Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-23 / 19. szám
2 I _____________________________________________________________REFLEKTOR Tömegmozgalom az AfD ellen LEHETŐSÉGEK A német alkotmány alapján valószínűtlen a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért párt feloszlatása. Ilyen döntésre nem is volt példa az újraegyesítés óta. RÓNAY TAMÁS Péntek és vasárnap között több százezren tüntettek Németország városaiban az AfD ellen. A botrány azután tört ki, hogy a Correctiv című lap leleplezte: novemberben az AfD több politikusa vett részt egy potsdami konferencián, amelyen arról beszéltek, ki kell utasítani Németországból nemcsak a bevándorlókat, hanem a külföldi gyökerekkel rendelkező német állampolgárokat is. Nancy Faeser belügyminiszter szerint a potsdami találkozó az 1942. januári wannseei konferencia szellemiségét idézi, amelyen a zsidókérdés „végső megoldásáról” döntöttek a nemzetiszocialista küldöttek. De mit lehet tenni az AfD-vel szemben? A német politikai élet szereplői inkább szkeptikusak avval kapcsolatban, be lehet-e tiltani az AfD -t, de ahogy telik az idő, s vesznek részt mind többen a szélsőséges párt elleni tüntetéseken, úgy merülhet fel egyre komolyabban ez a kérdés. Ez politikai szempontból is fontos, hiszen ősszel három keletnémet tartományban is választást rendeznek, s az AfD mindegyiken az első helyen végezhet, átlagosan 35 százalékos eredménnyel. Egész Európa számára rossz üzenete lenne annak, ha egy a remigrációt hirdető párt győzne Szász-Anhaltban, Türingiában vagy Brandenburgban. A politikai életben, illetve a társadalomban is egyre élesedik a vita arról, hogyan lehetne jogi lépéseket tenni az AfD ellen. Pártbetiltásra volt már példa az NSZK-ban is, igaz, csak kétszer. Az ötvenes években feloszlatták az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt) utódszervét, az SRP-t, valamint a kommunista KPD-t. Már jóval a német egység megvalósulása után a szélsőjobboldali NPD betiltása érdekében több eljárás is indult, ám az alkotmánybíróság 2017 januárjában nem talált okot a párt betiltására, de azt rögzítette, hogy az ellenséges a német alkotmánnyal szemben. Ezt követően úgy módosították a pártfinanszírozási törvényt, hogy az NPD ne részesülhessen állami támogatásból. Az AfD esetében a betiltás a legradikálisabb lehetőség lenne, de más mód is adódik a párttal szembeni fellépésre. A német alaptörvény 21. cikkének 2. bekezdése szerint az a párt tekinthető alkotmányellenesnek és tiltható be, amelynek a tevékenysége „a szabad demokratikus alaprend megzavarására vagy megszüntetésére, illetve a Német Szövetségi Köztársaság létének veszélyeztetésére irányul”. Ezt azonban nagyon nehéz bizonyítani. Politikai pártot csak a szövetségi alkotmánybíróság oszlathat fel. A szövetségi kormány, a Bundestag vagy a felsőház, a Bundesrat ugyanakkor kérheti a betiltást. Olyan pártok esetében, amelyek csak egy tartományban léteznek, az eljárást a tartományi kormány is kezdeményezheti. Peter Huber volt alkotmánybíró szerint egy párt akkor tiltható be, ha az emberi méltóságot, a demokráciát és az alapvető jogállamiságot veszélyezteti. Az alkotmányellenes nézetek terjesztése - mint azt az NPD esetében is láthattuk - önmagában még nem elegendő a betiltáshoz. Ehhez ugyanis - a törvény szerint - a demokratikus berendezkedéssel szembeni „aktívan militáns, agresszív magatartásnak” is jelen kell lennie. Huber szerint a betiltás kritériuma az is, hogy egy pártnak reális esélye kell legyen a fenyegetés megvalósítására. Más szóval: komoly politikai tényezőnek kell lennie, ami az NPD- re nem volt érvényes. Felmerül egy másik lehetőség, az, amit az NPD esetében alkalmaztak: kizárni az AfD-t az államilag támogatott pártok köréből. Ez reális opció ugyan, de kérdés, átmegy-e az // / Az egyesületeket a szövetségi belügyminisztérium is betilthatja alkotmánybíróságon. Az AfD egyesületeinek a betiltását is kezdeményezni lehet. Olyan csoportokról van szó, amelyeket az alkotmányvédelmi hivatal szélsőségesnek minősített - mutatott rá Klaus Ferdinand Gärditz bonni alkotmányjogász a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Az AfD három tartományi szervezete a „határozottan szélsőjobboldali” kategóriába tartozik: a szászországi, a szász-anhalti és a türingiai szervezetről van szó. Szóba került az AfD ifjúsági szervezete, a Junge Alternative (Ifjúsági Alternatíva) betiltása is. Erre tett javaslatot a Zöldeket irányító Omid Nouripour. Az egyesületeket a szövetségi belügyminisztérium is betilthatja, ha azok az alkotmányos rendet veszélyeztetik. Nancy Faeser belügyminiszter 2023 novemberében például betiltotta a Hamász és a Samidoun palesztin iszlamista szervezet németországi működését Nemcsak csoportok, hanem egyes politikusok is elveszíthetik a jogaikat. A Campact kampányhálózat online petíciója felszólítja a német kormányt, forduljon az alkotmánybírósághoz Björn Höcke AfD-politikus alapjogainak a megvonása ügyében. A petíciót eddig csaknem másfél millióan írták alá. Az alapjogok elvesztése is a „védekező demokrácia” egyik rendelkezése. Ez azt biztosítja, hogy a demokrácia ellenségei ne tehessenek lépéseket a demokrácia felszámolásáért. Ugyanakkor, ha a petíció sikerrel járna is, Höcke csak ideiglenesen és viszonylag rövid időre veszítené el egyes politikai jogait, s nem indulhatna parlamenti képviselőként. lí c FCK »cD 5CHEMD “3S* Duzzad a szélsőjobb elleni tüntetések résztvevőinek a száma, élesedik a vita arról, lehet-e jogi lépéseket tenni az AfD ellen 115 millió Ennyien írták alá azt az internetes kampányt amely a szélsőjobboldali Björn Höcke alapjogainak elvesztésére irányul O<Ö>-X3X<C Sellner, az emigráció osztrák ideológusa NEONÁCI A Potsdam melletti Landhaus Adlon szállodában, november 25-én, mintegy 25-30 résztvevővel tartották meg a Correctiv oknyomozó portál által leleplezett szélsőjobb rendezvényt. Az itt elhangzott előadásokat AfD-funkcionáriusok, neonácik és olyan, a háttérbe húzódó vállalkozók hallgatták végig, akik eszmeileg közel érzik magukat a rasszista társasághoz, feladatuk pedig elsősorban az, hogy az „új eszmék” megvalósításához anyagi támogatást nyújtsanak. Közéjük tartozik a rendezvénynek otthont adó kis szálloda tulajdonosa is. Az első, egyben a legfontosabb előadó a 35 éves osztrák Martin Sellner volt. A Bécshez közeli Badenből származik, jól szituált családban nőtt fel. Filozófiát tanult a Bécsi Egyetemen. A szélsőséges ideológiát a legismertebb ausztriai holokauszttagadótól, Gottfried Küsseltől sajátította el. Hatására antiszemita plakátokat ragasztott, kereste a lázadás lehetőségeit, s jutott el az extrém diákszervezetekből kinőtt fasisztoid Burschenschaft bécsi egységéhez, az Olimpiához. 2012-ben aztán a francia identitáriusoknál járt, s e csoport mintájára szervezte meg osztrák mozgalmát, az IBO-t (Identitäre Bewegung Österreich), mely „a gyökerekhez való visszatérést” követeli a haza és a nemzet fogalmára építve. Az osztrák föld az osztrákoké, a német a németeké, a francia a franciáké - hangzik a leegyszerűsített fajelmélet, amely Európa védelmét tűzi zászlajára az idegenekkel, a barbár külföldiekkel szemben. Tavaly könyve is megjelent, amelyben már vázolta a Potsdamban nagy sikerrel előadott elképzelését az emigrációról, a bevándorlók deportálásáról. Sellner 2019 táján elcsendesedett, amikor az osztrák alkotmányvédők rájöttek, hogy 1500 euróval támogatta az új-zélandi Christchurchben két muzulmán mecset látogatóit fegyverrel gyilkoló ausztrál terroristát, személyesen is találkoztak a merénylet előtt, s mélyen egyetértettek az elengedhetetlen lakosságcseréről. De mire házkutatási paranccsal kopogtattak, Sellner, ki tudja, kitől, már fülest kapott, s eltüntetett minden olyan iratot, amely esetleges nemzetközi terrorista kapcsolataira utalt volna. Ezután, bár megőrizte tisztségét a passzívabbá vált IBÖ élén, a mozgalom elé egy fedőszervezetet állítottak „Die Österreicher”, azaz Az Osztrákok néven, amelyet kevésbé ismert harcostársak vezetnek. Nem a novemberi potsdami felkérés aktivizálta az osztrák fajvédőt, hanem a Covid vírussal szemben kibontakozó oltásellenesség. Újra kapcsolódni tudott a hazai és a nemzetközi szélsőségesekhez, hamar meglelve a vírus és az azokat terjesztő migránsok közötti összefüggéseket. Lassan a német AfD, valamint az Osztrák Szabadságpárt, az FPÖ is feladta a mozgalommal szembeni ellenérzéseit. Amikor a német szélsőjobb novemberben Potsdamba hívta, Sellner már „továbbfejlesztette” szélsőséges elméletét, azt hirdetve, hogy nemcsak a bevándorlókat kell kitoloncolni az európai kontinensről, hanem azokat is, akik rendelkeznek ugyan állampolgársággal a vendéglátó országban, de képtelenek az alkalmazkodásra, a honi kultúra, a szokások átvételére. Milliós tömegről van szó; szerinte az alkalmatlanokat észak-afrikai országokba kellene terelni, s arra kötelezni őket, hogy ott éljék le az életüket, de új országukban lehetőséget kapnak a tanulásra, a „szükséges civilizáltság” megszerzésére. A „mestertervét” Potsdamban előadó Sellner később is hangoztatta, hogy ő nem erőszakos lakosságcserét képzel el internálótáborral, hanem egy hosszú, többéves „türelmes” „népcserélő” folyamatot. Előadását helyben általános egyetértés fogadta, inkább csak arról indult egyfajta közös gondolkodás, miként lehet a „csereprogramot” lebonyolítani. Mindenesetre az AfD társelnöke, a Bécsben az FPÖ -nél is szívesen látott Alice Weidel munkatársa, aki részt vett a rendezvényen, lemondásra kényszerült. Az Európai Parlamentben az AfD-vel közös frakcióban ül az osztrák FPÖ, de a német rokonhoz képest szalonképesebbnek tűnő párt egyetlen funkcionáriusa sem képviseli a német rasszista ideológiát, legalábbis nyilvánosan nem - írta a Der Standard. „Nem tenne jót a hatalom megszerzésén fáradozó pártnak a barátság az AfD-vel” - írta a lap. (Az FPÖ vezeti az osztrák közvélemény-kutatásokat.) A Die Presse napilap ugyanakkor azt firtatja, Ausztria miért hallgat, hiszen az FPÖ sem különb az AfD -nél. A német vidéki szálloda rendezvényét a szervezők titokban akarták tartani, a meghívottakkal előzetesen csak levélben érintkeztek. De a levelek másolatai eljutottak a Correctivhez, melynek munkatársa vendégként jelentkezett be a szállodába, s kifigyelte az érkezőket. FÖLDVÁRI ZSUZSA (BÉCS} Sellner a lázadás lehetőségeit kereső diákból lett neonáci ideológus xx3X5 x3 D< D