Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-20 / 17. szám

\ / N­­­ÁT V I NÉPSZAVA I "7 2024. január 20., szombat I / Nyitottá vált a verseny SZLOVÁKIA Mintegy harmincezren tiltakoztak csütörtökön este a Fico-kormány tervezett büntetőjogi reformja ellen. A szlovák ellenzék az utca erejében bízik és készül a márciusi elnökválasztásra. GÁL MÁRIA Huszonkét szlovákiai városban vonultak utcára az október végén megalakult negyedik Fico-kor­mány intézkedései ellen tiltakozva, 23.-ként Prága (a cseh fővárosban élő szlovákok) is bekapcsolódott. Pozsonyban 26 ezren vettek részt a demonstráción a köd, szél és szitáló eső ellenére, ami jelentős növeke­dés a múlt csütörtöki, de a kará­csony előtti tüntetéshez képest is. A szlovák ellenzéki pártok ta­valy kezdték a tiltakozó megmoz­dulásokat, fokozatosan egyre több civil szervezet és független közéleti személyiség csatlakozik a megmoz­dulásokhoz. Azt kifogásolják, hogy a Robert Fico vezette hárompárti kormánykoalíció gyorsított eljárás­ban szeretné átszabni a szlovák bün­tetőjogi rendszert. A parlamentben előterjesztett javaslat a magas szin­tű korrupciós és szervezett bűnözé­si ügyekben eljáró ügyészség meg­szüntetését, a korrupciós ügyekben kiszabható szankciók enyhítését irányozza elő és felszámolná a vé­dett bejelentői státuszt, azaz nem biztosítaná a bűnüldözési szervek­nek eseteket bejelentők védelmét, így is nehezítve a korrupciós ügyek felgöngyölítését. A tiltakozók szerint a tervezett igazságügyi átalakítás az igazság­szolgáltatás függetlenségét, s ezzel együtt a jogállamiságot ássa alá, egy­ben oda vezethet, hogy jogállamisá­gi mechanizmus indul Szlovákia ellen és elveszítheti az EU-költség­­vetés forrásaihoz való hozzáférést. Az Európai Parlament szerdán ál­lásfoglalásban bírálta a Fico-kor­­mányt, az Európai Unió ügyészsége (EPPO) még tavaly figyelmeztette Pozsonyt, hogy a büntető törvény­­könyv javasolt módosításai nem biztosítanák, hogy az uniós költség­­vetés kárára elkövetett korrupciós bűncselekmények arányosan bün­tethetők legyenek Szlovákiában. Fico reformtervezete sok tekintet­ben a Benjamin Netanjahu vezette izraeli koalíció igazságügyi reform­jára emlékeztet, hiszen mindkét vezető politikus hazájában komoly korrupciós vádakkal néz szembe. Szlovákiában azonban a minisz­terelnökön kívül a kormányzópárt Smer több politikusa, és a hozzá köthető oligarcha is érintett. A Fico-Orbán-együttműködést is többen kifogásolják. A Napunk szlovákiai magyar portálnak nyilat­kozó egyik tüntető azt mondta: „A belpolitika mellett ellenzem a kül­politikai irányváltást is, azt is, hogy Orbán Viktor magyar miniszterel­nök mellé álltak, és nem értek egyet azzal sem, ahogyan az országot kép­viselik külföldön. Még ha csak hal­vány reménysugár is volt, remény­kedtem Peter Pellegriniben, de sajnos melléjük állt”. Az ellenzéki tiltakozást erősí­ti a koalíció oroszpárti, nacionalis­ta pártja, a magyarellenes Ján Slo­­ta alapította Szlovák Nemzeti Párt (SNS) jelenlegi elnöke, Andrej Dan­ko balesetének kivizsgálása is. A pártelnök a napokban hazafelé tart­va autójával egy közlekedési lámpá­nak ütközött, majd továbbhajtott. A nyomok hozzá vezettek, alkohol­tesztet azonban csak 15 óra eltel­tével végeztek rajta, a parlamenti többség pedig elutasította alelnöki tisztségéből történő felmentésének napirendre tűzését is. A civil és kulturális szervezetek erősödő támogatása mögött az áll, hogy a Danko pártja által delegált kulturális miniszter, Martina Sim­­kovicová eddigi intézkedései a kul­turális élet politikai felügyelet alá vonását célozták és több gyűlölet­keltő megnyilvánulása is volt. « 8* rRO Fkui-1 fos JM r >0n £'.sPOJTE SA *° TIMAFI­ FELJÖVŐBEN IVAN KORCOK A volt külügy­miniszter mögé egységesen beállt a demok­ratikus ellenzék Több tízezren tüntettek a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés terén. Az összehangolt ellenzéki megmozdu­lás 22 szlovákiai településen vitte utcára az embereket CSALÓDÁS PETER PELLEGRINI A szociáldemok­rata politikus támogatottságát kikezdte a Fico melletti kiállása ,o­rosz CD <2o ö< o Erőviszonyok A legfrissebb felmérések a kor­mánykoalíció támogatottságának megingását jelzik. Az AKO ügy­nökség tegnap nyilvánosságra hozott felmérése szerint a Smer ugyan még a legerősebb párt len­ne, de a három koalíciós párt már együttesen sem tudna kormányzó többséget elérni. Fogy a március végi elnökvá­lasztás favoritjának tartott Pe­ter Pellegrini jelenlegi házelnök előnye is az EU-párti ellenzék kö­zös jelöltjével szemben. Pellegrini­­től azért távolodtak el sokan, mert az ő és pártja, a Hlas támogatása nélkül Fico nem tudott volna kor­mányt alakítani. A szociáldemok­rata politikus indulását hivatalo­san tegnap jelentette be, de pártja már csütörtök este közölte, hogy egyöntetűen jóváhagyták azt. Az ARO ügynökség tegnap ismerte­tett felmérése szerint Pellegrini nyerné az első fordulót 40,6 szá­zalékkal, a liberális Ivan Korcok volt külügyminiszter pedig 37,7 százalékra számíthat, így a máso­dik forduló nyitottá válik. Török csel Bulgáriában SZÓFIA Új vezetői lesznek a bul­gáriai török-muzulmán pártnak. Az eddigi elnök, Musztafa Karada­­ja már több hónapja bejelentette lemondását, s helyét a parlamenti frakció élén átvette Deljan Peevsz­­ki képviselő, a Mozgalom a Jogo­kért és a Szabadságért (DPSZ) párt eddigi háttérembere. Peevszki (44 éves) hírhedett szereplője a gyanús alakokban bővelkedő bolgár köz­életnek. Egy tekintélyes sajtóbiro­dalmat vett át a mamájától, de más üzletágakban is tehetősnek számít. Politizálása színteréül a DPSZ-t vá­lasztotta. A párt 2013-ban a szocia­listákkal (BSZP) kormányzott koa­lícióban, az akkor 33 éves Peevszkit Szergej Sztanisev miniszterelnök a DANSZ titkosszolgálat élére akar­ta helyezni. Ez kisebb forradalmat gerjesztett Bulgáriában akkor, ahol egyébként is heves érzelmeket kelt, ha a „törökök” nyilvános politikai befolyása erősödik. Peevszki neve három éve bukkant fel újra a világ­sajtóban, amikor az USA pénzügy­minisztériuma a képviselő-oligar­chát - más bolgár közszereplőkkel egyetemben - felrakta a globális Magnyickij-listának nevezett nyil­vántartásba, ahol a korrupcióval gyanúsított nemzetközi alakok sze­repelnek. Ez nem rendítette meg alapvetően a helyzetét. A DPSZ kulcsszereplője a bol­gár politikának. A szervezetnek 30 éve stabil képviselete van a parla­mentben, választói tábora (törö­kök, muzulmán romák és bolgár anyanyelvű muzulmánok, más né­ven pomákok) hűségesek a párthoz és alapítójához, Ahmed Doganhoz. A DPSZ elkötelezetten képviseli a kisebbségeket, ezért a hívek hálá­sak, a pártvezetők pedig részesei a korrupciós elosztásnak. A török nemzetiségűek jelentős része do­hánytermeléssel foglalkozik - az ő érdekvédelmük prioritás a párt szá­mára. Ahogy az is, hogy ápolják a hagyományokat, megemlékeznek például a nyolcvanas években a mu­zulmánok által elszenvedett üldöz­tetésekről. A kommunista rendszer ekkor ugyanis eldöntötte: eljött az idő, hogy a bulgáriai muzulmánok a párt irányította „újjászületési folya­matban” visszaváltozzanak bolgár­rá. A terrornak sok áldozata volt, s 1989 nyarán 300 000 török elhagyta az országot. Bulgária lakossága azó­ta kétmillióval lett kevesebb, eköz­ben a muzulmánok/törökök aránya továbbra is 10 százalék körül van. A bolgár muzulmánok többsége Törökországba költözött, de nem szűnt meg politikai kötődésük - a DPSZ minden választáskor számít­hat akár sok tízezer haza buszozó szavazójára. A török etnikai párt a bolgár nacionalista pártok és sza­vazók által legerősebben elutasí­tott szervezet, miközben megkerül­hetetlen csendestárs szinte minden politikai és korrupciós alkuban. Időnként bekerülnek a kormányba, de szívesen lépnek fel lojális ellen­zéki szerepben is. A pártnak eköz­ben mindig voltak nem muzulmán politikusai, a DPSZ liberális erőként határozza meg magát, EP-képvise­­lői is a liberális frakcióban ülnek. Peevszkit a családi médiabirodalom tette kívánatos partnerré Ahmed Dogan számára, de immár több mint egy évtizede tartósan kiáll a gyanús üzletember mellett. Dogan a párt tiszteletbeli elnö­keként tíz éve nem vesz részt a napi politika ügyekben, de akkora tekin­télye van, hogy egyetlen interne­tes bejegyzéssel új irányt szabhat a pártnak. Most is így tett, amikor a Facebookon intézett levelet a párt­tagsághoz. Peevszkit a politiká­ban újonnan jelentkező technokra­ták közé sorolta, s azt írta, sok helyi szervezetben ellenkezéssel fogad­nák, ha ő venné át a DPSZ irányítá­sát. Szerinte Törökország sem örül­ne egy ilyen fordulatnak, s nyilván Bulgária szövetségesei is neheztel­nének, ha a pártot egy olyan sze­mély vezetné, aki amerikai szankci­ós listán szerepel. Az etnikai­ vallási közeg és Ankara megnyugtatására Dogan a társelnöki rendszer beveze­tését javasolja a február 24-i tisztújí­táson. Azt indítványozza: Dzsevdet Csakarov, a DPSZ régi orvospoliti­kusa, volt környezetvédelmi minisz­ter foglalkozzék a helyi szervezetek­kel és a Törökországgal fenntartott kapcsolattal, Peevszki pedig a par­lamenti munkával és a szavazóbázis erősítésével. Ez, bolgár elemzők sze­rint, merő szavazatvásárlás. Az etnikai politizálás mára az EU keleti szektorába szorult, Románi­ában és Bulgáriában maradt fenn tartósan. A bolgár török párt stabi­lizálódása jól jön az országot irányí­tó középjobb koalíciónak, amelyet a Folytatjuk a változást! (PP) kor­rupcióellenes reformpárt és Bojko Boriszov volt miniszterelnök párt­ja, a korruptnak tartott GERB alkot. A koalíció Nyugat-barát és Ukraj­­na-párti kurzust visz. Ezt hevesen támadja egy meglehetősen erős ko­alíció, amely szélsőjobboldali nacio­nalistákból, s ugyancsak Putyin-ba­­rát szocialistákból áll. Az ellenzék fő oszlopa Rumen Radev államfő, aki Orbánhoz hasonló oroszbarát, EU-szkeptikus vonalat képvisel. MIKLÓS GÁBOR ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK Deljan Peevszki oligarcha hírhedt szereplője a bolgár közéletnek Oz> >< <OOQz Ahmed Dogan A 70 éves politikus a bolgár politikai élet legrégebben szereplő alakja. Török nemzetiségűként párttag volt, filozófiát tanult és tudományos fo­kozatot szerzett a kommunista rendszerben, ügynöknek beszervezte az állambiztonsági szolgálat is. Ezzel együtt illegális csoportot szervezett a törökellenes politika ellen, 1987-ben letartóztatták, 10 év börtönre ítél­ték. A rendszerváltás után megszervezte a DPSZ-t, amelynek máig egyes számú vezetője. Pártjával a politikai és gazdasági élet egyik haszonél­vezője lett, privatizált egy tengerparti villát és egy jövedelmező várnai hőerőművet. Országos politikai botrányt keltett, amikor kiderült, hogy a várnai házához tartozó privát strandot a kormányőrség biztosítja.

Next