Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-19 / 16. szám

nr I­un I­n­D­l_ l_ r­l_ YJ népszava­­ , 2024. január 19., péntek I «J Összeírással fenyegetik a „rosszalkodó” háziorvosokat EGÉSZSÉGÜGY Kilátásba helyezték, hogy listázzák azokat az érdi doktorokat, akik nem jelentkeznek ügyelni, és a névsorukat leadják - derült ki egy lapunk birtokába került levélből. Közben a halottvizsgálat új szabályai is feszítik az új rendszert. DANÓAN­A Jól vizsgázott az Országos Men­tőszolgálat (OMSZ) irányításával újjászervezett egységes alapellátási ügyelet - erről tájékoztatta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium par­lamenti államtitkára csütörtökön a kormányzati sajtóorgánumokat. Mindezt annak apropóján mond­ta, hogy alig két hét múlva Pest és Fejér megyében is bevezetik ezt a rendszert. Ám ezt az idealizált képet erősen árnyalja az a lapunk­hoz eljutott levél, amelyben az érdi háziorvosokat azzal fenyegeti az OMSZ helyi telepének munkatár­sa, hogy amennyiben nem jelent­keznek ügyelni, úgy más megyébe lesznek vezényelhetők. Továbbá azt is kilátásba helyezi, hogy a fel­adatot negligálókat összeírják, és a névsorukat „leadják.” Hogy pon­tosan hová és mi célból küldik az ügyeletre nem jelentkező házior­vosok névsorát, arra nem tér ki a le­vél aláírója. Fenyegetésekből eddig is jutott bőven, hol azzal próbálják rávenni a feladatra az ügyeletet negligálókat, hogy akár ötmillió forintos pénzbírságot kaphatnak, vagy azzal, elvesztik a praxisaikat, ha sokat makacskodnak. Arra a kér­désre, hogy a Magyar Orvosi Kama­ra (MOK) kapott-e tájékoztatást arról, valóban vezénylik-e megye­határon túl, illetve listázzák-e az ügyeletet elutasító háziorvosokat, Keczéry Attila, a MOK titkára, a szervezet háziorvosi csoportjának vezetője azt felelte: hiába kérdez­nek erről, az OMSZ-től semmiféle adatot nem kapnak, így például a MOK sem tudja pontosan, hányan szerződtek vagy éppen tagadták meg a feladatot, illetve listáznak, vagy sem. Abból juthatnak hozzá­vetőleges adathoz, hogy hányan fordulnak az ügyelettel kapcsola­tos jogi problémákkal az ezzel fog­lalkozó kamarai ügyvédhez, illetve személyesen a köztestület szakmai csoportjához kérésekkel, jelzések­kel. Ők pedig egyre többen vannak.­­ Annak ellenére, hogy becslése­ink szerint jóval meghaladja az ez­ret az ügyeleti ellátásban részt nem vállaló háziorvosok száma, egyelő­re senki ellen nem indítottak eljá­rást - közölte lapunkkal Keczéry Attila. Vannak olyan megyék, ahol nagyon sokan nem írtak alá. Ada­taik szerint például a rendszerhez múlt év decemberében csatlako­zó Vas megyében összesen két há­ziorvos vállalta az ügyeletben való részvételt, Pest megyében pedig az elmúlt napokig senki sem írta alá az OMSZ által ajánlott szerződést mondta Keczéry. Hozzátette: pél­dául a csongrádiaknál csak addig helyezték nyomás alá az ott prak­­tizálókat, míg meglett az ügyelet ellátásához szükséges létszám. Ez több megyében is így történt. Amióta elindult az új ügyeleti rendszer megyéről megyére haladó bevezetése, jogszabályok is változ­tak, míg a korábban szerződőknek csak járáson belül kellett ügyele­tet vállalniuk, a múlt év végétől viszont már a megye bármelyik ügyeleti pontjára áthelyezhetők a szerződött háziorvosok, a kamara egységesítené a mentőkkel kötött szerződéseket az ország összes me­gyéjében - mondta a MOK titkára. Nemcsak a háziorvosi elutasított­ság, hanem például a halottvizsgá­lat új szabályai is feszítik az ügyele­ti rendszert. Keczéry ugyanis elmondta: már nemcsak az orvosok, hanem egy tanfolyam elvégzése után a mentő­­tisztek is végezhetnek halottvizs­gálatot. Ez valójában segítséget je­lentene, mert ezt a feladatot eddig csak orvosok végezhették. Viszont eddig csak nagyon kevés mentő­­tiszt végezte el ezt a tanfolyamot, így az új szabálynak kevéssé van gyakorlati haszna. Ez azért rossz, mert ha az ügyelő háziorvosnak kell kimennie házhoz a halotthoz, addig a betegek várnak rá az ügye­leti ponton. S az adminisztráció megváltozása miatt nem is keveset. Eddig a halottvizsgálat az admi­nisztrációval együtt legfeljebb fél­óra volt, az új szabályok miatt ez a helyszínen legalább háromnegyed óra lett, és aztán később a rendelő­ben az adatok feltöltésével az elekt­ronikus halottvizsgálati rendszer­be - attól függően, hogy hányszor dobja ki a regisztrálót a felület - újabb fél-egy órát is el lehet tölteni. A halottvizsgálattal kapcsolatos nehézségeket igazolja az is, hogy Pápai György, az OMSZ orvosigaz­gatója január 7-én körlevélben arra utasította a halottvizsgálatra jogo­sult ügyeletben dolgozó munkatár­sait, hogy ezt a feladatot kezeljék másodlagosan a mentési teendők mellett. „A beteg sikertelen ellá­tása, újraélesztése után, a halál megállapítását követően, mielőtt megkezdené a halottvizsgálati pro­cedúrát, mindenképpen előzete­sen egyeztessen a mentésvezetővel a terület mentési szükségleteiről.” Továbbá azt is írja, hogy munkaidő­ben törekedni kell az elhunyt házi­orvosának bevonására a halottvizs­gálatba, s csak az ügyeleti időben végezze azt az ügyeletes orvos vagy a mentőtiszt­­ i ambulance [PPY-523 TITOK KECZÉRY ATTILA: Hiába kérdez a MOK, az OMSZ- től semmiféle adatot nem kap Rétvári szerint jól vizsgázott az OMSZ. A kép finoman szól­va is árnyalt 2 orvos Vas megyében összesen ennyien vállalták az ügyeletben való részvételt it oe:o >: öo Fellázadt az Európai Parlament FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Ezért állásfoglalásban utasítják az EP jogi bizottságát, hogy kérje ki jogi szakértők véleményét, majd ezt követően kezdeményezzen keresetet az uniós bíróságon a bi­zottsági döntés jogszerűségének megállapítására. Egyben emlékez­tetnek rá, hogy a parlament fel­használhat minden rendelkezésre álló jogi és politikai eszközt, ha a biztosok engednek a zsarolásnak, és forrásokat szabadítanak fel a fel­tételek teljesítése nélkül. Az Újítsuk Meg Európát nevű liberális frakció szerette volna, ha a határozat egyértelműbben fo­galmaz, és bizalmatlansági indít­vánnyal fenyegeti meg az Európai Bizottságot, amennyiben újabb fel­függesztett pénzeket tesz elérhető­vé Magyarország számára, javasla­ta azonban nem kapott többséget a szavazáson. A határozatban a parlament le­szögezi: amint a feltételek telje­sülnek, az uniós forrásokat el kell juttatni a magyar lakossághoz, töb­bek között a helyi és regionális ön­­kormányzatoknak, valamint a civil társadalomnak nyújtott közvetlen finanszírozás révén. Az EP véleménye szerint a ma­gyar miniszterelnök sérti a lojális együttműködés elvét azzal, hogy blokkolja az EU többéves költség­­vetésének felülvizsgálatáról és az ukrajnai segélycsomagról szóló döntést. „Az EU semmilyen mó­don sem engedhet a zsarolásnak, és nem alkudozhat az EU és szövet­ségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit”, áll a szövegben, utalva rá, hogy a kor­mányfő decemberben megakadá­lyozta a megállapodást Ukrajna se­­gélycsomagj­áról. A képviselő-testület tovább­ra is úgy véli, hogy az Orbán-kor­­mány szándékosan és szisztemati­kusan aláássa az európai értékeket. Ezért felszólítja az állam- és kor­mányfőkből álló Európai Tanácsot és a miniszteri szintű EU Tanácsot, hogy állapítsák meg: Magyaror­szág tartósan és súlyosan megsér­ti-e az uniós értékeket. A 26 tag­állam a több mint öt éve tartó és döntéseket eddig nem produkáló hetes cikkelyes eljárás keretében juthat erre az álláspontra, aminek eredményeként megvonhat­ó ma­„Az EU semmilyen módon sem engedhet a zsarolásnak, és nem alkudozhat az EU és szövetségesei stratégiai érdekeiről úgy, hogy cserébe feladja értékeit.A gyár kormánytól bizonyos, a tag­sággal járó jogokat, például a szava­zati jogot. Egy párhuzamosan futó, 125 aláírást tartalmazó parlamen­ti petíció is arra kéri az EP elnökét, hogy a képviselő-testület önálló in­dítványban sürgessen lépéseket a folyamatban. A finn keresztényde­mokrata Petri Sarvamaa, az aláírás­­gyűjtés kezdeményezője lapunk­nak azzal magyarázta az akciót, hogy az idő sürget, mivel Magyar­­ország valóban kezd ártani az Unió döntéshozatali képességének. A képviselők az állásfoglalásban ismét felvetik, hogy a magyar kor­mány képes lesz-e hitelesen betöl­teni az EU Tanács soros elnökségé­vel járó feladatot, mivel működése sérti az uniós jogot és értékeket. Az EP tagjai aggódnak amiatt is, hogy az állam- és kormányfői testület vezetőjének a vártnál hamarabb megüresedő posztjára átmenetileg Orbán Viktor kerülhet, ezért gyors döntést szorgalmaznak a „kockáza­tok csökkentésére”. A parlamenti állásfoglalásban foglaltakat a többi EU-s intéz­ménynek nem kötelező végrehaj­tania. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Az EP szerint Orbán sérti a lojális együttműködés elvét zdo­z> 9J 5=<2oGj o Kocsis és a náci tempó „Ismerjük ezt a reflexet egyes né­metektől: kisebb ország vélemé­nye nem tetszik, meg fogják vala­hogy támadni. Igen, náci tempó" - írta Kocsis Máté, a MI­ÉP egykori ifjúsági tagja, a Fidesz frakcióve­zetője. Kocsis Daniel Freundnak üzent, miután a német zöldpárti EP-képviselő arról beszélt, hogy Magyarország valójában nem teljesítette az elvárásokat, ame­lyekért cserébe fel lehetett sza­badítani a befagyasztott uniós források egy részét.

Next