Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-19 / 16. szám
VÉLEMÉNY___________________________________________________2Q24, I 9 Bagoly mondja !Bár deklaráltan kontinentális vezető szerepre pályázik, Orbán Viktornak egyelőre be kell érnie azzal, hogy ő lett Európa - szalonképes verzióban - rézfarkú baglya. Vagyis az a mitikus/anekdotikus alak, akivel a többiekre (nem a gyerekekre, hanem éppenhogy a mítoszok mögött a valóságra is kíváncsi választókra) rá lehet ijeszteni. A kormányközeli történetmesélők szeretik mindenben Soros György és a brüsszeli bürokrácia kezét fölfedezni, de amit látunk, az sokkal inkább a klasszikus demokrácia működés közben. Az EP-ben választás lesz, és azzal a programmal, hogy valaki ezt a látványosan kleptokrata, Oroszország- és Kína-barát, a saját állítólagos értékeit és elveit - most éppen a vendégmunkásimport ügyében, de bármilyen más ügyben is - gondolkodás nélkül áruba bocsátó rezsimet támogatja, az Unió legtöbb országában biztos öngyilkosság csatába indulni. Azzal, hogy a Parlament a szokásosnál keményebben mozdult rá a tényleg minden határon túl engedékeny Bizottságra, nem a magyar demokráciának tett gesztust, hanem a saját választóinak. A szavazati arány bő kétharmad a renitens magyarok és a kollaboráns EB megrendszabályozása mellett nem igazán vetíti előre a szélsőradikális jobboldal Orbán által várt előretörését, de ez egyelőre „csak” a képviselők véleménye. Az viszont mindenképp elgondolkodtató, hogy a hivatalban lévő honatyák nem látják azt a szavazótömeget, amelyet épp a NER további gáláns pénzelésével lehetne megnyerni. Az EP-állásfoglalás nyomán öt frakció támogatásával az EU Bírósága elé utalt jogeset középpontjában egyetlen kérdés áll: jogszerűen szabadított-e föl a Bizottság a befagyasztott támogatásokból 10,2 milliárd eurót, azaz eleget haladt-e már a kormány a jogállami működéshez visszavezető úton, vagy ez is csak pávatánc, és korai volt kinyitni a bukszát. Most annyit tudunk, hogy egyrészt az EP-képviselők többsége szerint nem volt megalapozott az utalás, vagyis a Bizottság nem a „Szerződés őreként” járt el, ami a feladata lenne, hanem politizált (utóbbi az, amivel a testületet a magyar kormány más esetekben vádolni szokta). Másrészt épp lapunk írta meg, hogy az ún. igazságügyi reform, amit a kormányunk állítólag végrehajtott, már az első gyakorlati vizsgán, az OBT-választásnál elbukott: pontosan úgy érvényesült a kormányzati befolyás, mint a „reform” előtt. A dilemmát - bárhogy határozzon is a bíróság - végső soron majd az új EP és az új Bizottság összetétele fogja eldönteni. Tanulságként egyelőre azt érdemes magunkkal vinni, hogy a közvetlenül választott, vagyis a népet reprezentáló képviselők (azaz nem Soros György, és nem is a „bürokraták”) kétharmada szerint az, amit a magyar miniszterelnök csinál, nem Európa jövője, hanem - ha normává válik - az Európa-projekt vége. A trendforduló, ha lesz, nemcsak a posztfasizmus áttörését hozhatja el, hanem akár annak bebizonyosodását is: a józan (?) többségnek végre elege lett a lopásból, a hazudozásból meg az árulásól. De a döntés tényleg az európai választók kezében van: választhatják a rézfarkú baglyot is. HARGITAI MIKLÓS Megoldóembere k onzultációs kérdőívünk egyetlen kérdésre fókuszál: ön szerint melyik társadalmi csoport érdekében módosítottak 24 óra alatt törvényt? A pedagógusok. Az akadémikusok. Az orvosok. A Volánbusz-vezetők. A labdarúgók. Ha utóbbira tippelt, ön nyert. Vegyen egy lottót is! A felülmúlhatatlan gyorsaságú törvénymódosítást Pintér Attila szofisztikált örökbecsűjével árnyalnánk meg, amikor a tréner szakmai észrevételét a csapat taktikáját illetően ekképp foglalta össze: „Mindenki nyugodjon le a pics@ba!” Csak hát ez épp behallatszott a zajmikrofonba. Lenyugodhatnak hát a labdarúgók, megváltozott a migránshorda ellen február utolsó napjáig érvényes hatályos idegenrendészeti törvény, mégis kaphatnak tartózkodási engedélyt EU-n kívüli emberek, csak ehhez a hónuk alatt kell lenni egy labdának. Lehetőleg futball-labdának. A gépezet tébolyító olajozottsága tökéletes, a fogaskerekek súrlódásmentesen alkotják a nagy egészet, ebben homokszem nem látszik, ez nem a Párizs-Dakar, hanem a magyar valóság. Mindenki csak a saját részfeladatát látja el: egy közepesnél is érdektelenebb vidéki klub vezetője felveti a problémát a sportról elnevezett rádióban, amit pont meghall a szövetség, amelyik arra kéri a sportállamtitkárt, járjon már el az ügyben, majd a belügyi kolléga a kormányzat elé terjeszti a törvénymódosítást, és nem sokkal több, mint 24 óra múltán kész a nagy mű. A két államtitkár közös fotója alá azt írja, „Megoldottuk az átigazolási problémát! A közepesnél is érdektelenebb vidéki klubnak persze nincs is miből igazolnia, ehelyett a Ferencváros szerdán bejelenti, épp erre járt egy Moszkvában született 22 éves örmény válogatott, akinél pont volt labda. Ugyan nem közlik az árat, de egy kattintás és látni, a tranzakció nagyságrendileg 500-700 millió forint. A tanulság? A végén mindig mi fizetjük a cechet. JEGYZET Vincze Attila NÁCI!, Há 0^1 Tudqf), € 7 PÁPAI GÁBOR RAJZA A KRITIKA KRITIKA A A brüsszeli tej a túlélést jelenti Fico számára. A szlovák lakosság egyszer már tüntetésekkel zavarta el Ficót, s nem él annyira a vezér bűvöletében, mint Rossz lovo n em véletlenül fogadta középhatalomnak járó felhajtással Robert Fico szlovák miniszterelnököt a magyar kormányzat. A harmadik világbeli és posztszovjet autokraták között tündöklő Orbán Viktor számára bármely uniós ország vezetőjének „barátsága” kincset ér. Az olyané pláne, aki egy-egy vétóval is megtámogathatja Brüsszel-ellenes magányos szabadságharcában. A lengyel kormányváltás nyomán az uniós „harctéren” magára maradt a magyar miniszterelnök, miközben a sorosista lobbi által dróton rángatott gonosz Brüsszel rendületlenül fenekedik „a magyarok” ellen - ha így megy ez tovább, oda a rezsicsökkentés, oda a magyar szuverenitás, és persze a lóvé is. Szabadságharcos vezetőnk kitart ugyan, de szüksége van olyanokra, akik védelmezik a hátát a többfrontos küzdelemben. Csakhogy miniszterelnökünk rossz lóra tett a szájhős Fico személyében. A pragmatikus populista Fico Orbánnal kórusban szidta Brüsszelt kedden, jelezve, hogy az Európai Parlament csúnya támadást tervez a budapesti és pozsonyi kormány ellen, de ez semmit sem jelent. Hogy mennyire lesz komoly hátvéd, arról majd a február eleji uniós csúcs ad ízelítőt. Mindketten fejőstehénnek tekintik az EU-t, amely tejeljen és fogja be, ne avatkozzon a tagállamok belügyeibe. Ám a brüsszeli tej a túlélést jelenti Fico számára. A szlovák lakosság egyszer már tüntetésekkel zavarta el Ficót, s nem él annyira a vezér bűvöletében, mint a magyar. Fico korábban azt is megtapasztalta, milyen, amikor saját európai pártcsaládja kizárja, s a szocialisták ezúttal sem fognak tétovázni. Az uniós intézmények pedig - a magyar tapasztalatnak hála - kezdik megtalálni a fogást a renitenskedő illiberálisokon. Szlovákiában márciusban államfőválasztást rendeznek, amelyen ha Peter Pellegrini veszít Ivan Korcokkal szemben, igencsak nehéz napok várnak a Fico-kormányra. Márpedig veszíthet, az évekig legnépszerűbb Pellegrinit megelőzte a volt liberális külügyminiszter. Pellegrini népszerűségével fizet azért, mert kormányra segítette Ficót. Fico politikai jövője Pellegrinitől és az uniós pénzektől, nem pedig Orbán Viktortól függ. Kérdés, kit, mit választ. GÁL MÁRIA a magyar. Fanyar füstök faluja TÜZES LÓ avanyú szaga van ilyentájt a vidéknek, kellemes illatnak aligha nevezhető. Savanyú füstöt pöfékelnek az ég felé a kémények, van, hol világosabb galambszürkén, máshol már-már barnásvörösen. A megfontoltabbak, előre gondolkodók, de lehet, hogy csak helyi szinten tehetősebbek hónapokkal korábban meg tudják venni a később esedékes tűzifát, egyfajta reményt is kifejezve ezzel, hogy lesz még jövő esztendő, s lesz, akinek odabent meleget ad majd a kályha, a kazán. Ők nem az idei nyirkos hasábokat tüzelik, hanem tavalyit, tavalyelőttit, a fészerben kiszáradt hasábokat dobják a jófajta parázsra, s ha reggelre ki is alszik a tűz, mérnöki alapossággal gyújtanak be újra. Ha marad némi parázs, még könnyebb a dolguk. Kicsit felpiszkálják a félig-meddig szénné feketedett, de itt-ott még vörösen izzó darabokat, s tesznek rá régi újság-Náluk nincsenek szépen vödrökbe, ládákba bálázva a könnyen éghető darabok, azt dobnak a kályhába, amit épp érnek: papírt. Napilaposból, a hamarabb lángra lobbanóból egyre kevesebb akad a házaknál, a csütörtökönként bedobott reklámkiadványok viszont silányabbul égnek, hiába kelletik magukat a képeken gusztusos narancsok, márkás italok, domborodó csirkemellek, a szépen nyomtatott oldalak leginkább csak pörkölődnek, füstölnek. A gúlára pakolt papírra aztán kiszáradt faháncsot, roppanó gallyakat, szilánkosra vágott forgácsokat halmoznak, levegőt engednek be a kis fémajtón vagy megnyitják a szabályozható kéménynyílást. Megvárják, míg pattogni kezd a tűz, s nagyobb darabokat már csak olyankor tesznek rá, amikor magabiztosan táncolnak a lángok. Ott, ahol barnás füst gomolyog, nem törődnek a tűzrakás művészi, de legalábbis professzionális mivoltával. Náluk nincsenek szépen vödrökbe, ládákba bálázva a könnyen éghető darabok, azt dobnak a kályhába, amit épp érnek. Az unoka itt ragadt irodalmi szöveggyűjteményének penésztől súlyos lapjai, kilyukadt paplanhuzat, elvásott gumicsizma kerül a kályhába, hogy aztán az egész falut beterítse az egyenetlen kéményből fölszálló, sűrű, tömény, szagos füst. Mintha savanyú köd ereszkedne ilyenkor a házakra, amelyek meleg szobáiban méltatlankodva húzzák magukhoz a pálinkás bütyköst az idősebbek. Szólni nem mer senki, a békesség, a jó szomszédság többet ér. Befelé forrong ezért a falu népe, legfeljebb a közösségi oldalon oszt meg hosszú szakcikket a begyújtás és fűtés mikéntjéről, mintha számítana ez annak, aki ilyesmivel korábban sem törődött. A rossz füst ráadásul sosem felfelé száll. Talán az olajos, vizes, szenes molekulák akaszkodnak bele légnemű társaikba, s rántják vissza azokat a háztetők cserepei alá, hogy onnan a játékos januári szél kapaszkodjon beléjük, s röptesse a bűzt egyenesen a járókelők orrlukai felé. Tavasszal talán pár hétre elmúlik majd a fanyar füstösség. Néhány hétre csak, hogy aztán a kályhakémények kavalkádját hevenyül összegereblyézett, nedaves, gombás, egérürülékes falevelek hasonlóan savanykás gomolya váltsa fel. DOBOS JUDIT