Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-23 / 19. szám

81 NÉPSZAVA­­ / N­­­A­I 2024. január 23., kedd V I LAAO DeSantis kiszállt BÚCSÚ Florida állam republiká­nus kormányzója, akit egy évvel ezelőtt még Donald Trump komoly kihívójaként tartott számon az amerikai sajtó, vasárnap éjjel be­jelentette elnökjelöltségi kampá­nyának felfüggesztését, és egyúttal támogatásáról biztosította Trum­­pot a verseny további részére. A 2022 novemberében tartott flori­dai kormányzóválasztáson föld­csuszamlásszerű győzelmet arató DeSantist sokan azonnal Trump lehetséges utódjaként emleget­ték, aki fiatalabb és dinamikusabb formában viheti tovább a Repub­likánus Párt radikálisan konzer­vatív irányvonalát. Az elmúlt évek kormányzói döntései, a hathetes jogvesztő határidejű floridai abor­tusztörvény, az LMBTQ-témájú könyvek iskolai hozzáférhetősé­gének korlátozása, a Trump által kezdett mexikói határvédelmi fal befejezésének ígérete mind azt je­lezte, valóban eljöhet az őrségvál­tás a konzervatív oldalon. Ehhez sikerült egy jelentős forrásokból gazdálkodó Never Back Down nevű ún. SuperPAC kampányfi­nanszírozó alapítványt is létrehoz­nia, ami nagy reményekre jogosít­hatta fel DeSantist. Ennek ellenére sohasem sikerült igazán megta­lálnia a hangot a választóival. Az iowai előválasztáson második lett Trump mögött szerény 21,2 száza­lékos eredménnyel, pedig koráb­ban begyűjtötte az állam kormány­zójának és a kulcsfontosságú iowai szavazótábor, az evangéliumi ke­resztények körében népszerű Bob Vander Plaats politikus támogatá­sát is. Kiesésével már csak Nikki Haley állíthatja meg Trumpot a júliusi Milwaukeeban tartott je­lölőgyűlés felé vezető úton. MOSOLYGÓ MIKLÓS : * DeSantisból hiányzott az a karizma, amely tömegesen meg tudja moz­gatni Trump híveit C5 < oo ct;in OJ ■C n LAPSZÉL Sátrakat vertek A Hamász terrorszervezet által a Gázai övezetben elrabolt túszok hozzátartozói megrohamozták az izraeli parlament egy bizottságá­nak ülését. Előzőleg a több mint 130 túsz hozzátartozói közölték, sátrakat állítanak fel Netanjahu jeruzsálemi magánháza elé. Addig maradnak ott, amíg a kormányfő „bele nem egyezik a túszok vissza­szolgáltatásáról szóló megállapo­dásba”. NÉPSZAVA Visszatérő nagykövetek A kölcsönös katonai támadásokat követően Irán és Pakisztán újra fel akarja venni a diplomáciai kap­csolatokat. A pakisztáni külügymi­nisztérium közleménye szerint a nagykövetek január 26-án térnek vissza állomáshelyükre. NÉPSZAVA z z<íz2in<z< <Ö­O Francia tiltakozások VISZÁLY Gabriel Attalt ugyan csak két hete nevezte ki kormányfőnek Emmanuel Macron elnök, de máris nehézségekkel kell megküzdenie. RÓNAY TAMÁS Több tiltakozó megmozdulást tar­tottak Franciaországban, s a tilta­kozási hullám ezen a héten is foly­tatódik. Néhány nappal azelőtt, hogy az alkotmánytanács ítéletet mond az új franciaországi beván­dorlási törvényről, az előterjesztés több tízezer bírálója vonult utcára országszerte. A belügyminiszté­rium adatai szerint a megmozdu­lásokon összesen 75 ezren vettek részt. A CGT szakszervezet, a tün­tetések egyik szervezője 150 ezerre tette a résztvevők számát. A tüntetésre több mint 200 hí­resség, köztük írók, színészek és újságírók szólítottak fel. Nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, és remélik, sikerül még megaka­dályozniuk a szigorú bevándorlá­si törvényt, amit a jobboldali po­pulista Nemzeti Tömörülés (RN) frakciója is megszavazott. Az új törvény egyebek mellett előírja, hogy az EU-n kívüli bevándorlók csak öt év tartózkodás után kap­hatnak bizonyos szociális juttatá­sokat Franciaországban. Macron az erős ellenszéllel szemben elis­merte, hogy a törvénynek vannak gyengeségei, és az alkotmányta­nácsnak felül kell vizsgálnia. A tes­tület várhatóan csütörtökön nyil­vánít véleményt. Ám ez csak az egyik gond, amivel Attalnak meg kell küzdenie. Az or­szág egyes részein hasonló jelene­tek játszódnak le, mint korábban Lengyelországban, majd Német­országban: dühös gazdák torlaszol­tak el egy sor utat. Okcitánia régi­óban a legerősebb a tiltakozás, de a szakszervezetek országos meg­mozdulást terveznek. Toulouse-tól délnyugatra múlt héten néhány száz gazda zárta el az A64-es au­tópályát Carbonne közelében, sőt egész hétvégén ott táboroztak. „Amíg nem találkozunk Gabriel Attallal, addig fenntartjuk a bloká­dot” - hangoztatta egy helyi gaz­da, Jérome Bayle a Le Figaróban. - Jól szervezettek vagyunk, és van 200 neves elég erőnk ahhoz, hogy több napig kitartson anélkül, hogy az infra­struktúrát károsítanánk. Azt akar­juk, a kormány vegye figyelembe a szorult helyzetünket.” Utal arra, hogy sok gazda önkezével vetett életének a sanyarú helyzete mi­att. „Sok tehenet vesztettünk el egy járványos vérzéses járvány miatt. Olyan légzőszervi betegségről van szó, amely nem terjed át az ember­re. Még mindig várjuk a kormány által november 2-án megígért tá­mogatást” - tette hozzá. „Támogató gesztusokat kapunk a gépkocsivezetőktől és a teherau­tó-sofőröktől, akik dudaszóval jel­zik, mellettünk állnak” - mondja Bayle. Az áremelkedésen és az állam jobb gondoskodásán kívül a moz­galom követelései három másik területre összpontosítanak. „Víz­hez való jobb hozzáférést akarunk, mert a térségünkben egyre drá­maibbá válik a vízellátás. A nyarak egyre szárazabbak lesznek, miköz­ben lehetőségünk lenne a télen le­hulló víz tárolására” - magyarázza Cécile Smart, egy Castres és Tou­louse között gazdálkodó gazda. Ugyanúgy, mint Németországban, Franciaországban is elveszik a gaz­dáktól az agrárdízel-támogatást, tehát nem vásárolhatnak kedvez­ményesen üzemanyagot a mező­­gazdasági tevékenységükhöz, bár itt nem ez volt a tiltakozások első számú kiváltó oka, szemben Né­metországgal. Ugyanakkor a fran­cia gazdák a túlzott bürokráciára, a szigorú adminisztratív előírások­ra is panaszkodnak, amelyek állítá­suk szerint egyre nehezebbé teszik a munkájukat. A francia mezőgazdasági mi­niszter azt közölte, szorosan figye­lemmel kíséri a helyzetet. „Hallga­tom és nagyon figyelek arra, amit a gazdák mondanak” - fejtette ki Marc Fesneau a La Dépéche du Midi című lapban. Franciaor­szágban is elveszik a gazdáktól az agrárdí­­zel-támoga­­tást. Agritob E­r C> személyiség szólított fel a bevándorlási törvénnyel szembeni megmozdulásra Országos méretű tiltakozást terveznek a francia gazdák Izraelt sürgették Brüsszelben AGGODALOM Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői brüsszeli ülésükön sürgették Izraelt, hogy ismerje el a kétállami megoldást, és fogadja el a palesztin állam lét­rehozásának létjogosultságát. A tárcavezetők azzal érveltek, hogy ez az egyetlen hiteles módja a kö­zel-keleti béke megteremtésének. Többen aggodalmukat fejezték ki, amiért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasítja a javasla­tot, és a háború után határozatlan idejű katonai ellenőrzést kíván be­vezetni a Gázai övezetben. A 27 külügyi vezető az EU szék­helyén külön-külön találkozott Is­rael Katz izraeli külügyminiszter­rel és palesztin kollégájával, Rijád al-Malikival, valamint tárgyalt az egyiptomi, a jordániai és a szaúdi tárcavezetővel. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője a tanácskozást követő sajtóérte­kezletén azt mondta: a külügymi­niszterek egyértelműen izraeli kol­légájuk tudomására hozták, hogy a túszok kiszabadítása mellett elsőd­leges feladat a humanitárius segít­ség célba juttatása Gázába és a to­vábbi polgári áldozatok elkerülése. A brüsszeli ülésen Israel Katz két videót mutatott be: az egyik egy mesterséges sziget, a másik az Izra­elt Indiával összekötő vasútvonal létrehozásáról szólt. Borrell sze­rint a prezentációnak semmi köze nem volt a tárgyalt témákhoz.­­ A miniszter jobban is kihasználhat­ta volna az idejét, mondjuk ha or­szága biztonsága vagy a gázai halá­los áldozatok száma miatt aggódik mutatott rá a főképviselő. Borrell elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Gázai övezetbe csak napi 100 kami­on jut be segélyszállítmányokkal. Riad Maliki újságíróknak azt mondta, hogy a tűzszünet a legsür­getőbb. - Közösen kell tűzszüne­tet követelnünk, ennél kevesebbet nem fogadhatunk el - állította. Az uniós tagállamok véleménye azon­ban megoszlik erről, egységesen csak a segélyszállítmányok célba juttatását megkönnyítő humanitá­rius szüneteket támogatnak. A regionális feszültségek miatt a miniszterek egy tervezett uniós haditengerészeti misszióról is tár­gyaltak, amelynek célja a tengeri közlekedés biztonságának biztosí­tása a Vörös-tengeren, amely fon­tos kereskedelmi útvonal. Borrell azt mondta, hogy egyetlen tagál­lam sem ellenezte a küldetést, ám nem mindegyikük fog részt venni benne. Belgium már vállalta, hogy a misszió részeként egy fregattot küld a térségbe. A tárcavezetők véleményt cse­réltek az ukrajnai háborúról is. A külügyi főképviselő azt mondta, a tagországok egyetértettek, hogy a befagyasztott orosz állami vagyon­ból származó bevételeket Ukrajna támogatására kell fordítani. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) <Czincz O Szijjártó Péter többek között lengyel kollégájával (jobbra) cserélt eszmét z< z öo<Izz

Next