Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-23 / 19. szám

2 I _____________________________________________________________REFLEKTOR Tömegmozgalom az AfD ellen LEHETŐSÉGEK A német alkotmány alapján valószínűtlen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt feloszlatása. Ilyen döntésre nem is volt példa az újraegyesítés óta. RÓNAY TAMÁS Péntek és vasárnap között több száz­ezren tüntettek Németország váro­saiban az AfD ellen. A botrány azután tört ki, hogy a Correctiv című lap le­leplezte: novemberben az AfD több politikusa vett részt egy potsdami konferencián, amelyen arról beszél­tek, ki kell utasítani Németországból nemcsak a bevándorlókat, hanem a külföldi gyökerekkel rendelkező né­met állampolgárokat is. Nancy Faeser belügyminiszter szerint a potsdami találkozó az 1942. januári wannseei konferencia szel­lemiségét idézi, amelyen a zsidókér­dés „végső megoldásáról” döntöt­tek a nemzetiszocialista küldöttek. De mit lehet tenni az AfD-vel szem­ben? A német politikai élet szerep­lői inkább szkeptikusak avval kap­csolatban, be lehet-e tiltani az AfD -t, de ahogy telik az idő, s vesznek részt mind többen a szélsőséges párt el­leni tüntetéseken, úgy merülhet fel egyre komolyabban ez a kérdés. Ez politikai szempontból is fontos, hi­szen ősszel három keletnémet tar­tományban is választást rendeznek, s az AfD mindegyiken az első helyen végezhet, átlagosan 35 százalékos eredménnyel. Egész Európa számá­ra rossz üzenete lenne annak, ha egy a remigrációt hirdető párt győzne Szász-Anhaltban, Türingiában vagy Brandenburgban. A politikai életben, illetve a tár­sadalomban is egyre élesedik a vita arról, hogyan lehetne jogi lépéseket tenni az AfD ellen. Pártbetiltásra volt már példa az NSZK-ban is, igaz, csak kétszer. Az ötvenes években felosz­latták az NSDAP (Nemzetiszocialis­ta Német Munkáspárt) utódszervét, az SRP-t, valamint a kommunis­ta KPD-t. Már jóval a német egység megvalósulása után a szélsőjobbol­dali NPD betiltása érdekében több eljárás is indult, ám az alkotmány­­bíróság 2017 januárjában nem talált okot a párt betiltására, de azt rögzí­tette, hogy az ellenséges a német al­kotmánnyal szemben. Ezt követően úgy módosították a pártfinanszíro­zási törvényt, hogy az NPD ne része­sülhessen állami támogatásból. Az AfD esetében a betiltás a leg­radikálisabb lehetőség lenne, de más mód is adódik a párttal szembeni fel­lépésre. A német alaptörvény 21. cik­kének 2. bekezdése szerint az a párt tekinthető alkotmányellenesnek és tiltható be, amelynek a tevékenysé­ge „a szabad demokratikus alaprend megzavarására vagy megszüntetésé­re, illetve a Német Szövetségi Köz­társaság létének veszélyeztetésére irányul”. Ezt azonban nagyon nehéz bizonyítani. Politikai pártot csak a szövetsé­gi alkotmánybíróság oszlathat fel. A szövetségi kormány, a Bundestag vagy a felsőház, a Bundesrat ugyan­akkor kérheti a betiltást. Olyan pár­tok esetében, amelyek csak egy tar­tományban léteznek, az eljárást a tartományi kormány is kezdemé­nyezheti. Peter Huber volt alkot­mánybíró szerint egy párt akkor tilt­ható be, ha az emberi méltóságot, a demokráciát és az alapvető jogálla­miságot veszélyezteti. Az alkotmányellenes nézetek ter­jesztése - mint azt az NPD eseté­ben is láthattuk - önmagában még nem elegendő a betiltáshoz. Ehhez ugyanis - a törvény szerint - a de­mokratikus berendezkedéssel szem­beni „aktívan militáns, agresszív magatartásnak” is jelen kell lennie. Huber szerint a betiltás kritériuma az is, hogy egy pártnak reális esélye kell legyen a fenyegetés megvalósí­tására. Más szóval: komoly politikai tényezőnek kell lennie, ami az NPD- re nem volt érvényes. Felmerül egy másik lehetőség, az, amit az NPD esetében alkalmaztak: kizárni az AfD-t az államilag támo­gatott pártok köréből. Ez reális op­ció ugyan, de kérdés, átmegy-e az // / Az egyesü­leteket a szövetségi belügymi­nisztérium is betilthatja­ alkotmánybíróságon. Az AfD egye­sületeinek a betiltását is kezdemé­nyezni lehet. Olyan csoportokról van szó, amelyeket az alkotmányvédel­mi hivatal szélsőségesnek minősí­tett - mutatott rá Klaus Ferdinand Gärditz bonni alkotmányjogász a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Az AfD három tartományi szerveze­te a „határozottan szélsőjobboldali” kategóriába tartozik: a szászországi, a szász-anhalti és a türingiai szerve­zetről van szó. Szóba került az AfD ifjúsági szervezete, a Junge Alter­native (Ifjúsági Alternatíva) betiltá­sa is. Erre tett javaslatot a Zöldeket irányító Omid Nouripour. Az egye­sületeket a szövetségi belügyminisz­térium is betilthatja, ha azok az al­kotmányos rendet veszélyeztetik. Nancy Faeser belügyminiszter 2023 novemberében például betiltotta a Hamász és a Samidoun palesztin isz­­lamista szervezet németországi mű­ködését Nemcsak csoportok, hanem egyes politikusok is elveszíthetik a jogai­kat. A Campact kampányhálózat online petíciója felszólítja a német kormányt, forduljon az alkotmány­­bírósághoz Björn Höcke AfD-politi­kus alapjogainak a megvonása ügyé­ben. A petíciót eddig csaknem másfél millióan írták alá. Az alapjogok el­vesztése is a „védekező demokrácia” egyik rendelkezése. Ez azt biztosít­ja, hogy a demokrácia ellenségei ne tehessenek lépéseket a demokrácia felszámolásáért. Ugyanakkor, ha a petíció sikerrel járna is, Höcke csak ideiglenesen és viszonylag rövid idő­re veszítené el egyes politikai jogait, s nem indulhatna parlamenti képvi­selőként.­ ­l­í c FCK »cD 5CHEMD “3S* Duzzad a szél­sőjobb elleni tüntetések résztvevői­nek a száma, élesedik a vita arról, lehet-e jogi lépéseket tenni az AfD ellen 115 millió Ennyien írták alá azt az internetes kampányt amely a szélsőjobboldali Björn Höcke alapjogainak elvesztésére irányul O<Ö>-X3X<C Sellner, a­z emigráció osztrák ideológusa NEONÁCI A Potsdam melletti Landhaus Adlon szállodában, no­vember 25-én, mintegy 25-30 részt­vevővel tartották meg a Correctiv oknyomozó portál által leleplezett szélsőjobb rendezvényt. Az itt el­hangzott előadásokat AfD-funkcio­náriusok, neonácik és olyan, a hát­térbe húzódó vállalkozók hallgatták végig, akik eszmeileg közel érzik ma­gukat a rasszista társasághoz, felada­tuk pedig elsősorban az, hogy az „új eszmék” megvalósításához anyagi támogatást nyújtsanak. Közéjük tar­tozik a rendezvénynek otthont adó kis szálloda tulajdonosa is. Az első, egyben a legfontosabb előadó a 35 éves osztrák Martin Sell­ner volt. A Bécshez közeli Baden­­ből származik, jól szituált család­ban nőtt fel. Filozófiát tanult a Bécsi Egyetemen. A szélsőséges ideológiát a legismertebb ausztriai holokauszt­­tagadótól, Gottfried Küsseltől sajá­tította el. Hatására antiszemita pla­kátokat ragasztott, kereste a lázadás lehetőségeit, s jutott el az extrém di­ákszervezetekből kinőtt fasisztoid Burschenschaft bécsi egységéhez, az Olimpiához. 2012-ben aztán a fran­cia identitáriusoknál járt, s e cso­port mintájára szervezte meg oszt­rák mozgalmát, az IBO-t (Identitäre Bewegung Österreich), mely „a gyö­kerekhez való visszatérést” követeli a haza és a nemzet fogalmára építve. Az osztrák föld az osztrákoké, a né­met a németeké, a francia a franciá­ké - hangzik a leegyszerűsített faj­el­mélet, amely Európa védelmét tűzi zászlajára az idegenekkel, a barbár külföldiekkel szemben. Tavaly köny­ve is megjelent, amelyben már vázol­ta a Potsdamban nagy sikerrel elő­adott elképzelését a­z emigrációról, a bevándorlók deportálásáról. Sellner 2019 táján elcsendesedett, amikor az osztrák alkotmányvédők rájöttek, hogy 1500 euróval támo­gatta az új-zélandi Christchurch­­ben két muzulmán mecset látogatóit fegyverrel gyilkoló ausztrál terroris­tát, személyesen is találkoztak a me­rénylet előtt, s mélyen egyetértettek az elengedhetetlen lakosságcseréről. De mire házkutatási paranccsal ko­pogtattak, Sellner, ki tudja, kitől, már fülest kapott, s eltüntetett minden olyan iratot, amely esetleges nem­zetközi terrorista kapcsolataira utalt volna. Ezután, bár megőrizte tiszt­ségét a passzívabbá vált IBÖ élén, a mozgalom elé egy fedőszervezetet állítottak „Die Österreicher”, azaz Az Osztrákok néven, amelyet kevés­bé ismert harcostársak vezetnek. Nem a novemberi potsdami fel­kérés aktivizálta az osztrák fajvédőt, hanem a Covid vírussal szemben ki­bontakozó oltásellenesség. Újra kap­csolódni tudott a hazai és a nem­zetközi szélsőségesekhez, hamar meglelve a vírus és az azokat terjesz­tő migránsok közötti összefüggése­ket. Lassan a német AfD, valamint az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ is feladta a mozgalommal szembeni el­lenérzéseit. Amikor a német szélső­jobb novemberben Potsdamba hív­ta, Sellner már „továbbfejlesztette” szélsőséges elméletét, azt hirdet­ve, hogy nemcsak a bevándorlókat kell kitoloncolni az európai konti­nensről, hanem azokat is, akik ren­delkeznek ugyan állampolgársággal a vendéglátó országban, de képtele­nek az alkalmazkodásra, a honi kul­túra, a szokások átvételére. Milliós tömegről van szó; szerinte az alkal­matlanokat észak-afrikai országok­ba kellene terelni, s arra kötelez­ni őket, hogy ott éljék le az életüket, de új országukban lehetőséget kap­nak a tanulásra, a „szükséges civili­­záltság” megszerzésére. A „mester­tervét” Potsdamban előadó Sellner később is hangoztatta, hogy ő nem erőszakos lakosságcserét képzel el internálótáborral, hanem egy hos­­­szú, többéves „türelmes” „népcse­rélő” folyamatot. Előadását helyben általános egyetértés fogadta, inkább csak arról indult egyfajta közös gon­dolkodás, miként lehet a „csereprog­ramot” lebonyolítani. Mindeneset­re az AfD társelnöke, a Bécsben az FPÖ -nél is szívesen látott Alice Wei­­del munkatársa, aki részt vett a ren­dezvényen, lemondásra kényszerült. Az Európai Parlamentben az AfD-vel közös frakcióban ül az oszt­rák FPÖ, de a német rokonhoz ké­pest szalonképesebbnek tűnő párt egyetlen funkcionáriusa sem képvi­seli a német­ rasszista ideológiát, leg­alábbis nyilvánosan nem - írta a Der Standard. „Nem tenne jót a hata­lom megszerzésén fáradozó pártnak a barátság az AfD-vel” - írta a lap. (Az FPÖ vezeti az osztrák közvéle­mény-kutatásokat.) A Die Presse na­pilap ugyanakkor azt firtatja, Auszt­ria miért hallgat, hiszen az FPÖ sem különb az AfD -nél. A német vidéki szálloda rendez­vényét a szervezők titokban akarták tartani, a meghívottakkal előzetesen csak levélben érintkeztek. De a leve­lek másolatai eljutottak a Correctiv­­hez, melynek munkatársa vendég­ként jelentkezett be a szállodába, s kifigyelte az érkezőket. FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS} Sellner a lázadás lehetőségeit ke­reső diákból lett neonáci ideológus xx3X5 x3 D< D

Next