Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-19 / 16. szám

\ / N­­­ÁT V I NÉPSZAVA I "7 2024. január 19., péntek I / Sok hűhó semmiért KITOLONCOLÁS Lázadozások és fenyegetések után, de elfogadta a brit kormánypárti többség a Ruanda biztonságosságát kimondó törvényt. A felsőház még okozhat meglepetést. R. HAHN VERONIKA LONDON Maratoni ülésen tárgyalta, majd fogadta el a westminsteri parla­ment alsóháza a héten a Safety of Rwanda elnevezésű törvényt, amely kellően biztonságosnak minősíti a kelet-afrikai országot ahhoz, hogy oda lehessen küldeni az Egyesült Királyságba illegálisan érkező be­vándorlókat menekültstátuszuk elbírálása céljából. A nem épp az emberi jogok tiszteletben tartásáról elhíresült Ruanda biztonságos jelle­gét azért kell jogi síkra emelni, mert attól a perctől kezdve, hogy még Boris Johnson kormányzása idején a La Manche csatornán keresztül lélekvesztőkön Doverben landoló illegális bevándorlók első csoportja egy Kigaliba tartó repülőgépbe be-, majd ugyanazzal a lendülettel bíró­sági intervenciók miatt ki is szállt, nem sikerült megoldást találni a terv megvalósítására. A kedden és szerdán harmadik nekifutásra tár­gyalt törvény a bevándorlási rend­szer minden döntéshozója számára, beleértve a belügyminisztériumi és bírósági dolgozókat, egyértelműsí­ti, hogy a deportálások megtámad­­hatatlanok. Ugyanígy a kitolonco­lásra várókat is megakadályozza abban, hogy egyéni jogi akciókkal próbálják blokkolni áttelepítésüket Ruandába arra való hivatkozással, hogy komoly és visszafordíthatat­lan fizikai, lelki sérüléseket szen­vedhetnek kálváriájuk során. A vita szenvedélyéből nem gondolta volna az ember, hogy - mint erre a The Times napilap parlamenti szkeccse is emlékeztet - 643 nap telt el azóta, hogy a koncepciót nyilvánosságra hozták, a harmadik miniszterelnök van hatalmon, és az ötödik belügy­miniszter felel a bevándorláspoli­tikáért. Két, parlamenti választást nem nyert kormányfő is lapátra A törvény elfogadott változata a kitolonco­lásra várókat is megaka­dályozza abban, hogy egyéni jogi akciókkal próbálják blokkolni át­telepítésüket Ruandába, tette ebből a pozícióból azt a Suella Bravermant, aki a mostani alsóházi eszmecsere során a leghangosabban lépett fel a törvény előterjesztett formájával szemben. Mind ő, mind a számos módosító javaslatot jegyzett korábbi, azóta lemondott helyettese, Robert Jenrick a szöveg szigorítását követelte, azzal érvelve, hogy ez az „utolsó lehetőség” az úgynevezett kishajóválság leküzdésére. Mint arról lapunk is többször be­számolt, Rishi Sunak öt kormányzá­si prioritásának egyike a „Stop the Boat” célkitűzés, a még az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárásá­nak is ellenálló, életveszélyes, fel­fújható csónakos behajózások meg­szüntetése. Tavaly mellesleg az egy évvel korábbi 42 ezer helyett csak 29 ezer menekült érkezett a Csator­nán keresztül. Braverman és támo­gatói úgy érzik, nem elég hatásosak azok az intézkedések, amelyek blok­kolnák a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának intervencióit a repülőjáratok indítása ellen. Míg a tory vezetői ambícióit alig leplező volt belügyminiszter szerint a szi­getországot „egy külföldi bíróság és a brit érdekeket figyelmen kívül ha­gyó bírák kormányozzák”. Jerrick szerint „tarthatatlan” az Egyesült Királyság tagsága az Emberi jogok európai egyezményében is. Rishi Sunak helyzetén nem segí­tett az a körülmény sem, hogy még a davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő ruandai elnöknek is tele lett a hócipője az üggyel. A BBC által mikrofonvégre kapott Paul Kaga­me meggondolatlanul felajánlotta, hogy ha a brit kormány feladja ter­vét, kész visszafizetni az eddig ka­pott 240 millió font támogatást. A politikus jelezte, „ez nem Ruanda, hanem a londoni kabinet problé­mája, ám annak is van határa, hogy meddig lehet ezt húzni”. A ruandai kormány szóvivője később ponto-telt el azóta, hogy a tervvel előálltak, azóta a harmadik miniszterelnök van hatalmon sított: „A megállapodás értelmében Ruandának nem kötelessége vis­­­szafizetni a már kiutalt összeget, de ha nem érkeznek menekültek, és a brit adminisztráció ezt kéri, a kife­jezetten a migránsok megsegítését szolgáló részt visszatérítheti.” A két vitanapon megtárgyalt mó­dosító javaslatok megszavazása so­rán mindig 60 körüli számban áll­tak lázadó toryk az ellenzék mellé, így is minden esetben alulmaradva. A rebellisek közé tartozott a Kon­zervatív Párt két elnökhelyettese is, akik így lemondásra kényszerültek. Amikor azonban szerdán késő este az egész csomagról kellett dönteni, 11 képviselő haladt át a „nem” sza­vazótermen. Az elsősorban a párt jobboldalán elhelyezkedő bajkeve­rők egy az utolsó pillanat előtt ös­­­szehívott tanácskozáson határoztak úgy, hogy bizalmi kérdésről van szó, és nem érné meg kiakolbólítani Su­­nakot, megbuktatni a kormányt, és az urnák elé szólítani a választókat. Már csak azért sem, mert a legfris­sebb YouGov poll szerint a Munkás­párt immár 27 százalékkal vezet a Konzervatív Párt előtt, azaz saját ál­lásvesztésüket gyorsítanák fel. A Ruanda-törvény alsóházi aka­dályvétele, 320 igen és 276 nem arányban fellélegzés, sőt győzelem a kormányfő számára, hiszen azt jelzi, hogy legfeljebb 10-15-re tehe­tő az „anti-Rishi-brigád” létszáma. Hátravan még azonban a törvény felsőházi jóváhagyása. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Sunak „sürgős nemzeti elsőbbségi ügynek” nevez­te a Ruanda-tervet, és felszólította a lordokat, hogy mielőbb fogadják azt el, hogy rákerülhessen a királyi pe­csét. Stephen Kinnock, az árnyék­­kormány bevándorlási államtitkára „működésképtelennek” nevezte az elképzelést, és a Liberális Demokra­tákkal együtt a választások kitűzése mellett szállt síkra. ° UR PRIORITIE halve inflation GROW THE ECONOF REDUCE debt CUT WAITING LISTS Rishi Sunak helyzetén nem segített az sem, hogy még a davosi Világgazda­sági Fórumon részt vevő ruandai elnök­nek is tele lett a hócipője az üggyel 643 nap . co; Z < <CO A nemzetiségi kérdés lehet Putyin banánhéja B­ASKIRIA Nem mindennapi j­elen­­ség Oroszországban egy többnapos, 5-6 ezer fős tüntetés, mint ahogy az sem, hogy a mínusz 20 fokban ki­tartó demonstrálók összecsapjanak a rohamrendőrökkel. Márpedig ez történt az Orosz Föderáció egyik tagköztársaságában, Baskíriában, ahol egy regionális aktivista, Fail Al­­szinov védelmében vonultak utcára a tüntetők. A „külföldi ügynök”, em­igrációban működő orosz ellenzéki portál, a The Moscow Times szerint ez volt az egyik legnagyobb utcai tiltakozás Oroszországban a Kreml ukrajnai inváziójának közel két év­vel ezelőtti kezdete óta. Nem a háború ellen tiltakoztak a demonstrálók, az ügy mégis szö­vetségi jelentőségűvé nőtte ki ma­gát, jelezve, hogy a felszín alatt sok kisebb helyi elégedetlenség is for­tyog. Ezek közül kétségtelenül a ki­sebbségek kérdése az egyik leggyú­lékonyabb, főképp annak fényében, hogy a moszkvai hatalom az ukraj­nai frontra is előszeretettel sorozza be a nemzeti kisebbségek tagjait, e népcsoportok látványosan felülrep­rezentáltak a frontszolgálatra köte­lezettek körében. Az egyik legismertebb aktivista, aki a kisebbségek védelmében évek óta következetesen kiállt, a szerdán négy év, büntetőtelepen letölten­dő szabadságvesztésre ítélt Alszi­­nov volt. Az ítéletet a Moszkvától mintegy 1400 kilométerre délke­letre fekvő Bajmak városának bíró­sága mondta ki, támogatói viszont, dacolva a hatósági figyelmeztetés­sel, már hétfőn a bíróság elé vonul­tak, azt követelve, hogy az aktivistát tisztázzák minden vád alól. Orosz ellenzéki hírportálok szerint hétfőn még nem történtek letartóztatások, kedden viszont Alszinov több szö­vetségesét is őrizetbe vették Baskí­­ria-szerte, valószínűleg azért, hogy megpróbálják leállítani a támogató megmozdulást. Az internetes és te­lefonos kommunikációt már ked­den blokkolták a hatóságok, ennek ellenére szerdán is ezrek vártak az ítélethirdetésre a bíróság épüle­te előtt. A The Moscow Times tu­dósítása szerint Alszinov ügyvéd­je hangosbeszélőn jelentette be az ítéletet, a tömeg pedig azt skandál­ta: „Szégyen! Szégyen!” A pajzzsal, könnygázzal, gumibotokkal felsze­relt rohamrendőrök ezután csap­tak le a hógolyókkal védekező tö­megre. Az DVD -Info emberi jogi csoport adatai szerint többtucatnyi tüntetőt őrizetbe vettek. Baskíria belügymi­nisztériuma két büntetőeljárást in­dított a bar­­aki tüntetések miatt. Fail Alszinov ügye ugyanolyan kamuvádra alapszik, mint a hábo­rú kitörése óta bebörtönzött ellen­zékiek legtöbbje esetében. A baskír aktivistát „etnikumközi gyűlöletkel­tés” ürügyén iktatták ki a közélet­ből. Azzal vádolták meg, hogy egy tavalyi nyilvános beszéde során et­nikai gyűlöletre uszított a kaukázu­si és közép-ázsiai vendégmunkások ellen, „megsértette emberi méltó­ságukat” azzal, hogy „fekete em­bereknek” nevezte őket. Alszinov állítja, baskír nyelven elhangzott be­szédét rosszul fordította le egy kor­mányhoz kötődő nyelvész szakértő. Őt igazolják független nyelvészek is, akik szerint a „kara halyk” kife­jezés a baskír és más türk nyelvek­ben „képzetlen, nehéz munkát vég­ző emberek csoportjaira” utal. Nyilván, átlátszó kifogásról van szó. Alszinov az inkriminált be­szédet egy 2023. áprilisi tünteté­sen mondta el, amelyet a térség­ben folyó illegális aranybányászati munkálatok ellen szerveztek. Ez az ellenállás sok fejtörést okozott Moszkvának, akárcsak a baskír ős­lakosok emberi, politikai és nyel­vi jogainak, szent helyeinek és kul­túrájának védelmében korábban ugyancsak Alszinov által is szerve­zett megmozdulások. Amint a szerdai tüntetés is jelez­te, sokan vannak Baskíriában, akik szerint az aktivistát népszerűsége és a baskír nép jogainak védelmé­ben elért eredményei miatt küldték büntetőtelepre. Oroszország-szak­­értők, orosz és nemzetközi elem­zők évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy a föderáció egyik Achilles-sar­­ka a tagköztársaságokban erősö­dő, számos szeparatista törekvés. A Kreml elnyomó politikája csak rá­erősít erre. A 37 éves Alszinovot kedden az orosz kormány felvette a „szélső­ségesek és terroristák” listájára. „Nem ismerem el a bűnösségemet. Mindig az igazságért, a népemért, a köztársaságomért harcoltam, ezért még találkozunk” - mondta az akti­vista az ítélethirdetéskor. A köztár­saság kormányzója, Radij Habirov tegnap máris bejelentette: külföl­di szeparatisták állnak a történtek mögött, Arszinov és szövetségesei „környezetvédő aktivistának és ha­zafinak álcázzák magukat”, de va­lójában árulók, akik Baskíria elvá­lasztását követelik Oroszországtól, és ennek érdekében gerillaharcra szólítanak fel. GÁL MÁRIA sot< snedi A 37 éves Fail Alszinovot kedden az orosz kormány felvette a „szélsősé­gesek és terroristák" listájára 7z[799 ]oooo

Next