Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-23 / 19. szám
81 NÉPSZAVA / NAI 2024. január 23., kedd V I LAAO DeSantis kiszállt BÚCSÚ Florida állam republikánus kormányzója, akit egy évvel ezelőtt még Donald Trump komoly kihívójaként tartott számon az amerikai sajtó, vasárnap éjjel bejelentette elnökjelöltségi kampányának felfüggesztését, és egyúttal támogatásáról biztosította Trumpot a verseny további részére. A 2022 novemberében tartott floridai kormányzóválasztáson földcsuszamlásszerű győzelmet arató DeSantist sokan azonnal Trump lehetséges utódjaként emlegették, aki fiatalabb és dinamikusabb formában viheti tovább a Republikánus Párt radikálisan konzervatív irányvonalát. Az elmúlt évek kormányzói döntései, a hathetes jogvesztő határidejű floridai abortusztörvény, az LMBTQ-témájú könyvek iskolai hozzáférhetőségének korlátozása, a Trump által kezdett mexikói határvédelmi fal befejezésének ígérete mind azt jelezte, valóban eljöhet az őrségváltás a konzervatív oldalon. Ehhez sikerült egy jelentős forrásokból gazdálkodó Never Back Down nevű ún. SuperPAC kampányfinanszírozó alapítványt is létrehoznia, ami nagy reményekre jogosíthatta fel DeSantist. Ennek ellenére sohasem sikerült igazán megtalálnia a hangot a választóival. Az iowai előválasztáson második lett Trump mögött szerény 21,2 százalékos eredménnyel, pedig korábban begyűjtötte az állam kormányzójának és a kulcsfontosságú iowai szavazótábor, az evangéliumi keresztények körében népszerű Bob Vander Plaats politikus támogatását is. Kiesésével már csak Nikki Haley állíthatja meg Trumpot a júliusi Milwaukeeban tartott jelölőgyűlés felé vezető úton. MOSOLYGÓ MIKLÓS : * DeSantisból hiányzott az a karizma, amely tömegesen meg tudja mozgatni Trump híveit C5 < oo ct;in OJ ■C n LAPSZÉL Sátrakat vertek A Hamász terrorszervezet által a Gázai övezetben elrabolt túszok hozzátartozói megrohamozták az izraeli parlament egy bizottságának ülését. Előzőleg a több mint 130 túsz hozzátartozói közölték, sátrakat állítanak fel Netanjahu jeruzsálemi magánháza elé. Addig maradnak ott, amíg a kormányfő „bele nem egyezik a túszok visszaszolgáltatásáról szóló megállapodásba”. NÉPSZAVA Visszatérő nagykövetek A kölcsönös katonai támadásokat követően Irán és Pakisztán újra fel akarja venni a diplomáciai kapcsolatokat. A pakisztáni külügyminisztérium közleménye szerint a nagykövetek január 26-án térnek vissza állomáshelyükre. NÉPSZAVA z z<íz2in<z< <ÖO Francia tiltakozások VISZÁLY Gabriel Attalt ugyan csak két hete nevezte ki kormányfőnek Emmanuel Macron elnök, de máris nehézségekkel kell megküzdenie. RÓNAY TAMÁS Több tiltakozó megmozdulást tartottak Franciaországban, s a tiltakozási hullám ezen a héten is folytatódik. Néhány nappal azelőtt, hogy az alkotmánytanács ítéletet mond az új franciaországi bevándorlási törvényről, az előterjesztés több tízezer bírálója vonult utcára országszerte. A belügyminisztérium adatai szerint a megmozdulásokon összesen 75 ezren vettek részt. A CGT szakszervezet, a tüntetések egyik szervezője 150 ezerre tette a résztvevők számát. A tüntetésre több mint 200 híresség, köztük írók, színészek és újságírók szólítottak fel. Nyomást akarnak gyakorolni a kormányra, és remélik, sikerül még megakadályozniuk a szigorú bevándorlási törvényt, amit a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) frakciója is megszavazott. Az új törvény egyebek mellett előírja, hogy az EU-n kívüli bevándorlók csak öt év tartózkodás után kaphatnak bizonyos szociális juttatásokat Franciaországban. Macron az erős ellenszéllel szemben elismerte, hogy a törvénynek vannak gyengeségei, és az alkotmánytanácsnak felül kell vizsgálnia. A testület várhatóan csütörtökön nyilvánít véleményt. Ám ez csak az egyik gond, amivel Attalnak meg kell küzdenie. Az ország egyes részein hasonló jelenetek játszódnak le, mint korábban Lengyelországban, majd Németországban: dühös gazdák torlaszoltak el egy sor utat. Okcitánia régióban a legerősebb a tiltakozás, de a szakszervezetek országos megmozdulást terveznek. Toulouse-tól délnyugatra múlt héten néhány száz gazda zárta el az A64-es autópályát Carbonne közelében, sőt egész hétvégén ott táboroztak. „Amíg nem találkozunk Gabriel Attallal, addig fenntartjuk a blokádot” - hangoztatta egy helyi gazda, Jérome Bayle a Le Figaróban. - Jól szervezettek vagyunk, és van 200 neves elég erőnk ahhoz, hogy több napig kitartson anélkül, hogy az infrastruktúrát károsítanánk. Azt akarjuk, a kormány vegye figyelembe a szorult helyzetünket.” Utal arra, hogy sok gazda önkezével vetett életének a sanyarú helyzete miatt. „Sok tehenet vesztettünk el egy járványos vérzéses járvány miatt. Olyan légzőszervi betegségről van szó, amely nem terjed át az emberre. Még mindig várjuk a kormány által november 2-án megígért támogatást” - tette hozzá. „Támogató gesztusokat kapunk a gépkocsivezetőktől és a teherautó-sofőröktől, akik dudaszóval jelzik, mellettünk állnak” - mondja Bayle. Az áremelkedésen és az állam jobb gondoskodásán kívül a mozgalom követelései három másik területre összpontosítanak. „Vízhez való jobb hozzáférést akarunk, mert a térségünkben egyre drámaibbá válik a vízellátás. A nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben lehetőségünk lenne a télen lehulló víz tárolására” - magyarázza Cécile Smart, egy Castres és Toulouse között gazdálkodó gazda. Ugyanúgy, mint Németországban, Franciaországban is elveszik a gazdáktól az agrárdízel-támogatást, tehát nem vásárolhatnak kedvezményesen üzemanyagot a mezőgazdasági tevékenységükhöz, bár itt nem ez volt a tiltakozások első számú kiváltó oka, szemben Németországgal. Ugyanakkor a francia gazdák a túlzott bürokráciára, a szigorú adminisztratív előírásokra is panaszkodnak, amelyek állításuk szerint egyre nehezebbé teszik a munkájukat. A francia mezőgazdasági miniszter azt közölte, szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. „Hallgatom és nagyon figyelek arra, amit a gazdák mondanak” - fejtette ki Marc Fesneau a La Dépéche du Midi című lapban. Franciaországban is elveszik a gazdáktól az agrárdízel-támogatást. Agritob Er C> személyiség szólított fel a bevándorlási törvénnyel szembeni megmozdulásra Országos méretű tiltakozást terveznek a francia gazdák Izraelt sürgették Brüsszelben AGGODALOM Az Európai Unió külügyminiszterei hétfői brüsszeli ülésükön sürgették Izraelt, hogy ismerje el a kétállami megoldást, és fogadja el a palesztin állam létrehozásának létjogosultságát. A tárcavezetők azzal érveltek, hogy ez az egyetlen hiteles módja a közel-keleti béke megteremtésének. Többen aggodalmukat fejezték ki, amiért Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elutasítja a javaslatot, és a háború után határozatlan idejű katonai ellenőrzést kíván bevezetni a Gázai övezetben. A 27 külügyi vezető az EU székhelyén külön-külön találkozott Israel Katz izraeli külügyminiszterrel és palesztin kollégájával, Rijád al-Malikival, valamint tárgyalt az egyiptomi, a jordániai és a szaúdi tárcavezetővel. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai képviselője a tanácskozást követő sajtóértekezletén azt mondta: a külügyminiszterek egyértelműen izraeli kollégájuk tudomására hozták, hogy a túszok kiszabadítása mellett elsődleges feladat a humanitárius segítség célba juttatása Gázába és a további polgári áldozatok elkerülése. A brüsszeli ülésen Israel Katz két videót mutatott be: az egyik egy mesterséges sziget, a másik az Izraelt Indiával összekötő vasútvonal létrehozásáról szólt. Borrell szerint a prezentációnak semmi köze nem volt a tárgyalt témákhoz. A miniszter jobban is kihasználhatta volna az idejét, mondjuk ha országa biztonsága vagy a gázai halálos áldozatok száma miatt aggódik mutatott rá a főképviselő. Borrell elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Gázai övezetbe csak napi 100 kamion jut be segélyszállítmányokkal. Riad Maliki újságíróknak azt mondta, hogy a tűzszünet a legsürgetőbb. - Közösen kell tűzszünetet követelnünk, ennél kevesebbet nem fogadhatunk el - állította. Az uniós tagállamok véleménye azonban megoszlik erről, egységesen csak a segélyszállítmányok célba juttatását megkönnyítő humanitárius szüneteket támogatnak. A regionális feszültségek miatt a miniszterek egy tervezett uniós haditengerészeti misszióról is tárgyaltak, amelynek célja a tengeri közlekedés biztonságának biztosítása a Vörös-tengeren, amely fontos kereskedelmi útvonal. Borrell azt mondta, hogy egyetlen tagállam sem ellenezte a küldetést, ám nem mindegyikük fog részt venni benne. Belgium már vállalta, hogy a misszió részeként egy fregattot küld a térségbe. A tárcavezetők véleményt cseréltek az ukrajnai háborúról is. A külügyi főképviselő azt mondta, a tagországok egyetértettek, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételeket Ukrajna támogatására kell fordítani. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) <Czincz O Szijjártó Péter többek között lengyel kollégájával (jobbra) cserélt eszmét z< z öo<Izz