Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-18 / 15. szám
81 NÉPSZAVA / II Áf I 2024. január 18., csütörtök VIL/AvJ Uniós intő Ficónak STRASBOURG Az Európai Parlament szerdán határozatban ítélte el a Fico-kormány büntetőtörvénykönyv-módosítására, illetve a Speciális Ügyészi Hivatal megszüntetésére irányuló lépéseit. A határozatot elsöprő többséggel 496 igen és 70 ellenző szavazattal fogadták el. Robert Fico a közösségi médiában reagált. Videóüzenetében azt állította, hogy az EP elítélő határozata a szlovák ellenzéki képviselők műve, mint fogalmazott, „magán viseli a kézjegyüket”. Azt állította, az ellenzéki EP-képviselők Szlovákia ellen hergelik az uniós intézményeket, és megpróbálják meggyőzni őket, hogy büntessék meg az országot, például a támogatások megvonásával. Michal Simecka, az ellenzéki Progresszív Szlovákia elnöke is reagált az EP-határozatra. Szerinte Fico az uniós forrásokat kockáztatja, a határozat az egyik utolsó figyelmeztetés, „hogy ha Szlovákia nem tesz le a maffiabarát módosításcsomag elfogadásáról, akkor az Európai Bizottság lépni fog”. Az ellenzéki pártok újabb tüntetést hirdettek meg mára Pozsonyba és más városokba, a szlovák jogállamiság lebontása elleni tiltakozásra szólítva híveiket. NÉPSZAVA Robert Fico úgy véli, itt az ideje, fellépni a Szlovákia elleni „piszkos támadásokkal" szemben < OzOE2 <Ösz O LAPSZÉL Irán veszélyes játékba kezdett Robbanások történtek tegnap az Iránnal határos nyugat-pakisztáni Beludzsisztán tartományban. A két gyermek halálát okozó támadás miatt a külügyi tárca bekérette Irán iszlámábádi képviselőjét. „Pakisztán szuverenitásának megsértése teljesen elfogadhatatlan és súlyos következményekkel járhat” - közölték. Irán szerint „Izrael-barát” terrorista célpontokat bombáztak. A közel-keleti helyzet egyre feszültebb, Irán az elmúlt napokban iraki és Szíriai célpontokra is hasonló indoklással mért csapást. NÉPSZAVA Tüntetés a német szélsőjobb ellen Több mint tízezren vonultak az utcára kedd este Kölnben, hogy a szélsőjobboldali AfD párt ellen tüntessenek. A békés megmozduláson olyan jelszavak voltak olvashatók, mint a „Színesek vagyunk! Mi vagyunk többen”, „Az AfD utat tör a fasizmusnak”. A tüntetők azt követelték, hogy a berlini kormány és a parlament fontolja meg az AfD betiltását. Az AfD - amely a dpa hírügynökség szerint egyes németeket a náci rezsimre emlékeztet - egyre nagyobb teret nyer az országos és regionális közvélemény-kutatásokban, s a választások után három keletnémet tartományban a vezető párttá válhat. NÉPSZAVA Afr VERRin JFC !> .co ej Tisztáznák a múltat VARSÓ Megszavazta a lengyel szejm a Pegasus-bizottságot. A vizsgálatok során kiderülhet, hogy a PiS miként állította hatalmi érdekei szolgálatába az államot. • MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Ellenszavazat nélkül fogadta el a varsói parlament a javaslatot: alakuljon bizottság, az úgynevezett Pegasus-ügy kivizsgálására. Támogatták az indítványt a korábban nyolc évig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői is. Az ügynek a kormányzó liberális-centrista koalíció kiemelt jelentőséget tulajdonít. Az ügy előtörténete régi: a kanadai Citizen Lab civil szervezet már öt éve jelezte, hogy egy „Orzel bialy”, azaz Fehér sas jelzésű felhasználó ügyködik a titkos lehallgatásokra alkalmas izraeli gyártmányú Pegasus kémprogrammal. Nyilvánosságra került, hogy az eszközt egy varsói informatikai cég vette meg a Központi Korrupcióellenes Iroda (CBA) számára. A 25 millió zlotys költséget az igazságügyi tárca utalta át azon alapból, amelyet eredetileg a bűncselekmények áldozatai javára hoztak létre. Hamarosan kiderült, hogy a 2018-as parlamenti választási kampány idején a Pegasust bevetették Krzysztof Brejza ellen, aki a liberális Polgári Koalíció (KO) kampányfőnöke volt, és szenátusi helyre pályázott. Az ügy vizsgálatát a jobboldali parlamenti többség leszavazta, a liberális többségű szenátusban azonban alakulhatott egy rendkívüli vizsgálóbizottság. Most a koalíciós politikusok arra számítanak, hogy a vizsgálat során kiderül majd, hogy a PiS miként állította hatalmi érdekei szolgálatába az államot, milyen törvénytelen módon figyeltettek meg titkosszolgálati eszközökkel ellenzéki politikusokat és újságírókat. A bizottság előtt kiderülhet, hogyan tette a PiS a korrupcióellenes harcra létrehozott CBA-t valósággal a hatalom öklévé, a politikai ellenfeleket megfélemlítő és felszámoló titkos szervezetté. Ez annál is aktuálisabb, mivel a mai politikai feszültségek középpontjában épp a CBA hatalmi visszaélések miatt jogerősen elítélt két korábbi főnöke van. Mariusz Kaminski és Maciej Wasik hatalommal való visszaélés miatt kezdték meg börtönbüntetésüket. A PiS szerint ők „politikai foglyok” és továbbra is képviselők. Andrzej Duda elnök kegyelmi eljárást indított az ügyben és 432 fő szavazott a Pegasusbizottság létrehozása mellett, ellenszavazat, tartózkodás nem volt szabadon bocsátásukat kezdeményezte az igazságügyi miniszternél. Más jogviták is folynak az államfő és a kormány között. Ilyen például az országos ügyész státusza. Adam Bodnar igazságügyi miniszter egyben legfőbb ügyész azzal az indoklással váltotta le Dariusz Barski országos ügyészt, hogy a korábban nyugállományba helyezett jogászt elődje szabálytalanul reaktiválta. Duda szerint ez nem felel meg a tényállásnak, s Barskit - egy korábbi jogszabály értelmében - csak az ő engedélyével lehet meneszteni. Ugyanilyen hatalmi-jogi vita dúl az állami tulajdonú médiavállalatok ügyében. Duda azt állítja, hogy Bartlomiej Sienkiewicz kulturális miniszter törvénysértő módon helyezte csődállapotba a médiacégeket. A miniszter döntését azzal indokolta, hogy az elnök vétója miatt a közmédia nem jut pluszfinanszírozáshoz. (Sienkiewicz ellen a PiS bizalmatlansági indítványt nyújtott be, de az ellenzéknek nem sikerült ehhez elég támogatót szereznie.) A lengyel politikai színpadon most két dráma zajlik. Az ellenzékbe szorult PiS látványpolitizálásba kezdett, képviselői gyakran tüntetnek a szejmben, időnként utcai felvonulá„Nincs mit titkolnunk, Jaroslaw Kaczynski pártelnök is kész válaszolni a bizottság kérdéseire mondta a PiS egyik képviselője, sokat is rendeznek. Az államfő hozzájuk csatlakozva a „jogállamiság terrorjával” vádolja Tusk kormányát. Vannak a háttérben próbálkozások is a párbeszédre. A kormánykoalíció konzultációt javasol az ellenzéknek és az államfőnek az alkotmánymódosításról. Ennek célja az igazságügyi rendszer jogállami állapotának helyreállítása lehetne, elsősorban az alkotmánybíróságot illetően akarnak megállapodást. Az elnök tárgyalna az állami média irányításának rendezéséről - ez is kompromisszumokat követel. Hétfőn Duda Tuskkal tárgyalt, de csak abban értettek egyet, hogy az alapvető belpolitikai ügyekben ellentétes az álláspontjuk. Nyilván vannak lehetőségek a kölcsönös gesztusokra, a kormány például kiengedhetné a börtönből a két jobboldali politikust. Eközben tart a huzavona a költségvetés körül. Még mindig fennáll a lehetőség, hogy Duda elnök feloszlatja a törvényhozást, amennyiben az nem képes elfogadni a büdzsét. Ezt a legtöbb elemző nem tartja valószínűnek, ugyanis a lépésnek a jobboldal számára kedvezőtlen következményei lehetnek, s a társadalom még inkább elfordulna Jaroslaw Kaczynski pártjától és politikájától. (A MINSII WASI A decemberben ellenzékbe szorult PiS látványpolitizálásba kezdett, képviselői gyakran tüntetnek a szejmben, időnként pedig utcai tüntetéseket szerveznek z< o< LU o ír-) <öO Novák a helyzethez igazodott DAVOS Ukrajnát továbbra is támogatni kell Oroszországgal szemben - mondta Davosban Novák Katalin, némi meglepetésre kijelentve, hogy „Oroszország nem győzhet”. Szent-Iványi István külpolitikai szakértő szerint ez megfelel a köztársasági elnökké választása óta közte és Orbán Viktor között Ukrajna ügyében megfigyelhető munkamegosztásnak. Novák Katalin a helyzethez is igazodott a svájci Világgazdasági Fórum tegnapi panelbeszélgetésén, emellett „mondandójának hangszerelését vélhetően hozzáigazították a kormányfő törekvéseihez”. „Nagyon fontos, hogy elkerüljünk egy harmadik világháborút és megakadályozzuk a konfliktus eszkalációját” - mondta egyebek közt Novák. Az MTI jelentése szerint a moderátor egy kérdésére kiemelte: Ukrajnát továbbra is támogatni kell Oroszországgal szemben, és Magyarország a jövőben is ezt fogja tenni. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút és szükséges-e az ukrán győzelem Európa biztonságának fenntartásához, azt mondta: Oroszország nem győzhet. (Ez utóbbi élesen elüt Orbán többször kifejtett álláspontjától, miszerint Ukrajna nem győzhet ebben a háborúban, ezért mielőbbi békekötésre kell törekedni.) Novák - aki korábban úgy fogalmazott, hogy Ukrajna nem veszíthet - hangsúlyozta: mindig is világossá tette, hogy el kell ítélni az orosz agressziót. Ukrajna béketervet tett le az asztalra, ehhez Magyarország is csak Novák Davosban hangsúlyozta: el kell ítélni az orosz agressziót lakozott, s azon kell dolgozni, hogy létrejöhessen a béke. Szent-Iványi István a Népszavának azt mondta, „Novák Katalin mindig agresszióról beszélt, amit Orbán Viktor igen nehezen mondott ki, talán összesen csak egyszer”. Novák hangszerelése nyilván a davosi helyszínnek is szólt, ahol az összegyűltek mind Ukrajna támogatói voltak. Hozzátartozik, hogy Zelenszkij előző nap nagy hatású beszédet tartott Davosban, a tegnapi panelbeszélgetés egyik résztvevője pedig Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter volt, tehát ez is befolyásolta. „És hát a közönségnek tett gesztusban az is benne van, hogy mintha a kormány is szelídítene óvatosan Ukrajna narratíváján. Még nem látványos a fordulat, de érzékelhető, hogy Orbán Viktor is tudott picit változtatni. Sokan úgy gondolják, ez azzal függ össze, hogy (a Fidesz) mindenáron szeretne bekerülni az Európai Parlament Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette konzervatívok és reformerek pártcsoportjába, ahol ez (Ukrajna támogatása) alapfeltételnek számít.” A történtek emellett arra utalnak, hogy Orbán készíti elő kijevi látogatását, amire akár ebben a hónapban sor kerülhet, s puhult az álláspontja az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban is. Hiszen a decemberi EU-csúcson még megvétózta, hogy Ukrajna négy évre 50 milliárd euró támogatást kapjon az Unió büdzséjéből, azóta pedig alternatív javaslatot tett. A volt külügyi államtitkár és EP-képviselő egyetértett azzal, hogy a két magyar vezető hétfői évindító megbeszélésén is szó lehetett arról, hogyan osztják meg szerepeiket. HARSÁNYI GYÖRGY ára Io zoo