárjában 25,7 százalékon - uniós módszertan szerint számolva 26,2 százalékon - tetőzött. A második fél évben - lassú csökkenést követően - zuhanásba kezdett a mutató, és decemberre 5,5 százalékra mérséklődött a 12 havi drágulás üteme. Ez utóbbi már „csak” a hatodik legmagasabb adat, viszont a régióban kifejezetten jó eredménynek számít: az Eurostat közlése szerint tavaly decemberben Csehországban mérték a leggyorsabb áremelkedést, ott a fogyasztói árak átlag 7,6 százalékkal nőttek, a második helyezett Románia lett (7 százalék), a dobogó harmadik fokát Szlovákia csípte meg 6,6 százalékkal. Érdekesség, hogy az osztrák infláció decemberben 5,7 százalék volt, vagyis kicsit magasabb, mint idehaza. Nem csak az inflációval kerültünk az osztrákokkal egy szintre: az elmúlt évi átlagos 17,6 százalékos áremelkedés hatására gyakorlatilag a magyar árszínvonal csaknem megegyezik az osztrák árakkal, csak eközben az osztrák átlagbér háromszorosa a magyarnak. Az Eurostat adatai szerint az Unió egészében az árak 3,4 százalékkal voltak magasabbak decemberben, mint egy évvel korábban, míg az eurózónában 2,9 százalékos inflációt mértek. A leglassabban Dániában emelkedtek az árak, 0,4 százalékkal, de Belgiumban és Olaszországban is csak félszázalékos drágulást mértek, és nem egy, hanem 12 hónap alatt. Az Európai Központi Bank inflációs célja az eurózónában a kétszázalékos mérték elérése, ami akár már az idei évben teljesülhet. A nemzeti inflációs mutatók jelentősen szórnak, hiszen már négy olyan ország is volt 2023 decemberében, ahol egy százaléknál kisebb 12 havi áremelkedést mértek, és ezzel együtt már 10 tagállamban teljesítették a 2 százaléknál kisebb áremelkedést. Pzs. Infláció az EU-ban Százalék Cseho, Románia Szlovákia Lengyelo, Ausztria Magyarország Horváto, Bulgária Észto Franciao, Németo, Szlovénia Görögo, Málta EU Spanyolo, Írország Luxemburg Eurózóna Ciprus Portugália Svédo, Litvánia Finno, Forrás: Eurostat/NÉPSZAVA-grafika 2023. jan. 2023. dec. 120 Hollandia Letto Belgium Olaszo, Dánia