Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-19 / 16. szám
\ / NÁT V I NÉPSZAVA I "7 2024. január 19., péntek I / Sok hűhó semmiért KITOLONCOLÁS Lázadozások és fenyegetések után, de elfogadta a brit kormánypárti többség a Ruanda biztonságosságát kimondó törvényt. A felsőház még okozhat meglepetést. R. HAHN VERONIKA LONDON Maratoni ülésen tárgyalta, majd fogadta el a westminsteri parlament alsóháza a héten a Safety of Rwanda elnevezésű törvényt, amely kellően biztonságosnak minősíti a kelet-afrikai országot ahhoz, hogy oda lehessen küldeni az Egyesült Királyságba illegálisan érkező bevándorlókat menekültstátuszuk elbírálása céljából. A nem épp az emberi jogok tiszteletben tartásáról elhíresült Ruanda biztonságos jellegét azért kell jogi síkra emelni, mert attól a perctől kezdve, hogy még Boris Johnson kormányzása idején a La Manche csatornán keresztül lélekvesztőkön Doverben landoló illegális bevándorlók első csoportja egy Kigaliba tartó repülőgépbe be-, majd ugyanazzal a lendülettel bírósági intervenciók miatt ki is szállt, nem sikerült megoldást találni a terv megvalósítására. A kedden és szerdán harmadik nekifutásra tárgyalt törvény a bevándorlási rendszer minden döntéshozója számára, beleértve a belügyminisztériumi és bírósági dolgozókat, egyértelműsíti, hogy a deportálások megtámadhatatlanok. Ugyanígy a kitoloncolásra várókat is megakadályozza abban, hogy egyéni jogi akciókkal próbálják blokkolni áttelepítésüket Ruandába arra való hivatkozással, hogy komoly és visszafordíthatatlan fizikai, lelki sérüléseket szenvedhetnek kálváriájuk során. A vita szenvedélyéből nem gondolta volna az ember, hogy - mint erre a The Times napilap parlamenti szkeccse is emlékeztet - 643 nap telt el azóta, hogy a koncepciót nyilvánosságra hozták, a harmadik miniszterelnök van hatalmon, és az ötödik belügyminiszter felel a bevándorláspolitikáért. Két, parlamenti választást nem nyert kormányfő is lapátra A törvény elfogadott változata a kitoloncolásra várókat is megakadályozza abban, hogy egyéni jogi akciókkal próbálják blokkolni áttelepítésüket Ruandába, tette ebből a pozícióból azt a Suella Bravermant, aki a mostani alsóházi eszmecsere során a leghangosabban lépett fel a törvény előterjesztett formájával szemben. Mind ő, mind a számos módosító javaslatot jegyzett korábbi, azóta lemondott helyettese, Robert Jenrick a szöveg szigorítását követelte, azzal érvelve, hogy ez az „utolsó lehetőség” az úgynevezett kishajóválság leküzdésére. Mint arról lapunk is többször beszámolt, Rishi Sunak öt kormányzási prioritásának egyike a „Stop the Boat” célkitűzés, a még az elmúlt napok szokatlanul hideg időjárásának is ellenálló, életveszélyes, felfújható csónakos behajózások megszüntetése. Tavaly mellesleg az egy évvel korábbi 42 ezer helyett csak 29 ezer menekült érkezett a Csatornán keresztül. Braverman és támogatói úgy érzik, nem elég hatásosak azok az intézkedések, amelyek blokkolnák a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának intervencióit a repülőjáratok indítása ellen. Míg a tory vezetői ambícióit alig leplező volt belügyminiszter szerint a szigetországot „egy külföldi bíróság és a brit érdekeket figyelmen kívül hagyó bírák kormányozzák”. Jerrick szerint „tarthatatlan” az Egyesült Királyság tagsága az Emberi jogok európai egyezményében is. Rishi Sunak helyzetén nem segített az a körülmény sem, hogy még a davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő ruandai elnöknek is tele lett a hócipője az üggyel. A BBC által mikrofonvégre kapott Paul Kagame meggondolatlanul felajánlotta, hogy ha a brit kormány feladja tervét, kész visszafizetni az eddig kapott 240 millió font támogatást. A politikus jelezte, „ez nem Ruanda, hanem a londoni kabinet problémája, ám annak is van határa, hogy meddig lehet ezt húzni”. A ruandai kormány szóvivője később ponto-telt el azóta, hogy a tervvel előálltak, azóta a harmadik miniszterelnök van hatalmon sított: „A megállapodás értelmében Ruandának nem kötelessége visszafizetni a már kiutalt összeget, de ha nem érkeznek menekültek, és a brit adminisztráció ezt kéri, a kifejezetten a migránsok megsegítését szolgáló részt visszatérítheti.” A két vitanapon megtárgyalt módosító javaslatok megszavazása során mindig 60 körüli számban álltak lázadó toryk az ellenzék mellé, így is minden esetben alulmaradva. A rebellisek közé tartozott a Konzervatív Párt két elnökhelyettese is, akik így lemondásra kényszerültek. Amikor azonban szerdán késő este az egész csomagról kellett dönteni, 11 képviselő haladt át a „nem” szavazótermen. Az elsősorban a párt jobboldalán elhelyezkedő bajkeverők egy az utolsó pillanat előtt összehívott tanácskozáson határoztak úgy, hogy bizalmi kérdésről van szó, és nem érné meg kiakolbólítani Sunakot, megbuktatni a kormányt, és az urnák elé szólítani a választókat. Már csak azért sem, mert a legfrissebb YouGov poll szerint a Munkáspárt immár 27 százalékkal vezet a Konzervatív Párt előtt, azaz saját állásvesztésüket gyorsítanák fel. A Ruanda-törvény alsóházi akadályvétele, 320 igen és 276 nem arányban fellélegzés, sőt győzelem a kormányfő számára, hiszen azt jelzi, hogy legfeljebb 10-15-re tehető az „anti-Rishi-brigád” létszáma. Hátravan még azonban a törvény felsőházi jóváhagyása. Csütörtöki sajtótájékoztatóján Sunak „sürgős nemzeti elsőbbségi ügynek” nevezte a Ruanda-tervet, és felszólította a lordokat, hogy mielőbb fogadják azt el, hogy rákerülhessen a királyi pecsét. Stephen Kinnock, az árnyékkormány bevándorlási államtitkára „működésképtelennek” nevezte az elképzelést, és a Liberális Demokratákkal együtt a választások kitűzése mellett szállt síkra. ° UR PRIORITIE halve inflation GROW THE ECONOF REDUCE debt CUT WAITING LISTS Rishi Sunak helyzetén nem segített az sem, hogy még a davosi Világgazdasági Fórumon részt vevő ruandai elnöknek is tele lett a hócipője az üggyel 643 nap . co; Z < <CO A nemzetiségi kérdés lehet Putyin banánhéja BASKIRIA Nem mindennapi jelenség Oroszországban egy többnapos, 5-6 ezer fős tüntetés, mint ahogy az sem, hogy a mínusz 20 fokban kitartó demonstrálók összecsapjanak a rohamrendőrökkel. Márpedig ez történt az Orosz Föderáció egyik tagköztársaságában, Baskíriában, ahol egy regionális aktivista, Fail Alszinov védelmében vonultak utcára a tüntetők. A „külföldi ügynök”, emigrációban működő orosz ellenzéki portál, a The Moscow Times szerint ez volt az egyik legnagyobb utcai tiltakozás Oroszországban a Kreml ukrajnai inváziójának közel két évvel ezelőtti kezdete óta. Nem a háború ellen tiltakoztak a demonstrálók, az ügy mégis szövetségi jelentőségűvé nőtte ki magát, jelezve, hogy a felszín alatt sok kisebb helyi elégedetlenség is fortyog. Ezek közül kétségtelenül a kisebbségek kérdése az egyik leggyúlékonyabb, főképp annak fényében, hogy a moszkvai hatalom az ukrajnai frontra is előszeretettel sorozza be a nemzeti kisebbségek tagjait, e népcsoportok látványosan felülreprezentáltak a frontszolgálatra kötelezettek körében. Az egyik legismertebb aktivista, aki a kisebbségek védelmében évek óta következetesen kiállt, a szerdán négy év, büntetőtelepen letöltendő szabadságvesztésre ítélt Alszinov volt. Az ítéletet a Moszkvától mintegy 1400 kilométerre délkeletre fekvő Bajmak városának bírósága mondta ki, támogatói viszont, dacolva a hatósági figyelmeztetéssel, már hétfőn a bíróság elé vonultak, azt követelve, hogy az aktivistát tisztázzák minden vád alól. Orosz ellenzéki hírportálok szerint hétfőn még nem történtek letartóztatások, kedden viszont Alszinov több szövetségesét is őrizetbe vették Baskíria-szerte, valószínűleg azért, hogy megpróbálják leállítani a támogató megmozdulást. Az internetes és telefonos kommunikációt már kedden blokkolták a hatóságok, ennek ellenére szerdán is ezrek vártak az ítélethirdetésre a bíróság épülete előtt. A The Moscow Times tudósítása szerint Alszinov ügyvédje hangosbeszélőn jelentette be az ítéletet, a tömeg pedig azt skandálta: „Szégyen! Szégyen!” A pajzzsal, könnygázzal, gumibotokkal felszerelt rohamrendőrök ezután csaptak le a hógolyókkal védekező tömegre. Az DVD -Info emberi jogi csoport adatai szerint többtucatnyi tüntetőt őrizetbe vettek. Baskíria belügyminisztériuma két büntetőeljárást indított a baraki tüntetések miatt. Fail Alszinov ügye ugyanolyan kamuvádra alapszik, mint a háború kitörése óta bebörtönzött ellenzékiek legtöbbje esetében. A baskír aktivistát „etnikumközi gyűlöletkeltés” ürügyén iktatták ki a közéletből. Azzal vádolták meg, hogy egy tavalyi nyilvános beszéde során etnikai gyűlöletre uszított a kaukázusi és közép-ázsiai vendégmunkások ellen, „megsértette emberi méltóságukat” azzal, hogy „fekete embereknek” nevezte őket. Alszinov állítja, baskír nyelven elhangzott beszédét rosszul fordította le egy kormányhoz kötődő nyelvész szakértő. Őt igazolják független nyelvészek is, akik szerint a „kara halyk” kifejezés a baskír és más türk nyelvekben „képzetlen, nehéz munkát végző emberek csoportjaira” utal. Nyilván, átlátszó kifogásról van szó. Alszinov az inkriminált beszédet egy 2023. áprilisi tüntetésen mondta el, amelyet a térségben folyó illegális aranybányászati munkálatok ellen szerveztek. Ez az ellenállás sok fejtörést okozott Moszkvának, akárcsak a baskír őslakosok emberi, politikai és nyelvi jogainak, szent helyeinek és kultúrájának védelmében korábban ugyancsak Alszinov által is szervezett megmozdulások. Amint a szerdai tüntetés is jelezte, sokan vannak Baskíriában, akik szerint az aktivistát népszerűsége és a baskír nép jogainak védelmében elért eredményei miatt küldték büntetőtelepre. Oroszország-szakértők, orosz és nemzetközi elemzők évtizedek óta figyelmeztetnek, hogy a föderáció egyik Achilles-sarka a tagköztársaságokban erősödő, számos szeparatista törekvés. A Kreml elnyomó politikája csak ráerősít erre. A 37 éves Alszinovot kedden az orosz kormány felvette a „szélsőségesek és terroristák” listájára. „Nem ismerem el a bűnösségemet. Mindig az igazságért, a népemért, a köztársaságomért harcoltam, ezért még találkozunk” - mondta az aktivista az ítélethirdetéskor. A köztársaság kormányzója, Radij Habirov tegnap máris bejelentette: külföldi szeparatisták állnak a történtek mögött, Arszinov és szövetségesei „környezetvédő aktivistának és hazafinak álcázzák magukat”, de valójában árulók, akik Baskíria elválasztását követelik Oroszországtól, és ennek érdekében gerillaharcra szólítanak fel. GÁL MÁRIA sot< snedi A 37 éves Fail Alszinovot kedden az orosz kormány felvette a „szélsőségesek és terroristák" listájára 7z[799 ]oooo