Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-24 / 20. szám

­L­I NÉPSZAVA O I 2024. január 24, szerda Nettó 325 ezer a közepes bér­ FIZETÉS November során a nem­zetgazdaság teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóinak bruttó átlagkeresete 621200 fo­rintot tett ki - közölte a KSH. A nettó bér átlaga 413100 forintra rúgott. Mindkét érték 14,1 száza­lékkal haladja meg az egy évvel korábban mért szintet. A KSH az elmúlt évek során az átlagbér mel­lett közzéteszi a keresetek medi­­ánját is. A mediánbér viszont csak 325 ezer - családi adókedvezmé­nyekkel együtt 338 ezer - forintra rúgott. A mediánkereset a jövedel­mek középértéke: a magyar mun­kavállalók fele ennyinél többet, fele pedig kevesebbet visz haza. Hasznosságát mutatja, hogy az át­lagbér 90 ezer forinttal magasabb. Az ok a hazai jövedelmek egyenet­len eloszlása. A felső 10-20 száza­lék ugyanis túlságosan felhúzza az átlagot. A hazai jövedelmek felső 10-20 százaléka annyira fel­húzza az átlagot, hogy az már torz képet mutat. Novemberben a reálkereset 5,7 százalékkal magasabban állt az előző évhez képest. Igaz, a KSH ilyenkor nem az éves, hanem a 12 havi inflációval számol, ami no­vemberben már „csak” 7,9 száza­lékra rúgott. A keresők viszont az éves inflációt érzékelik, ami a KSH szerint is 17,6 százalékot tett ki, így a valódi reálbérfordulat csak idén februárban jöhet el, amikor a foglalkoztatottak megkapják első emelt fizetésüket. A versenyszféra nettó átlaga 415 ezer, a költségvetési intézmé­nyeké 404 ezer, a nonprofit szer­vezeteké pedig 414,8 ezer forint. A közfoglalkoztatottak átlaga vi­szont mindössze 77,3 ezer forint. A legjobban továbbra is a pénz­ügyi állások fizetnek: itt a bruttó átlag már elérte a 949 ezret. A má­sodik legkedvezőbb munkahely az átlag 926 ezer forinton álló infor­máció-kommunikáció, a harma­dik pedig az energiaipar. Az utolsó helyen a szálláshely-vendéglátás áll, ahol a bruttó átlag alig 387 ezer forint. Hagyományosan alacso­nyak a fizetések az építőiparban és a mezőgazdaságban is P­ ZS. A valódi reálbérfordulat csak idén februárban jöhet el, amikor a foglal­koztatottak megkapják első emelt fizetésüket RÉSZVÉNYEK BUX 63 825,73 Mal 2820 Ft MTelekom 768 Ft 4 OTP 16 800 Ft Richter 4 4 -2,78% MA­­­­­A U/_ 9440 Ft -n -0,32% z<Qι «/HUF­F/HUF CHF/HUF 386,52 T+0,82% 356,65 T +1,25% 409,47 T +1,00% f AZnAQAf OMZ. L2r­ JMO Szilánkos orosházi jövő IPAR Miközben Kaposváron 400 millió euróért új üveggyár épül, a patinás Békés vármegyei üzem kemencéje közel másfél éve áll. BOD PÉTER Továbbra sem világos, milyen sor­sot szán az orosházi síküveggyár­tásnak a világ egyik legnagyobb üvegipari cége, az Egyesült Álla­mokbeli Guardian Industries. Ta­valy 2022 augusztusában leállított kemencéjük újraindításának folya­matos halasztásáról számoltunk be. Míg az első dátumként 2023 márciusát jelölték ki, a nyáron már tavaly novembert-decembert emlí­tettek. Ez nem történt meg. Hely­béliek szerint valójában már halál­ra ítélték az orosházi gyárat, de ezt hivatalosan még nem mondták ki. A Guardian Industriestől ka­pott válaszok ugyanakkor, ha egy­re halványabban is, de még mindig mutatnak esélyt az újraindulásra. A nagy energiaigényű gyárban az üveggyártáshoz használt kemen­cét akkor állították le, amikor az egekbe szökött a gáz ára. Az adott helyzetben ez észszerű döntésnek számított. Ám azt már kevésbé le­hetett nyomon követni, hogy a cég miért nem igényelte az energeti­kai korszerűsítésre ajánlott, vissza nem térítendő támogatást. Pedig a fejlesztési költség 45 százalékát fe­dező programot mondhatni pont a Guardian Orosháza Kft.-hez ha­sonló cégekre szabták. A termelés szüneteltetése és a kemence újraindításának folyama­tos halasztása nyomán az üzemben foglalkoztatottak száma értesülé­seink szerint a töredékére esett. Hogy pontosan mennyire, nem si­került megtudnunk. Kérdésünk­re ugyanis csak annyit válaszoltak, hogy „a társaság foglalkoztatotti létszámát a jelenlegi tevékenysé­gi szinthez igazította”. Mindemel­lett a helyi önkormányzatnak is ko­moly gondot okoz, hogy a cég által korábban fizetett, több száz millió forint iparűzési adó nagyságren­dekkel esett. A kemence újraindításának vár­ható időpontja kapcsán így most már csak azt a választ kaptuk, hogy ez a jelenlegi gazdasági környe­zetben „nem meghatározható”. Bár 2022 augusztusához képest az energiaárak jelentősen csökken­tek, azok még mindig magasak - tették hozzá. Információink sze­rint tavaly ősszel meglátogatta az orosházi gyárat a Guardian európai termelési igazgatója. A megbeszé­lések részleteiről ugyanakkor nem szivárogtak ki részletek. A termelés újraindulásának esé­lyét nem növeli a kemence több mint harmincéves kora, amelynek mérete is kisebb a kontinens más térségeiben üzemelőknél. Az ame­rikai tulajdonú cég nem mellékesen tizenegy európai országban gyárt síküveget. Egy iparági forrásunk szerint a Guardian egy kevésbé ha­tékony kemencét állított le Oroshá­zán. Az építőipari megrendelések je­lentős csökkenése az elmúlt évek során termelés-visszaesést hozott az európai síküveggyártásban. Ez a piaci szereplőket működésük új­ragondolására késztette. Ismerete­ink szerint ettől nem független az orosházi helyzet sem. Sokat változ­tatna, ha befejeződne az orosz-uk­rán háború, és gőzerővel elkezdőd­ne Ukrajna újjáépítése. Ez azonban csak találgatás, amire nem alapoz­ható fejlesztés - fogalmazott egy forrásunk. A Guardian Industries-nél ugyanakkor lapunknak cáfolták azt a feltételezését, hogy a lengyel­­országi Czestochowában öt éve az Egy iparági forrásunk szerint az amerikai tulajdonos egy kevésbé hatékony kemencéjét állította le Orosházán. orosházi termelés kiváltása végett növelték napi gyártási képességü­ket 800-ról 1800 tonnára. Az oros­házi síküveggyár jövője attól sem független, hogy Kaposváron 400 millió euróból - közel 150 milliárd forintból - üveggyárat épít a török Sisecam, a világ egyik vezető au­­tóipariüveg-beszállítója. De egyes értesülések szerint alapanyagot is gyártanának Kaposváron. Ezzel pe­dig a Guardian Orosháza kifejezett versenytársaivá válnának. Úgy tud­juk viszont, hogy a Dunántúlon je­lentős állami támogatásból öblös- és nem síküveggyár épülne. Igaz - tették hozzá forrásaink -, máso­dik ütemben terveznek síküveg­gyártást is. Ám ez sem keresztezné az orosházi gyár jövőjét. A Guardi­an Orosháza kemencéjéből kike­rülő síküveg ugyanis kevéssé lenne alkalmas gépkocsik szélvédőjének, miközben a Sisecam kifejezetten erre szakosodott. Utóbbi olyan au­tóipari világcégek beszállítója, mint az Audi, a Bentley, a BMW és a Rolls-Royce. Valós alternatíva esetén a Guar­dian Industries tájékoztatja lapun­kat az orosházi gyárakban működő kemence újraindításának pontos időpontjáról - olvasható a cég vá­laszlevelében. A másfél éve leállított kemence újraindítása változatlanul bizonytalan 400 millió euróból építenek új üveggyárat Kaposváron 3 <C 3 2 ö 3 Megzuhant az OTP, gyengült a forint NAGY MÁRTON A hétfői, 0,35 százalékos esés után, kedden, nap­közben 3,5 százalékos mínuszt is mutatott az OTP árfolyama. Az ok: Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter hétfőn, a Portfolio.hu-n megjelent cikkében ugyanis kifej­tette: szerinte szerencsésebb len­ne, ha a jövőben a magyar bankok változó kamatozású hiteleiket nem a bankközi kamatlábhoz, a Bubor­­hoz, hanem a jóval alacsonyabb ka­matozású diszkontkincstárjegyek (dkj) kamatához áraznák. Ráadásul a tárcavezető mindezt visszame­nőleges hatállyal javasolta. Nagy Márton szerint az így kialakuló ala­csonyabb kamatok megnövelnék a hitelfelvételi kedvet, ami serkente­né a kormány által erőltetett gazda­sági növekedést. Jelenleg a 3 hónapos dkj-hozam 2,5 százalékponttal elmarad a ha­sonló futamidejű Bubor-kamattól. Igaz, ez a jelentős különbség épp a kormányzati nyomás miatt alakult ki. A bankokat, befektetési alapo­kat ugyanis épp a kormány kötelez­te állampapírok és dkj-k vásárlásra nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő banki elemző. A szakértő az OTP árfolyamának keddi esését és a forint hét eleje óta tapasztalt gyengülését is a nemzet­­gazdasági miniszter friss terveivel hozta összefüggésbe. A kormány új elképzelésével ismét beavatkozna a piaci folyamatokba, rontaná a ban­kok jövedelmezőségét és az inflá­­ m bankpapír árfolyama is megérezte a piaci bizalom megrendülését ék­ elleni jegybanki fellépés (mo­netáris transzmissziónak nevezett) hatékonyságát. A szakértő szerint az is elbizonytalanítja a piacokat, hogy a miniszteri cikk publikálásá­nak célja sem világos: ez egy sajátos társadalmi egyeztetés, avagy már a bejelentés. Mindazonáltal a köz­lés egyértelműen a kormány e tár­gyú, komoly szándékaira utal - tet­te hozzá az elemző. A nemzetgazdasági miniszter tervét meglepően gyorsan és csí­pőből bírálta a Reuters kérdésére a Standard & Poor’s (S&P) nevű hi­telminősítő egyik szakértője. Sze­rinte ez egy populista kormányza­ti javaslat, ami kockázatot jelent a bankok számára, csökkenti azok jövedelmezőségét - idézte az ille­tékest a Portfolio.hu. Az S&P szak­értője megjegyezte: a tervezett in­tézkedés aláásná Magyarország elmúlt hetekben javulásnak induló befektetői megítélését. Feltehető­leg az S&P szakértőjének a Reuters által idézett véleménye hívta fel a befektetők figyelmét a magyar kor­mány körvonalazódó tervére és en­nek lehet betudható az OTP-rész­vény árfolyamának tegnapi esése is. A forint szintén gyengült a hét eleje óta, hétfőn reggel az eurót 382 forinton jegyezték. Ez kedden nap közben már 385,5 forinton állt. A forint gyengülését az újabb kor­mányzati terv mellett az is okoz­hatja, hogy a piacok bizonytalanok a Magyar Nemzeti Bank jövő heti kamatcsökkentésének mértékét il­letően. P. ZS. 3­3 ■<62 ■< 62 o Nagy Márton: A miniszter alacsonyabb banki hitelkamatokat javasol

Next