Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-20 / 17. szám
pm rrSI n DurvJLU' Nyílt pályázatot akar Budapest DUBAJ A fővárosi önkormányzat a többi között a Nyugati pályaudvartól induló sétányt és helyet kér a kormánytól a Rákosrendező beépítését irányító bizottságban. SZALAI ANNA Társadalmi támogatottságot élvező tervek nélkül a fejlesztések könnyen elakadnak vagy a város számára káros irányt vesznek - erre figyelmezteti a kormányt Karácsony Gergely főpolgármester abban a Népszavához eljutott levében, amely az Egyesült Arab Emírségekkel (EAE) kötendő, a Rákosrendező beépítését célzó nemzetközi szerződés társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetéhez küldött fővárosi észrevételeket tartalmazza. Ahogy arról lapunkban többször beszámoltunk, a kormány nemzetközi megállapodás keretében nyitna utat dubaji ingatlanfejlesztők előtt a XIV. és a XIII. kerület határán lévő közigazgatásilag Zuglóhoz tartozó - 130 hektáros volt vasúti terület egy részének beépítése előtt. Az ingatlanfejlesztés kereteit meglehetősen lazán megrajzoló kontraktusban az Orbán-kormány többek között 800 millió euró (304 milliárd forint) értékben két felüljáró megépítését, vasúti fejlesztést, az M1-es metró meghosszabbítását, a vasúti pálya lefedését, valamint kerékpáros és gyalogos utak építését vállalta. Cserébe az Egyesült Arab Emírségek csupán annyit ígér, hogy „ösztönzi az általa kijelölt jogalanyt” 5 milliárd euró összegű beruházás megvalósítására a területen. A főpolgármester nem tagadja, hogy Rákosrendező ideális területe az ingatlanfejlesztésnek, és azt sem hallgatja el, hogy az egykori vasútüzem miatti kármentesítés komoly extra költséget jelent a befektetőnek. De lehet ezt jól csinálni, és fel is sorol néhány követendő nemzetközi példát, majd felemlegeti, hogy a fővárosi önkormányzat már több tanulmányt készített a terület lehetséges jövőképéről. Majd leszögezi: „Rákosrendező elhagyott, szennyezett területének élettel való megtöltése, városszövetbe való bevonása nemcsak Budapest, hanem az agglomeráció elemi érdeke is. Éppen ezért kiemelt fontosságú, hogy fenntartható, a 21. század követelményeinek és a budapestiek érdekeinek megfelelő új városrész jöjjön létre.” Innen kezd élesedni a városvezetői levél. A nemzetközi tervezetnek mindjárt az elejéről hiányolja annak részletezését, hogy „az állampolgári véleménynyilvánítás hogyan képes befolyásolni a fejlesztés tartalmát”. De arra is figyelmeztet, hogy a kontraktusból kimaradt az ingatlanfejlesztés területi lehatárolása. A megállapodásban arra sincs semmiféle biztosíték, hogy a projekt illeszkedik majd a fővárosi tervrendszerbe, illetve elengedhetetlennek tartja a fővárosi önkormányzat bevonására vonatkozó passzusokat. Karácsony Gergely nem tartja elfogadhatónak, hogy a projekt megvalósításához szükséges ingatlanokat közbeszerzés és pályáztatás nélkül értékesítsék az EAE által kijelölt cégnek. A főváros ragaszkodik ahhoz, hogy a területre tendert írjanak ki, és a beérkezett ajánlatokat egy olyan testület bírálja el, amelyben megfelelő súllyal képviseltetik magukat az érintett önkormányzatok, valamint a főváros kijelölt szakcégei is. (Ahogy erről korábban írtunk, a kormány ennek az ellenkezőjére tett ígéretet az arab befektetőknek. Pontosabban a Népszava birtokába került dokumentum szerint 2023 elején már közzétettek egy speciális hirdetményt, amelyre két érdeklődő jelentkezett. Ezek értékelése után egy nem nyilvános, kétezres határozatban adott a kormány utasítást egy nemzetközi szerződés előkészítésére az Egyesült Arab Emírségek és Magyarország között. Ennek tervezetét bocsátotta társadalmi egyeztetésre a külügyminisztérium.) A tervezet szerint a projekt kiemelt státuszt kapna. A főpolgármester viszont elvárja, hogy a kormány ne zárja ki az önkormányzatokat a területre vonatkozó településrendezési, építési előírások meghatározásából, mivel ez rontja a környező városrészekhez való illeszkedés esélyét és ellehetetleníti a helyi lakosság véleménynyilvánítását. Karácsony szerint a tervezetből nem derül ki a tervezett beruházás léptéke - a beépítés sűrűsége, az ide kerülő funkciók -, így a közlekedési igények sem határozhatóak meg. Az viszont enélkül is látszik, hogy a szükséges infrastruktúra-fejlesztések tervezetben közölt listája kiegészítésre szorul. Kimaradt belőle a földalatti jelenlegi vonalának felújítása és a járműcsere, ami nélkül a hosszabbításnak semmi értelme, de hiányzik például a közműhálózatok bővítése is. A városvezető szerint azt is fontos lenne tisztázni, miképpen kerülne ide a reptéri gyorsvasút, hiszen a jelenlegi, kormány által is elfogadott vasúti stratégiában egészen más nyomvonal szerepel. A szükséges infrastruktúra-fejlesztések forrásigénye a tervezetben meghatározott 800 millió eurós összegnek a többszöröse - figyelmeztet. A kormány nem sok időt adott a tervezet véleményezésére, a határidő már le is telt. A korábbi menetrend szerint így is „csúszásban” vannak, hiszen a szerződést már tavaly aláírták volna. A fejlesztő már az idén megkezdené a beruházást. A kormány 800 millió euró értékben ígért fejlesztéseket, de kérdés, hogy végül mit és hogyan valósítanak meg HIÁNY KARÁCSONY GERGELY: A tervezetből nem derül ki a várható beruházás léptéke, így a közlekedési igények sem határozhatóak meg Pontosabb kép kell a zöldítésről is A zöldfejlesztésekre vonatkozó passzusokat is erősen pontosítandónak találja a városvezetés. A vasúti területek „felülépítésén" tervezett, nem teljes értékű park nem válthatja ki a tervezett városi közparkot. Karácsonyék emellett belefoglalnák a tervezetbe a Rákos-patak revitalizációját, valamint egy zöld sétány kialakítását a Nyugati pályaudvar és Istvántelek között. Mindezeken túl a kormány vállaljon kötelezettséget a történelmi városkép megőrzésére, készítsenek 5-10 éves bontásokban ütemtervet, belefoglalva a felek vállalását az adott időszakra. A főpolgármester azt is elvárja, hogy a fővárosi önkormányzat és szakcégei kapjanak helyet a projekt lebonyolítására létrehozandó bizottságban. népszava , 2024. január 20., szombat I O 'é s Q<'<ZOO Ismét a magyar kormány volt különutas a szavazásnál MÉDIA Az uniós tagállamok nagyköveti tanácsa pénteken jóváhagyta az európai médiaszabadság törvény szövegéről született kompromisszumot, amelyet a múlt év végén a kormányokból álló EU Tanács és az Európai Parlament (EP) tárgyalódelegációi hoztak tető alá. Az ülésen egyedül a magyar kormány képviselője szavazott nemmel, ami nem akadályozhatta meg a döntést, mert ahhoz elég volt a tagállamok minősített többségének az egyetértése. A pénteki megállapodással az EU27-ek egy lépéssel közelebb kerültek a jogszabály elfogadásához: az EP kulturális bizottsága jövő kedden, plenáris ülése várhatóan márciusban szavaz a rendeletről, amely nem sokkal később törvényerőre emelkedhet. Előírásai azonban csak 2025 derekán fognak hatályba lépni. Orbán Viktor miniszterelnök egy októberi X (volt Twitter)bejegyzésében azt állította, hogy a javaslattal Brüsszel a média feletti teljes ellenőrzést akarja megvalósítani, amit a közép-európaiak a kommunista és a náci időkből ismernek. „Soha többé!”, írta a posztban, elő-A jogszabály elfogadása után nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, levetítve, hogy mi lesz a magyar álláspont. Az Európai Bizottság 2022 szeptemberében terjesztette elő az európai médiaszabadság törvényről szóló javaslatát. A rendelettervezet a média sokszínűségének és függetlenségének védelmét szolgáló szabályokat tartalmazott: biztosítékokat az újságírók megfigyelése és a szerkesztői döntésekbe való politikai beavatkozás ellen, előírásokat a közszolgálati média pártatlanságának garantálására, a médiatulajdonlás és az állami hirdetések elosztásának átláthatóságára. Mint beszámoltunk róla, az elfogadás előtt álló rendelet előírásai alapján nehéz vagy egyenesen lehetetlen lesz olyan indokok alapján megfosztani egy rádióállomást a frekvenciájától, ahogyan az a Klubrádió esetében történt. Nem lehet majd eltitkolni, hogy az állam hogyan és mennyi pénzzel támogatja a neki tetsző médiumokat, a reklámokat pedig arányosan, megkülönböztetéstől mentesen és nyílt eljárásban kell odaítélni. Nem lesz ugyan tilos újságírókat „nemzetbiztonsági okokból” megfigyelni, de a nemzeti hatóságok ezt csak bírói engedéllyel és nyomós közérdek esetén rendelhetik el. Kémszoftvert pedig kizárólag akkor telepíthetnek egy újságíró elektronikus eszközeire, ha az adott személy ellen súlyos, 3-5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás. Tavaly az EU két törvényalkotó intézménye, az EU Tanács és az Európai Parlament is kialakította álláspontját a bizottsági indítványról, majd hónapokig tartó egyeztetéseket követően dűlőre jutottak a mindkettőjük számára elfogadható szövegről, amely pénteken került a tagállamok nagykövetei elé. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Csak bírói engedéllyel lesznek megfigyelhetőek a sajtó munkatársai %Q O< inÖOz›